Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Olimpiai bajnok börtönben avagy kis korrupcióból lesznek a nagy ügyek

Az Európai Unió azért fagyasztotta be az eurómilliárdok kiutalását Magyarországnak, mert észrevette: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei gazdagodnak belőle nem pedig az ország népe.

A kritika kivédése érdekében a miniszterelnök engedélyezte néhány kisebb korrupciós ügy kivizsgálását: a vizes világbajnokság pénzügyi igazgatója emiatt tette át a székhelyét villámgyorsan Dubajba, Schadl György a végrehajtók főnöke előzetesbe került, lemondott az igazságügyi minisztérium államtitkára sőt később maga a miniszter is, és most itt van a vízilabda szövetség korrupciós ügye, melyet a DK képviselője, Vadai Ágnes tárt fel, és amelyet Polt Péter főügyész feljelentésként továbbított a rendőrségnek. Mi történt?

Orbán azért is támogatja a sportot, mert ott könnyebb lopni mint másutt

A sportban mindig is lazább volt az ellenőrzés mint másutt, sőt az ötvenes években, de még később is maga a belügy bíztatta a sztárokat a törvények megszegésére. Így bukott le Balczó András öttusa világbajnok csempészés miatt. Most a vízilabda szövetség ügyeit vizsgálják, és előfordulhat, hogy a korábbi elnök: Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok évekre börtönbe kerül korrupcióért. Vári Attila elnöksége idején – 2020-2022 – nemigen működött a belső ellenőrzés a vízilabda szövetségnél: számlák nélkül szórták a pénzt. A legkínosabb eset egy szerződés, melyet a vízilabda szövetség a Breitling Sport Kft-vel kötött: több mint 378 millió forintért vásároltak tőlük sportfelszereléseket, melyek valós ára 160-200 millió volt.

A vizsgálat szerint a túlárazás 152% volt.

Így nem csoda, hogy Vári Attila utolsó elnöki évének a mérlege 487 millió forintos veszteséget mutatott.

Mi lenne, ha Mészáros Lőrinc vállalkozásait is így világítanák át?

Magyarország leggazdagabb embere, aki futball csapatot vásárolt Eszéken Horvátországban, egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra növelte a vagyonát. Ez 50%-os növekedés egy olyan évben amikor a magyar gazdaság visszaesett. A Transparency International az Európai Unió legkorruptabb országának nevezte Magyarországot. A hatalom válasza: a szuverenitás védelmi hivatal vizsgálatot indított, és az adóhivatal is tudakozódik a Transparency International támogatói után. Ez Orbán Viktor rendszerének teljes morális csődje. Hogy intézi a korrupciós ügyeket Andrej Babis, a cseh Ano mozgalom vezére, Orbán Viktor politikai szövetségese?

Magyarországon a korrupció munkaköri kötelesség, Csehországban bűncselekmény

“Javasoltam, hogy Marek Hrabacot töröljük az Ano jelölt listájáról, és zárjuk ki a mozgalomból is” – közölte Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke miután pártjának helyi vezére lebukott egy korrupciós botrányban. Kedden a rendőrség 14 embert vett őrizetbe egy közbeszerzési botrány miatt, köztük Marek Hrabacot, Chomutov polgármesterét, aki az Ano észak csehországi listáját vezette. Szeptemberben rendezik meg az önkormányzati választásokat Csehországban, ahol az országos választásokon legutóbb az Ano hiába végzett az első helyen, mert senki sem volt hajlandó vele koalícióra lépni, és így Andrej Babis kipottyant a hatalomból. Az USA nagykövetsége szervezte meg Babis bukását. Miért? Mert Csehország szlovák származású miniszterelnöke egykor KGB-s volt éppúgy mint Putyin, és ez manapság nem számít ajánlólevélnek egy NATO tagállamban. Ugyanezért akarja levenni a sakktábláról az USA budapesti nagykövetsége Orbán Viktor miniszterelnököt, aki nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal.

Wanted Orbán Viktor

Az USA nem viccel: ha nem Trump jön, hanem Kamala Harris, akkor a budapesti nagykövetség mindent megtesz majd azért, hogy távozásra bírja a magyar miniszterelnököt. Ehhez két fegyvere van: az egyik a korrupció, amely teljesen áthatja a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, a másik pedig az uniós eurómilliárdok.

A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak, ha azt nemzetbiztonsági érdek megkívánja. Orbán oroszbarátsága lehet ilyen amerikai nemzetbiztonsági érdek.

Putyin hűséges oligarcháinak vagyonát e törvény alapján fagyasztották be Nyugaton. Ursula von der Leyen újraválasztásával Brüsszel világosan üzent Magyarországnak: amíg Orbán a miniszterelnök, addig nem kapjátok meg a befagyasztott eurómilliárdokat! Mennyit ér ez meg nektek? – kérdik a magyar elitet. Nicolae Ceausescut a saját emberei áldozták be, hogy magukat mentsék. Az USA és az Európai Unió ugyanerre akarja rávenni a magyar elitet, amely, ha megtarthatja a lopott pénzt, akkor búcsút vehet a nemzeti együttműködés rendszerének fura urától, aki oly világot képvisel, melynek napja letűnt.

Az októberi terrortámadás felelősét választotta főnökévé a Hamász

0

Izrael Teheránban tette el láb alól a Hamász főnökét, aki viszonylag mérsékelt vezető hírében állt. Iszmail Hanije nem értett egyet azzal, hogy tavaly októberben zsidó civileket öljenek meg és raboljanak el a Hamász fegyveresei, ő csak katonai célpontok elleni támadást akart.

Jahja Szinvar, aki a Hamász gázai főnöke volt eddig, másképp döntött: brutálisan legyilkoltak zsidó civileket is, és túszként másokat magukkal vittek a földalatti barlangrendszerbe. A túszejtésnek az volt a célja, hogy Izrael ne tudja vízzel elárasztani a földalatti barlangrendszert, melyet a Hamász szorgos munkával évtizedeken keresztül épített ki. Iszmail Hanije tárgyalt a túszokról Katarban és másutt a Moszaddal és a CIA főnökével. Benjamin Netanjahu miniszterelnök megölette a viszonylag mérsékelt Hamász vezért , akinek helyére a fanatikus, de igen ravasz Jahja Szinvar került. Méghozzá egységes döntéssel – jelentették a hírügynökségek. Vagyis a Hamász mindhalálig folytatni akarja a háborút Izrael ellen, és ezzel Benjamin Netanjahu kezére játszik. Izrael kormányfője két célt tűzött ki: a Hamász megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyik célt sem sikerült elérnie noha a háború múlt október óta folyik, és senki sem látja a végét. Az izraeli hadsereg vezetői egyre kevésbé értik: miért is harcolnak valójában? Izrael eddig mindig villámháborút folytatott, és azokat meg is nyerte. Utána pedig elveszítette a békét.

A szélsőségek egymást erősítik

“A fő terrorista, Jahja Szinvar kinevezése a Hamász élére egy újabb nyomós ok arra, hogy gyorsan likvidáljuk őt, és eltöröljük ezt az aljas szervezetet a föld színéről”

– írta ezzel kapcsolatban Katz izraeli külügyminiszter az X-en. Katz mintha megfeledkezne arról, hogy Izrael már múlt október óta próbálja ezt elérni, és mindeddig sikertelenül. Közben viszont kockára teszi Izrael biztonságát: szerdán Dzsiddában gyülekeznek a muzulmán államok képviselői, hogy valamiféle egységes álláspontra jussanak a gázai konfliktust illetően. Az ő céljuk az, hogy elkerüljék az általános közel-keleti háborút, és ebben támogatja őket az Egyesült Államok is, amely kirendelte flottájának egy részét is a térségbe, hogy nyugalomra intsen mindenkit. Blinken amerikai külügyminiszter folyamatosan tárgyal az érintettekkel mindeddig eredménytelenül.

Miért nem jut eredményre az USA külügyminisztere?

A palesztin állam ügye az, ami fenntartja a háborús feszültséget. A különben igen megosztott muzulmán államok egységesek abban, hogy a palesztinoknak valamiféle államot kell előbb vagy utóbb kapniuk hiszen több mint ötmillió emberről van szó. Az izraeli baloldal ezt meg is ígérte, de Rabin miniszterelnök az életével fizetett ezért: egy fanatikus szélsőjobboldali zsidó meggyilkolta.

A jobboldal és a szélsőjobboldal semmiféle palesztin államot sem akar elfogadni. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szisztematikusan támogatta a Hamászt a Palesztin Felszabadítási Szervezettel szemben nehogy mérsékelt alternatíva alakuljon ki a palesztinok között, akik immár többségben vannak Nagy Izraelben vagyis az 1967-ben elfoglalt területekkel együtt, melyeket a jobboldal és a szélsőjobboldal máris Izrael részének tekint. A Knesszet – Benjamin Netanjahu kérésének megfelelően – kétszer is megszavazta az elmúlt napokban:

Izrael nem tűr el palesztin államot! Izrael jelenleg nemcsak a gázai övezetben, de Ciszjordániában is háborút folytat névleg a Hamász ellen, de valójában azért, hogy menekülésre késztesse a palesztin többséget.

Benjamin Netanjahu törekvését Washingtonban irreálisnak tekintik: Kamala Harris alelnök, aki egyben elnökjelölt is kerek perec megmondta Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell érnie!”

Csakhogy Netanjahu találkozott Trumppal is, akivel már korábban szoros kapcsolatot épített ki. Netanjahu is Trumpra vár éppúgy mint Putyin, Kim Dzsong Unun vagy Orbán Viktor. Csakhogy Trump most a békeangyal szerepet játssza Ukrajnában és a Közel Keleten, mert Kínára kíván koncentrálni. Netanjahu viszont a háborúzás folytatásában érdekelt, mert békeidőben újra megindulhatnak ellene a korrupciós perek, amelyek börtönbe is juttathatják a 75 éves izraeli miniszterelnököt. Azonkívül azt is megkérdezhetik tőle Jeruzsálemben: miért volt olyan botrányosan felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadásával szemben tavaly októberben?

Árvíz Észak Koreában – Putyin a lőszerért cserébe segítene

“Mindig számíthat ránk” – írta az orosz elnök a duci diktátornak, Kim Dzsong Unnak, akinél nemrég látogatást tett. Az óriási árvíz próbára teszi Észak Korea kezdetleges katasztrófavédelmét. Dél Korea is segítséget ajánlott, de azt a nemzeti kommunista rendszer visszautasította.

1500-an haltak meg illetve tűntek el az árvíz során Észak Koreában, de ennek ellenére a diktátor azt közölte Putyinnal, hogy “kézben tartják a helyzetet, és csak akkor kérnek segítséget, ha arra valóban szükség lesz” – jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség Phenjanból. Kim Dzsong Un, aki állítólag személyesen irányítja a katasztrófavédelmet, a hétvégén azzal vádolta Dél Koreát, hogy eltúlozza az árvíz következményeit, és “rágalmakat terjeszt ezzel kapcsolatban.”

Mi lenne ez a rágalom? “1000-1500 ember eltűnését illetve halálát  tartják valószínűnek az árvíz miatt, de ez nem igaz” – hangsúlyozta Észak Korea vezére anélkül, hogy számokkal szolgált volna. Észak Koreában csak ritkán közölnek számokat, és azok megbízhatóságát senki sem tudja ellenőrizni. Szöulban minisztérium működik, amely figyelemmel kíséri Észak Korea eseményeit. Koreát 1945 ben vágták ketté: az északi rész szovjet, a déli amerikai ellenőrzés alá került.

Észak Korea ma is sztálinista diktatúra, a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb állama míg Dél Korea felküzdötte  magát a fejlett országok közé, és legkevesebb egy tucat világmárkával rendelkezik: Samsung, Hyundai, LG, Kia stb.

Orosz – észak koreai katonai egyezmény

Június 19-én Putyin és Kim Dzsong Un katonai együttműködési egyezményt írt alá, mely szerint

“mindkét fél kötelezi magát, hogy háború esetén a másik segítségére siet.”

Június 23-án Dél Korea, Japán és az USA közös közleményben ítélte el “az egyre mélyülő katonai együttműködést Oroszország és Észak Korea között.

Kim Dzsong Un Putyin látogatása kapcsán elmondta, hogy

“támogatjuk Oroszország különleges hadműveletét Ukrajnában.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Észak Korea több millió tüzérségi lőszert küld az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak.

Dél Korea azonnal jelezte, hogy a maga részéről fontolóra veszi Ukrajna támogatását.

Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbánhoz hasonlóan Trumpra vár

Erről beszélt a BBC-ben egy volt észak-koreai diplomata, aki többször is négyszemközt találkozott a duci diktátorral, aki vaskézzel irányítja a nemzeti kommunista rendszert. Ri Il Kyu Kubában volt diplomata amikor múlt novemberben lelépett. Most a BBC-ben arról beszélt, hogy remegett a félelemtől amikor a diktátor hívatta, de szerencséjére “Kim Dzsong Un jó hangulatban volt.”

Milyen ember a diktátor?

“Ha a hatalmát veszély fenyegeti, akkor habozás nélkül feláldozná Észak Korea 25 millió lakóját. Ő jó apa, de azzal, hogy istent csináltak belőle , szörnyeteggé változott”

– mondta az egykori diplomata, aki arra célzott: Kim Dzsong Un bevetné az atomfegyvert is, ha úgy érezné, hogy a hatalma megőrzésének érdekében ez elkerülhetetlen. Észak Korea orosz tudósok segítségével nukleáris ipart és ballisztikus rakétákat fejlesztett ki. Putyin júniusban az űrfegyverkezésben ígért támogatást Észak Koreának.

Donald Trump elnöksége idején (2016-2020) többször is találkozott Kim Dzsong Unnal, sőt első amerikai elnökként egy rövid időre még Észak Korea földjére is lépett. A koreai háború, melyben az USA állt szemben Kínával, 1953-ban véget ért, de békeszerződés azóta sincs, mindössze fegyverszünet biztosítja a nyugalmat a koreai félszigeten.

“Ezer évben egyszer adódó lehetőség lenne Kim Dzsong Un számára, hogyha Donald Trump visszatérne a Fehér házba”

– mondta az észak-koreai diplomata a BBC-ben. Trump sikernek tartja találkozóit az észak-koreai diktátorral noha eredményt nem értek el.

“Azt hiszem, hogy Kim Dzsong Unnak hiányzom” – mondta mosolyogva egy kampány gyűlésen nemrég Donald Trump, aki szeretne visszatérni a Fehér házba Washingtonban.

Ki fizeti Pokorni takarítónőjét?

0

A XII-ik kerület távozó polgármestere ellen vizsgálatot indított a budapesti rendőr-főkapitányság hivatali visszaélés gyanúja miatt, mert a Kétfarkú Kutyapárt feljelentése szerint Pokorni házában is egy önkormányzati alkalmazott takarít. A fideszes polgármester tagadja a vádat, azt hangsúlyozva, hogy ő fizeti az önkormányzati alkalmazottat, aki a házát takarítja.

Mint cseppben a tenger, remekül megmutatkozik ebben a kardinális kérdésben a magyar belpolitika morális és intellektuális válsága: miért ebben a jelentéktelen ügyben támad az ellenzéki Kétfarkú Kutyapárt? Miért nem azokat a milliárdos ingatlanüzleteket veszi elő, melyek miatt a Fidesz elveszítette a XII-ik kerületet, ahol maga Orbán Viktor miniszterelnök is lakik, és amely 1990 óta mindig jobboldali volt?

Pokorni Zoltán már jóval az önkormányzati választás előtt jelezte Orbán Viktornak, hogy el fogják veszíteni a kerületet, ha a miniszterelnök nem állítja le rokonai, barátai és üzletfelei nyomulását Budapest egyik legdrágább kerületében, ahol szembeötlő Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és mások ingatlanszerzése és építkezései, melyek borzolják a lakosság idegeit egy olyan időszakban amikor csökken az átlagpolgár életszínvonala.

Orbán Viktor válasza ez volt: Business First! Első az üzlet! Pokorni ezek után jelezte, hogy nem indul a választáson, melyet a Fidesz nagy különbséggel el is veszített méghozzá a Kétfarkú Kutyapárt javára. A választók többsége proteszt szavazattal fejezte ki véleményét a Fidesz oligarchiáról, amelyik mindent lenyúl anélkül, hogy bármifajta teljesítményt nyújtana.

A hatalom eltiporja azokat, akik szemben állnak vele

A Kétfarkú Kutyapárt is pontosan tisztában van azzal, hogy milliárdos ingatlanbotrányok vannak a kerületben, melyek a miniszterelnök családjához és hűséges oligarcháihoz kötődnek, de nem mer ezzel előállni, mert jól ismeri Orbán Viktort: aki megpróbálja keresztezni a hatalom útját az ellen mindent bevetnek. Az adóhivataltól a titkosszolgálatig nem beszélve a médiáról.

Rogán Antal, a sötétség birodalmának ura, aki Orbán Viktor megbízásából leszámol mindenkivel, aki megpróbál szembeszállni a hatalommal.

Ezért támadja a Kétfarkú Kutyapárt Pokorni Zoltánt, aki fogatlan oroszlán immár. A rendőrség ellene nyomoz, nem a milliárdos oligarchák ellen. Tragikomikus, de ez a magyar realitás.

Ezért is válhatott politikai sztárrá pillanatok alatt Magyar Péter, aki nem fél kimondani a kínos igazságot: a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!

Ezzel az állítással szemben Rogán Antal jól olajozott gépezete is tehetetlen. Ezért is beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn szinte kizárólag a világpolitikáról, mert a hazai ügyekben nem volt semmilyen mondanivalója. Sőt, egészen tragikomikus módon bejelentette az ideológiák végét. Amiből arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktornak nemcsak a pénze és a szerencséje fogyott el, de semmilyen ötlete sincsen arra: miképp lehetne ezen változtatni?

Zsákutcában hol van előre?

Megbukni sokféleképpen lehet, de Orbán nem vonulhat nyugdíjba, nem távozhat úgy mint Pokorni Zoltán, mert a bukott miniszterelnök és rokonsága nem tud elszámolni a lopott vagyonával! Persze Orbán kiegyezhet az USA nagykövetséggel: hagyják futni a lopott vagyonnal, ha békésen távozik. De hát Orbán harcolni akar: ezért várja Trumpot, a 10 millió dollárral megvett jóbarátot, aki ugyan egy dollárt sem ad neki, de nem is akarja levenni őt a sakktábláról. Hagyja megbukni egyedül…

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A héten az ukrán elnök francia újságíróknak adott interjújában jelezte, hogy Kijev készen áll a tárgyalásokra Moszkvával. Mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij újabb beszédét?

Az ukrán tárgyalási hajlandóság közelmúltbeli demonstratív kinyilvánítása Oroszországgal többek között kísérlet Kijev önreprezentációjának módosítására a külföldi partnerekkel szemben. Ez nem utolsósorban a nyugati országoknak szól, hiszen nemcsak a globális délről, hanem nyugatról is érkeztek olyan vádak, hogy Ukrajna ellenzi a háború tárgyalásos befejezését. Most már egyértelműbben kijelentették, hogy Kijev kész tárgyalni. Mindazonáltal az ukrán álláspont érdemben nem sokat változik.

Kijev kész lenne tárgyalni Moszkvával az Ukrajnából való teljes orosz kivonulás körülményeiről és szakaszairól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni egy régi, már 2014 óta tárgyalt elképzelést: Az ENSZ békefenntartóit egy átmeneti időszakra Kelet- és Dél-Ukrajna jelenleg Oroszország által megszállt területein lehetne állomásoztatni. Kijev a NATO-csatlakozási törekvéseit is felfüggeszthetné, amennyiben Ukrajna egyébként sem valószínű, hogy hamarosan csatlakozik a szövetséghez. Valami hasonló volt napirenden a 2022 tavaszán az isztambuli tárgyalásokon. Akkor Kijev alternatív biztonsági garanciákat keresett a Nyugattól Ukrajna számára, azaz a NATO-tagság átmeneti alternatíváját. Az, hogy a Nyugat nem volt hajlandó ilyen szilárd garanciákat nyújtani, volt az egyik oka annak, hogy a tárgyalások akkor kudarcba fulladtak.

Zelenszkij nemrég azt mondta: „Nem kell (katonai eszközökkel) minden területet visszafoglalnunk. Úgy gondolom, hogy ez (a reintegráció) a diplomácia segítségével is megvalósítható. Ez mit jelent?

Még ha most már több ukrán hajlandó is feladni területeket, a lakosság többsége még mindig ellenzi ezt. Zelenszkij kijelentése tehát valószínűleg azt jelenti, hogy a diplomácia eszközeivel akarja visszaszerezni a megszállt területeket, és nem feltétlenül katonai eszközökkel akarja felszabadítani azokat. A múltban Kijev néha túlságosan is szigorúan kizárta a Moszkvával való tárgyalásokat. Ez (alaptalan) nyugati vádakhoz vezetett, miszerint Ukrajna konstruktívan harcias. Ami most történik, az Kijev hangnemének változása Ukrajna Oroszországgal szembeni hivatalos álláspontjának nyilvános megfogalmazásában – de nem érdemi változás.

A Trump esetleges győzelmével kapcsolatos ukrán aggodalmak talán befolyásolják Ukrajna kommunikációs stílusát és tárgyalási hajlandóságát?

Az ukrán vezetés retorikájában bekövetkezett változásnak köze lehet az amerikai politika esetleges jövőbeli, egy második Trump-kormányzat alatti átrendeződéséhez. Lehet, hogy ez egy kísérlet a republikánus tábor megközelítésére. Zelenszkij és a 45. amerikai elnök kapcsolatában már korábban is voltak feszültségek – nem utolsósorban a Trump elleni vádemelési eljárás miatt, amelyet egy közte és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetés váltott ki. „Ha egy leendő Trump elnök tárgyalások útján akarja megoldani az Oroszországgal való konfliktust, mi készen állunk rá” – valószínűleg ezt akarja Kijev kommunikálni a GOP-nak. Persze az ukrán elvi tárgyalási hajlandóság mindig is megvolt, csak ezt nem hangsúlyozták annyira a nyilvánosság előtt.

Miért volt eddig ilyen patthelyzet az ukrán és az orosz elnök között?

A tárgyalások jelenleg mindkét fél számára abszurdak. A Krím és az Oroszország által részben megszállt négy délkelet-ukrajnai szárazföldi régió már az orosz alkotmányban is az (ál)föderáció új területeiként van rögzítve. Ukrajna alkotmánya szerint természetesen a 2014 előtti határok maradnak érvényben. Az elcsatolt területek jogilag és törvényesen ukrán állami területnek minősülnek. Ennek fényében sem Zelenszkij, sem Putyin nem folytathat érdemi tárgyalásokat. Egyikük sem köthet kompromisszumot olyasmiben, ami ellentétes az államuk alkotmányával. Ellenkező esetben otthon sokan nemzetükhöz hűtlennek tartanák őket.

Félretéve minden erkölcsi értékelést, mindkét elnök az alaptörvények foglya. Ők országukban az „alkotmány kezesei”. Ha nem tesznek eleget ennek a szerepüknek, és nem védik meg államuk hivatalos területét, belpolitikai zűrzavarral kell szembenézniük. Fennáll annak a veszélye, hogy hazaárulással vádolják őket, és saját maguk ellen fordítják a lakosságuk hazafias részét. Ezért a két elnök vagy a külügyminiszterek közötti hipotetikus megbeszélésekből egyelőre kevés sülne ki.

Az ukrán elnök kinyilvánított tárgyalási hajlandósága egyben belpolitikai jelzés is?

Zelenszkij valószínűleg az egyszerű ukránok körében változó hangulatra is reagál. Az emberek fáradtak, sőt egyesek annyira kimerültek, hogy készek visszatérni a 2022 februári – a teljes körű invázió kezdete előtti – helyzethez. Akkor egyesek már megbékéltek a keleti Donbász és a Krím de facto elvesztésével. Ezt aligha üdvözölte bárki is, az biztos. De akkor már majdnem nyolc éve létezett az a tény, hogy Oroszország ellopta ezeket a területeket. Most úgy tűnik, hogy egyesek vissza akarnak térni a 2021-es status quóhoz. De még mindig vannak a lakosság nagy részei, akik nem akarnak semmilyen engedményt.

Az ukránok különböző csoportjai – sólymok és galambok – közötti feszültségkeltés Oroszország stratégiájának része. Moszkva 2014 óta akar – de soha nem sikerült – valódi polgárháborút szítani Ukrajnában. Célja, hogy az ukrán területi engedményekről szóló tárgyalásokon, például a minszki és az isztambuli tárgyalásokon, az ukrán sólymokat és galambokat egymás ellen fordítsa. Ha Moszkva képes lenne valódi polgárháborút szítani az ukránok között (és nem álpolgárháborút, mint 2014-2021 között az ukránok és a különböző orosz ügynökök között), akkor Oroszország gyorsan átvehetné az uralmat egész Ukrajna felett.

Zelenszkij bejelentése a tárgyalási hajlandóságról fordulópontot jelent?

Kijev Nyugattal való kommunikációja szempontjából valóban jó lehet, ha legalább a nyilvánosság előtt enyhül a korábbi kemény álláspont Moszkvával szemben. Ez például a német pacifisták vitorlájából venné ki a szelet. Az ilyen, az orosz imperializmust kevéssé értő jótevők szívesen hivatkoznak olyan idézetekre, amelyekben ukrán politikusok kizárnak mindenféle tárgyalást Putyinnal.

Az egyszerű ukránok tárgyalási hajlandóságának növekedése a fáradtságot fejezi ki. Bizonyos értelemben Ukrajna visszatért a 2014/2015-ös évekhez. A minszki tárgyalásokon Ukrajna hivatalosan nem ismerte el az önjelölt Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat, de – az Oroszországtól való félelemből – elfogadta őket tárgyalópartnernek. Ugyanakkor Kijev csendben elfogadta, hogy a Krím teljesen kimaradt a megállapodásokból.

Hamarosan felmerülhet a kérdés, mint akkoriban: Hogyan viselkedjen a Nyugat egy ilyen helyzetben? Vitatható, hogy a Nyugatnak még egy Oroszország számára részben előnyös békét sem szabadna elfogadnia. Ha a Nyugat ma támogatja az ukrán engedményeket Oroszország felé, az ismét a nemzetközi jog tompa megsértésének ratifikációját jelentené – ahogy akkor is, amikor a Nyugat támogatta a minszki megállapodásokat és tárgyalásokat. A 2014-es és 2015-ös megállapodások – amelyeket akkor Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá – önmagukban is botrányos torzításai voltak a nemzetközi jognak.

Ha Ukrajna most ismét kétes megállapodásokba megy bele a háború nyomása alatt, ahogyan 2014-ben és 2015-ben tette, az bizonyos szempontból érthető lenne – például a Kreml nukleáris fenyegetéseinek fényében. Ahogy 2014-ben és 2015-ben, ma is sokan gondolhatják Nyugaton, hogy ez jó dolog lenne – hiszen egyelőre tűzszünet jöhet létre.

Egy ilyen kényszerű tűzszünet azonban ismét a nemzetközi jog leértékelésének és Oroszország terjeszkedési törekvéseinek jutalmazásának árán valósulna meg. Nem lenne bölcs dolog egy újabb diktált békét támogatni mind regionális stratégiai, mind geostratégiai szempontból. Az igazságtalan béke nyugati támogatása nem jelentene jót a kelet-európai stabilitás szempontjából, mivel arra ösztönözné Moszkvát, hogy később megismételje ugyanazt a trükköt. Ráadásul a világ más revizionista hatalmainak is azt sugallná, hogy saját szomszédságukban is kövessék Oroszország stratégiáját. A Nyugatot a népirtó orosz megszálló rezsim és annak mészárlásai, emberrablásai, kínzása, kisajátításai, gyermekdeportálásai stb. támogatójává tenné.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne stabil egy ilyen új győztes béke. A 2014. szeptemberi első minszki megállapodás és a Krím és a Donbassz ideiglenes ukrán feladása után Oroszországot nem tántorította el attól, hogy hagyja tovább pattogni a konfliktust. 2015 elején újabb nagy eszkalációt rendezett, majd néhány évvel később még mélyebben megszállta Ukrajnát. Egy újabb orosz győztes béke valószínűleg nem jelentené Moszkva ukránellenes hadjáratának végét, csupán interregnumot a következő, és – a 2015-ös és 2022-es évhez hasonlóan – még nagyobb támadásig. A béke egy ilyen forgatókönyv szerint nem a háború utáni, hanem a háború előtti idő.

Veszélyben az USA és Európa szövetsége?

Trump elnöksége idején azért bírálta az európai szövetségeseket hogy előkészítse az USA kilépését a NATO-ból – emlékeztet John Bolton, aki nemzetbiztonsági tanácsadója volt Trumpnak abban az időben.

Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.

Nincs oly nagy különbség a demokraták és a republikánusok világpolitikai elképzelései között

Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.

Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.

Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.

Mit tehet Európa?

Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.

Politikai konszenzus van-e? Nincs!

A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.

Van-e igazi orosz fenyegetés?

A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:

“Oroszország immár nem szuperhatalom!”

Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.

Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.

Teheránban ölték meg a Hamász vezért

Az izraeli Moszad mesteri akciót hajtott végre Irán fővárosában, ahol végzett Iszmail Hanijehhel, aki a Hamász politikai szárnyának a vezetője volt. A terrorszervezet, mely múlt októberben brutális terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, háborúban áll a zsidó állammal, amelynek néhány polgárát még mindig túszként tartja fogva.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: a háborúnak két célja van. Az egyik a Hamász megsemmisítése, a másik a túszok kiszabadítása. Egyik célt sem sikerült elérni, és az izraeli hadsereg jelezte: nem reális a miniszterelnök elképzelése.

A Hamász ugyanis oly mélységben beépült a helyi palesztin lakosságba, hogy megsemmisítése feltételezi a gázai népesség elűzését, melyet a szélsőjobboldal követel is Izraelben. Ennek azonban nincsen politikai realitása hiszen senki sem kíván befogadni több mint kétmillió palesztint, akik a több mint féléve tartó háború során egyre radikálisabbá váltak.

Iszmail Hanijeh nem a gázai övezetben élt hanem Katarban, ahol tárgyalt a CIA igazgatójával is. Szakértők szerint Iszmail Hanijeh viszonylag mérsékelt irányzatot képviselt a Hamászon belül, és azért utazott Teheránba, hogy kidolgozza az új közös stratégiát Irán új elnökével, aki elődeivel ellentétben megegyezésre törekszik a Nyugattal.  Az új iráni elnök élvezi Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetőjének támogatását is. Fő tanácsadója Irán korábbi külügyminisztere, aki tető alá hozta az atomalkut az USA-val, Angliával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával. Trump az USA elnökeként felrúgta az atomalkut Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására. Netanjahu most azért adhatott parancsot Haniyeh likvidálására, hogy megakadályozza a mérsékelt vonal kialakulását Iránban és a Hamász soraiban.

Az amerikai diplomácia pácban

Blinken külügyminiszter arra akarja rábeszélni Netanjahu miniszterelnököt, hogy fejezze be a háborút, és nyújtson valamiféle perspektívát a palesztinoknak. Biden elnök, aki Washingtonban találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, palesztin államot javasolt, de ezt Netanjahu nem fogadta el. A Knesszet kétszer is megszavazta, hogy Izrael elutasít mindenféle palesztin államot. Benjamin Netanjahu kijelentette: Biden immár béna kacsa!

Kamala Harris alelnök viszont azt tudatta Netanjahuval: ennek a háborúnak véget kell érnie! Az izraeli miniszterelnök Trump visszatérésében bízik, mert arra számít, hogy a Fehér Ház akkor újra teljes mellszélességgel támogatja majd Netanjahu politikáját, amely elutasít mindenfajta kompromisszumot a palesztinokkal. Csakhogy Szaúd Arábia ex kémfőnöke elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy Izraellel csakis úgy állapodhatnak meg, ha a zsidó állam valamiféle életlehetőséget biztosít a palesztinoknak, akik ráadásul immár a többséget alkotják Nagy Izraelben.

Trump első elnöki útja annak idején Szaúd Arábiába vezetett, ahol óriási fegyverüzletet kötött, és ő kezdeményezte az izraeli-szaúdi megbékélést. Épp ennek megtorpedózása volt a Hamász múlt októberi terrorakciójának célja. Szaúd Arábia időközben eltávolodott Biden elnöktől, és Putyinnal működik együtt annak érdekében, hogy magasan tartsák az olajárat. Hanijeh Hamász vezér meggyilkolásának hírére emelkedett is az olaj ára: immár meghaladja a 80 dollárt egy hordó Brent olaj értéke. Netanjahu pedig folytatja megnyerhetetlen háborúját, amelyet nem is akar befejezni, mert akkor lehet, hogy korrupció miatt börtönbe kellene vonulnia Izrael 75 éves miniszterelnökének, aki a leghosszabb ideig tölti be ezt a tisztséget az 1948-ban megalapított zsidó államban, amelynek biztonsága évtizedek óta nem volt ilyen nagy veszélyben.

A víziós ember

„Nem véletlenül sikoltoznak a baloldalon a tegnapi Orbán-beszéd után, mert pontosan látják, hogy ők nem tudnak ilyen beszédet tartani. Ott lufik vannak, már kipukkadt lufik, kipukkadó félben lévők, és olyanok, amelyek később pukkadnak ki, itt meg Orbán Viktor van, és egy rendkívül erős politikai közösség. A fiatalok ahhoz csatlakoznak, akihez érdemes.”

Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár olyan izzó hittel zsolozsmázza a kötelezőket, hogy az ember hamar azt kezdi hinni, ha a Brüsszel által ránk kényszerített „kétszer kettő az négy” helyett a sokkal patriótább „kétszer kettő minimum tizennyolc” elhíresztelését bíznák rá, szeme se rebbenne tőle. Ahogy, mint itten látható, a baloldali sikoltozás sincs rá semmilyen hatással, külső burkolata továbbra is hibátlan és karcmentes, ahogy az egy automatához illik is. Bizony nem tudnám megmondani, hogy Orbán környezetében van-e, illetve volt-e valaha ember egyáltalán, vagy a Főnök csak az automatákat cserélgeti. A látvány alapján ugyanis annyira egy kaptafára készült a teljes csapat, annyira egy a jelszó, annyira ugyanaz a szöveg meg a díszlépés az emelvény előtt, hogy nem is nagyon gondolhatunk másra, mint egy adott célra programozott robotok egyszerre mozduló csoportjára, amely robotok önálló, ún. emberi viselkedésre képtelenek. Ezért mondhatja Orbán, hogy jól ismeri az „oroszokat”, mert ebben a robotokkal való körülvettségben Putyinnal majdnem azonosak, csak neki több a robotja, mert nem kétharmadot kap a választáson, hanem négyötödöt.

Bezzeg az ellenzék! Állandó veszekedés, vita, senki nem támogat senkit semmiben, kibeszélnek, beszólogatnak, ők aztán annyira emberiek, hogy az maga a döbbenet. Csak egy dologban értenek egyet, az pedig a „Gyurcsány takarodj!” Minden ellenzéki úgy érzi, egyedül Gy. az akadálya Orbán leváltásának, ha Gy. nem lenne, simán győzne az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Kétfarkúak, a Tisza, mégpedig akár egyedül is, ha tetszik, de ez a nyomorult Gy. elveszi előlük nem csak a lehetőséget, de ráadásként az összes levegőt. Ez persze ugyanígy van a függetlenekkel, Baranyival, Hadházyval meg a többiekkel, ebben a kérdésben végre teljesen egységes ellenzéket láthatunk, amely nélkül Orbán legyőzése reménytelen.

Érdekes módon létezett egy választás, mégpedig 2022-ben, mikor a gyurcsánymentesítők terve sikerülni látszott, ugyanis az egyesült ellenzék megkapta a DK szavazókat mind egy szálig, miközben Gyurcsányt meg Dobrevet annyira hátratolták, hogy normál távolságból nem látszott még a sziluettjük sem. Az előválasztáskor, hiába nyerte az első fordulót „Gyurcsányné” (azaz Gyurcsány akkor még nem takarodott el teljesen), a közvéleménykutatók mégis azonosnak mérték az ellenzéki és a FIDESZ tábort (46:46), így aztán minden ellenzéki örvendezett, hogy ha Karácsony visszalépésével, azaz Márki-Zay győzelmével Dobrev is eltűnik a színről, nyilván még jobb lesz a helyzet, és úgy győznek, hogy csak na! A várakozás sajnos nem jött be. Akkora vereség lett belőle, hogy az még a Holdról is látszott, így a korábban külföldre menekült Tiborcz házaspár nyugodtan hazatérhetett. Ezért javasolható, hogy mielőtt az ellenzék tovább nyomatná a sablonszövegét, dolgozza fel az akkori vereséget, hogy hát akkor mi lehetett a baj, mert már volt olyan, hogy Gy. nem volt, de abból sem lett győzelem.

A FIDESZ oldalon ilyen nincs. Ott sikeresen ki lett irtva az MDF, a Kisgazdák meg a KDNP (jó, jó, utóbbival szövetséges a FIDESZ, de úgy szövetséges, hogy az kb. a kiirtásukkal azonos). Arrafelé senki nem orbánozik, hanem fegyelmezetten leszavaz. Orbánnak a napi politikával nem kell törődni, belülről nem támadja senki, kivülről meg az ellenzék nem Orbánnal, hanem a gyurcsányozással van elfoglalva, így hát a miniszterelnök úr nyugodtan foglalkozhat vízióival. Merthogy abból bőven van neki. Nemrég Tusványosról ömlesztette ránk az újabb adagot.

Vízió I. (békehozás)

A háborúzó felek nem akarnak kiegyezni, mert mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek. Ukrajna önvédelemben van, és függetlenségi háborút vív. Oroszország szerint súlyos NATO-fejlesztések történtek Ukrajnában, és nem akarnak NATO-csapatokat, NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Békét ezért csak kívülről lehet hozni.

Ebben az Orbán szövegben az első érdekesség az, hogy ha Putyin nem akar NATO csapatokat meg fegyvereket látni az orosz határon, akkor Európát a La Manche csatornáig el kell foglalnia, Finnországgal meg a Balti Államokkal együtt, egyébként mindig látni fog. Ha visszaáll az eredeti határ, akkor is, ha megkapja a mostanáig elfoglalt ukrán területeket, akkor is, ha elfoglalja egész Ukrajnát, akkor is. Putyin tehát összevissza hazudozik. És vannak akik hisznek neki.

A második érdekesség, hogy ha mindkét fél azt hiszi, hogy győzhet, és a békefeltételeik egymással kibékíthetetlenek, akkor békét kívülről csak Ukrajnának lehet diktálni (hiszen ha megszűnik a Nyugat támogatása, azonnal veszít). A külső békegalamb tehát csak Ukrajna vereségével és maximális területvesztésével járó békét tud „hozni”, bármifajta kompromisszum nélkül (ez esetben Putyin 100 %-ban nyer). Az meg nem kell se a Nyugatnak, se Ukrajnának, amilyen háborúpártiak.

Vízió II. (összeomlás)

„Az európai politika összeomlott. Európa feladta saját érdekeinek védelmét. Európa nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is. A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát, és ezzel behódoltak az USA-nak.

A háború felfedte azt a tényt is, hogy a világ legnagyobb problémája a nyugat gyengesége és szétesése. Oroszország a népességéhez képest túl nagy, ráadásul hiperracionális vezetés alatt áll. Érthető és kiszámítható, amit Oroszország csinál, az érdekeiket védik. Ezzel szemben a Nyugat nem vezetett, viselkedése nem racionális.”

Az európai politika összeomlott”, valamint „a nyugat gyengesége és szétesése” szövegű váteszi mondatok nyilván a jövőre vonatkozó víziók. Más nem lehet, mert ezeknek egyelőre nem látszik semmiféle jele. „A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát” szöveget illetően: mint ismert, az EU GDP növekménye 2023. immár erősen szankciós évében PLUSZ 0,4 %, a mienk meg (bár mi továbbra is kapjuk az orosz gázt) MÍNUSZ 0,8 %. Miről tetszik beszélni? Az Oroszországról mondott orbáni zagyvaságokról már írtam eleget, Putyin „hiperracionális”-sá minősítésén jót röhögtem, az „önsorsrontást” meg a „nem racionális Nyugat”-ot bízzuk a politológusokra meg a filozófusokra. Nekik való téma, sokáig ellesznek vele.

Vízió III. (a Nyugat alkonya)

„A nemzetállamoknak van biblikus alapja, hiszen a teremtés rendjéhez tartozik, hiszen azt lehet olvasni, hogy nem csak a személyek, hanem a nemzetek is meg lesznek ítélve a végítéletkor. Közben a nyugat azt gondolja, ezek már nem léteznek, tagadják, hogy létezik közös kultúra. Ebben a felfogásban nincs közerkölcs, ha látták a pénteki olimpiai megnyitót, akkor ezt bárki láthatta, és meg akarnak szabadulni a nemzet alapját adó etnikai homogenitástól. Százezer számra engednek be idegen embereket.

El kell ismerni, hogy vannak a világon dolgok, amik nagyobbak nálad, és el kell arra szánnod magad, hogy ezeket szolgáld. Ezek Isten, család, haza. Ha ezek helyett az ember önmagára fókuszál, akkor amit kap, nem a nagyság lesz, hanem a nagyképűség. Így aztán nyugaton megjelent az agresszív törpe, mint új embertípus.

Az uniónak, mint önálló politikai projektnek fel kell adni magát. Ukrajna ebben a konstrukcióban nem lehet se uniós, se NATO-tag. Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához.

Az unió elvesztette a háborút, az USA-ra magára hagyja, és az unió nem tudja finanszírozni Ukrajna további hitelezését és újraépítését. Az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát. Ez az ár magas lesz.”

Isten bizony megsajnáltam Nyugat-Európát, ahol biblikus értelemben erkölcstelen, a hazával mit sem törődő (elég nekik, ha az Unió jól működik) és az utolsó ítéletre egyáltalán nem gondoló agresszív törpék garmadája számolgatja, hogy milyen sokat kell majd nekik fizetni a háborús „kalandért” (sosem hittem volna, hogy a megtámadottnak segítők háborús kalandorok). Hát ezek a hülye nyugatiak így sohasem jutnak be a keresztény Paradicsomba! Az persze más, ha nem is akarnak, mert elég nekik, ha itt a Földön élnek nekik tetsző életet.

Az Unió van olyan erős gazdaságilag, hogy ha az USA várhatóan magára hagyja (amit Trumpon kívül a legjobban Orbán tud), képes tovább támogatni az ukránokat. Persze az többe is kerül, de még azzal se lenne baj, ha egy agresszív törpe… illetve izé, mit is beszélek, szóval egy békepárti vétóbajnok nem rohangászna körbe-körbe, és nem azt kiabálná, vigyen Putyin, amit csak akar, csak nekünk, patriótáknak ne kelljen fizetnünk egy vasat se! Hiszen ez a patriotizmus lényege: az önzés. A hozzáállás majd akkor változik, ha Putyin a Tiszántúlt akarja vinni. Az új szöveg: „Védjetek meg! Nix béke! Védjetek meg!

Vízió IV. (Nagy Magyarország feltámadása)

„A nagy stratégiának nem szabad Kis-Magyarországból kiindulnia, a világban élő összes magyart magába kell foglalnia. Belátható időn belül az összes magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjesztjük a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is.

2035-re demográfiailag önfenntartónak kell lennünk, ehhez 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, valamint folyamatosan zsilipelni kell (ide hozzánk) azokat az embereket Nyugat-Európából, akik keresztény országban akarnak élni.

A magyar stratégia kulcseleme a konnektivitás. Nem engedjük magunkat bezárni a keleti és nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni. Nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, technikai, kereskedelmi blokkosodásba, hanem önálló utat fogunk járni. Az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni, hogy a szövetség keleti országai önálló külpolitikát folytatnak.

Már megvan a magyar nagystratégia, csak még túl értelmiségi, nem értenék a szavazóink.”

Szóval a létszámot növelni kell. Mennyivel tekintélyesebb és nagyobb súlyú lenne az ország, ha 9,64 millió helyett 9,97 millió lakosa lenne! Jelenleg sajnos nem jó irányba megyünk („A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 2024-ben 1,36, ami egy évvel korábban 1,48 volt, a féléves fogyás idén 24 ezer 292 fő”), na de majd az új adókedvezmény hatására úgy túlszaporodjuk a szemeteket, hogy csak na! És akkor még a nyugatról hazánkba szakadt keresztények idezsilipeléséről nem is beszéltünk! Lesz még kies hazánk 9,97 milliós!

Meglepve látom ezt az önálló külpolitikáról való ábrándozást, amelyet miniszterelnök úr szerint „az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni”. Ezzel az elfogadással a gond az, hogy még az önálló belpolitikát sem sikerült vele elfogadtatnunk, és nagyon úgy néz ki, hogy vagy tagok maradunk, kapjuk a vámmentességet, a schengeni határokat, meg a pénzt, vagy önálló kül-, bel- és mindenféle egyéb politika, de kívül. Ahol tágasabb. Sötét kilátások, ugyanis az EU kezdi megunni a pávatáncot. Ha ezt ígéri a miniszterelnök, akkor érdemes körülnézni a nagyvilágban, de persze nem Nagy-Kipcsákiára gondoltam.

A szavazókról szóló, utolsó mondatot nagyon meg tudom érteni.

Összefoglalás: „Kedves népem, most nem tudok nektek adni semmit (elég gond csak a haveri, meg a rokoni kör ellátása is), de megígérem, hogy 20 – 30 év múlvára olyan keresztény-korrupt, minden elesettet az út szélén hagyó Pátriát rittyentek ide nektek, hogy attól koldultok. Szó szerint! Az irány jó! Ahogy azt az a Sztevanovity énekelte: Szép holnapot mindenkinek!

Lengyel – magyar két jóbarát…volt

Aziránt érdeklődött varsói külügyminisztérium államtitkára miután a magyar miniszterelnök “álságosnak és szemforgatónak” nevezte a lengyel diplomáciát Tusnádfürdőn, hogy “Orbán miért nem hoz létre uniót Putyinnal?”

Wladyslaw Teofil Bartoszewski államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia jelenleg szembemegy a NATO, az Európai Unió és Lengyelország politikájával. Emlékeztetett arra, hogy a magyar diplomácia jelenleg is blokkolja azt a kétmilliárd zlotyt, amely azért járna Varsónak, mert katonai készletei egy részét átadta Ukrajnának.

“Azt szokták mondani, hogy lengyel-magyar két jó barát, de itt most nagy a veszekedés”

– hangsúlyozta Bartoszewski államtitkár.

“Fáj az igazság!”

– így reagált Szijjártó Péter a Facebookon.

“A lengyel-magyar testvériség szándékával sokáig tűrtük a mostani lengyel kormány provokációit és képmutatását, de betelt a pohár! Az egyik legnagyobb orosz olajvállalat vásárlói között ott találjuk a lengyeleket is”

– írta a magyar külügyminiszter a Facebookon.

Az istenek az eszét veszik el annak először, akit bukásra ítéltek

Így tartották az ókori görögök, és Orbán Viktor Tusnádfürdőn megerősítette ezt a régi bölcsességet: miért kellett ilyen jelentéktelen ügy miatt rátámadnia Lengyelországra? A magyar miniszterelnök érezhetően frusztrált hiszen Lengyelország mind nagyobb szerepet kap a NATO-ban és az Európai Unióban míg Magyarország mind jobban elszigetelődik. A varsói figyelmeztetés egyértelmű: ott a kijárat! Lépj ki az Európai Unióból, ha annyira nem tetszik neked!

Csakhogy Orbán nem léphet ki az Európai Unióból, mert akkor összeomlana a magyar gazdaság, amely így sincs valami jó állapotban. Magyarország jelenleg csakis azért kap elfogadható feltételekkel hitelt a nemzetközi pénzpiacon, mert tagja az Európai Uniónak. Ha kilépne, akkor adósság csapdába kerülne, mert olyan drágán kapna csak kölcsönt a korábbi hitelek visszafizetésére, hogy az felidézné a fizetésképtelenséget mint egykor Görögország esetében.

Kína nem segít: csakis piaci kölcsönt ad, és azt is csak három évre. Kínának is érdeke, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon hiszen a kínai gyárak épp azért települnek le nálunk, mert tagjai vagyunk az uniónak.

Putyinnal Orbán Viktor nem köthet uniót, mert az a politikai öngyilkosságot jelentené.

Ráadásul Putyinnak is az az érdeke, hogy Magyarország maradjon az Európai Unió és a NATO tagja hiszen ily módon információkhoz juthat.

Miért támad mégiscsak Orbán ilyen sarokba szorított helyzetben? Mert fél, és arra gondol: a legjobb védekezés a támadás. Csakhogy a válasz pofon ilyenkor erősebb hiszen Lengyelország mögött ott áll az Európai Unió és az USA. Ki áll Orbán mögött? Senki! Saját népe is lassan elszivárog hiszen a kudarc szembeötlő: Magyarország az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb államává vált a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt.

Ráadásul Orbán bejelentette az ideológiák végét Tusnádfürdőn holott rendszerének egyik alapja volt az a hit, hogy

“a magyar miniszterelnöknek nem igaza van hanem igaza lesz.”

Mégis mikor? Jelenleg kül- és belpolitikája romokban. Ha jönne Trump, akkor kiderülhet: az USA számára Magyarország továbbra is tökéletesen érdektelen míg Lengyelország és Románia fontos ebben a térségben. Trumptól Orbán egy petákot sem remélhet, csak legfeljebb annyit: az USA nagykövetség nem próbálja meg levenni a sakktábláról. Orbán bizonyíthatja: meg tud ő bukni egyedül is…

Miről tárgyalt az USA és Oroszország hadügyminisztere?

A New York Times most írta meg, hogy július 12-én Belouszov orosz hadügyminiszter felhívta amerikai “kollégáját.” A washingtoni Pentagon megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, de részleteket nem közölt, azt azonban hangsúlyozta, hogy fontos: “Háborús körülmények között is legyen lehetőség az információcserére a katasztrófák elkerülésére.“

Az USA és Oroszország a világ két legnagyobb atomhatalma, és mindketten igyekeznek elkerülni a nyílt konfrontációt, amely elsősorban az fenyegethet, hogy az ukrajnai háborúban a NATO élén az Egyesült Államokkal, Zelenszkij elnököt támogatja   az orosz agresszióval szemben. Mit kért Szergej Belouszov orosz hadügyminiszter Lloyd Austin tábornoktól, a Pentagon vezetőjétől? Az orosz hadügyminiszter nem katona, a hadiipar irányítója volt mielőtt Putyin kinevezte volna a hadügyminisztérium élére. Elődje, Sojgu ugyan négy csillagos tábornok volt, de ő sem igazi katona: a katasztrófavédelem élén állt.

A hadsereget Putyin közvetlenül irányítja a Honvédelmi Tanácson keresztül, melynek a fontos titkári posztjára került Sojgu, az elnök leghűségesebb embere.

Elődje, Nyikolaj Patrusev tábornok kiesett a pikszisből, mert ő volt a héják vezére: leginkább ő kardoskodott az ukrajnai “villámháború” mellett. A háromnaposra tervezett hadművelet egy kissé elhúzódik, már csaknem két és fél éve tartanak a harcok, és senki sem tudja, hogy mikor érhet véget a megnyerhetetlen háború. A NATO távozó főtitkára már tízéves háborút emlegetett Ukrajnában, ahol a hősiesen védekező hazai hadsereg – a nyugati támogatás ellenére – alig tudja magát tartani az orosz offenzívával szemben. A nyugati fegyverek immár lehetővé teszik az ukrán hadvezetésnek, hogy Oroszország területén támadjon stratégiai célpontokat. Ezzel kapcsolatban kért valamit az orosz hadügyminiszter, akinek a kérése nyitott fülekre talált Washingtonban, ahonnan arra kérték Ukrajnát:

”bármit is tervez Oroszország ellen, állítsa azt le!”

Kijevben természetesen megfogadták az amerikai intelmet hiszen Washington támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne magát tartani az orosz túlerővel szemben.

Miről tárgyal a CIA igazgatója orosz “kollégájával”?

William Burns és Szergej Nariskin tábornok is rendszeresen kommunikál egymással. Régi ismerősökről van szó hiszen William Burns korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt mielőtt megindult volna az orosz offenzíva Ukrajna ellen. Burns és Nariskin tábornok telefonon beszélget, de olykor személyes tárgyalásra is sor kerül Törökországban, amely NATO tagállam, de fenntartotta jó kapcsolatait Oroszországgal is.

Erdogan elnök – éppúgy mint Orbán Viktor – többször ajánlgatta közvetítői szolgálatait, de azokra sem Washingtonban sem pedig Moszkvában nem tartottak igényt, mert mind az USA mind Oroszország előnyben részesíti a közvetlen kommunikációt.

Amelyből persze csakis annyi szivárog ki, amennyit a két fél szükségesnek tart. Az biztosnak látszik, hogy nemcsak egyedi esetekről tárgyalnak hanem átfogóan vizsgálják az orosz – ukrán konfliktust illetve az egész európai békerendszert, amely súlyos sebet kapott Putyin Ukrajna elleni agressziójával.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús politika Trumptól sem áll távol: elnöksége idején ő indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszatérni a Fehér Házba, azért kívánja  gyorsan lezárni az ukrajnai háborút  éppúgy mint a gázai konfliktust, mert minden erővel Kínára akar koncentrálni, amely komolyan fenyegeti az Egyesült Államok világuralmát.

Trump figyelmeztette Orbán Viktort: ne kontárkodjon bele a nagyok játékába!

Az USA nem tart igényt közvetítőkre: Trump elítélte Hszi Csin-ping budapesti látogatását és Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök ennek ellenére nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal és Pekingben újra tárgyalt Hszi Csin-ping elnökkel. Mindez színjátéknak megteszi a magyar közvélemény számára, de a világpolitikára nincsen hatással viszont tovább folytatódik a magyar kormány elszigetelődése a nyugati világban. Orbán számára a látvány diplomácia ködfüggöny, amely mögé elrejtheti a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát – amint ez kiderült beszédéből, melyet Tusnádfürdőn mondott el. Orbán baja az, hogy a látvány diplomácia nem használ, ha a választópolgárok jelentős részének korog a gyomra.

Több mézet a madzagra! – üzenik a választópolgárok a miniszterelnöknek, aki pénz híján csak beszélni tud, de adni nem, mert nincs miből.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK