Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Orbán: “megjelent az agresszív törpe mint új embertípus “

0

A magyar miniszterelnök nyilván belenézett a tükörbe, és ekkor döbbent rá arra, amit Tusnádfürdőn hangsúlyozott. kivételesen  pedig ebben nagyon igaza volt.

”A nagyság titka az, hogy képes legyél egy nálad nagyobb dolgot szolgálni, ez pedig az isten, család, haza. Ha ehelyett önmagad nagyszerűségére összpontosítasz, akkor az nem nagyság hanem nagyképűség lesz”

– ez akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne, ha a magyar miniszterelnök már nem kötelezte volna el magát már fiatal korában a titkosszolgálat mellett. Ott nem személyiségfejlesztés van hanem parancsteljesítés.

Orbán orosz barátja, Vlagyimir Putyin tudna erről mesélni, ha egy pillanatra is megengedhetné magának az őszinteség luxusát. Orbán persze tisztában van vele, hogy Moszkva a múlt, a jelen és a jövő Washington. Ezért mondta azt Tusnádfürdőn, hogy Trump ante portas. Orbán azért lelkesedik érte, mert az ex elnök nem akarja őt levenni a sakktábláról mint a demokrata  adminisztráció, amely, ha kap még négy évet, akkor minden valószínűség szerint megpróbál véget vetni Orbán politikai pályafutásának. Miért?

Nem a nemzeti együttműködés rendszere zavarja Washingtont, sőt az még jól is jön, mert ország világ előtt igazolja: a nemzeti szuverenista politika tökéletes zsákutca egy globalizált világban. A demokrata adminisztrációt Orbán Viktor orosz és Kínabarát diplomáciája zavarja hiszen az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította ezt a két nagyhatalmat. Orbán mégis vígan parolázott Putyinnal Moszkvában, fogadta Budapesten Hszi Csin-ping elnököt, akivel azután újra találkozott Pekingben. Orbán peche az, hogy a nagy orosz és Kína barátság Donald Trumpot is zavarja. Vagyis a magyar miniszterelnöknek nincsen igazi támogatója  sem Washingtonban sem Brüsszelben.

Búcsú a magyar – lengyel barátságtól

Álságosnak és szemforgatónak nevezte a magyar miniszterelnök Lengyelország diplomáciáját holott az kristálytiszta: Varsó nagyhatalom kíván lenni a régióban az USA támogatásával. Erről a magyar miniszterelnök így beszélt Tusnádfürdőn:

”valójában régi lengyel terv az, hogy őket tegyék meg Amerika első számú európai támaszpontjává.”

Orbán arra utal, hogy Trump elnöki európai körútját épp Varsóban kezdte meg de hát régebben Orbán Viktor első útja is oda vezetett megválasztása után.

“Lengyelország feladta a visegrádi együttműködést, minket kiiktatnak”

– vázolta fel a helyzetet Orbán, de arra nemigen tért ki, hogy mindez az ukrajnai háború miatt van: miközben Varsó teljes mértékben támogatja Zelenszkij elnököt, a magyar miniszterelnök Putyin trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban és a NATO – ban.

“A lengyel kísérlet el fog bukni, vissza kell térniük a visegrádi együttműködéshez, várjuk őket“

– mondta Orbán Viktor, aki valószínűleg a vágyait fogalmazta meg, mert Varsó az Európai Unióban és a NATO-ban akar egyre fontosabb szerepet játszani nem pedig azzal a magyar kormánnyal paktálni, amely szemben áll Washingtonnal és Brüsszellel.

Orbán Macron mellett?

A magyar kormány a versenyképességet tette a soros elnökség jelszavává, ez pedig a francia elnök programja, mert Macron független és versenyképes Európát akar. Kis problémát jelent a francia elnöknek, hogy ezt a programot sem a saját népének többsége sem pedig európai szövetségesei nem támogatják. Orbán is csak szavakban áll mellette hiszen beleíratta a magyar alkotmányba: semmiféle közös uniós hitelfelvételt nem támogatunk! Márpedig Macron programjának a lényege épp ez: a közös hitelfelvételből finanszírozott gazdaság fejlesztés. Orbán itt is zsákutcába futott hiszen semmilyen ésszerű programot sem tudott hívei elé tárni Tusnádfürdőn!

“Elveszítik erejüket az ideológiák, marad a pőre valóság”

– hangsúlyozta Orbán Viktor, aki nyilván nem arra gondolt, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamává vált a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Mi tehát a pőre valóság? A király meztelen…

110 éve indult meg Európa öngyilkos háborúja

“Hát végre megkezdődött” – mondta a parlamentben Apponyi Albert gróf, a magyar békemozgalom vezére amikor bejelentették az Osztrák – Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiával szemben.

Apponyi Albert gróf azután a trianoni béketárgyaláson próbálta érvekkel akadályozni a Nagy Magyarország szétesését, mely a világháború elvesztése miatt elkerülhetetlenné vált. Jól tudta ezt Apponyi Albert gróf is, aki épp azért vezette a békemozgalmat, mert tisztában volt azzal, hogy a soknemzetiségű osztrák – magyar monarchia a szétesését kockáztatja egy nagy háborúval. Tisza István gróf miniszterelnök bár kétségeit hangoztatta mégiscsak elfogadta a hadüzenetet a koronatanácsban. A 84 éves Ferenc József császár közölte:

“mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!“

megindította a háborút, melynek a végét már nem érte meg, mert 1916-ban meghalt.

Tisza István gróf miniszterelnök 1918 őszén a parlamentben elismerte:

”ezt a háborút elveszítettük. Károlyi Mihály grófnak igaza volt: ez a háború nem volt érdeke Magyarországnak!”

Tisza Istvánt fellázadt katonák meggyilkolták, mert őt hibáztatták az értelmetlen háborúért, a több százezer halottért. Európa több millió fiát veszítette el hiába, a világ megváltozott: Európa centrális szerepe megszűnt.

Lady Chatterley szeretője

H. Lawrence regénye a Lady és a kertész viszonyáról röviddel az első világháború befejezése után született, de 1960-ig nem jelenhetett meg Nagy Britanniában. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kommunista szimpatizáns író műve sérti az erkölcsöt valójában azonban politikai célzást olvastak ki a regényből: a lordnak ellőtték a nemi szervét a világháborúban vagyis impotensé vált: a brit uralkodó osztály immár nem képes a birodalom és a világgazdaság irányítására! A világháború előtt a londoni City irányította a világgazdaság pénzügyeit, de 1913-ban megalakult a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban, melynek GDP-je ekkorra már lényegesen meghaladta Nagy Britanniáét. A világháborúnak egyetlen nyertese volt: az USA, amely ekkor vette át a vezető szerepet a brit birodalomtól, és ezt a világuralmi pozíciót deklarálta is a második világháború után.

“A világ a harmadik világháború határán imbolyog”

Erről beszélt Donald Trump a merénylet után, mely megerősítette esélyeit arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba. Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, és ezzel megindította az új hidegháborút, melyet Putyin látványos agressziója Ukrajna ellen mindenki előtt nyilvánvalóvá tett. 29 hónapja folyik a háború Ukrajnában, ahol Putyin három napos villámháborúval akart diadalmaskodni. Ez mindmáig nem sikerült. A NATO mindennek ellenére azt állítja, hogy Oroszország fenyegeti Európát noha az orosz hadsereg kudarca látványos Ukrajnában. A NATO távozó főtitkára immár tízéves háborút jósol Ukrajnában noha a kivérzett ország alig áll a lábán. Miért háborúznak? Miért nem tárgyalnak? Erre nincs értelmes válasz.

“Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen”

Ezt mondta Kamala Harris alelnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Fehér Házban. Az alelnök asszony, aki átveheti a demokraták elnökjelölti szerepét, Bidennél határozottabban figyelmeztette Netanjahut: nem tehet meg mindent a győzelem érdekében. Az izraeli kormányfő azzal indította meg a háborút, hogy

“megsemmisítjük a Hamászt és kiszabadítjuk a túszokat!”

Egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetése szerint nem lehet legyőzni a Hamászt, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Az USA és az Európai Unió palesztin államot javasol Izraelnek, de az izraeli közvélemény döntő többsége ezt nem fogadja el.

Patthelyzet

Ugyanilyen patthelyzet van Ukrajnában, ahol már a korábbi amerikai vezérkari főnök megmondta: katonai eszközökkel csakis ezt lehet elérni hiszen Ukrajna sokkal gyengébb mint Oroszország. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar jelenlegi főnöke ugyanerről tájékoztatta Zelenszkij elnököt:

“a NATO támogatásával meg tudjuk állítani az orosz offenzívát, de komoly ellentámadásra nincs erőnk.”

Mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár, mert attól függhet, hogy meddig

“imbolyog a világ a harmadik világháború határán?”

Orbán! lehet így is

Lengyelország a segélyek 45. részét készül átadni Ukrajnának, amely elsősorban nagy mennyiségű lőszerből áll – jelentette be az Ukrinform ügynökségnek adott interjúban az ukrán nagykövet, aki éppen most fejezte be varsói küldetését.

„2022 eleje óta Lengyelország 44 tételt szállított különféle típusú fegyverekből, katonai felszerelésekből és lőszerekből. Az ukrán fegyveres erőknek nyújtott különféle segélyek összköltsége, beleértve az orvosi támogatást is, meghaladja a négymilliárd dollárt (3,7 milliárd eurót) ” – húzza alá a diplomata, aki Csehországban folytatja küldetését.„Mély hálával hagyom el Lengyelországot a lengyel nép és állam iránt. Köszönet az Ukrajnának nyújtott katonai, politikai és humanitárius segítségért, az ukránok millióinak befogadásáért, akik a 2022 februári nagyszabású orosz invázió után Lengyelországba érkeztek biztonságos helyet keresve, és ott tárt karokkal fogadták őket.

– teszi hozzá Vassyl Zvarytch.

Spanyolország új Hawk légvédelmi üteget ígér Ukrajnának

Spanyolország szeptemberben új Hawk légelhárító üteget szállít az ukrán hadseregnek – jelentette be kijevi nagykövetsége. Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt szerdán jelentette be ukrán kollégájának, Rusztem Umerovnak – mondta a X-en.

A Hawk egy közepes hatótávolságú rakéta, amely az 1960-as évek elején állt szolgálatba az Egyesült Államok hadseregében. Úgy fejlesztették ki, hogy repülőgépeket semmisítsen meg, mielőtt a repülés közbeni rakéták megsemmisítésére módosították volna. 1994-ben kezdték lecserélni a Patriotra, majd 2002-ben visszavonták. Spanyolország már több akkumulátort szállított Ukrajnának.

Hollandia és Dánia 14 Leopard tankot szállít az ukrán hadseregnek

A Hollandia és Dánia által Ukrajna megbízásából vásárolt tizennégy Leopard 2A4 harckocsit idén nyáron szállítják át – jelentette be Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter sajtóközleményében.

„Ezek a tankok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy az ukrán hadsereg megvédje magát az orosz erőkkel szemben. Hollandia szövetségeseivel és partnereivel együtt továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges ”

– ígérte. A minisztériuma szerint tizenkettőt felújítottak és szállítanak, az utolsó kettőt pedig a nyár vége előtt szállítják le.

Joe Biden biztosította Ukrajnát, hogy megbízatása lejártáig továbbra is támogatja

Joe Biden szerdai ünnepélyes beszédében ismertette azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy kilépjen a versenyből a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump ellen.

Miután kifejtette, hogy egyesíteni akarja pártját és az országot, és teret akar hagyni a „fiatalabb hangoknak”, a még hivatalban lévő elnök hosszú listát sorolt ​​fel mandátuma utolsó hat hónapjára tennivalókról. Különösen kijelentette, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben. A Biden-adminisztráció azon fog dolgozni, hogy

„büszke nemzetek koalícióját gyűjtse össze, hogy megakadályozza, hogy [Vlagyimir] Putyin elfoglalja Ukrajnát és nagyobb károkat okozzon „

– mondta.

Van-e hálózata a diktátoroknak?

Anne Appelbaum Pulitzer díjas újságíró és történész, Sikorski lengyel külügyminiszter neje, azt állítja, hogy van ilyen hálózat, melynek célja a demokrácia lerombolása a világon. Anne Appelbaum új könyvének címe: Diktátorok, akik irányítani akarják a világot. Érdekes a felsorolás: Oroszország, Kína, Észak Korea, Törökország, Irán, Magyarország és Venezuela.

Ez meglehetősen heterogén csapat hiszen Magyarországon és Törökországban vannak demokratikus választások, működik ellenzék és szabad sajtó. Mi a közös bennük? Az, hogy megkérdőjelezik az Egyesült Államok világuralmát. Amíg nem ezt tették addig Washington vígan együttműködött velük: Kínával például 1972-ben kötött szövetséget Mao elnökkel, akinek a diktatúrája százszor szörnyűbb volt mint Hszi Csin-ping rendszere, amely viszont nyíltan kihívja az Egyesült Államokat. Putyin a G8 csoport tagja volt egészen addig amíg meg nem kezdte Ukrajna leszalámizálását miközben az USA is igényt tart az egykori szovjet tagállam ásványi kincseire. Ukrajnát Anne Appelbaum nem sorolja a diktatúrák közé noha a rendszer a háborús körülmények között távolról sem igazi demokrácia, és a korrupciót illetően megelőzi Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét is pedig az a legkorruptabb az Európai Unióban. Nem szerepel a diktatúrák között Modi miniszterelnök indiai rendszere holott korábban a kormányfő pártját mint fasiszta mozgalmat bélyegezték meg Washingtonban, és évtizedekig nem fogadták vezetőit a muzulmánok elleni pogromok szervezése miatt.

Az USA válik Kínától – decoupling – és ezért felfedezte Indiát mint “a világ legnagyobb demokráciáját”

– ahogy Biden elnök nevezte.

1973-ban Pinochet tábornok diktatúráját az USA segítette hatalomra Chilében a demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, hogy ily módon akadályozza a Szovjetunió nyomulását Latin Amerikában. Afrikában az IMF és az Egyesült Államok kedvence nem más mint Ruanda, ahol Kagame elnök kőkemény diktatúrát gyakorol a tutszi kisebbség élén a hutu többséggel szemben.

Ideológiai blöff vagy reálpolitika?

Henry Kissinger, a százéves korában nemrég meghalt, amerikai sztár diplomata, egyértelműen a reálpolitika mellett érvelt. Kedvenc példája a bécsi kongresszus volt Napóleon bukása után, mely békerendszert hozott létre a legkülönbözőbb nagyhatalmak között: az orosz cár, a Habsburg császár, a porosz király, az angol király és végül a vesztes Franciaország részvételével. A békerendszer száz évig, az első világháborúig kitartott.

Kissinger ezen az alapon paktált le a kommunista Kínával a Szovjetunió ellen. Ezért támogatta a chilei demokratikus kormány megbuktatását, és azt, hogy Pinochet diktatúrája idején próbálják ki a neoklasszikus gazdasági rendszert, melyet azután globálisan Reagan elnök vezetett be.

Biden elnök ezzel ellentétben 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot.

Kissinger egykori külügyminiszter olyannyira nem értett egyet ezzel a hidegháborús politikával, hogy százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának válását – decoupling. A misszió sikertelen volt, a legutóbbi NATO csúcs Biden irányvonalát erősítette meg: folytatódik a hidegháborús vonal, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind dominánsabb szerepet kap a nemzetbiztonság és mindinkább háttérbe szorul a világkereskedelem.

Biden diplomáciája teljes csőd

Két megnyerhetetlen háborúval küszködik az amerikai diplomácia, amely szeretné úgy fenntartani az USA világhatalmát, hogy annak katonai terhét mindinkább szövetségeseire hárítja.

A NATO főtitkár immár tízéves háborút jósol Ukrajnában, és ehhez asszisztál az Európai Unió, amely az olcsó orosz energia és nyersanyagok hiányában elveszíti versenyképességét a világpiacon.

Washingtonnak semmiféle megoldási javaslata sincs az ukrajnai válságra. Korábban Biden elnök nyíltan megmondta: a cél Putyin megbuktatása. Bár az USA elnöke visszavonta ezt, de valószínűleg ez lehetett az eredeti cél, amely éppúgy kudarcba fulladt mint Putyinnak az a kísérlete, hogy háromnapos villámháborúval elfoglalása Ukrajnát. Az eredmény viszont az lett, amit sem Putyin, sem Biden nem akart: Oroszország Kína gazdasági függvénye lett.

Az USA a tartós közel-keleti békét az izraeli-szaúdi együttműködésre akarta alapozni, de a Hamász terrortámadása ezt szétzúzta minden bizonnyal Irán és Oroszország ösztönzésére.

Az Egyesült Államok csapdába került: palesztin állam nélkül nem lehet rendezni a konfliktust, ezt azonban az izraeli közvélemény döntő többsége nem fogadja el. A demokraták emiatt akár a választásokat is elveszíthetik, mert az USA közvéleménye megosztott ebben a kérdésben is.

Ha Trump nyer, akkor változhat az USA külpolitikája, de kérdés, hogy mennyire. Az ideológiai blöff változhat, de az USA valószínűleg Trump alatt is folytatja a hidegháborús diplomáciát. Ez pedig azt jelentheti, hogy Orbán Viktor, aki nemrég tárgyalt Hszi Csin-pinggel és Trumppal is, két szék között a pad alá eshet.

Persze büszkén állíthatja, hogy pontosan oda készült…

Kína segít, de milyen áron?

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az  infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

Lengyel külügyér: az USA Ázsia felé fordul

“Akárkit is választanak meg novemberben az Egyesült Államokban elnöknek, az Európai Uniónak a kapcsolat megváltozására kell felkészülnie, mert bár Európa megmarad az USA stratégiai szövetségesének, de Washington Ázsia felé fordul majd” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, akinek felesége, Anne Appelbaum révén kiváló amerikai kapcsolatai vannak.

Sikorski szerint Európa államainak a jövőben mindenképp nagyobb szerepet kell vállalniuk saját védelmükben, és többet kell költeniük fegyverkezésre. Lengyelország az éves GDP 5%-át költi erre a célra, a NATO követelménye 2%, ezt Magyarország is elérte. Az USA azt szeretné, ha a követelmény 2,5%-ra emelkedne ugyanakkor Kanada kormányfője közölte: csak 2032-ben érik el a 2%-ot, mert nem érzik különösebben fenyegetve magukat. Az USA 2021-ben jelezte, hogy Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti. Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója miatt sokan csatlakoztak Washington álláspontjához amint ez a legutóbbi NATO csúcstalálkozón ki is derült. Orbán Viktor miniszterelnök is aláírt minden NATO dokumentumot annak ellenére, hogy pár nappal korábban még Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel parolázott.

Gazdasági ellentét az USA és az Európai Unió között

Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, de Washingtonban nehezményezik, hogy fokozatosan nő az amerikai deficit. Persze az igazi gondot a kínai kereskedelem okozza Washingtonban hiszen ott óriási a deficit. Emiatt Trump ex elnök azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai árut 60%-os büntető vámmal sújt hogyha újra bejut a Fehér Házba. Ez feldúlná az egész nemzetközi kereskedelmet.

“Oroszország erősíti az elzárkózási tendenciákat az Egyesült Államokban, és hogyha ez sikerrel jár akkor az USA felhagyhat Ukrajna támogatásával” – mutat rá Lengyelország külügyminisztere , aki a brüsszeli Politiconak adott exkluzív interjút.

Az USA és az EU 50 milliárd dolláros közös kölcsönt készít elő Ukrajnának

Facebook

Mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy Donald Trumpnak jó esélyei vannak arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba, és ez változást hozhat a nemzetközi helyzetben főként annak megítélésében. Donald Trump ugyanis azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó

“dollár milliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba“

– ahogy az ukrajnai konfliktust jellemzi.

Ennek megelőzésére akar az USA és az EU 50 milliárd dolláros támogatást nyújtani Ukrajnának, hogy az ország megálljon a saját lábán egy darabig akkor is, ha Trump leállítaná az amerikai támogatást. Trump ugyanis ezzel próbálná meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna egyelőre elutasít.

A NATO távozó főtitkára, Jens Stoltenberg ennek megfelelően tízéves háborút vizionál Ukrajnában, de ezt az európai államok jelentős része nemigen tartja elfogadhatónak annál kevésbé, mert aligha valószínű, hogy Ukrajna képes lenne ilyen sokáig kitartani. Sem a NATO sem Sikorski lengyel külügyminiszter nem tudja megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogyha az orosz hadsereg – amely szerintük Európát fenyegeti -, miért nem tudja legyőzni a nála jóval gyengébb Ukrajnát? Hogyan várhatja el a NATO Ukrajnától, hogy legyőzze az orosz hadsereget?

Bár Sztálinnak és Brezsnyevnek jóval erősebb hadserege volt mint Putyinnak mégsem támadták meg sohasem a NATO-t pedig a szovjet páncélosok sokkal közelebb voltak az Atlanti óceánhoz hiszen az egykori NDK-ból startolhattak volna nyugati irányban.

A NATO stratégiai tervezői pontosan tudják, hogy az orosz fenyegetés üres blöff, mely csakis arra szolgál, hogy alárendelje Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Minthogy ez megtörtént, az ukrajnai háború elveszítette az értelmét Washington számára hiszen elvonja a figyelmet az igazán veszélyes vetélytársról Kínáról, amely bőven profitál az ukrajnai háborúból hiszen az Oroszországot egyértelműen Peking vazallusává teszi.

A kínai 6G már a mesterséges intelligenciát használja

Az Új Kína hírügynökség jelentette, hogy a pekingi informatikai egyetem professzora kifejlesztette a világ első 6G rendszerét, amely felgyorsítja az információáramlást, és az eddiginél jóval több összekapcsolódást tesz lehetővé.

Zsang Ping professzor, aki tagja a tudományos akadémiának is, elmondta, hogy
“intelligens integrációt” hoztak létre a mesterséges intelligencia segítségével. Ha a 6G rendszert összekapcsolják a 4 vagy 5G-vel, akkor tízszeres javulást érhetnek el a hatékonyságban. Az adatátviteli sebesség akár az ötvenszerese is lehet az 5G-nek. Zsang Ping professzor Pekingben elmondta, hogy “a szemantikus kommunikációt” alkalmazták, és ezzel értek el áttörést. Kínában most folyik a szabvány meghatározása, és 2030-ra már kereskedelmi forgalomba akarják hozni a 6G rendszert.

USA – kínai vetélkedés

A Huawei érte el elsőként az 5G szintet, és ez annyira feldühítette az Egyesült Államokat, hogy offenzívát indított a kínai cég ellen mondván az a hadseregnek dolgozik. A Huawei valóban a hadsereg kutató laboratóriuma volt, de időközben független világcéggé vált. Az USA kérésére Kanadában letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatónőjét, aki nem volt más mint az alapító atya lánya. Válaszul a kínaiak kanadai állampolgárokat tartóztattak le, mire kiengedték Kanadában a Huawei pénzügyi igazgatóját. Trump külügyminisztere, Pompeo körbejárta az európai szövetségeseket, hogy lebeszélje őket a kínai 5G rendszerről. Budapesten azt a választ kapta Orbán Viktortól, hogy a francia és a német példát követjük, akik használják a Huawei technológiáját. Putyin Ukrajna elleni agressziója után Franciaország és Németország beállt a sorba, de Magyarország nem. Nálunk mindkét technológiát használják. Idén februárban az USA és kilenc szövetségese bejelentette: megvan a közös 6G szabvány. Külön hangsúlyozták a szabvány nemzetbiztonsági jelentőségét. Az USA minden eszközzel igyekszik hátráltatni a kínai informatikai fejlesztést azt követően, hogy Hszi Csin-ping elnök bejelentette: Kína arra törekszik, hogy megelőzze az Egyesült Államokat már 2025-ben ezen a téren. Az USA szabályos chip háborút folytat Kína ellen: tiltja a legkorszerűbb, a mesterséges intelligenciához használható chipek exportját Kínába. Mindkét állam hatalmas összegekkel támogatja az informatikai kutatásokat hiszen azoknak nemcsak kereskedelmi, de stratégiai jelentősége is van.

Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nevezte meg Kínát.

A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

0

Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.

“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.

A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket

A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.

“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:

”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”

Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:

”a NATO agyhalott!”

Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.

A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:

”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”

Kína lehet a zöld átállás nagy nyertese

7 ezer milliárd dollárt költenek szénre, földgázra és olaj energiára a globális gazdaságban, és Pekingben akarnak a leginkább profitálni abból, hogy gyorsuló ütemben szoknak le a világ országai a hagyományos energia hordozókról a zöld energia javára.

Amint Párizsban megszületett a döntés arról, hogy át kell állni a zöld energiára, mert különben a klímaváltozás katasztrofális gondokat okoz az egész emberiségnek, a pekingi vezetés kidolgozta a maga zöld programját, amely nemcsak Kínára, de az egész világpiacra vonatkozik.

A saját program lényege az, hogy az óriási energiaigény kielégítésére még építenek szén és földgáz erőműveket is, de mindinkább a nukleáris energiára sőt egyre jobban a nap és szél energiára koncentrálnak. Amint azt Aszódi Attila magyar nukleáris szakértő elmondta: Kínában ma már elsajátították az amerikai és orosz atomerőmű építési technológiát, melyet tovább is fejlesztettek, így az már sokszor hatékonyabb mint az eredeti. Csakhogy a fukusimai baleset egy japán atomerőműben megijesztette a kínaiakat, ezért most elsősorban a szél és napenergiára koncentrálnak. Ezzel az a probléma, hogy a hatalmas ország elmaradott nyugati területein van lehetőség a nagy fejlesztésekre: a Góbi sivatagban, ahonnan viszont vezetéken kell messzire szállítani a villamos energiát. A veszteség óriási, elérheti a 90%- ot is, de még így is megéri.

Mi lesz az elektromos autók és az akkumulátorok exportjával?

Kína az egész világpiacot meg akarja hódítani az olcsó zöld energia révén: napelemeket, szél turbinákat exportál, és ugyanezt tervezi az akkumulátorokkal és az elektromos autókkal is. Csakhogy itt falakba ütközik épp a legjobb prémium piacain: az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Az elektromos járművek drágák, tömeges eladásra csakis a gazdagabb országokban lehet számítani , ezek azonban védelmezik a saját piacaikat a kínai offenzívával szemben. Biden elnök 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre noha ezekből még nem is adtak el az Egyesült Államokban. Az Európai Unió ennél alacsonyabb vámot vet ki, de ez is lassítja a kínai kereskedelmi offenzívát.

Hogy akarják megkerülni a kínaiak a vámhatárokat?

A Made in China helyett növekvő mértékben használják a Made in Vietnam, Made in Mexico vagy épp a Made in Hungary jelzést. “Figyelünk, és rögtön lecsapunk erre” – nyilatkozta erről az USA kereskedelmi főképviselője.

Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az olcsó kínai áruk nélkül sem az USA sem pedig az Európai Unió nem lesz képes teljesíteni a zöld átállás tervét. Ráadásul a kereskedelmi háború Kína ellen sértheti az USA és az Európai Unió érdekeit Kínában.

A pekingi China Daily fel is tette a kérdést:

”miért üldözik a kínai Tiktokot az Egyesült Államokban miközben mi támogatjuk az amerikai Teslat Sanghajban?!”

Elon Musk, a Tesla fura ura közölte is, hogy ellenzi a kereskedelmi háborút Kína ellen, és építeni akar egy második gyárat is Sanghajban. Közben persze azt is bejelentette, hogy havi 45 millió dollárral támogatja Donald Trump választási kampányát. Elnöksége idején Donald Trump indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden nemcsak, hogy folytatott, de ki is szélesített arra hivatkozva, hogy Peking támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Washington jelenleg az elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Vance, Trump alelnök jelöltje ki is jelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna, nekünk az a fontos, ami a Távol Keleten, Kína körül történik.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK