Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump kemény válaszra buzdítja Izraelt Irán ellen

0

Biden elnök arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit sem pedig olajiparát, mert mindkettő óriási háborús veszélyt jelentene, mely újabb eszkalációt válthat ki, olyat, melyet a felek már nem tudnak kontrollálni.

Izrael stratégiája általában az, hogy a válaszcsapásnak erősebbnek kell lennie mint a zsidó államot ért kihívásnak, hogy ily módon megmutathassa a világnak: minden fenyegetés visszahull a támadó fejére! Csakhogy ez magára Izraelre is igaz lehet. Benjamin Netanjahu már régóta arra próbálja meg rávenni az Egyesült Államokat, hogy együtt támadják meg Iránt, és ily módon akadályozzák meg, hogy az Izraelt létében fenyegető síita állam atomfegyverhez jusson. Az amerikai demokraták Obama elnök idejében tárgyaltak Iránnal, amely atomalkut kötött hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Ezt az atomalkut Trump felrúgta – Benjamin Netanjahu biztatására. Most az USA ex elnöke felhívta Izraelt:

“elsőként a nukleáris iparra mérjen csapást Iránban!”

Biden elnök a G7 államok vezetőivel tárgyalt a közel-keleti helyzetről. Újabb közös szankciókat határoztak el Irán ellen, de óva intették Izraelt attól, hogy nukleáris létesítményeket támadjon meg Iránban.

Biden hangsúlyozta: ”Az USA továbbra is a diplomáciai megoldást kívánja a közel-keleti háborúskodás befejezésére.”

Izrael győzhet a csatamezőn, de mégis elveszítheti a háborút

Erre hívja fel a figyelmet Richard Haass, az amerikai diplomácia nagy öregje, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a nézeteit annak kapcsán, hogy egy éve kezdődött meg a háború a gázai övezetben. Netanjahu miniszterelnök a Hamász terrortámadása után két célt jelölt ki: a terrorista szervezet teljes megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyiket sem sikerült elérni viszont a háború egyre inkább kiterjed.

“A Hamász győz azzal, hogy nem veszít, Izrael veszít azzal, hogy nem nyer.”

Ráadásul Izrael presztízse csökkent az USA-ban és másutt a világban: ”a fiatalabb nemzedék sokkal inkább Góliátnak látja Izraelt és nem Dávidnak. Sokkal inkább elnyomónak  mint elnyomottnak.”

A palesztin állam ötlete halott, Izrael viszont döntés elé kerül: zsidó állam lesz-e vagy demokrácia?

“Az USA is komoly árat fizet az október hetedikén elkezdődött közel-keleti háborúért, mert csökken a befolyása az arab államokra, melyek azt látják, hogy nem képes befolyásolni a zsidó államot.”

Az USA-nak Európára és a Távol Keletre kellene koncentrálnia – hangsúlyozza Richard Haass, aki szerint “a négyek bandája: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea nagyon is elégedett lehet ezzel a helyzettel.”

Richard Haass, aki korábban a washingtoni külügy tervezési csapatát irányította, úgy véli, hogy erre a négyes csoportra kellene koncentrálnia az amerikai diplomáciának: Kína, Irán, Oroszország és Észak Korea.

Trump és Netanjahu másképp látja

Trump meg akar állapodni Putyinnal annak érdekében, hogy hagyja magára Iránt, amely így összeroppanna az amerikai-izraeli közös nyomás alatt. A probléma ezzel az, hogy az esetleges katonai győzelem után semmiféle elképzelés sincsen a jövőről. Már Irak esetében is kiderült , hogy ez végzetes hiba. Bagdad immár nyíltan Irán szövetségese miután a síiták átvették a hatalmat Irakban, ahol az amerikaiak hiába győzték le Szaddám Huszeint, mert cseberből vederbe jutottak.

Izrael problémája már eddig is az volt, hogy minden háborúját megnyerte, de elveszítette a békét. Eddig viszont a háborúk villámgyorsan véget értek. A mostani viszont már egy éve tart, és egyre inkább kiterjed.

Lev Davidovics Trockij annak idején meghirdette a permanens forradalmat, a 75 éves Benjamin Netanjahu pedig a permanens háborút. Mennyit bír elviselni Izrael? Trockij a permanens forradalom hirdetésével megbukott a Szovjetunióban, Netanjahu esélyei sem sokkal jobbak, de figyelemreméltó, hogy az izraeli miniszterelnök egyre népszerűbb ahogy a háború megy előre. Trump mint Netanjahu szövetségese aligha állítaná meg a háborút a Közel Keleten. Kamala Harris viszont megmondta Benjamin Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell vetni!”

“A 78 éves Trump mentálisan hanyatlik”- mondta az ex elnök egyik amerikai híve Budapesten

0

“Legfeljebb 50%-os az esélye Trumpnak arra, hogy megnyerje az elnökválasztást” – jelentette ki Budapesten a Danube Intézet és a Heritage Foundation összejövetelén John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Elmondta, hogy Donald Trump szellemileg lelassult, és sokak szerint poszt traumás stresszben szenved a merénylet után.

“Észszerű volt Orbán Viktor miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló mentális hanyatlását”

– hangsúlyozta a konzervatív újságíró.

Mi következik ebből? “Ha Kamala Harris nyer, akkor kormányának gyűlölete a Fidesz ellen odavezethet, hogy példát statuáljon: mi történik akkor, ha szembeszállsz a washingtoni konszenzussal.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? “Ha Kamala Harris elnök lesz, akkor két szóval intézi el a magyar kormányt, és ez nem a boldog születésnapot lesz!” – jósolta meg a Trumphoz közeli újságíró.

Mindez kiderült már David Pressman amerikai nagykövet beszédéből, melyet egy másik budapesti tanácskozáson mondott el. Ebben nyíltan megkérdőjelezte:

“demokrácia van-e még Magyarországon?!”

Ez a kérdésfeltevés azt mutatja, hogy a demokrata adminisztráció el van szánva arra, hogy Orbán Viktort levegye a sakktábláról.

A Federal Reserve Board Trump ellen foglalt állást

A kamatcsökkentés nem sokkal a választás előtt támogatást jelent a demokratáknak, és azt mutatja: az USA pénzügyi elitje nem bízik Trump elképzeléseiben. Miért nem? Mert az ex elnök, ha visszajutna a Fehér Házba, akkor megkísérelné uralma alá hajtani a Federal Reserve Boardot. A jegybank szerepet betöltő magánbank, amely nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi életére meghatározó hatással van, nagyon is kényes a függetlenségére. Ezt Biden elnök meg is ígérte Powellnek, a Federal Reserve Board elnökének. Trump megválasztása csorbíthatná ezt a függetlenséget, mert az USA ex elnöke megkísérelné ráerőltetni akaratát a Federal Reserve Boardra.

Orbán és Trump világképe egyáltalán nem egyezik

Ez derült a miniszterelnök politikai igazgatójának előadásából a Danube-Heritage konferencián. Orbán Balázs lényegében a pekingi álláspontot adta elő: a világnak több központja van, és ezek között kell megtalálnia mindenkinek a maga nemzeti érdekét. Csakhogy Trump éppúgy mint a demokraták Washingtonban, ragaszkodnak az USA vezető szerepéhez. Orbán Viktor csak annyiban járna jobban Trumppal, hogy az USA elnöke éppúgy szembeállna az Európai Unióval mint ő, vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak Putyin és Hszi Csin-ping, de Trump ügynöke is lehetne az európai integráció bomlasztásában. Siralmas szerep ez, amely ráadásul nem is kecsegtet túlságosan sok haszonnal.

Ez kiderült az árvízzel kapcsolatban is: Ursula von der Leyen brüsszeli támogatást jelentett be a tagállamoknak, de Magyarországról megfeledkezett. Finom figyelmeztetés az Orbán kormánynak: a szembeállás nem kifizetődő vállalkozás.

Trump: “Jó kapcsolatot akarok Kínával”

0

Az ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, a Fox Newsnak nyilatkozott. Ezúttal Kínabarát húrokat pengetett: ”én jó kapcsolatot szeretnék Kínával. Remélem, hogy Hszi elnök úr figyel. Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz Kínával“ – jelentette ki mosolyogva Donald Trump.

A kínaiak nagyon is figyelnek, de sok jót nem várnak tőle, mert ők nem Trump száját figyelik hanem a tanácsadóinak program tervezeteit vizsgálják, és a végeredmény kiábrándító: Lightizer, Trump külkereskedelmi tanácsadója fel akarja forgatni az egész világkereskedelmet, hogy megnehezítse Kína dolgát. Pekingben valóságos Trump sokkra készülnek, de azt is tudják: nem eszik olyan forrón a kását…

Pekingben járt nemrég Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, és nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Mindketten valamiféle modus vivendit kerestek a világ két legnagyobb hatalma között. Trump viszont az America First gondolat jegyében mindenkinek diktálni akar. Az ideológiák ideje elmúlt – figyelmeztette Trumpot és talán önmagát is  nem más mint Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Trump: Orbán Viktor erős vezető

10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor Trump barátságát. Ezért cserébe most ezt a rövid nyilatkozatot kapta:

”Orbán Viktor erős. Erősnek tartják. Erős országot vezet.”

Ez egy nehézsúlyú gengszter vállveregetése egy pehelysúlyú sorstársnak, aki jelen pillanatban egyáltalán nem erős és egyáltalán nem erős országot vezet. Orbánnak elfogyott a pénze elsősorban amiatt, hogy az Európai Unió nem utalja át az eurómilliárdokat, melyek nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Orbán Viktor annyira elrontotta a viszonyát az uniós tagállamok vezetőivel és Brüsszellel, hogy nem is reménykedhet abban: a közeli jövőben megérkeznek a milliárdok. A 2026-os választások viszont közelegnek, és Orbánnak több milliárd euróra lesz szüksége a választópolgárok megvásárlására. Senki nem ad neki ennyi pénzt. A magyar miniszterelnök mégiscsak Trump győzelméért imádkozik, mert attól tart – valószínűleg joggal – hogyha a demokraták győznek, akkor Washington lépéseket tesz Orbán Viktor eltávolítására. Precedens van bőven mindjárt a szomszédos Ausztriában: hova tűnt Jörg Haider a Szabadságpárt egykori vezére ? Miért lett egyik utóda az Ibiza gate áldozata? Hol van Sebastian Kurz, az osztrák politika csodagyereke, aki lepaktált a szélsőjobboldali Szabadságpárttal? Van persze kínosabb párhuzam is a szomszédból: Nicolae Ceausescu egy amerikai-szovjet alku után találta magát a kivégző osztag előtt egy laktanyában Tirgoviste városában 1989 karácsonyán.

A demokrata adminisztráció amnesztia alkut kínált Maduro venezuelai elnöknek: minden lopott holmijával együtt büntetlenül távozhat, ha csendben átadja a hatalmat. Nicolas Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Orbán Viktor még nem gondolkodik a kiútról pedig ideje lenne hiszen a nemzeti együttműködés rendszere pénz híján a csődhöz közeleg. Orbán bízik a szerencsecsillagában, Napóleon  császár is így volt ezzel Waterloo előtt amikor még csak 46 éves volt.

Fasiszta e Trump?

“Így érkezik meg a fasizmus Amerikába“ – kommentálta Donald Trump felemelkedését Robert Kagan, a republikánus párt egyik neokonzervatív eszmei vezére 2016 májusában. Trump aztán elnök lett 2016-2020.

Most Kagan új könyvet adott ki, mely újra fölveti ezt a problémát hiszen Trump újra hatalomra tör. A könyv címe: Rebellion: How Antiliberalism is Tearing America Apart Again – Lázadás avagy miképp szakítja újra ketté Amerikát az illiberalizmus. Robert Kagan szerint a fehér keresztény nacionalisták Trumpot eszközként használják fel arra, hogy megteremtsék a maguk sajátos államát.

“A szabadság elviselése nehéz, mert teret hagy az emberekre ugyanakkor saját magukra kell támaszkodniuk”

– mondja a történész, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

“Többé már nem kell szavaznotok, ha az elnökválasztáskor rám szavaztok”

– harsogta Trump az evangélista keresztények nagygyűlésén Floridában. Kagan szerint Trump pontosan erre készül: mindjárt az első napon hozzálát a liberális demokrácia felszámolásához.

“Nem hiszek abban, hogy a történelemnek lenne célja. A görögök szerint a történelemben ciklusok vannak, a régi kínaiak szerint nem változik alapjában semmi sem.”

Jason Stanley baloldali filozófus, a Yale professzora ugyancsak fasiszta veszélyt lát Trumpban. Könyvének címe: How Fascism Works: The Politics of Us and Them – Hogy működik a fasizmus: a mi és az ők politikája.

Milyen a modern fasizmus?

“Egy olyan vezető kultusza, aki azt igéri, hogy kivezet a válságból egy bajbajutott országot. Miért van válság? Mert a kisebbségek: a bevándorlók, a baloldaliak, a liberálisok, a homoszexuálisok hatalmukba kerítették a médiát, az iskolákat, a kulturális intézményeket.”

Hogy jutnak hatalomra? “Többnyire választások útján.”

Mi jellemzi a fasizmust avagy Stanley professzor tíz pontja

  • Minden államnak vannak nemzeti mitoszai, ezt megnövelik és a dicső múltat állítják szembe a jelennel.
  • A fasiszta propaganda a Mi és Ők megkülönböztetésre épül. “Ha nem Mi vagyunk hatalmon akkor elvész az ország.”
  • Mindenről a Vezér dönt, ezért a tudomány és a kritikus vélemény fenyegetés az állammal szemben.
  • A fasizmus hazudik. Az igazság a demokrácia alapja, a hazugság a szabadság ellensége.
  • A fasizmus alapelve a hierarchia, erre épül a hazugság rendszere például a fajelmélet.
  • A fasizmus szerint a társadalom az egyenlőség áldozata, ezért hierarchiát épít. Így mindenki tart attól, hogy elveszítheti a helyét a rendszerben.
  • A fasizmus biztosítja a törvényes rendet. A Vezér határozza meg, hogy mit kell törvényes rendnek tekinteni.
  • A fasizmus fél attól, hogy többféle nem is lehetséges. Ezért azt állítja, hogy a homoszexuálisok és a transzvesztiták veszélyesek a gyerekekre.
  • A fasiszták utálják a városokat, ahol “a bűnök tanyáznak”.
  • A munka szabaddá tesz- hirdetik a fasiszták – ez volt Auchswitz jelmondata.

“Ha Ukrajna nem győz, akkor sötét időszak következik”

Így vélekedik Timothy Snyder professzor, aki a Yale Egyetem Kelet Európa történetét tanítja.

Tyranny: Twenty lessons from the Twentieth Century – Zsarnokság – a huszadik század húsz tanulsága – ez híres pamfletjének címe.

“Putyin elnök olyan háborút vív, amelynek fasiszta motivációja van” – állítja Snyder professzor. Aki szerint “Putyin ugyanúgy támadta meg Ukrajnát mint Hitler a Szovjetuniót 1941-ben.”

Miért juthat hatalomra újra Trump?

“Trump blöfföl, ő sosem volt sikeres üzletember. Televíziós személyiség. Ez jó iskola egy karizmatikus vezérnek.

A közösségi oldalakon a kommunikáció elősegíti a fekete – fehér szemléletet.

A marxisták tévedtek a huszas – harmincas években amikor a kapitalizmus egyik variánsának tekintették a fasizmust. A Big Business támogatta Hitlert, mert szétverte a szakszervezeteket, meghódította Európa jórészét és megtámadta a Szovjetuniót, de az oligarchák nem osztották a Führer nézeteit“ – hangsúlyozza Snyder professzor. Aki rámutat, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere sokat tett a fasizmusért.

“A neoliberális gazdaságpolitika a fasizmus fő oka”

Így gondolja Paul Mason professzor Londonban.

“A neoliberalizmus felbomlasztotta a társadalmakat. Megtörte a szakszervezetek erejét, megszüntette a nagyrészt fehér munkásosztály privilégiumait.”

Paul Mason szerint a fasizmus folyamat, melyet tíz pontban jellemez:

  • Válság, mint például Németország háborús veresége és a gazdasági világválság vagy a nagy pénzügyi válság a nyugati világban 2008-ban, melyre jött a migráció, a Covid pandémia, a klímaválság
  • Emiatt kialakul a fenyegetettség érzése a társadalom jelentős részében
  • Előretörnek a korábban elnyomott csoportok: színesbőrűek, nők, LMBTQ.
  • Kulturális háború kezdődik – woke
  • Feltűnik a fasiszta párt
  • A középosztály nem tudja, hogy kitől-mitől  féljen jobban: a jólét elvesztésétől vagy a szélsőjobb megerősödésétől?
  • Meggyengül a jogállam, hogy kezelni tudják a konfliktusokat
  • Az antifasiszta pártok elkezdenek gondolkodni valamiféle egységfronton
  • A jobboldali konzervatívok megkérdezik saját magukat: meddig engedjük a szélsőjobbot előretörni?
  • A fasizmus győz, ezután ők alkotják az „elitet.”

Trump, Putyin és Orbán a huszonegyedik század bizonytalanságát használják ki arra, hogy hatalomra jussanak, és ott is maradjanak. Csakhogy Putyin szemmel láthatóan zsákutcába jutott: az ukrajnai háborút nem nyerheti meg a NATO ellenében. Orbán Viktor rendszere leszálló ágban van, mert az uniós milliárdok nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Alkalom szüli a fasizmust, de a fasiszta rendszer alkalmatlansága szünteti meg azt.

A probléma az, hogy az elitek sehol sem tudják kezelni azokat a gyors változásokat, melyek a huszonegyedik században bekövetkeznek a globalizált – digitalizált világban. Így bőven kínálkozik alkalom olyan cinikus kalandoroknak mint Donald Trump vagy Orbán Viktor.

Trump “kommunista árstoppal” vádolta meg demokrata vetélytársát

Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlan árakkal kampányol. Az alelnök azokat a kis jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt – írta a Bloomberg.

Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kis jövedelmű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is. A magas kamatláb és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris három millió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni Kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák Kamala Harris elképzelése szerint 25000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adóhitelre is jogosultak lennének.

Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampány gyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikai családnak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, melyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.

Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak

45%-uk véli úgy, hogy az ex elnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik. Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampány beszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte demagóg módon Trump: “áruhiány, éhezés és infláció.” Az ex elnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra miközben bemondta az árakat.

A probléma az, hogy az elmúlt évben az átlag jövedelmek alig valamivel gyorsabban nőttek mint az élelmiszerek árai, ezért a reáljövedelem stagnált sok amerikai családnál.

Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid pandémia következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, melyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést.

Az Egyesült Államokban négy nagy cég ellenőrzi a húspiac  55-85%-át. A nagy húsipari cégeket bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy egymás között megállapodtak a baromfi, sertés vagy marhahús árában, de egyik vállalat sem ismerte el a bűnösségét inkább kifizettek többszázezer dollárt.

“Ez az eladók inflációja volt az élelmiszer piacon” – írta a University of Massachusetts közgazdász kutatója, Isabella Weber. A vásárlók jelentős része erre az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.

Már csak 1,1%-os az élelmiszer infláció

Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampány gyűlésen.

A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. A Kansas State University agrár kutatója, Glynn Tonsor szerint

“Az állattenyésztés egyre többe kerül, a húsfeldolgozás is drágult végülis pedig a kereskedelem költségei is nőttek. A vásárlók csak az áremelést látják, de nem biztos, hogy ez azért van, mert valaki átveri őket.”

A Húsipari kutató intézet főnöke szerint “az infláció mindennek felviszi az árát.”

Julie Anna Potts igazgató hozzátette:

“Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.”

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban, ahol részben vagy egészben megújul a Kongresszus két háza is. Ha Trump és a republikánusok megszereznék az ellenőrzést a szenátusban és a képviselőházban is, akkor semmi sem állna útjába az ex elnök radikális elképzeléseinek: a párizsi klímavédelmi egyezmény felmondásának, a Federal Reserve Board alárendelésének az elnöki hatalomnak és egy átfogó kereskedelmi háborúnak Kína ellen. Kamala Harris ezzel szemben a folyamatosságot ígéri, és felhívja a figyelmet arra, hogy Trump gazdaságpolitikája szétverheti a világkereskedelmet, és ennek levét az USA polgárai is megihatnák, ha újra választanák az ex elnököt.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Trump antiglobalista politikája véget vethet a dollár világuralmának

Azt jósolja a japán Nikkei nem sokkal azután, hogy a japán tőzsde mélyrepülése fellendülésbe csapott át, hogy érhet a dollár elsődlegessége. A részvényárfolyamok esése meghaladta az 1987-es negatív rekordot amikor Washington megállította Japán nyomulását a világpiacon, és a Plaza Egyezménnyel véget vetett a japánok nagyhatalmi ábrándjainak.

Most azonban új és hatalmasabb kihívó jelentkezett: Kína, amely 1,4 milliárdos népességével és diktatórikus vezetésével, mely ügyesen használja ki a piacgazdaságot az ország erejének növelésére, ezért az Egyesült Államok már 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget. Trump már korábban megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden elnök fokozta: immár nem Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak hanem Mexikó – jelentős részben persze azért, mert a kínaiak jórészt az USA déli szomszédján keresztül kerülik meg meg a szankciókat. Trump fogadkozik: ha újra ő lesz az elnök, akkor lesújt Mexikóra is emiatt. Mi lesz ebből? Kereskedelmi és pénzügyi háború? Mindenki harca mindenki ellen?

A dollár nem marad sokáig általános tartalék valuta

Ezt jósolja Satiyait Das a Nikkei portálon. Arra alapozza véleményét, hogy a geopolitikai feszültség miatt növekszik a protekcionizmus mindenütt, gyengül a szabadkereskedelem és a tőkeáramlás.

Paradox módon az USA, amely mindeddig a szabadkereskedelem szószólója volt, sőt erre alapozta a világkereskedelmet és a dollár világuralmát, maga az, amely lebontja ezt a globális rendszert.

Kína épp ellenkezőleg a szabadkereskedelem mellett érvel, mert bízik a versenyképességében. Nem véletlenül hiszen Biden 100%-os külön vámot kényszerült kivetni, hogy megállítsa a kínai elektromos járművek térhódítását az Egyesült Államokban. A kínaiak annyival olcsóbban tudnak elektromos járműveket exportálni, hogy az USA és az Európai Unió védővámok mögé menekül.

Ha viszont irányzat lesz az autarchia (önellátás), akkor jóval kevesebb dollárra lesz szükség – írja a Nikkei, amely arra is rámutat, hogy a kínaiak mind gyakrabban használnak jüant a kereskedelemben Oroszországgal, Iránnal és más közel-keleti államokkal.

A japán portál ezért arra hívja fel az ázsiai döntéshozók figyelmét, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy

mi következik a dollár világuralma után?

Trump ex külügyminisztere megőrizné a dollár világhatalmi szerepét

Pompeo, aki a Wall Street Journalban  tett javaslatot Trumpnak az új külpolitikára meg akarja őrizni a dollár vezető szerepét megismételve Henry Kissinger külügyminiszter bravúrját, amely a hetvenes években az olaj kereskedelemben találta meg az amerikai fizetőeszköz biztos fedezetét miután az USA 1971-ben lemondott az arany alapról. Kissinger a Jom Kippur háború után  nemcsak a Közel Keleten teremtett békét hanem új paktumot kötött Szaúd Arábiával, a világ legnagyobb olaj exportőrével: kereskedni az olajpiacon csakis dollárban lehet! Pompeo ezért új paktumot javasol Szaúd Arábiával: az USA és Szaúd Arábia együtt irányítsa az olajkereskedelmet a világon kiszorítva onnan az oroszokat, akikkel jelenleg Mohamed bin Szalman herceg trónörökös vígan együttműködik. Ma Putyinnal ők ketten határozzák meg az olaj árát, és ez nagyon nem tetszik az Egyesült Államoknak. Biden elnök személyesen kérte Mohamed bin Szalman herceget, hogy szakítson az együttműködéssel Oroszországgal, és térjen vissza az amerikai szövetséghez.

A szaúdi trónörökös látványosan elutasította az Egyesült Államok elnökét,

majd pedig belépett a BRICS szövetségbe, ahol Kína és Oroszország játssza a vezető szerepet. Peking létrehozott egy békemegállapodást Szaúd Arábia és Irán között.

Trump elnöksége első külföldi útját a Közel Keleten tette meg: Szaúd Arábiával óriási fegyverüzletet kötött. Hiába. Szaúd Arábia Oroszországgal és Kínával paktál, egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól.

Szaúd Arábia palesztin államot követel Izraeltől, Benjamin Netanjahu – Trump szövetségese – erről hallani sem akar. Így kicsit nehéz lesz megújítani az amerikai – szaúdi szövetséget. Ha viszont az olaj kereskedelem nem biztosítja a dollár világuralmát, akkor mi fogja? Biden és Kamala Harris válasza erre az, hogy a nyugati szövetségi rendszer gazdasági és technológiai fölénye (ide tartozik Japán is). Trump viszont semmibe veszi szövetségeseit is, ezért aktuális lehet a Nikkei figyelmeztetése: fel kell készülni arra a korszakra amikor a dollár világuralma véget ér.

Trump újra kezdené az atombomba kísérleteket?

0

Jelenleg a világon csak Észak Korea hajt végre olykor nukleáris kísérleteket, és ezért számtalan szankció sújtja a nemzeti kommunista rendszert. Most azonban Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolja a Foreign Affairsben, hogy kezdjék újra a nukleáris kísérleteket, melyeket évtizedek óta csak számítógépen szimulálnak.

Robert O’ Brien azt írja a Foreign Affairs című szakmai folyóiratban, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie az atombomba kísérleteket a nevadai sivatagban. Ahol különben sokan meghaltak a sugárzás következtében, többek között a híres hollywoodi sztár, John Wayne.

“Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenálja fölött”

– hangsúlyozza Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.

Mégis miért?

Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Biden tehát folytatta Trump hidegháborús politikáját, melyet azután Putyin Ukrajna elleni agressziójával indokolt noha az később, 2022 februárjában következett be. Az USA több nukleáris kísérletet hajtott végre mint Oroszország és Kína együttvéve: 1149 illetve 969+45.

Az Egyesült Államok leállította a nukleáris kísérleteket 1992-ben hiszen a fő ellenfél, a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. 1996-ban Washington aláírta az atomcsend egyezményt, de nem ratifikálta mint ahogyan Kína sem.

Mit ígért Putyin Kim Dzsong Unnak?

Az orosz elnök hosszú szünet után Észak Koreában járt, ahol stratégiai együttműködési egyezményt kötött a nemzeti kommunista rendszer vezetőjével. 2017-ben Oroszország még Kínával együtt megszavazta azokat a szankciókat, melyeket az ENSZ határozott el Észak Koreával szemben a nukleáris és rakéta kísérletek miatt. Amióta azonban Putyin rátámadt Ukrajnára – 2022 február – változott az orosz álláspont: immár nem ítélik el Észak Korea nukleáris és rakéta kísérleteit, melyeket jelentős részben azért tudott “a remete királyság” felgyorsítani, mert megvett olyan orosz tudósokat, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak. Putyin tüzérségi lőszereket kap Észak Koreából, és cserében segítséget ígért a katonai fejlesztésekhez. Senki nem tudja, hogy ez mit jelent, de Dél Korea rögtön közölte: immár Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.

Orosz hadgyakorlat taktikai nukleáris fegyverekkel

A kombinált szárazföldi, légi  és tengeri hadgyakorlaton a déli és a középső parancsnoksághoz tartozó alakulatok vesznek részt vagyis azok, melyek elsősorban érintettek az ukrajnai hadműveletekben. A taktikai atomfegyvert a csatamezőn vetik be, a hatása sokkal kisebb mint egy atombombáé, melyet rakéta vagy repülőgép juttathat célba, és egy egész várost megsemmisíthet.

A hadgyakorlaton a légierő is részt vesz, sőt kipróbálják az Iszkander rakétákat is.

Putyin májusban jelentette be ezt a nagyszabású hadgyakorlatot válaszul arra, hogy

“a NATO átlépett több vörös vonalat.”

Az orosz elnök ide sorolta azt, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat is kap, melyekkel elérhet célpontokat Oroszország Ukrajnától távolabb fekvő vidékein is, akár Moszkvát is célba veheti. Elvben az ukrán hadsereg ilyen távolsági hadművelet előtt konzultál a NATO-val, de az orosz hadügyminiszter jónak látta, hogy felhívja amerikai “kollégáját”, hogy az beszélje le Ukrajnát egy tervezett akcióról.

Washingtonban a hadügyminiszter eleget is tett az orosz kérésnek, és ezt üzente Kijevbe:

”akármit is terveznek Oroszország ellen, mondjanak le róla!”

Ukrajnában megértették a parancsot, és leszálltak az orosz célpontról, melyről nem írta meg az amerikai sajtó, hogy mi lett volna a rakéták célpontja Oroszországban? Mind az USA mind pedig Oroszország igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust, mert az világháborúhoz vezethetne, melyben felhasználnának nukleáris fegyvereket – és nemcsak taktikaiakat is.

Mit akar Trump Ukrajnában?

Egykori külügyminisztere és tanácsadója szerint Trump, ha újra elnök lenne nem hagyná magára Ukrajnát hanem épp ellenkezőleg bevonná a NATO-ba miután sarokba szorította Oroszországot.

Mike Pompeo ex külügyminiszter és David J. Urban a Wall Street Journalben vázolta fel, hogy szerintük hogy oldaná meg Trump az ukrajnai kérdést, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne. Íme a hétpontos terv, amely “erővel kényszerítené ki a békét.”

1- az USA olaj és földgáz kitermelését szabadjára engedve – a környezetvédelmi előírások brutális lazításával – erős impulzust adni az amerikai gazdaságnak, és egyúttal nehéz helyzetbe hozva Putyint, aki az olaj és földgáz exportból finanszírozza a hadigazdaságot.

2- újra összehozni Izraelt és Szaúd Arábiát, ezzel megoldva a gázai válságot, és gyengíteni Putyin pozícióját az olaj piacon

3- még keményebb szankciók Oroszország ellen: jelenleg az USA nem szankcionálja azokat az orosz bankokat, amelyek az energiaipart finanszírozzák, mert el akarja kerülni az olaj és földgáz hiányt illetve az emiatt várható inflációt

4- Oroszország GDP-je kisebb mint Texasé. Az amerikai hadiiparnak játszva le kell győznie még akkor is, ha Kína támogatja Moszkvát

5- a NATO tagállamok katonai költségvetését a GDP 3%-ára kell emelni a jelenlegi 2%-ról

6- 500 milliárd dolláros lend-lease alap Ukrajnának vagyis nem ingyenes támogatás hanem kedvezményes hitel mint Nagy Britanniának vagy a Szovjetuniónak  a második világháború idején

7- semmiben sem kell korlátozni Ukrajnát a nyugati fegyverek felhasználásában.

Ez lenne Trump terve, amely a következő helyzetet eredményezné: azonnali fegyverszünet az ukrajnai háborúban, Ukrajna annyira megerősödne, hogy Oroszországnak nem lenne esélye újra támadni különösen, mert Kijev belépne a NATO-ba és az Európai Unióba.

Mi lenne az oroszok által megszállt területekkel? Azokat az USA továbbra is Ukrajna részének tekintené ahogy korábban nem ismerte el a balti államok orosz annexióját.

Ha Oroszország ezt elfogadja, akkor a szankciókat fokozatosan feloldják vele szemben, de véglegesen csak azután, hogy Ukrajna belépett a NATO-ba és az Európai Unióba.

200 millió dolláros újabb katonai támogatás Ukrajnának

Légelhárító és tank elhárító fegyvereket kap Ukrajna 200 millió dollár értékben jelentette be a nemzetbiztonsági szóvivő a Fehér Házban hétfőn. Aki elmondta, hogy a háború kitörése óta az USA több mint 50 milliárd dollár értékben szállított fegyvert az orosz agresszió áldozatának.

“Hálásak vagyunk az újabb amerikai támogatásért, és az amerikai vezető szerepért. Együtt győzni fogunk!”

– írta az X- en Ukrajna hadügyminisztere.

Miután senki sem tudja, hogy milyen lesz Trump Ukrajna politikája, ezért az USA és az Európai Unió nagyszabású közös támogatási tervet dolgoz ki, amely jövőre is biztosítana megfelelő katonai és pénzügyi eszközöket Ukrajnának a háború folytatására. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára nemrég úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború tíz évig is elhúzódhat. Vance, Trump kijelölt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy “engem nem érdekel Ukrajna, mert az USA-nak Ázsiára mindenekelőtt Kínára kell koncentrálnia.”

Peking: Oroszország áll nyerésre

“Oroszország esélyesebb a háború megnyerésére mint Ukrajna vagy a NATO. Az USA-nak és a NATO-nak olyan sok erőforrást kellene összpontosítania az ukrajnai háború megnyerésére, amely meghaladja a lehetőségeiket.

Ukrajna a Nyugat eszköze éppúgy mint Tajvan. Ha a Nyugat azt látja, hogy Ukrajnát fel tudja használni Oroszország legyőzésére, akkor Tajvannal is kísérletezik majd Kína ellen. Ezért fontos Kína számára  hogy miképp ér véget a háború Ukrajnában” – nyilatkozta az USA tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje, Scott Ritter a Global Timesnak.

A NATO egyre inkább érdeklődik Kelet Ázsia iránt:

”A NATO az USA eszköze. Washington azt szeretné, ha a NATO a csendes-óceáni térségben is szerepet vállalna, és erősítené az USA meggyengült pozícióját. Kína gazdaságilag legyőzi az USA-t, ezért az Egyesült Államok olyan területen akar versenyezni, melyen fölényben érzi magát: ez pedig a fegyveres erőket jelenti”

– mondta az egykori amerikai hírszerző tiszt a Global Times című pekingi angol portálnak.

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK