Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Ötéves szünet után Észak Korea megnyitja kapuit a turisták előtt

Egyelőre egyetlen helyszínen fogadják majd a külföldi turistákat decembertől: ott, ahol a kommunista legenda szerint a rendszer alapítója, Kim Ir Szen megindította a japánellenes partizán mozgalmat. A legendából egy szó sem igaz, mert akkoriban a japán rendőrség minden ellenzéki tevékenységet megakadályozott Koreában, melyet 1910-ben Japánhoz csatoltak, és amelyet a szovjet csapatok 1945-ben szabadítottak fel.

A fiatal kommunista Kim Ir Szen Kínán keresztül a Szovjetunióba szökött, ahol partizán kiképzést kapott, de erre nem volt szükség, mert 1945-ig semmiféle kommunista partizán mozgalom sem működhetett Koreában, melyet 1945-ben kettéosztottak: az északi részt kapta a Szovjetunió, a délit az Egyesült Államok. Az északi részén a szovjet állambiztonság egy tábornoka szervezte meg az új kommunista rendszert, melynek élére Kim Ir Szent állította, aki akkoriban a szovjet hadsereg századosa volt. Sztálin parancsára Kim Ir Szen 1950-ben megindította a koreai háborút, amely iszonyatos vérfürdőt eredményezett, de a szovjet diktátor halála után lefújták az akciót, fegyverszünetet kötöttek, békeszerződés azóta sincsen.

Északon továbbra is a nemzeti kommunista rendszer uralkodik, Délen viszont gazdasági csodát produkált az amerikai támogatás. Ma már Dél Korea GDP-je akkora mint a nála majdnem háromszor népesebb Oroszországé.

Észak Korea Peking és Moszkva között

Kim Ir Szen 1958-ban – kihasználva a kínai – szovjet ellentéteket legyilkolta az észak-koreai vezetés nyíltan Moszkva illetve Peking barát kádereit, és megalapozta személyi teljhatalmát, melyet utána fia, Kim Dzsong Il, majd unokája, Kim Dzsong Un örökölt. Az USA elnöke, ifjabb George Bush a gonosz tengelyéhez sorolta Észak Koreát. Irakot, melyet ugyancsak a gonosz tengelyhez sorolt az ifjabb Bush elnök, az amerikai hadsereg lerohanta, és a diktátort, Szaddám Huszeint felkötötték. Emiatt rettegés lett úrra a Kim dinasztián, amely az ország szűkös költségvetését szinte kizárólag katonai és rendőri célokra fordítja.

A nemzeti kommunista rendőrállam gazdaságilag tökéletesen sikertelen ám politikailag sikeres, mert legyilkol mindenkit, aki szót emel a változás mellett.

Ezt a hibát követte el az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un mentora, aki kínai típusú reformokat javasolt urának és parancsolójának. A mentor kivégző osztag előtt végezte annak ellenére, hogy tagja volt az uralkodó dinasztiának: neje az alapító atya, Kim Ir Szen lánya volt.

Amikor kitört a Covid pandémia, akkor Észak Korea lezárta határait, és közölte: minket ez nem érint! Aztán maga a diktátor is oly beteg lett, hogy majdnem belehalt a vírusba. A hírek szerint ma is poszt Covid betegségben szenved úgyhogy már megkezdődött lánya kiképzése a diktátori feladatokra.

Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta – 2022 február – feltűnően barátkozik Vlagyimir Putyinnal, akinek egyre fogyatkoznak a barátai bár Orbán Viktor még kitart mellette. Tavaly Kim Dzsong Un a Távol Keleten találkozott Putyinnal, idén pedig az orosz diktátor 24 év után először Észak Koreába látogatott. Kötöttek is egy szövetségi szerződést, de nem lehet pontosan tudni, hogy mi áll benne. Az minden estre tény, hogy

Észak Korea fegyver és lőszer szállításokkal támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ez felpaprikázta Dél Koreát, mely ezekután sietett támogatásáról biztosítani Ukrajnát.

Mit kap cserébe Putyintól Észak Korea ura? Ezen töprengenek a stratégiai elemzők Washingtonban, Tokióban és Szöulban. Észak Korea rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakéta erőit. Ebben eddig is nagy szerep jutott az orosz tudósoknak, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak, és sokan közülük Észak Koreában dolgoznak. Putyin – Kínához hasonlóan – korábban támogatta az ENSZ szankciókat, melyek a nukleáris és rakéta erők fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát. Amióta viszont Oroszországot is szankciók sújtják az Ukrajna elleni agresszió miatt, Putyin már Észak Korea oldalára állt.

Mit akar valójában Észak Korea ura, aki a katonai fejlesztések miatt éhezésre ítéli népét? Mindenáron hatalmon maradni, és elkerülni a diktátorok végzetét: Ceausescu, Szaddám Huszein vagy Kadhafi intő példa lehet. Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlóan – Trump visszatérésére vár. Trump volt az első amerikai elnök, aki leült tárgyalni Észak Korea diktátorával, ez óriási presztízs növekedést jelentett Kim Dzsong Unnak noha gyakorlati eredménye nem sok volt. Donald Trump esetleg újra szóbaállna Kim Dzsong Unnal, aki így eldicsekedhetne – éppúgy mint Orbán Viktor – hogy a világ hatalmasaival kvaterkázik. Ceausescu is sokáig így volt ezzel, majd mégis a kivégző osztag előtt találta magát nejével együtt 1989 karácsonyán Tirgovistében.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Német elfogatóparancs egy ukrán búvár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt

2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, melyek célja az volt, hogy földgázt szállítsanak a Balti tenger mélyén Oroszországból Németországba.

A német hatóságok három ukránt gyanúsítanak azzal, hogy felrobbantották a vezetéket – írta a Die Zeit titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Egy ukrán búvároktató ellen adtak ki most nemzetközi elfogatóparancsot. A német hatóságok szerint a férfi Lengyelországban él.

Két ukrán nevén volt bejegyezve a jacht, amely Rostock kikötőjéből  startolt, és amely a robbanóanyagokat és a búvárokat a robbantás helyszínére vitte. Egy amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh korábban azt állította, hogy a CIA szervezte meg az akciót, amelyhez olyan szaktudás kellett, mellyel csak kevés állam rendelkezik, polgári személyek pedig egyáltalán nem. Dánia és Svédország is nyomozást indított az ügyben, de ezt lezárták anélkül, hogy bármilyen eredményt közzétettek volna.

Korábban már a New York Times is célzott arra, hogy az ukrán titkosszolgálat állhat a robbantás mögött, de “lehet, hogy Zelenszkij elnök erről nem tudott.”

Ukránok a CIA zsoldjában

Az Egyesült Államok kezdettől fogva bírálta az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, amely közvetlenül Oroszországból szállított földgázt Németországba. Pontosabban az Északi Áramlat 2 már nem kezdhette meg a szállítást, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója – 2022 február – ezt lehetetlenné tette.

Kijev és Varsó még hangosabb volt a bírálók kórusában: Jaroslaw Kaczynski, az előző jobboldali kormányzat erős embere egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította Putyin és Merkel megállapodását.

Az orosz elnök és a német kancellár kiválóan működött együtt hiszen mindketten beszélték a másik nyelvét, és visszaemlékeztek Bismarcknak, a vaskancellárnak az elképzelésére, mely szerint Németország és Oroszország gazdasága komplementer: a német technika és tudás az orosz nyersanyagokkal kombinálva világhatalmat hozhat létre. Pontosan ezt nem akarta az Egyesült Államok, amely szisztematikusan fegyverezte fel Ukrajnát azt követően, hogy egy 5 milliárd dolláros akcióval menekülésre késztették Kijevből Janukovics elnököt, Putyin emberét.

Az SZBU-t, az ukrán titkosszolgálatot ők képezték ki, méghozzá oly eredményesen, hogy 2022 februárjában meg tudták akadályozni Putyin háromnapos villámháborús tervét. A Zelenszkij elnök elrablására vagy kivégzésére küldött kommandót az SZBU emberei megölték. Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, az amerikaiak kedvence Kijevben. A német hatóságok által keresett ukránok minden bizonnyal az SZBU emberei, akiket kiképeztek erre az életveszélyes vállalkozásra.

Miért nem buktak le azonnal?

Mert 2022 szeptemberében a német kormányzat még távolról sem fogadta el az USA álláspontját az ukrajnai háborút illetően, és csak félszívvel támogatta Zelenszkij elnököt. A német közvéleményt valószínűleg negatívan befolyásolta volna, ha kiderül: az Európai Unióba és a NATO-ba pályázó Ukrajna terrorakciót hajtott végre az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték ellen. Kilógott volna a lóláb. Időközben azonban Németország – Franciaországhoz hasonlóan – beállt a sorba, és elfogadta az USA ukrajnai politikáját, amely a tűzszüneti tárgyalások előfeltételének tekinti az orosz csapatok kivonását Ukrajnából. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin – ha már belevágott ebbe a reménytelen akcióba – nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Biden elnök nem is titkolta, hogy a cél Putyin megbuktatása. Ezt a kijelentést azután visszavonta, de nem kétséges ez a demokrata adminisztráció valódi célja. Donald Trump viszont tárgyalna Putyinnal, aki ezért – éppúgy mint Orbán Viktor – az ex elnök választási győzelméért imádkozik.

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

A Fehér Ház amnesztiát ígér Orbán venezuelai barátjának

0

Nicolas Maduro elnök minden megszerzett vagyonával együtt békében távozhat Venezuelából, ha elismeri választási vereségét, és békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

A washingtoni Fehér Ház a venezuelai választások után közölte:

“bizonyítékaink vannak arra, hogy Edmundo Gonzalez Urrutia kapta a legtöbb szavazatot a választásokon. Ez egyértelmű az Egyesült Államok számára.”

Nicolas Maduro elnök győztesnek hirdette ki magát, a hadsereg és a rendőrség mögötte áll. A Wall Street Journal értesülései szerint Nicolas Maduro elnök, aki 11 éve van hatalmon Venezuelában, ajánlatot kapott Washingtonból: teljes vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Az amerikai lap szerint a Maduro kormányzat több más vezetője is kapott hasonló ajánlatot. Maduro egyelőre visszautasítja az USA ajánlatát. Maduro elnöki mandátuma csak jövő januárban járna le, de Washington azt szeretné, ha még a novemberi amerikai választás előtt távozna a hatalomból a baloldali populista rendszer vezetője, aki jó kapcsolatokat ápol Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Így nem csoda, ha a magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió csatlakozzon az USA álláspontjához, és elítélje Maduro rendszerét. Venezuelának van a világon a legnagyobb olajkészlete, ezt azonban nem tudja kiaknázni, mert az amerikai szankciók miatt nincsenek meg ehhez a megfelelő berendezései. Trump egykori külügyminisztere, Pompeo, azt tanácsolja az ex elnöknek, aki vissza akar jutni a Fehér Házba, hogy az USA vegye vissza vezető szerepét a világ olajkereskedelmében, és szorítsa ki onnan Oroszországot, mely Venezuela olaj kincseire is pályázik.

A Wagner hadsereg zsoldosai is ezért védelmezik Maduro elnököt Caracasban.

Orbán figyel

Az USA úgy szabadult meg az arab tavasz kezdetén Tunézia diktátorától, Ben Alitól 2011- ben, hogy amnesztiát ígért neki, ha békében távozik. Ben Ali korábban a titkosszolgálat főnöke volt, értette a finom célzás, és családjával valamint vagyonával Szaúd Arábiába menekült, ahol békében élt haláláig. Most az USA hasonló ajánlatot tett Nicolas Maduronak, és egyáltalán nem kizárt, hogy ugyanerre számíthat Orbán Viktor is amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban.

Sejti ezt a magyar miniszterelnök is, aki elszántan imádkozik Trump győzelméért. A baj csak az, hogyha Trump nyer a választáson az egyáltalán nem jelenti azt, hogy pénzt is adna “barátjának” Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök állítólag 10 millió dollárért vásárolta meg Trump barátságát, és ezzel elérte: ha az ex elnök visszatérne a Fehér Házba, akkor onnan nem érkezne elbocsátó szép üzenet Orbán Viktornak. Ettől még megmaradna a fő gondja: pénz híján hogy nyerje meg a választásokat 2026-ban? A 2022-es választási győzelem 1500 milliárd forintba került, de akkor még jöttek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ráadásul az Orbán kormány a rekord inflációval vissza is vette a pénzt a lakosságtól, melynek lelkesedése ugyancsak csökkent amint ezt az idei európai és önkormányzati választás mutatta. Ha nem lesz fellendülés a gazdaságban, és erre minden esély megvan, akkor Orbán Viktornak nem lesz pénze a választások megnyerésére.

Márpedig a miniszterelnök maga is tudja: hűséges választóit ugyanaz az elv vezérli mint őt magát: pénz beszél…

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Mitől dollármilliárdos Mészáros Lőrinc?

A Forbes legfrissebb szupergazdag listáján öt magyar szerepel, az első helyen természetesen Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc. Az ő vagyona tavaly 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt egy olyan évben amikor az átlag magyar életszínvonala csökkent az infláció miatt.

Mészáros Lőrinc 50%-os vagyongyarapodása kiugróan magas a szupergazdagok között, de azért a dollármilliárdosok nem panaszkodhattak: megduplázták vagyonukat a Covid pandémia idején miközben az emberiség 99%-ának az életszínvonala csökkent. Ki áll az első helyen a világranglistán? Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X ura: vagyona immár meghaladja az egyéves magyar GDP-t – 212 milliárd dollár. Elon Musk vagyonát 240 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

A magyar listán a második helyezett Csányi Sándor, az OTP elnök vezérigazgatója, a harmadik Felcsuti Zsolt – Orbán egyik kedvenc oligarchája. A negyedik helyen Gattyán Görgy a pornó milliárdos szerepel. Ő úgy kötődik a nemzeti együttműködés rendszeréhez, hogy az adóhivatal megszüntette ellene a vizsgálatot amikor bejelentette: pártot indít az európai választásokon. A cél az volt, hogy ily módon gyengítsék az ellenzéket. Orbán számítása nem jött be: a baloldali ellenzék ugyan meggyengült, de Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalomnak már csak azért is, mert lépten – nyomon azt hangoztatja:

“a nemzeti együttműködés rendszerének eredménye az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!”

A magyar lista ötödik helyezettje, Veres Tibor, a Wallis ura, akinek pályafutása jól példázza a magyar elit útját: Moszkvában végezte a nevezetes diplomáciai akadémiát, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát kapott. Majd azután cége, a Wallis építette meg az MTVA székházát Óbudán. Az MTVA a közmédia Orbán Viktor által átszervezett változata, melyet Rogán Antal miniszter egyetlen telefonnal irányít.

Az orosz és a kínai példa

A magyar dollármilliárdosok az állam kegyéből gazdagodtak meg: jókor voltak jó helyen. Oroszországban és Kínában ugyanez a helyzet: a leghíresebb eset a Gazprom ügye. A Szovjetunió gázipari minisztériuma, melynek élén Csernomirgyin állt a privatizáció révén Gazprommá változott. Csernomirgyin, aki azután Oroszország miniszterelnöke is lett, egyik pillanatról a másikra dollár milliárdossá vált. Ő volt a szürovikok egyik vezére Jelcin elnöksége idején: ezek voltak a nyersanyag termelők , akik Oroszországban szinte egyedül rendelkeztek export képes áruval a Szovjetunió összeomlása után. Aztán persze jött Vlagyimir Putyin a szilovik csapat élén: az erős emberek a hadsereget és a titkosszolgálatot képviselték a hatalomban. Ma is ők irányítják Oroszországot miután Hodorkovszkijt, az olajmaffia fejét Putyin Szibériába száműzte ahonnan csak Merkel kancellár tudta kiszabadítani.

Az oligarchák ma hűek Putyinhoz vagy repülnek az ablakon kifelé mint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki elárulta a brit titkosszolgálatnak: Putyin hogyan támogatja külföldi barátait a Gazprombankon keresztül.

Emiatt Orbán Viktornak is volt néhány kínos pillanata amíg meg nem kapta a választ: magyar nevet nem találtunk a listán. Persze több lista is lehet.

Kínában az állami irányítás jóval hatékonyabb, mert a modern ágazatok támogatására irányul. Így lett dollármilliárdos a Huawei vezetője, aki a hadsereg kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója volt ezredesi rangban. A még híresebb példa Jack Máé, aki az informatika iránt érdeklődő angol tanárból lett Kína leggazdagabb embere az Alibaba révén. Jack Ma az internetes kereskedés úttörője elérte, hogy fogadja a kínai tartomány első embere, egy bizonyos Hszi Csin-ping. Az ő támogatásával indult meg világhódító útján az Alibaba. Jack Ma előbb találkozott a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt !”

– harsogta Donald Trump. Aztán Jack Ma Kína egész pénzügyi rendszerét meg akarta reformálni az Alipay-jel. Leállították. Hosszú időre eltűnt. Vagyonának egy részét elveszítette, de még mindig dollármilliárdos. Már nem ő Kína leggazdagabb embere, és nem hirdeti úton útfélen, hogy ő Hszi Csin-ping elnök embere a kínai gazdaságban.

Az ukrán hadművelet célja az orosz gázszállítás leállítása

0

Az ukrán rohamcsapatok elfoglalták azt a gázszivattyú állomást, melyen keresztül az orosz földgáz Európába érkezik. A szuldzsai gázszivattyú állomás elfoglalását elismerte az orosz vezérkar is.

Ez az egyetlen útvonal vagyis a Gazprom másképp nem tud földgázt eljuttatni az Európai Unióba csővezetéken Ukrajnán keresztül. Korábban napi 42 millió köbméter földgáz ment ezen a csővezetéken Oroszországból az Európai Unióba.

Az igazán nagy export Oroszországból az Európai Unióba az Északi Áramlat 1 vezetéken áramlott az Európai Unióba, sőt az USA és Lengyelország ellenkezése ellenére elkészült az Északi Áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték is, de ez már nem szállíthatott földgázt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Egy ukrán titkosszolgálati csapat felrobbantotta a két földgázvezetéket, de ezt nem tehették volna meg amerikai illetve brit támogatás nélkül.

Svédország és Dánia lezárta a vizsgálatot eredmény nélkül, és Németország sem merte nyíltan megvádolni az USA-t, Nagy Britanniát és Ukrajnát az akció miatt. Németország átállt az amerikai és a közel-keleti földgázra, de ezzel súlyosan megkárosította saját gazdaságát, amely az olcsó orosz energiára épült. A német gazdaság azóta folyamatosan gyengélkedik.

Az uniós országok közül Magyarország, Szlovákia és Ausztria kap még orosz földgázt, amely már nemcsak Ukrajnán, de Szerbián   keresztül  is megérkezhet Közép Európába.

A magyar diplomácia ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgázzal és kőolajjal szemben.

Az ukránok nemrég leállították  az orosz Lukoil kőolaj szállításait Magyarországra és Szlovákiába. Most az ukránok az orosz földgázszállítást vették célba. A magyar kormánypárti sajtó mindezért az Európai Uniót és az Egyesült Államokat hibáztatja. Magyar Levente külügyi államtitkár minden bizonnyal erről is tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának európai helyettesével, de érdemi információt erről nem közöltek. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a tekintetben nincsen nagy különbség a jelenlegi demokrata adminisztráció és Donald Trump között. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Putyin orosz elnökkel parolázik.

Az ukrán támadás meglepte Putyint

Az orosz elnök összehívta a Honvédelmi Tanácsot, mert a hírszerzés megint csúfosan leszerepelt: nem jelezte előre az ukrán csapatok akcióját Oroszország kurszki kormányzóságában. Az orosz hírszerzés nagy kudarca volt amikor háromnapos villámháborúval akarta térdre kényszeríteni Ukrajnát 2022 februárjában, de a Zelenszkij elnök meggyilkolására küldött titkosszolgálati különítményt az ukránok megölték, mert a CIA segítségével időben értesültek a támadásról.

A kurszki kormányzóságban élő oroszok egy csoportja videó üzenetben kérte most Vlagyimir Putyin segítségét.  Az üzenet azt állítja, hogy a hadügyminisztérium közleménye hazudik: nem állították meg az ukrán offenzívát.“

Ezekbe a hazugságokba mi belehalhatunk. A vezérkari főnök azt állítja, hogy az orosz hadsereg ellenőrzi a helyzetet, de ez hazugság! Súlyos harcok folynak a kurszki kormányzóságban.”

Ukrajna nem tájékoztatta a Fehér házat a tervezett akcióról – mondta Biden elnök szóvivője. Miután Ukrajna egész informatikai rendszerét az amerikaiak telepítették és ők is ellenőrzik, ezért formális tájékoztatás nem is szükséges. Jelentős amerikai tanácsadó csapat működik Kijevben egy Irakot és Afganisztánt megjárt altábornagy irányításával.

A fő fronton az oroszok előrenyomulnak lassan felőrölve az ukrán ellenállást. Ezért nem számítottak Moszkvában komoly ellentámadásra. Szirszkij tábornok, Ukrajna vezérkari főnöke jelezte is Zelenszkijnek, hogy komoly offenzívára nem képesek. Az ukrán katonai hírszerzés azonban ilyen akciók szervezésével és végrehajtásával elvonhatja az oroszok figyelmét a fő frontról és lélektani győzelmet arathat. Ráadásul Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke tanult a 2023-as offenzíva kudarcaiból. Akkor ugyanis kiképzett dandárokat vetettek be, melyek még nem szagoltak puskaport, és ezért nem tudták áttörni az orosz védelmet.

Amerikai katonai szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy az ukrán katonai hírszerzés olyan csapatokat vet be a kurszki kormányzóságban, melyek már jól ismerik az orosz harcmodort.

Az amerikai szakértők megerősítik, hogy az ukrán támadás célja az orosz földgázvezeték lehet, de azt is hozzáteszik: aligha valószínű, hogy az ukránok meg tudnák tartani az orosz területet márpedig a földgázvezeték esetleges felrobbantása után viszonylag gyorsan helyre lehet állítani annak működését.

Jelenleg az Európai Unió földgáz importjának 15%-a jön Oroszországból míg Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt ez még 45% volt.

Orosz-ukrán háború Afrikában is: Mali után Niger is megszakította kapcsolatait Ukrajnával

A Wagner csoport – Putyin zsoldos hadserege, amely immár nem kap pénzt csak parancsokat az orosz elnöktől – Afrikában nyomul előre, ahol helyi eliteket védelmezi az ukrán titkosszolgálat által támogatott lázadókkal szemben.

Mi történt? Amint az Ukrainszkaja Pravda beszámolt róla a tuareg lázadók, akiket az ukrán különleges alakulatok támogattak, győzelmet arattak a Wagner csapatok és a helyi erők fölött Mali és Niger határán. A győztesek büszkén fényképezkedtek, és ukrán zászló is lobogott fölöttük. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője elismerte, hogy támogatják a tuareg lázadókat. Ukrajna szenegáli nagykövete is megerősítette: a lázadók oldalán állnak.

Mali emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, és most Niger is követte ebben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétszer is járt Afrikában az orosz – ukrán háború kitörése óta – 2022 február -, Moszkva nem is titkolja, hogy át akarja venni az egykori gyarmatosító nagyhatalom, Franciaország helyét a Szahel övezetben.

Mit keres Orbán Gáspár őrnagy Csádban?

A miniszterelnök egy szem fia, aki államköltségen végezte el a méregdrága brit katonai akadémiát, ahol korábban a királyfiakat képezték, sok más megbízatása mellett, összekötő tiszt a csádi kormányzattal, amely engedélyezte magyar misszió működését a térség olyan országában, ahol még jelen van a Nyugat is, de már nyomulnak előre az oroszok, akik globális kategóriákban gondolkodnak továbbra is noha ehhez nincsen meg a gazdasági hátterük.

Miért tudják ezt megtenni? Mert Kína ott áll mögöttük: ma már Afrika legfontosabb gazdasági partnere nem a Nyugat hanem a Kelet feltörekvő nagyhatalma, amely mindenekelőtt az ásványi kincsek iránt érdeklődik: Szudánban már aranybányái vannak, melyeket a Wagner zsoldosok védelmeznek miközben az ellenérdekelt helyi milíciát az ukrán különleges erők támogatják. Nigerben sok az urán, melyet eddig Franciaország vett meg igen kedvező áron. Miután Niger szakított Franciaországgal, az uránt – kicsit magasabb, de távolról sem világpiaci áron Kínának adják el.

Mit csinál a magyar misszió Csádban, ahol semmiféle magyar érdek sincsen? Megfigyel. Kinek tesz ezzel szívességet? Orbán Viktor tárgyalt erről Macron elnökkel, ezért lehet, hogy a franciák is profitálnak ebből. Az oroszok mindenképp. Az USA emiatt is bírálja Orbán Viktor kormányát.

Amerikai alelnökjelölt: Trump olyan diktátorokkal paktál mint Putyin és Orbán!

Walz minnesotai kormányzó beszélt így a magyar miniszterelnökről. Walz az Egyesült Államok alelnöke lehet, ha novemberben Kamala Harrist választják meg. Orbán Viktor Trump sikeréért imádkozik, de azért kiküldte Magyar Levente külügyi államtitkárt Washingtonba, hogy tájékozódjon. Magyar Levente államtitkár Biden nemzetbiztonsági főtanácsadójának európai ügyekben illetékes helyettesével tárgyalt elsősorban Ukrajnáról.

“Míg az Egyesült Államok Ukrajna katonai támogatásában, a háború finanszírozásában  látja a megoldást, addig Magyarország szeretné határaitól minél messzebb tartani a frontvonalat”

– nyilatkozta a külügyi államtitkár a tárgyalások után az MTI-nek.

Orbán Viktor nem is titkolja, hogy ebben az ügyben is Trumpra vár, aki azt ígéri: villámgyorsan megoldaná az ukrajnai válságot, hogy utána Kínára koncentrálhasson.

De mi van akkor, ha nem Trump nyer? Walz alelnökjelölt kijelentése, amely egyenlőségjelet tesz Putyin és Orbán közé, egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek: ha mi jövünk, akkor te mész! Biden elnök korábban úgy nyilatkozott az ukrajnai háborúról, hogy annak igazi célja Putyin megbuktatása. Az USA elnöke visszavonta ezt a kijelentését, de valószínűleg komolyan gondolta hiszen már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Kína a keményebb dió, ezért kezdték Oroszországgal. Orbán Viktornak nem a diktátor szerepet róják fel az Egyesült Államok mai vezetői hanem az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Putyint nem könnyű levenni a sakktábláról, de Orbán Viktort nem boszorkányság hanem egyszerű döntés kérdése. Azzal, hogy diktátornak nevezte Orbán Viktort, a demokrata adminisztráció egyértelmű üzenetet küldött a magyar miniszterelnöknek, akinek most már végképp minden oka megvan arra, hogy Trump győzelméért imádkozzon.

Olimpiai bajnok börtönben avagy kis korrupcióból lesznek a nagy ügyek

Az Európai Unió azért fagyasztotta be az eurómilliárdok kiutalását Magyarországnak, mert észrevette: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei gazdagodnak belőle nem pedig az ország népe.

A kritika kivédése érdekében a miniszterelnök engedélyezte néhány kisebb korrupciós ügy kivizsgálását: a vizes világbajnokság pénzügyi igazgatója emiatt tette át a székhelyét villámgyorsan Dubajba, Schadl György a végrehajtók főnöke előzetesbe került, lemondott az igazságügyi minisztérium államtitkára sőt később maga a miniszter is, és most itt van a vízilabda szövetség korrupciós ügye, melyet a DK képviselője, Vadai Ágnes tárt fel, és amelyet Polt Péter főügyész feljelentésként továbbított a rendőrségnek. Mi történt?

Orbán azért is támogatja a sportot, mert ott könnyebb lopni mint másutt

A sportban mindig is lazább volt az ellenőrzés mint másutt, sőt az ötvenes években, de még később is maga a belügy bíztatta a sztárokat a törvények megszegésére. Így bukott le Balczó András öttusa világbajnok csempészés miatt. Most a vízilabda szövetség ügyeit vizsgálják, és előfordulhat, hogy a korábbi elnök: Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok évekre börtönbe kerül korrupcióért. Vári Attila elnöksége idején – 2020-2022 – nemigen működött a belső ellenőrzés a vízilabda szövetségnél: számlák nélkül szórták a pénzt. A legkínosabb eset egy szerződés, melyet a vízilabda szövetség a Breitling Sport Kft-vel kötött: több mint 378 millió forintért vásároltak tőlük sportfelszereléseket, melyek valós ára 160-200 millió volt.

A vizsgálat szerint a túlárazás 152% volt.

Így nem csoda, hogy Vári Attila utolsó elnöki évének a mérlege 487 millió forintos veszteséget mutatott.

Mi lenne, ha Mészáros Lőrinc vállalkozásait is így világítanák át?

Magyarország leggazdagabb embere, aki futball csapatot vásárolt Eszéken Horvátországban, egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra növelte a vagyonát. Ez 50%-os növekedés egy olyan évben amikor a magyar gazdaság visszaesett. A Transparency International az Európai Unió legkorruptabb országának nevezte Magyarországot. A hatalom válasza: a szuverenitás védelmi hivatal vizsgálatot indított, és az adóhivatal is tudakozódik a Transparency International támogatói után. Ez Orbán Viktor rendszerének teljes morális csődje. Hogy intézi a korrupciós ügyeket Andrej Babis, a cseh Ano mozgalom vezére, Orbán Viktor politikai szövetségese?

Magyarországon a korrupció munkaköri kötelesség, Csehországban bűncselekmény

“Javasoltam, hogy Marek Hrabacot töröljük az Ano jelölt listájáról, és zárjuk ki a mozgalomból is” – közölte Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke miután pártjának helyi vezére lebukott egy korrupciós botrányban. Kedden a rendőrség 14 embert vett őrizetbe egy közbeszerzési botrány miatt, köztük Marek Hrabacot, Chomutov polgármesterét, aki az Ano észak csehországi listáját vezette. Szeptemberben rendezik meg az önkormányzati választásokat Csehországban, ahol az országos választásokon legutóbb az Ano hiába végzett az első helyen, mert senki sem volt hajlandó vele koalícióra lépni, és így Andrej Babis kipottyant a hatalomból. Az USA nagykövetsége szervezte meg Babis bukását. Miért? Mert Csehország szlovák származású miniszterelnöke egykor KGB-s volt éppúgy mint Putyin, és ez manapság nem számít ajánlólevélnek egy NATO tagállamban. Ugyanezért akarja levenni a sakktábláról az USA budapesti nagykövetsége Orbán Viktor miniszterelnököt, aki nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal.

Wanted Orbán Viktor

Az USA nem viccel: ha nem Trump jön, hanem Kamala Harris, akkor a budapesti nagykövetség mindent megtesz majd azért, hogy távozásra bírja a magyar miniszterelnököt. Ehhez két fegyvere van: az egyik a korrupció, amely teljesen áthatja a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, a másik pedig az uniós eurómilliárdok.

A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak, ha azt nemzetbiztonsági érdek megkívánja. Orbán oroszbarátsága lehet ilyen amerikai nemzetbiztonsági érdek.

Putyin hűséges oligarcháinak vagyonát e törvény alapján fagyasztották be Nyugaton. Ursula von der Leyen újraválasztásával Brüsszel világosan üzent Magyarországnak: amíg Orbán a miniszterelnök, addig nem kapjátok meg a befagyasztott eurómilliárdokat! Mennyit ér ez meg nektek? – kérdik a magyar elitet. Nicolae Ceausescut a saját emberei áldozták be, hogy magukat mentsék. Az USA és az Európai Unió ugyanerre akarja rávenni a magyar elitet, amely, ha megtarthatja a lopott pénzt, akkor búcsút vehet a nemzeti együttműködés rendszerének fura urától, aki oly világot képvisel, melynek napja letűnt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK