Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump antiglobalista politikája véget vethet a dollár világuralmának

Azt jósolja a japán Nikkei nem sokkal azután, hogy a japán tőzsde mélyrepülése fellendülésbe csapott át, hogy érhet a dollár elsődlegessége. A részvényárfolyamok esése meghaladta az 1987-es negatív rekordot amikor Washington megállította Japán nyomulását a világpiacon, és a Plaza Egyezménnyel véget vetett a japánok nagyhatalmi ábrándjainak.

Most azonban új és hatalmasabb kihívó jelentkezett: Kína, amely 1,4 milliárdos népességével és diktatórikus vezetésével, mely ügyesen használja ki a piacgazdaságot az ország erejének növelésére, ezért az Egyesült Államok már 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget. Trump már korábban megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden elnök fokozta: immár nem Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak hanem Mexikó – jelentős részben persze azért, mert a kínaiak jórészt az USA déli szomszédján keresztül kerülik meg meg a szankciókat. Trump fogadkozik: ha újra ő lesz az elnök, akkor lesújt Mexikóra is emiatt. Mi lesz ebből? Kereskedelmi és pénzügyi háború? Mindenki harca mindenki ellen?

A dollár nem marad sokáig általános tartalék valuta

Ezt jósolja Satiyait Das a Nikkei portálon. Arra alapozza véleményét, hogy a geopolitikai feszültség miatt növekszik a protekcionizmus mindenütt, gyengül a szabadkereskedelem és a tőkeáramlás.

Paradox módon az USA, amely mindeddig a szabadkereskedelem szószólója volt, sőt erre alapozta a világkereskedelmet és a dollár világuralmát, maga az, amely lebontja ezt a globális rendszert.

Kína épp ellenkezőleg a szabadkereskedelem mellett érvel, mert bízik a versenyképességében. Nem véletlenül hiszen Biden 100%-os külön vámot kényszerült kivetni, hogy megállítsa a kínai elektromos járművek térhódítását az Egyesült Államokban. A kínaiak annyival olcsóbban tudnak elektromos járműveket exportálni, hogy az USA és az Európai Unió védővámok mögé menekül.

Ha viszont irányzat lesz az autarchia (önellátás), akkor jóval kevesebb dollárra lesz szükség – írja a Nikkei, amely arra is rámutat, hogy a kínaiak mind gyakrabban használnak jüant a kereskedelemben Oroszországgal, Iránnal és más közel-keleti államokkal.

A japán portál ezért arra hívja fel az ázsiai döntéshozók figyelmét, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy

mi következik a dollár világuralma után?

Trump ex külügyminisztere megőrizné a dollár világhatalmi szerepét

Pompeo, aki a Wall Street Journalban  tett javaslatot Trumpnak az új külpolitikára meg akarja őrizni a dollár vezető szerepét megismételve Henry Kissinger külügyminiszter bravúrját, amely a hetvenes években az olaj kereskedelemben találta meg az amerikai fizetőeszköz biztos fedezetét miután az USA 1971-ben lemondott az arany alapról. Kissinger a Jom Kippur háború után  nemcsak a Közel Keleten teremtett békét hanem új paktumot kötött Szaúd Arábiával, a világ legnagyobb olaj exportőrével: kereskedni az olajpiacon csakis dollárban lehet! Pompeo ezért új paktumot javasol Szaúd Arábiával: az USA és Szaúd Arábia együtt irányítsa az olajkereskedelmet a világon kiszorítva onnan az oroszokat, akikkel jelenleg Mohamed bin Szalman herceg trónörökös vígan együttműködik. Ma Putyinnal ők ketten határozzák meg az olaj árát, és ez nagyon nem tetszik az Egyesült Államoknak. Biden elnök személyesen kérte Mohamed bin Szalman herceget, hogy szakítson az együttműködéssel Oroszországgal, és térjen vissza az amerikai szövetséghez.

A szaúdi trónörökös látványosan elutasította az Egyesült Államok elnökét,

majd pedig belépett a BRICS szövetségbe, ahol Kína és Oroszország játssza a vezető szerepet. Peking létrehozott egy békemegállapodást Szaúd Arábia és Irán között.

Trump elnöksége első külföldi útját a Közel Keleten tette meg: Szaúd Arábiával óriási fegyverüzletet kötött. Hiába. Szaúd Arábia Oroszországgal és Kínával paktál, egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól.

Szaúd Arábia palesztin államot követel Izraeltől, Benjamin Netanjahu – Trump szövetségese – erről hallani sem akar. Így kicsit nehéz lesz megújítani az amerikai – szaúdi szövetséget. Ha viszont az olaj kereskedelem nem biztosítja a dollár világuralmát, akkor mi fogja? Biden és Kamala Harris válasza erre az, hogy a nyugati szövetségi rendszer gazdasági és technológiai fölénye (ide tartozik Japán is). Trump viszont semmibe veszi szövetségeseit is, ezért aktuális lehet a Nikkei figyelmeztetése: fel kell készülni arra a korszakra amikor a dollár világuralma véget ér.

Trump újra kezdené az atombomba kísérleteket?

0

Jelenleg a világon csak Észak Korea hajt végre olykor nukleáris kísérleteket, és ezért számtalan szankció sújtja a nemzeti kommunista rendszert. Most azonban Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolja a Foreign Affairsben, hogy kezdjék újra a nukleáris kísérleteket, melyeket évtizedek óta csak számítógépen szimulálnak.

Robert O’ Brien azt írja a Foreign Affairs című szakmai folyóiratban, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie az atombomba kísérleteket a nevadai sivatagban. Ahol különben sokan meghaltak a sugárzás következtében, többek között a híres hollywoodi sztár, John Wayne.

“Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenálja fölött”

– hangsúlyozza Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.

Mégis miért?

Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Biden tehát folytatta Trump hidegháborús politikáját, melyet azután Putyin Ukrajna elleni agressziójával indokolt noha az később, 2022 februárjában következett be. Az USA több nukleáris kísérletet hajtott végre mint Oroszország és Kína együttvéve: 1149 illetve 969+45.

Az Egyesült Államok leállította a nukleáris kísérleteket 1992-ben hiszen a fő ellenfél, a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. 1996-ban Washington aláírta az atomcsend egyezményt, de nem ratifikálta mint ahogyan Kína sem.

Mit ígért Putyin Kim Dzsong Unnak?

Az orosz elnök hosszú szünet után Észak Koreában járt, ahol stratégiai együttműködési egyezményt kötött a nemzeti kommunista rendszer vezetőjével. 2017-ben Oroszország még Kínával együtt megszavazta azokat a szankciókat, melyeket az ENSZ határozott el Észak Koreával szemben a nukleáris és rakéta kísérletek miatt. Amióta azonban Putyin rátámadt Ukrajnára – 2022 február – változott az orosz álláspont: immár nem ítélik el Észak Korea nukleáris és rakéta kísérleteit, melyeket jelentős részben azért tudott “a remete királyság” felgyorsítani, mert megvett olyan orosz tudósokat, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak. Putyin tüzérségi lőszereket kap Észak Koreából, és cserében segítséget ígért a katonai fejlesztésekhez. Senki nem tudja, hogy ez mit jelent, de Dél Korea rögtön közölte: immár Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.

Orosz hadgyakorlat taktikai nukleáris fegyverekkel

A kombinált szárazföldi, légi  és tengeri hadgyakorlaton a déli és a középső parancsnoksághoz tartozó alakulatok vesznek részt vagyis azok, melyek elsősorban érintettek az ukrajnai hadműveletekben. A taktikai atomfegyvert a csatamezőn vetik be, a hatása sokkal kisebb mint egy atombombáé, melyet rakéta vagy repülőgép juttathat célba, és egy egész várost megsemmisíthet.

A hadgyakorlaton a légierő is részt vesz, sőt kipróbálják az Iszkander rakétákat is.

Putyin májusban jelentette be ezt a nagyszabású hadgyakorlatot válaszul arra, hogy

“a NATO átlépett több vörös vonalat.”

Az orosz elnök ide sorolta azt, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat is kap, melyekkel elérhet célpontokat Oroszország Ukrajnától távolabb fekvő vidékein is, akár Moszkvát is célba veheti. Elvben az ukrán hadsereg ilyen távolsági hadművelet előtt konzultál a NATO-val, de az orosz hadügyminiszter jónak látta, hogy felhívja amerikai “kollégáját”, hogy az beszélje le Ukrajnát egy tervezett akcióról.

Washingtonban a hadügyminiszter eleget is tett az orosz kérésnek, és ezt üzente Kijevbe:

”akármit is terveznek Oroszország ellen, mondjanak le róla!”

Ukrajnában megértették a parancsot, és leszálltak az orosz célpontról, melyről nem írta meg az amerikai sajtó, hogy mi lett volna a rakéták célpontja Oroszországban? Mind az USA mind pedig Oroszország igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust, mert az világháborúhoz vezethetne, melyben felhasználnának nukleáris fegyvereket – és nemcsak taktikaiakat is.

Mit akar Trump Ukrajnában?

Egykori külügyminisztere és tanácsadója szerint Trump, ha újra elnök lenne nem hagyná magára Ukrajnát hanem épp ellenkezőleg bevonná a NATO-ba miután sarokba szorította Oroszországot.

Mike Pompeo ex külügyminiszter és David J. Urban a Wall Street Journalben vázolta fel, hogy szerintük hogy oldaná meg Trump az ukrajnai kérdést, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne. Íme a hétpontos terv, amely “erővel kényszerítené ki a békét.”

1- az USA olaj és földgáz kitermelését szabadjára engedve – a környezetvédelmi előírások brutális lazításával – erős impulzust adni az amerikai gazdaságnak, és egyúttal nehéz helyzetbe hozva Putyint, aki az olaj és földgáz exportból finanszírozza a hadigazdaságot.

2- újra összehozni Izraelt és Szaúd Arábiát, ezzel megoldva a gázai válságot, és gyengíteni Putyin pozícióját az olaj piacon

3- még keményebb szankciók Oroszország ellen: jelenleg az USA nem szankcionálja azokat az orosz bankokat, amelyek az energiaipart finanszírozzák, mert el akarja kerülni az olaj és földgáz hiányt illetve az emiatt várható inflációt

4- Oroszország GDP-je kisebb mint Texasé. Az amerikai hadiiparnak játszva le kell győznie még akkor is, ha Kína támogatja Moszkvát

5- a NATO tagállamok katonai költségvetését a GDP 3%-ára kell emelni a jelenlegi 2%-ról

6- 500 milliárd dolláros lend-lease alap Ukrajnának vagyis nem ingyenes támogatás hanem kedvezményes hitel mint Nagy Britanniának vagy a Szovjetuniónak  a második világháború idején

7- semmiben sem kell korlátozni Ukrajnát a nyugati fegyverek felhasználásában.

Ez lenne Trump terve, amely a következő helyzetet eredményezné: azonnali fegyverszünet az ukrajnai háborúban, Ukrajna annyira megerősödne, hogy Oroszországnak nem lenne esélye újra támadni különösen, mert Kijev belépne a NATO-ba és az Európai Unióba.

Mi lenne az oroszok által megszállt területekkel? Azokat az USA továbbra is Ukrajna részének tekintené ahogy korábban nem ismerte el a balti államok orosz annexióját.

Ha Oroszország ezt elfogadja, akkor a szankciókat fokozatosan feloldják vele szemben, de véglegesen csak azután, hogy Ukrajna belépett a NATO-ba és az Európai Unióba.

200 millió dolláros újabb katonai támogatás Ukrajnának

Légelhárító és tank elhárító fegyvereket kap Ukrajna 200 millió dollár értékben jelentette be a nemzetbiztonsági szóvivő a Fehér Házban hétfőn. Aki elmondta, hogy a háború kitörése óta az USA több mint 50 milliárd dollár értékben szállított fegyvert az orosz agresszió áldozatának.

“Hálásak vagyunk az újabb amerikai támogatásért, és az amerikai vezető szerepért. Együtt győzni fogunk!”

– írta az X- en Ukrajna hadügyminisztere.

Miután senki sem tudja, hogy milyen lesz Trump Ukrajna politikája, ezért az USA és az Európai Unió nagyszabású közös támogatási tervet dolgoz ki, amely jövőre is biztosítana megfelelő katonai és pénzügyi eszközöket Ukrajnának a háború folytatására. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára nemrég úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború tíz évig is elhúzódhat. Vance, Trump kijelölt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy “engem nem érdekel Ukrajna, mert az USA-nak Ázsiára mindenekelőtt Kínára kell koncentrálnia.”

Peking: Oroszország áll nyerésre

“Oroszország esélyesebb a háború megnyerésére mint Ukrajna vagy a NATO. Az USA-nak és a NATO-nak olyan sok erőforrást kellene összpontosítania az ukrajnai háború megnyerésére, amely meghaladja a lehetőségeiket.

Ukrajna a Nyugat eszköze éppúgy mint Tajvan. Ha a Nyugat azt látja, hogy Ukrajnát fel tudja használni Oroszország legyőzésére, akkor Tajvannal is kísérletezik majd Kína ellen. Ezért fontos Kína számára  hogy miképp ér véget a háború Ukrajnában” – nyilatkozta az USA tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje, Scott Ritter a Global Timesnak.

A NATO egyre inkább érdeklődik Kelet Ázsia iránt:

”A NATO az USA eszköze. Washington azt szeretné, ha a NATO a csendes-óceáni térségben is szerepet vállalna, és erősítené az USA meggyengült pozícióját. Kína gazdaságilag legyőzi az USA-t, ezért az Egyesült Államok olyan területen akar versenyezni, melyen fölényben érzi magát: ez pedig a fegyveres erőket jelenti”

– mondta az egykori amerikai hírszerző tiszt a Global Times című pekingi angol portálnak.

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

Trump a sikertelen merénylet kísérlet után már biztos esélyesnek látszik

A republikánus elnökjelöltre rálőttek egy kampánygyűlésen Pennsylvania államban, de csak a fülén sérült meg, folytatni tudja kampányát. A 20 éves merénylőt lelőtték, ezért senki sem tudja: miért lőtt rá Donald Trumpra?!

Joe Biden telefonon beszélt ellenfelével, és elítélte az erőszakot, majd pedig közölte: felfüggesztik Trump bírálatát. Néhány szélsőséges republikánus ugyanis azt állította, hogy a Trumpot bíráló kampány vezette a fiatal merénylőt amikor rálőtt az ex elnökre egy kisvárosban Pennsylvániában. A sors iróniája, hogy a szabad fegyver eladásért küzdő National Rifle Association Trump támogatói közé tartozik. A legutolsó hasonló merénylet kísérlet Ronald Reagan elnök ellen történt 1981-ben, akkor egy testőr az elnök elé vetődött, és így felfogta a neki szánt egyik golyót. Reagan megsérült, de folytatni tudta elnöki pályáját, a merénylet után népszerűsége az egekbe szökött, elérte a 80%-ot. Trump esetében hasonló népszerűség növekedésre számítanak az Egyesült Államokban, ahol sok szakértő úgy véli: novemberben Trump jó eséllyel újra elnök lesz.

Miért bénáznak a demokraták?

Trump esélyeit javítja, hogy Joe Biden enyhén szólva nincsen csúcsformában, szellemi képességeinek már nincs teljesen a birtokában. Sok támogatója is visszalépésre szólította fel, de Biden nem enged: mindenképp indulni akar! Arra hivatkozik, hogy ilyen rövid idő alatt a demokraták már nem tudnának felépíteni egy sikeres jelöltet. Valójában a demokraták valószínűleg már feladták a választást, de miért?

Trump pénzügyi forradalmát az amerikai elit jórésze támogatja

Az ex elnök arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti bank szerepét betöltő magánbank szövetség, a National Reserve Board hatáskörét. Évtizedek óta a dollár sorsa ennek az intézménynek a kezében van, amely ily módon nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi rendszerét meghatározhatja döntéseivel. Trump véget akar vetni a National Reserve Board függetlenségének, és alá akarja azt rendelni az elnöki hatalomnak.

Ha ezt sikerülne elérnie, akkor a Fehér Házból irányíthatnák az USA gazdasági életét, és hozhatnák meg a kamatlábbal kapcsolatos döntéseket. Így elengedhetné a kormány a deficitet és az államadósságot, amely már ma is ijesztően magas. A GDP-hez viszonyítva az államadósság már meghaladja a 100%-ot, törlesztésre ebben a pénzügyi évben 892 milliárd dollárt kell kifizetnie az amerikai államnak, és ez jövőre minden bizonnyal meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ki vásárol ilyen körülmények között amerikai kincstárjegyeket, és mennyiért?

Kína valaha a legnagyobb vásárló volt ezen a piacon, de akkor még remekül működött az amerikai-kínai “házasság.” Amióta Washingtonban kiadták a decoupling – válás jelszót, azóta Peking szépen lassan kivonul az amerikai kincstárjegyek piacáról. Japán a hűséges szövetséges még tartja magát, de a harmadik pénzes vásárló csoport, a Közel Kelet lojalitása a jövőben erősen kérdéses.

Szaúd Arábia elutasította Biden elnököt amikor az az olajkitermelés fokozását kérte az árcsökkentés érdekében. Mohamed bin Szalman herceg ehelyett Putyinnal paktál a magas árak érdekében, és Katarral együtt belépett a BRICS-be. Vagyis Trump tervezett játszmája távolról sem kockázatmentes, de az USA ex elnökének jelszava ugyan az, hogy America First, de nála ez a valóságban azt jelenti: Business First! Az amerikai-kínai “házasság” jót tett a Business-nek, a válásról ez még nem derült ki. A 78 éves Trump bevállalja a kockázatot, mert neki ez az utolsó esélye a nagy dobásra, a világ pedig szájtátva figyeli az USA-t: ha ilyen a világbirodalom potenciális első embere, akkor velünk mi lesz?

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

Orbán Trumppal fejezi be diplomáciai körútját

Kijevben kezdte a magyar miniszterelnök, aki ezt követően Putyin kezét rázogatta. Azután jött a Türk Tanács majd Hszi Csin-ping Pekingben. Orbán részt vesz a NATO csúcson, ahol nemigen tüsténkedett, hogy találkozzon Joe Bidennel, akiről azt gyanítja – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a legszívesebben megszabadulna tőle.

Orbán Viktor imádkozik minden nap  Trump győzelméért hiszen a 10 millió dollárért megvásárolt “jóbarát” egy centtel sem fogja támogatni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, de az általa kinevezett esetleges új nagykövet nem is próbálja megbuktatni a magyar miniszterelnököt.

Orbán legutóbb Trump floridai birtokán találkozott az ex elnökkel idén márciusban. Akkor felébredhetett a gyanú Orbán Viktorban, hogy Trump világpolitikája  nem is annyira különbözne Joe Bidenétől, aki már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Orbán ezért egyik tanácsadóját az USA-ba küldte: tudakolja meg, mit gondol Trump Magyarországról? A válasz figyelmeztető pofon Orbán Viktornak: 80%-ban Trump egyetért a magyar miniszterelnök belpolitikájával és azzal, hogy bírálja az Európai Uniót és Joe Biden diplomáciáját főként a NATO Ukrajna politikáját, de a lényeg a maradék 20%! Eszerint

az USA-nak fontos érdekei fűződnek Ukrajnához, és Trump számára Orbán oroszbarát politikája elfogadhatatlan!

Ugyanígy elutasítja Trump Orbán Kína politikáját. Megdöbbent amikor Hszi Csin-ping budapesti látogatásáról hallott. Vagyis Trump éppúgy stratégiai ellenfélnek tartja Kínát és Oroszországot mint Joe Biden csak épp más módon kezelné Pekinget és Moszkvát. Trump tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de Orbánnak ezt nem nézi el.

A magyar törpe feladata nem más mint Washington követése – üzente vissza Trump persze arra utalva, hogy reményei szerint hamarosan ő ül majd a Fehér Házban.

Mit mondhat Orbán Tusnádfürdőn?

Július végén lesz a szokásos erdélyi találkozó, ahol Orbán Viktor nagy ideológiai eszmefuttatásokat szokott előadni. Most a nagy diplomáciai körforgásban az ideológia mintha elveszett volna. Orbánnak elfogyott a mondanivalója: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot. Ezzel nemigen kampányolhat Tusnádfürdőn. Előadhatná a szuverenitást, de egy másik ország területén ez egy kissé furcsán venné ki magát. Orbán azt állította, hogy Meloni olasz kormányfő frakciójában azért nem keresett helyet, mert ott vannak a román neonácik, az AUR. Akik amúgy csodálják Orbán Viktort, de nem Romániában hanem Magyarországon.

Orbán létrehozta a patrióta frakciót, amelyről Franciaországban siettek megállapítani, hogy az az idióták klubja miután Marine Le Pen is belépett oda.

Az üzleti világ azt rója fel Marine Le Pennek Franciaországban, hogy csak tiltakozni tud, lövése sincs a modern világgazdaságról, halvány fogalma sincs az Európai Unió valós problémáinak megoldásáról. Ezzel sem dicsekedhet Orbán Viktor, akinek mondanivalója:

“marad mi volt a puszta lég.”

Trump 10 millió dollárért vált Orbán “barátjává”?

Charles Gati értesülései szerint ekkora kampány adományt kért a magyar miniszterelnöktől Donald Trump cserében “a barátságáért”, amelyben a fogadáson kívül benne vannak a közös fotók, és az elejtett dicsérő kijelentések Orbán Viktor politikájának nagyszerűségéről.

Trump és Orbán világában valójában minden a pénz körül forog, ezért hihető a történet bár 10 millió dollár az Egyesült Államokban is komoly pénznek számít. De hát kis ország nagy fiának semmi sem drága, hogy eldicsekedhessen az ő népének azzal, hogy az Egyesült Államok egykori és talán leendő elnöke “milyen nagyra tartja őt.”

Honnan jött össze a 10 millió dollár? Charles Gáti értesülései szerint Orbán házi oligarchái adták össze a pénzt. Hogy ők mit kaptak érte cserébe? Azt nem illik firtatni a nemzeti együttműködés rendszerében, melyben gyengén muzsikál a gazdaság, az egészségügy és az oktatás de a hatalomhű elit villámgyorsan gazdagodik. Az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, amely így majdnem elérte az 1000 milliárd forintot – 990 milliárdot mutattak ki egy olyan évben amikor Magyarország gazdasága visszaesett, az életszínvonal nem kevésbé.

Mit kap 10 millió dollárért Orbán Viktor Trumptól?

Egyelőre csak a reklámot, amely Magyarországon nem érdekel túlságosan sok embert, mert kis hazánkban inkább Magyar Péterre figyelnek, aki kimondta: a nemzeti együttműködés tizennégy évének a mérlege az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált! Ezen Trump drágán megvett barátsága nemigen változtathat. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Trump mint vérbeli üzletember kapni szereti a pénzt, nem pedig kiadni. Ha tehát elnök lesz, akkor sem számíthat egy centre sem Orbán Viktor az USA-tól.

Tudja ezt a magyar miniszterelnök, de mégiscsak beáldozott tízmillió dollárt e kétes célra. Miért? Mert Orbán fél! Mitől? Attól, hogy a CIA levadászhatja őt. Trump “barátját” nehezebb kinyírni, de a CIA igen leleményes amint azt Orbán szövetségese, az osztrák Szabadságpárt megtapasztalhatta az elmúlt években. Mi történt Jörg Haiderrel? Autóbaleset áldozata lett, utóda az Ibizagate miatt vált politikai hullává. A néppárti Kurz kancellár, aki együttműködött a Szabadságpárttal csodagyerekből pillanatok alatt hulló csillaggá vált Ausztria politikai életében. A jólértesült bécsi sajtó mindhárom esetben a CIA kezét vélte felfedezni. Miért? Mert az Egyesült Államok semmiképp sem tűri el, hogy neonáci mozgalmak hatalomra kerüljenek Európában. Ezért marad karanténban az Alternative für Deutschland Németországban, és ezért igyekeznek kirekeszteni a hatalomból a Szabadságpártot Ausztriában, ahol senki sem feledkezhet meg arról, hogy a Szabadságpártot egykori SS veteránok alapították meg.

Orbán Viktort mindez nem zavarja, de Washingtont igen. Ami a magyar miniszterelnök számára még nagyobb gond: Washington mind kevésbé tolerálja az oroszbarát politikát.

Érdeklődött is Orbán Viktor arról, hogy Trump milyen diplomáciát tervez, de a válasz számára lesújtó volt: a magyar kormánynak sem orosz sem pedig Kína barát politika nem elfogadható!

Trump persze valószínűleg tárgyalna Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal, de egy pimf NATO szövetséges számára ezt elfogadhatatlannak tartja.

Így tehát Orbán Viktor 10 millió dollárért a nagy semmit vásárolta meg. A görögök úgy tartották az ókorban:

ha valakit bukásra ítéltek az istenek, akkor először annak eszét veszik el…

Lehet-e Orbán Trump európai falova?

0

Tegyük újra naggyá Európát! – ez a magyar elnökség jelszava az Európai Unióban vagyis átvették Donald Trump jelszavát miközben Orbán Viktor pontosan tudja: Európában mindenütt tartanak attól, hogy Trump visszatér a Fehér Házba és nem is alaptalanul.

Az USA ex elnöke nem is nagyon titkolja, hogy leszarja az óvilágot benne ősei skót földjével együtt. Trump a brexit kapcsán megmutatta, hogy mi a véleménye az Európai Unióról, és az egész kontinensről.

A Buckingham palotában is azzal bíztatta Őfelségét, hogy Nagy Britannia nyugodtan kiléphet az Európai Unióból, mert utána ott várja a kánaán: az együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal. Mi valósult meg ebből? Ma sincs kereskedelmi egyezmény sem az USA és Nagy Britannia között. A brexit pedig annyira nem jött be Nagy Britanniának, hogy a konzervatívok hamarosan megfizetik ennek az árát: mindenki arra számít, hogy nagyot buknak az országos választáson.

Trump vidám kannibálként tekint Európára: minél gyengébb a “szövetséges” annál jobb, mert olcsóbban lehet felvásárolni. De mi a jó ebben Orbán Viktornak?

Ingyen blamálja magát a magyar miniszterelnök

Orbán Viktor az európai választások előtt még arról álmodott, hogy elfoglalja Brüsszelt. Ma a Fidesz továbbra is egy vécé előtérben szorong, mert a kutya sem kíván szövetségre lépni vele. Régi jó barátnője, Giorgia Meloni rácsukta  az ajtót mondván túlságosan is sokan ellenzik Orbán oroszbarát politikáját. A magyar miniszterelnök eddig Oroszország és Kína trójai falova volt Brüsszelben, lehet ezt még fokozni? Trump érdekében bomlasztani az Európai Uniót?

Ha Trumpot újraválasztják, akkor ő szíves örömest alkalmazná Orbánt mint kipróbált trójai falovat az Európai Unióban.

Kérdés, hogy mennyire zavarja őt a két másik gazdi: Oroszország és Kína. Orbánnak azt üzente, hogy nem tetszik neki a nagy barátkozás Moszkvával és Pekinggel, de ebből még semmi sem következik hiszen az, hogy milyen diplomáciát folytat majd Donald Trump csak november után dől el. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt állítja, hogy a régi új amerikai elnök közvetlenül tárgyalna Putyinnal, Hszi Csin-pinggel sőt Kim Dzsong Un-nal is. Ebbe a koncepcióba belefér Orbán Viktor is mint trójai faló Európában. A baj csak az, hogy ez nem hoz pénzt Orbánnak. Márpedig valamiből pótolni kellene a kieső uniós eurómilliárdokat. Ha nem lesz pénze, akkor nagyon is kérdéses lehet a 2026-os választás hiszen ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik, és nem is szavazzák meg. Ellenfele, Magyar Péter pedig már “bevette Brüsszelt”, ott ül az Európai Néppártban, amely alig várja, hogy Orbánt nyugdíjba küldjék mint univerzális falovat, amely saját hazáját az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK