Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

0

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus  helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

“Trump demenciával küzd, ezért alkalmatlan az elnöki posztra”

0

Donald Trump éppúgy mint egykor Julius Cézár  átlépheti a Rubicont, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökévé – állapítja meg a The Globalist, amely hozzáfűzi, hogy már korábban is mindenki tudta, hogy “Trump végtelenül hiú hazudozó, de most ez kiegészült a demenciával is. Ezért sok republikánus – köztük sokan olyanok, akik Trump bizalmi emberei voltak elnöksége idején, úgy vélik, hogy alkalmatlanná vált az elnöki posztra.

“Joe Biden épp egészségi állapota miatt lépett vissza a jelöltségtől, mert az elnökjelöltek vitájában kiderült: immár nincsen teljes mértékben szellemi képességei birtokában. Donald Trump valamivel fiatalabb Bidennél, de ő is 78 éves, és a hozzá közelállók felhívták arra a figyelmet, hogy a demencia egyes jelei mutatkoznak nála.

A The Globalist hosszú listát mellékel azokról a republikánusokról, akik nem támogatják Donald Trumpot, sőt közülük sokan egyenesen Kamala Harris támogatására szólítanak fel.

  • Mike Pence – Trump egykori alelnöke, aki akkor került végképp szembe az elnökkel amikor az támogatta a 2020 januári támadást a washingtoni Kongresszus ellen.
  • John Bolton – Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója /2018-19/ – a kampányra időzített könyvében azt írta, hogy “Trump újabb elnöksége veszélyeztetné az USA nemzetbiztonsági érdekeit.”
  • Dan Coates – hírszerző főnök – 2017- 2019 – Mike Pence egykori alelnököt támogatta a republikánus előválasztáson Trumppal szemben.
  • Mark Milley tábornok, aki az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke Trump idején és azután Biden alatt is Milley tábornok amikor hírt kapott arról, hogy Trump nem ismeri el választási vereségét, és háborút fontolgat Irán ellen, hogy ne kelljen átadnia a hatalmat a győztes Joe Bidennek, kiadta a parancsot: az elnök utasításai a hadseregnek csakis abban az esetben érvényesek, ha a vezérkari főnök aláírása is szerepel rajta! Erre a parancsra hivatkozva hosszabbította meg Joe Biden Milley tábornokot a vezérkari főnök posztján.
  • George W. Bush, aki nyolc évig volt az USA republikánus elnöke – nem állt be Trump támogatói mögé.
  • Dick Cheney – George W. Bush alelnöke – nyíltan támogatja Kamala Harrist.
  • William Cohen – Trump hadügyminisztere – támogatja Kamala Harrist.

Trumpot ettől még nyugodtan megválaszthatják

“Észszerű Orbán Viktor magyar miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló szellemi hanyatlását” – jelentette ki Budapesten a magyar kormány által szervezett Danube Institute és a Heritage Foundation konferencián Budapesten John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Szerinte 50% az esélye Trumpnak a győzelemre.

Kamala Harris is mindent egy lapra tett fel: állítsuk meg Trumpot! Kérdés, hogy ez elég lesz-e, mert az emberek többségét az Egyesült Államokban is az érdekli: mi hasznom van abból, ha a demokrata vagy a republikánus jelöltre szavazok? Trump a proteszt szavazatokkal nyert 2016-ban, és ugyancsak ezekkel veszített 2020-ban. A proteszt szavazatok most újra őt támogathatják. Az idei Európai Parlamenti választások éppúgy a proteszt szavazatok sikerét mutatták a különböző választásokon az Európai Unió tagállamaiban.

Ha Trump nyer, akkor nagy kérdés, hogy kiket választ a kulcspozíciókra. Vance alelnök jelölt korábban az “amerikai Hitlernek” titulálta Trumpot, de most karrierizmusból mögé állt hiszen tudja: az alelnököt csak egy szívdobbanás választja el a hatalomtól Washingtonban. Reagan elnök második elnöki periódusában Alzheimer kórral küszködött, de a First Lady, Nancy Reagan és az elnök csapata ügyesen titkolta ezt. Reagan az USA egyik legsikeresebb elnöke volt, mert ő vetett véget a hidegháborúnak elérve azt, hogy az USA az egyetlen világhatalom maradt a glóbuszon. Trump most kevésbé szerencsés helyzetben kerülhet be a Fehér Házba hiszen az USA világhatalmi vezető szerepe megingott, de lehetséges, hogy ebben a kritikus helyzetben ügyesen lavírozzon hiszen első elnöki periódusa idején sem indított el egyetlenegy háborút sem, és döntött Afganisztán elhagyásáról. Ennek ódiuma azután a Biden kormányra maradt jól mutatva a külföldi beavatkozások kockázatát az Egyesült Államok számára.

Trump fő támogatója, a világ leggazdagabb embere illegális munkavállalóként kezdte az USA-ban

Elon Musk, aki a kilencvenes években érkezett Dél Afrikából az Egyesült Államokba, diák vízumot kapott, de nem kezdte meg a tanulmányait a Stanford Egyetemen hanem céget alapított, melyet azután 300 millió dollárért adott el, és ezzel megalapozta a vagyonát.

Érkezése után csak évekkel később kapta meg a munkavállalási vízumot, most mégis tiltakozik a migránsok ellen Trump választási kampányában, melyre eddig már 70 millió dollárt költött. Minderre Biden elnök mutatott rá kampány beszédében. A Tesla, a SpaceX és az X fura ura mára már több mint 200 milliárd dolláros vagyonra tett szert, és azért támogatja Donald Trumpot, mert elnöki tanácsadó akar lenni, ha az ex elnök visszajut a Fehér Házba.

Az USA technológiai monopóliumát akarja Elon Musk

Tegyük újra naggyá Amerikát! – ez Trump jelszava, és Elon Musknak megvan az elképzelése arról, hogy miképp lehet megerősíteni az USA világhatalmi vezető szerepét:

digitális monopóliumot kell létrehozni, amely amerikai szabványok alapján fejleszti a mesterséges intelligenciát, amelyben az USA-nak többéves előnye van vetélytársaival szemben.

Elon Musk arra beszéli rá Donald Trumpot, hogy ne a hagyományos kereskedelmi háborúval védelmezze az USA érdekeit hanem a technológiai monopólium megteremtésével: a legkorszerűbb nagy teljesítményű chipek gyártását ezért az Egyesült Államok területére koncentrálná, és kizárná azok vásárlásából a Washingtonnak nem tetsző államokat és cégeket. Oroszország és Kína máris szerepel a feketelistán, de könnyen rákerülhetnek olyan cégek és államok is, melyek üzletelnek Kínával vagy Oroszországgal. Mint például Magyarország.

Mi lesz így Orbán Kína barátságával?

A magyar miniszterelnök pezsgőt bont, ha Donald Trump nyeri az elnökválasztást – erről beszélt Strasbourgban az Európai Parlamentben. Csakhogy Donald Trump már megüzente neki: nem ért egyet Kína és Oroszország barát külpolitikájával. Mi lesz így azokkal a kínai gyárakkal, amelyek épp azért települnek Magyarországra, mert az tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak? Elon Musk, a Tesla ura vetélytársnak tekinti a kínai cégeket, de ugyanakkor legnagyobb elektromos autógyárát épp Sanghajban építette fel, és ezt még bővíteni is akarja. Ezért mondta azt Pekingben Li Csiang kínai miniszterelnöknek: ”nem értek egyet a Kína ellenes szankciókkal.” Ha elnöki tanácsadó lesz, akkor vajon mit tanácsol Elon Musk Donald Trumpnak? Fekete listára kerülhet-e Orbán Viktor, mert Magyarország a kínai befektetők trójai falova a NATO-ban és az Európai Unióban? Valószínűleg még Donald Trump sem tudja, hogy milyen diplomáciát folytatna, ha hatalomra kerülne hiszen oly sok tényezőt kell majd figyelembe vennie.

Orbán mindent a kínai kártyára tett fel, ezért igen sokat kockáztat: ha Elon Musk terve beválik, akkor a kínai cégek nem lesznek kompatibilisek és versenyképesek az amerikaiakkal.

Lehet-e kiegyezés Peking és Washington között? Elon Musk ilyen ígéretet tett Pekingben Li Csiang miniszterelnöknek. Ígérni viszont Donald Trump már nagyon sok mindent megígért, és nagy kérdés, hogy mit valósít meg ebből: az ő alapelve az mint Orbán Viktoré vagyis Business First! Első az üzlet, a többit majd meglátjuk…

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

A Budapesten működő Danube Institute három év alatt félmilliárd forintot fordított  a Batthyány Lajos Alapítványra. Honnan kapta a Batthyány Lajos Alapítvány a sok milliárdos állami támogatást? Rogán Antal minisztériumától, mely egyszerre felügyeli a titkosszolgálatokat és a médiát, melyek szimbiózisa évtizedes hagyomány Magyarországon.

Az Átlátszóból derül ki, melynek működését sasszemmel vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt ügyködését, melynek nemrég alakított kutatóintézetét Horváth József altábornagy, a titkosszolgálat veteránja igazgatja, aki pályafutását a III/3-as ügyosztályon hadnagyként kezdte meg még a rendszerváltás előtt.

Milyen műveket finanszíroz a Danube Institute a magyar adófizetők pénzéből? Az intézet honlapján nemrég tűnt fel egy tanulmány, melynek szerzője: Melissa Ford Maldonado, aki a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója. Trump elnöksége idején Melissa Ford Maldonado a Fehér Ház tanácsadói csapatában dogozott mint a Belpolitikai Tanács munkatársa. Mostani dolgozatának címe: „A magyar migrációs politika és annak tanulságai Texas számára”. Texas állam sziklaszilárdan áll Trump mögött, a Texas Public Policy Foundation része annak a csapatnak, mely kidolgozza Trump elnöki programját.

A Heritage Foundation Project 2025 programját jelentős mértékben a nemzeti együttműködés rendszerének tapasztalataira építette:

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

A Heritage Foundation programja olyan heves szakmai kritikát kapott az USA-ban, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle – szavakban. Kevés kétség van afelől, hogy amennyiben megválasztják, akkor megpróbálja követni Orbán Viktor útját a jogállami normák leépítésében.

A magyar külügy is szép pénzeket fordít Trump támogatására illetve Orbán népszerűsítésére az USA-ban, olykor nem riadnak vissza a nyílt propaganda hazugságoktól sem: a lengyelországi választások idején például azt közölte X-en a washingtoni magyar nagykövetség által finanszírozott amerikai cég, hogy

“Soros György el van szánva arra, hogy megsemmisítse Magyarországot és Lengyelországot, ez ellen fel kell lépnünk!”

Az Orbán kormány pénze nem mindenkinek hoz szerencsét: Tucker Carlsont épp azért rúgta ki a Fox Televízió mert Magyarországon interjúzott Orbán Viktorral és másokkal anélkül, hogy ehhez megkapta volna az őt alkalmazó televízió engedélyét.

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Legalábbis így értesült Charles Gati, magyar származású amerikai politológus, aki régebben igencsak kedvelte Orbán Viktort. Charles Gati szerint nem állami támogatásból jött össze a 10 millió dollár Trump kampányának támogatására hanem Orbán Viktor hűséges oligarchái dobtak össze ennyit annak érdekében, hogy az USA következő elnökét újra Donald Trumpnak hívják. Nem csoda, hogy Orbán Viktor és hívei ennyire lelkesednek Donald Trumpért: a magyar miniszterelnök Strasbourgban erősítette meg, hogy pezsgőt bontanak, ha Trump nyer.

A demokrata adminisztráció ugyanis el van szánva arra, hogy levegye a sakktábláról Orbán Viktort, és Brüsszel álláspontja ugyanez.

Pénteki rádiós interjújában a miniszterelnök így fogalmazott:

”Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

A magyar miniszterelnök mind a mai napig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki személyes jóbarátja Blinken amerikai külügyminiszternek. Orbán Viktor többször is elmondta: nincs B terv arra az esetre, ha nem Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban.

A Danube Institute legutóbbi konferenciáján egy Trumphoz közelálló újságíró felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy nagyon is szükség lehet B tervre, mert Trump győzelmi esélye maximum 50%. Ezenkívül azt is elmondta Trump közeli ismerőse, hogy a 78 éves elnökjelöltet rendkívüli mértékben megviselte a kampány és különösen a merényletek, ezért szellemileg nincsen csúcsformában.

Kikből állhat a Trump kormány?

A brüsszeli Politico igyekszik megtippelni, hogy az egyszemélyi döntésekhez ragaszkodó Trump kit bíz meg politikának végrehajtásával.

“Olyan Trump körül a légkör mint Észak Koreában: mindenki végtelenül szervilis Mar-a – Lagoban” – írta Lindsey Graham republikánus szenátor arról a floridai villáról, melyet Trump elnöksége idején szívesen használt második Fehér Házként.

Kiből lehet külügyminiszter? Mike Pompeo megőrizte Trump bizalmát, tehát ő folytathatja is a külügyminiszteri poszton. Őt annak idején kétszer is kifogadta Orbán Viktor: egyszer az amerikai külügyminiszter azért lobbizott, hogy orosz földgáz helyett Magyarország vásárolja “a szabadság földgázát” az USA-ból, máskor pedig a Huawei 5G rendszeréről akarta lebeszélni a magyar kormányfőt  – mindkét esetben sikertelenül.

Esélyes lehet a külügyminiszter posztjára még Bill Hagerty republikánus szenátor és Ric Grenell, aki Trump elnöksége idején berlini nagykövet volt.

A pénzügyminiszter  újra Steve Mnuchin lehet, de van két másik jelölt is: Howard Lutnick, a Cantor Fitzgerald pénzügyi befektetési cég főnöke és Robert Lightizer, aki kereskedelmi tanácsadó volt Trump kormányzása idején.

Valamilyen fontos szerepet kaphat a gazdaság irányításában Scott Bessent, aki korábban a Soros pénzügyi vállalkozás befektetési igazgatója volt és Hank Paulson, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg Kína egyik legfőbb lobbistája Washingtonban.

Trump összeveszett korábbi hadügyminisztereivel, ezért új ember kerül a Pentagon élére. A Politico szerint Mike Waltz, aki szolgált a Pentagonban, és jelenleg Trump tanácsadója nemzetbiztonsági ügyekben, az egyik esélyes, a másik Tom Cotton republikánus szenátor Arkansasból.

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

2016-ban kőkemény kampányt folytatott Kína ellen, majd két évig barátkozott a második számú világhatalom vezetőivel, akik Pekingben a Tiltott Városban fogadták, ahol Trump unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Azután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök tovább fokozott. Trump most is mennydörög Kína ellen, de legfőbb pénzügyi támogatója, a világ leggazdagabb embere Elon Musk Kína barát húrokat penget, mert a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Trump tanácsadója: ”az elektromos autók károsak”

Carla Sands, csontkovács, aki Donald Trump nagykövete volt Koppenhágában, jelenleg energia “szakértő” egy, az ex elnökhöz közelálló tanácsadó cégnél. Az America First Policy Institute éppoly fontos szerepet játszik Trump programjának kidolgozásában mint a Heritage Foundation, melytől az ex elnök többször elhatárolta magát.

Mindkét tanácsadói testület javasolja a párizsi klíma egyezmény felmondását Donald Trumpnak. Elnöki periódusában Trump egyszer már felmondta a párizsi klímavédelmi egyezményt, de Biden elnök újra aláírta. Ha Trumpot újra megválasztják, akkor valószínűleg megint felmondja a párizsi klímavédelmi egyezményt, melyet eredetileg még a demokrata Obama elnök írt alá. Ez már csak azért is nagyon valószínű, mert Trump legfőbb szponzorai a nagy olajkitermelő cégek, amelyek profitját fenyegeti a zöld átmenet. Carla Sands az elektromos autókkal kapcsolatban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy

“ha elterjednek a világon, akkor 15 év múlva éppoly károsak lesznek a környezetre mint a hagyományos autók.”

Carla Sands arra hivatkozik, hogy az elektromos áram előállítása rengeteg fosszilis energia hordozó felhasználását teszi szükségessé. A lítium bányászat pedig tönkreteszi a környezetet. Nincs megoldva az akkumulátorok újrahasznosítása sem.

Carla Sands férjének milliós örökségéből már Donald Trump 2016-os kampányát is támogatta, ezért kapta meg a koppenhágai nagykövet posztját. Washingtoni politológusok szerint most esélye lehet arra, hogy ő legyen Trump környezetvédelmi tanácsadója a Fehér Házban, amennyiben az ex elnöknek sikerülne oda visszakerülnie.

Mit szól ehhez Elon Musk?

A világ leggazdagabb embere, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt, az elektromos autózás koronázatlan királya az USA-ban mint a Tesla tulajdonosa. Egyben ő Donald Trump legnagyobb szponzora, aki eddig már több mint 75 millió dollárt költött a választási kampányban. Pennsylvániában, a legfontosabb csatatér államban napi egymilliót költ arra, hogy Trumpot minél többen támogassák a döntő pillanatban november ötödikén. Elon Musk az X-en interjút készített Donald Trumppal, melyet többszáz millióan néztek már meg. Trump állítólag neki is tanácsadói állást ígért a Fehér Házban a győzelem esetén. Ez Trump Kína politikáját is befolyásolhatja hiszen Elon Musk legnagyobb Tesla gyára  épp Sanghajban működik. Sanghaj kommunista párttitkára, aki engedélyezte a Tesla gyár építését, nem más mint Kína jelenlegi második számú vezetője, Li Csiang miniszterelnök. Neki Elon Musk azt mondta: nem helyesli az amerikai kereskedelmi szankciókat Kína ellen. Biden elnök 100%-os büntető vámmal sújtotta a kínai elektromos autókat, és ezzel Donald Trump is tökéletesen egyetért. Carla Sands több alkalommal is azzal vádolta a Biden kormányzatot, hogy a kínaiak lefizették őket, ezért támogatják a zöld átmenetet az Egyesült Államokban.

Némi előny Trumpnál

Trump volt elnök vasárnap először előzte meg Harris alelnököt a Decision Desk HQ/The Hill választási előrejelzésében ebben a ciklusban.

A modell szerint Trumpnak 52 százalék az esélye az elnökválasztásra, míg Harrisnak 42 százalék az esélye vasárnapra.

Augusztus vége óta a választási előrejelzések Harris győzelmi esélyeit hozzávetőleg 54-56 százalékra, Trump esélyeit körülbelül 44-46 százalékra teszik. Október elején azonban ez a dinamika megváltozott, és a választási előrejelzés szerint mindkét jelölt esélye közelebb lesz az 50 százalékhoz.

Október 17-én a modell azt jósolta, hogy a következő hónapban a két jelölt egyenlő valószínűséggel nyer, Trump pedig október 20-án kihasználta az előnyt.

A választási előrejelzések eltolódása egybeesik a republikánus jelölt javult közvélemény-kutatási átlagaival Wisconsinban és Michiganben, két csatatér államban, amelyek korábban kissé Harris felé hajlottak. Trumpnak már csekély előnye volt Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.

A 2024-es választások kimenetelét meghatározó hét ingadozó állam közül Pennsylvania egyedüliként még mindig Harrist részesíti előnyben a szavazás átlagában.

Ennek ellenére a verseny a választási előrejelzés szerint továbbra is kétesélyes, mivel a szavazás mind a hét államban a hibahatáron belül marad, vagyis a tipikus közvélemény-kutatási pontatlanságok bármelyik irányba eltolhatják az eredményeket.

Ezek az államok várhatóan döntő szerepet játszanak majd annak meghatározásában, hogy melyik jelölt éri el a döntő 270 elektori szavazatot. Jelenleg sem Trumpnak, sem Harrisnek nincs egyértelmű előnye annyi államban, hogy biztosítsák ezt a számot.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

0

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK