Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Frissítve! – Szorul a hurok Trump körül

„Most feltárva az igazságot, Cohen a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.”

Rohamosan közeledik február 7-e, ami akár gyökeres változást is hozhat az amerikai elnök életében. Ezen a napon jelenik meg ugyanis a Kongresszus Házfelügyeleti és Reform Bizottsága előtt Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és bizalmasa, s válaszolni fog a honatyák kérdéseire. Hogy állításainak milyen hatása lehet az eseményekre, abból ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban, amikor is fontos – az elnökre terhelő – információk láttak napvilágot.

Mindezt akár fordulatnak is tekinthetjük, ugyanis a Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozásról az elmúlt egy évben semmi sem szivárgott ki. Mueller nagyon vigyázott arra, hogy se az elnök, se pedig a szélesebb politikai szféra – beleértve a demokratát és a republikánust is – ne befolyásolhassa a nyomozást, és tudatában volt annak, hogy ezt csak úgy érheti el, ha a teljes feltárás során végéig minden titokban marad.

A háttérben Michael Cohen

Cohen, az elnökhöz képest persze egy mellékszál, ám most mégis ő került e kétes értékű rivalda fényébe, ugyanis olyan megalapozott vádakat szegezett neki az FBI – illegális kampány-finanszírozás 2016-ban –, melyek alapján akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna. Ezzel szembesülve vádalkut kötött a hatóságokkal, s két olyan nyomozó előtt, akik az orosz szálakat vizsgálják Mueller ügyész csapatában, eskü alatt vallotta, hogy:

Trump utasította: hazudja azt a kongresszusi bizottság előtt, hogy a Moszkvában megépítendő Trump-toronyház megmaradt a tervezőasztalom, annak megvalósítását 2016 januárjában elvetették.

Illetve hallgassa el a bizottság előtt, hogy a kampány időszakában, 2016 júniusában Trump Moszkvába akart utazni, s ott találkozni Vlagyimir Putyinnal, illetve egyéb tárgyalásokat folytatni a projektről.

Ezt Cohen a korábbi, kongresszusi meghallgatásokkor megtette, ám most feltárva az igazságot, a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.

De nyilvánvalóan mindez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült az is, hogy a projektek egyáltalán nem álltak le, csak azok menedzselését átvette Trump két gyermeke, Ivanka és Donald Trump Jr., akik minden részletet megbeszéltek apjukkal, aki – Cohen szerint – teljes mértékben kezében tartotta továbbra is az irányítást. Szűk körben Trump nem is csinált titkot belőle: azért hajt mindenkit a toronyház megépítése érdekében, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy nyerni fog az elnökválasztáson, s akkor visszavonulhat az üzleti világba, legalább 300 millió dollárt keresve a moszkvai üzleten.

A vallomásból az is egyértelműen kiderült, hogy az egész Trump-família lázasan kutatta a kapcsolatokat az orosz vezetőkkel. Ivanka és Cohen között feszültséget is okozott, amiért egy „orosz atlétának” a felajánlkozását, hogy közvetít a Kremlhez, Cohen elutasította. Más kérdés, hogy Cohen és egy másik ügyvéd-kollégája, Felix Sater, több tárgyalást folytatott Oroszországban bankárokkal, ingatlan-befektetőkkel, sőt a Kremlhez köthető személyekkel is a Trump tervezte beruházásokról. E tárgyalások valódi – így Trumpra nézve legveszélyesebb – céljai, s az esetlegesen kötött megállapodások minden bizonnyal ott vannak már a Mueller által összeállított dossziékban.

Az, hogy a demokraták a feltárást követően azonnal sürgetni kezdték az impeachmentet, az természetes. Hogy mennyire taktikus, hogy ők álljanak a Trumppal szembeni fellépés élére, az persze vitatható. De tény: Trump elmozdításának kontúrjai egyre élesebbek, s talán már ennyi is bőven elég lesz ahhoz, hogy 2020-as újraindítását a republikánus párt kétszer is meggondolja.

Ara-Kovács Attila

Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról

Robert Mueller vitatja azt a sajtóhírt, miszerint Donald Trump amerikai elnök arra utasította volna volt személyi ügyvédjét, Michael Cohent, hogy hazudjon egy 2017-ben tartott kongresszusi meghallgatásán – közölte a Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szóvivője, Peter Carr péntek este.

A BuzzFeed News riportja „pontatlan” – fogalmazott a szóvivő. Carr leszögezte azt is, hogy a portál pontatlanul és eltúlozva adta vissza mindazt, amit a különleges vizsgálóbizottság megtudott Trump vállalatának munkatársaitól, elektronikus levelekből és más dokumentumokból.

A BuzzFeed főszerkesztője, Ben Smith közleményben állt ki a riport mellett, egyben sürgette a Mueller-bizottságot, hogy járjon utána az igazságnak.

MTI

Megtorpedózza-e Trump az Északi Áramlat 2 gázvezetéket ?

0

Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy látszon: mi amerikaiak diktálunk! Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől! – nyilatkozta meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak.

A portál összeállítást szentelt az ügynek mondván: ha Trump komolyan akarja, akkor megtorpedózhatja a gázvezetéket, mely kétszer annyi orosz gázt hozna Németországba mint a korábbi vezeték. Ez nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással és szép csendben felosztották egymás között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus a Északi Áramlat 2 földgáz vezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „ez a vezeték megölné Ukrajnát!” Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de a Északi Áramlat 2 megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A baltiak is hasonló érvekkel ellenzik az 1220 kilométeres tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek. A lengyelek le is csaptak erre bár tudták: drágább mint az orosz gáz. Arról nem is beszélve, hogy nagy pénzért speciális kikötőt kell építeni hozzá.

Hogy tudná Trump megtorpedózni a Északi Áramlat 2-t?

Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek résztvesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll- nyilatkozta vigyorogva a Handelsblatt-nak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagyrészét. A másik, a svájci Allseas Group viszont mégcsak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.

Ez így nem kóser

Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja: egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis  emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat a Északi Áramlat 2 vezeték építésének a megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmaz:

nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el!

Csakhát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblatt-ban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték a tábornokok és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását. Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat a Északi Áramlat 2 építkezésen résztvevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, mert nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de hogyha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja a Északi Áramlat 2 gázvezetéket, akkor ezt nagyon komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. Ahol csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR sikerért a diplomáciában.

Trump a porcelánboltban

Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.

A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a  2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.

A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.

Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.

Trump már sokadjára kifogásolja a  FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.

Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.

A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.

Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez  is hozzájárul  ahhoz,   hogy  egyre  inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.

Trump és az egyensúly – Déli kávé Szele Tamással

Közeledik az év vége, ilyenkor minden magára valamit is adó sajtótermék elkezd összefoglalókat közölni, miszerint mi minden történt idén, ennek főként az az oka, hogy az ünnepek alatt az euroatlanti kultúrkörben alig történik valami – pedig nem azt kéne nézni, honnét jövünk, hanem azt: hova tartunk. A mai kávé mellett próbáljunk ezen tűnődni, a régebbi és aktuális híreket is figyelembe véve.

Könnyű a villamosvezetőnek, aki a 24-esen csak bemondja induláskor, hogy „Keleti pályaudvar, Festetich utca” és a végállomásnál, hogy „Közvágóhíd”, a világpolitika sajnos nem két állandó pont között mozog (és reméljük, a Közvágóhíd sem lesz rendszeres megállóhelye). Azt tudjuk, hogy körülbelül honnét indultunk, az viszonylag – de csak viszonylag – biztos, csak ez nem villamos, hanem hajó, nem kötött a pályája, gyakori a vihar is, a csoda tudja, hová lyukadunk ki… Az idei év három főbb válság mentén telt, az első az észak-koreai volt, a második a szíriai, a harmadik az Európai Unió válsága. Illetve, az még nem válság, csak könnyen válhat azzá, ha megváltoznak az erőviszonyok a tavaszi választásokon a „Nemzetek Európája” elv hívei javára. Ezt majd még meglátjuk, bár mi is tehetünk ellene: mindenki gondolja meg jól, hogyan szavaz áprilisban, döntsünk megfontoltan.

A koreai helyzet alakulása már izgalmasabb

Tavaly ilyenkor még komoly esély látszott egy kirobbanó távol-keleti atomháborúra, ellenben azóta sok minden történt ahhoz, hogy elérjük a mostani állapotot, mely szerint igazából nem változott semmi. Donald Trump és Kim Dzsongun szingapúri csúcstalálkozója maga volt a diplomácia megcsúfolása, és világosan ki is derült belőle, hogy nem várható változás, annak dacára, hogy Trump elnök büszkén hirdette: sikerült megoldania a koreai válságot. Mutogattak is egy pár mondatos záróokmányt – a záróokmány persze nem azonos a teljes szerződéssel, az lehet akár több kötetnyi is – a világ visszafojtott lélegzettel figyelt, hátha megoldódik a kérdés – azonban kiderült, mi van abban a záróokmányban.

Szinte semmi. Idézzük szó szerint!

„Az Egyesült Államok és a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) elkötelezi magát, hogy új kapcsolatokat alakít ki a két ország népeinek békére és prosperitásra törekvésével összhangban.

Az Egyesült Államok és a KNDK közös erőfeszítéseket tesz, hogy a tartós és stabil béke rendszerét alakítsák ki a Koreai-félszigeten.

Megerősítve a 2018. április 27-én aláírt Panmindzson Deklarációt, a KNDK elkötelezi magát, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni.

Az Egyesült Államok és a KNDK elkötelezi magát a hadifoglyok és a hadszíntéren eltűnt katonák maradványainak hazaszállítására. (Ez az 1950-53-as koreai háborúra vonatkozik.)”

És mi van a teljes szerződésben?

Abban viszont még ennyi sem, ugyanis nem létezik. A világméretű show csak arra volt jó, hogy aláírják ezt a pár semmitmondó frázist, aztán mindenki hazamenjen ünnepeltetni magát és titokban várja a Nobel-békedíjat. Észak-Korea ugyan leszerelt egy, azaz egy kísérleti telepet (amit korábban már amúgy is használhatatlanná tett egy félresikerült robbantás), de ezen kívül nem tett sokat. Annyi mindenképpen elmondható, hogy enyhült a feszültség a két Korea között, de ennél több nem. Sőt, az észak-koreai állami hírügynökség múlt csütörtökön, ahogy a leszerelési egyeztetések újabb mélypontra jutottak, kiadott egy közleményt, ami szerint Észak-Korea nem fogja önként leszerelni atomfegyvereit, csak akkor, ha az USA előbb megszünteti az Észak-Korea felé fennálló nukleáris fenyegetést.

Ez volt hát Trump nagy győzelme

A gyakorlatban óriási vereség, csak azért nem nagyobb, mert Észak-Korea nem háborúra vágyik, hanem a továbbiakban is zsarolni szeretné a világot. Itt kéne megtalálni az egyensúlyt, de talán nem Trump elnöknek, aki teljesen alkalmatlan a jelek szerint erre a feladatra.

A szíriai helyzet eldőlt

Amint a szíriai válság kezelésére is. A részletek mellőzésével annyit mondhatunk, hogy a tavaly ilyenkor még sokesélyes szíriai helyzet eldőlt, esélytelenné vált minden erő számára, mely az Egyesült Államokkal kötött szövetséget. Tegnapi írásomban elemeztem már, miért Erdogan és Putyin a válság nagy győztese – ma csak annyit tennék hozzá, hogy időközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hivatalosan is bejelentette Észak-Szíria megszállását. Egyúttal megfenyegette Franciaországot is, hogy amennyiben nem vonja ki erőit a térségből, az „senkinek sem lesz jó”. Sőt, Törökország tulajdonképpen jót akar, hiszen „azon lesz, hogy a Szíriából történt amerikai csapatkivonás után ne alakuljon ki légüres tér az országban, amelyet a terrorszervezetek töltenének be.”

Ez esetben sok múlik azon, mit nevezünk terrorszervezetnek, ugyebár. De ez megint nem ideológiai kérdés: ez a háború az olajról szól, nem a különböző népekről vagy a biztonságukról. Érdekes lenne kideríteni, milyen olajkoncessziós szerződések vannak érvényben a megszállásra váró területek kitermeléseit illetően, és ezek hogyan fognak változni a megszállás után: jó nehéz, fárasztó munka lesz, majd figyelni kell a Wall Street Journalt.

Mire jutott Trump az európai tárgyalókörútján?

Korea tehát kudarc az Egyesült Államok számára, Szíria kudarc. Mire jutott Trump az európai tárgyalókörútján? Sommásan: magára hagyta a Brexit miatt külön kereskedelmi szerződésért folyamodó Nagy-Britanniát, a NATO-csúcson az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetőzött, abban az esetben, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket, Helsinkiben pedig Putyin marionettbábjaként viselkedett és megtagadta saját, tulajdon elhárítóit is. A NATO-ból való kilépésről lebeszélték, de nem mondott le erről az álmáról, amit minapi kijelentése is bizonyít, miszerint a szövetséges országok többé nem élvezhetik az Egyesült Államok katonai védelmét. Ingyen semmiképpen, de lehet, pénzért sem.

Nos, azt hiszem, nagy a baj.

Donald Trump elfeledni látszik – de nincs kizárva, hogy soha nem is tudta – miszerint a NATO-nak nem az a célja, hogy „rendet tartson a világban”. Az sem a célja, hogy az Egyesült Államok rajta keresztül irányíthassa akár a világot, akár annak egy részét. Akkor ugyanis semmi szükség nem lenne más tagállamokra, kérem.

Sőt: a NATO még csak nem is az Egyesült Államoké.

A NATO célja, épp úgy, mint minden más katonai szövetségé az, hogy egyensúlyhelyzetet tartson fenn. Egyensúlyt, amiben senki sem érhet el egyetlen zónában sem túlhatalmat, nem növelheti bizonyos mérték fölött a befolyási övezetét, és a kialakuló kényes egyensúly viszont így garantálja a békét.

A diplomácia célja sem egy vagy más állam világhatalmának elősegítése, hanem az, hogy egyensúlyi helyzetet érjen el, nem katonai, hanem szerződéses eszközökkel, és vigyázzon erre az egyensúlyi állapotra, melyben aztán – ha hosszan tart – lehet biztosítani a gazdasági és kulturális felvirágzást.

Sosem működött tökéletesen, de még mindig az egyensúlyra törekvés a legjobb módszer.

Trump úgy hozza a döntéseket, mintha nagyvállalatot vezetne

Trump összes kudarca mögött azt találjuk, hogy nem is törekszik semmiféle egyensúlyra, a világ, mint olyan, hidegen hagyja, „America first”, Amerika az első, és a politikai-diplomáciai döntéseket úgy hozza, mintha nagyvállalatot vezetne. Gazdasági érdekek mentén.

Ezzel veszélyesen legyengíti szövetségeseit, akik – valljuk be – tényleg belekerülnek némi pénzbe, de ez a pénz a világbéke ára. Ellenfelei veszélyesen megerősödnek, az Egyesült Államok világpolitikai és világgazdasági szerepe gyengül – és kihúzza az egyik fő tartópillért a mindig is kényes egyensúlyban billegő világbéke alól.

Lehet neki első Amerika, igen szép hazafias szólam ez, azonban ha a bolygó Amerika körül kisebb és nagyobb zsarnokok játszóterévé válik, akkor Amerikában is pokol lesz élni. Erdőtűz közepén sem lehet azt mondani, hogy nem érdekel minket a katasztrófa, nem a mi erdőnk ég.

Márpedig Trump pontosan erre készül, és az Egyesült Államokat egy izolacionista politika mentén meg fogja fosztani vezető szerepétől, ha hagyják.

Mindenki megsínyli majd

Ez a világ többi része számára is nagyon kellemetlen lesz, ugyanis mindenki megsínyli majd: egészen egyszerűen nem lehet következmények nélkül megengedni, hogy átrendezzék a világtérképet.

Ha továbbra is Trump elnök irányítja az Egyesült Államok külpolitikáját, fel kell készülnünk a legrosszabbakra is.

Sajnos, keserű lett ez a mai kávé…

Budapest felett is bemérték a Mikulás szánját, Trump viszont megint bunkó volt

0

Az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) segítségével az egész világon nyomon követhetik a gyerekek az ajándékokkal érkező Mikulást (Magyarországgal és Németországgal ellentétben ugyanis a legtöbb országban ő hozza a karácsonyi meglepetéseket).

A NORAD önkéntesei „bemérték”, ahogy a Mikulás körülbelül három és fél milliárd ajándékot osztott ki idén karácsony éjszakáján. A gyerekek fel is hívhatják a légvédelmet, hogy megkérdezzék, épp merre jár a Mikulás.

Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg

1955-ben egy Colorado Springs-i áruház tévesen írta fel reklámfüzetére a Mikulás telefonszámát, így mikor egy kisgyerek tárcsázta, hogy beszéljen vele, a légvédelemnél csörgött a telefon.

A szervezet akkori vezetése vette a lapot, és folyamatosan tájékoztatták a telefonáló gyerekeket arról, hogy merre tart éppen a Mikulás szánja.

Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban

A hétéves Coleman nagyon szerette volna tudni, hogy épp merre jár a Mikulás. Hogy kiderítse ezt, az amerikai kislány felhívta a NORAD-ot. Szolgáltatásukat az amerikai kormányzati leállás sem zavarta meg, hiszen önkéntesek „követik” a Mikulás útját, és válaszolnak a gyerekeknek.

Coleman hívását azonban nagy meglepetésére nem a NORAD-hoz irányították, hanem Donald Trump amerikai elnök vette fel a telefont. A politikus pedig azt kérdezte a kislánytól, hogy „még mindig hiszel a Mikulásban?”, majd kis szünet (vagy a kislány válasza) után hozzátette, „hétévesen azért ez már elég lényegtelen, nem?”

Colemannek ennek ellenére sikerült olyat válaszolnia, amin Trump is nevetett, majd azt mondta neki, hogy érezze jól magát.

A hívás nem véletlenül futott be Trumphoz, az amerikai elnök feleségével minden évben válaszol a Mikulás tartózkodási helyére kíváncsi gyerekek telefonjára. Melania Trump a Twitteren arról írt, hogy ez az egyik kedvenc hagyománya lett.

Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?

Idén jelent meg az első nemzetközi „Mikulás-felmérés”, eszerint a gyerekek általában nyolcéves korukig hisznek a Mikulásban. A tanulmányt a phys.org tudományos portál ismertette.

Semjén most lemaradt

Tegyük hozzá: szerencsére Semjén most lemaradt, a NORAD nem közölte vele, hogy szarvasok húznak el Budapest felett, így aztán a Mikulás csapata megúszta lövöldözés nélkül…

(Forrás: Euronews)

Trump ki akarja rúgni a FED elnökét?

Lemondott Jim Mattis hadügyminiszter és részlegesen bezárt az amerikai állam, de ez nem elég Trumpnak. Aki ki akarja rúgni a Federal Reserve Board főnökét is. Jerome Powell ugyanis az elnök tanácsai ellenére emelte a kamatlábat. Ezzel a legrosszabb hetet produkálta a tőzsde New Yorkban a nagy pénzügyi válság óta (2008).

A New York-i Bloomberg portál szerint Trump arról beszélgetett bizalmas tanácsadóival: hogyan lehetne eltávolítani tisztségéből Jerome Powellt? A jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board a politikai hatalomtól független intézmény, de Trump – némi nem épp ortodox mahinációk révén – eltávolíthatja őt a posztjáról. Függetlenül attól, hogy épp ő bírálta Erdogan török elnököt, aki a vejét nevezte ki a Nemzeti Bank élére. Elődje, Obama meghosszabbította a republikánusok által kinevezett Fed elnök mandátumát. Trump ahogy hatalomra került leváltotta Yellen asszonyt, akit elődje nevezett ki. Helyette jött Jerome Powell, aki megkezdte a banki kamatláb emelést. Ezzel lassította a konjunktúrát és aggodalmakat keltett belföldön és külföldön egyaránt. Jerome Powell a pénzügyi ortodoxia nevében cselekszik, de ez ellentétben áll Trump elképzeléseivel. Régebben a republikánusok ragaszkodtak ahhoz, hogy törekedni kell a költségvetés egyensúlyára és korlátok között kell tartani az államadósságot. Trumpnál erről szó sincsen: a költségvetés hiánya magas, az államadósság az éves GDP 105%-át jelenti!

Ráadásul Trump tovább kívánja növelni a rekord összegű katonai költségvetéssel és a mexikói fallal, mely miatt most az amerikai állam részlegesen bezárt. Trump 5 milliárd dollárt akar a fal megépítéséhez, de ehhez 60 szavazatra van szüksége a szenátusban. A republikánusoknak csak 51 van.

Trump a „nukleáris opciót” sürgeti

Ez azt jelentené, hogy a republikánus többség vezetője a nemzetbiztonságra hivatkozva keresztül vigye: egyszerű többség is elegendő! A republikánus szenátor eddig megtagadta Trump kérését. Trump nyolc évig akar a Fehér Házban maradni. Ehhez meg kell nyernie a következő elnökválasztást, melyet 2020-ban rendeznek meg. Ennek érdekében sürgeti a fal felépítését a mexikói határon, és ezért szeretné kirúgni a Federal Reserve Board elnökét. Trumpot ugyanis nem a pénzügyi ortodoxia érdekli hanem az, hogy Amerika elkerülje a pénzügyi válságot amíg ő a Fehér Házban üldögél. Csakhogy lehet, hogy épp a központi bank elnökének a kirúgása indítana el egy pénzügyi válságot, melyet mind többen reális veszélynek tartanak mind az Egyesült Államokban mind pedig külföldön.

Ex FBI főnök: Trump hazudik!

Minden korábbinál keményebben bírálta az Egyesült Államok elnökét James Comey, akit Donald Trump váltott le az FBI éléről tavaly. A dühös főrendőr ötórás vallomást tett a washingtoni képviselőház jogi bizottsága előtt. A bizottság azt vizsgálja, hogy Trump milyen eszközökkel küzdött Hillary Clinton ellen az elnökválasztáson 2016-ban. Hillary Clinton az elveszített választás után azt állította: Trump az oroszok támogatásával nyert ellene! Vizsgáló bizottság alakult Mueller különleges ügyész vezetésével és ez igyekszik kideríteni az igazságot.

Trump minden eszközzel akadályozza a vizsgálatot

„Trump hazudik amikor az FBI-t támadja!”- nyilatkozta az ex FBI igazgató újságíróknak azt követően, hogy vallomást tett a képviselőház jogi bizottsága előtt. A részleteket nem mondhatta el, mert a vizsgálat nemzetbiztonsági témákat is érint. James Comey viszont arra buzdította Trump támogatóit a képviselőházban: álljanak fel és vágják az elnök szemébe : hazudott és hazudik elnök úr! A republikánusok, akik kisebbségbe kerültek a képviselőházban aligha teszik meg ezt a szívességet a demokrata többségnek vagy az FBI ex igazgatójának.

Trump: volt személyes ügyvédem egy patkány

Így nyilatkozott Michael Cohen-ről, aki éveken keresztül a személyes ügyeit intézte. Például ő fizette ki azokat a nőket, akiknek a csípős beszámolói gondot jelenthettek volna a választási kampány idején 2016-ban. Michael Cohen ezenkívül is nagyon sok mindenről tudhat, és ez rendkívüli mértékben aggasztja Donald Trumpot. Aki azért nevezte patkánynak volt ügyvédjét, mert az enyhébb bírósági ítélet reményében alkut kötött a hatóságokkal. Így csak hároméves börtönbüntetést kapott, de Trump nem tudhatja biztosan : mit árult el cserébe Mueller különleges ügyésznek, aki a vizsgálatot vezeti ellene. Ettől függetlenül Trump nyolc évig akar a Fehér Házban maradni vagyis már gőzerővel készülődik a következő választásokra, melyek 2020-ban lesznek. A most 72 éves elnök nyolc év után úgy akar leköszönni, hogy átadhassa helyét a Fehér Házban az USA első női elnökének, lányának, Ivanka Trumpnak.

Három év börtön Trump személyes ügyvédjének

Michael Cohen vádalkut kötött és ezért úszta meg három évvel azt, hogy éveken át „fedezte Donald Trump rossz cselekedeteit”. Konkrétan három ügyben ítélte el a bíróság: két esetben azért, mert hallgatási pénzt fizetett ki két nőnek, akik szexuális kapcsolatban álltak Donald Trumppal, az elnökjelölttel. A harmadik elismert bűncselekmény, hogy Michael Cohen hazudott a kongresszusnak Washingtonban a kampány pénzekről. A két nő: Stormy Daniels és Karen McDougal korábban pénzért állt szexuális kapcsolatban Donald Trumppal, aki akkor még csak dúsgazdag üzletember volt. Később a választási kampány idején gondolt arra, hogy kínos lehet a nők vallomása az elnöki esélyeire. Ezért megbízta személyes ügyvédjét, hogy fizesse le őket! A nők szép pénzt kaptak azért, hogy ne rontsák Trump választási esélyeit. Miután Donald Trumpot megválasztották, a nők úgy érezték: lejárt a hallgatás ideje, és beszélni kezdtek. Stormy Daniels még könyvet is kiadott, melyben

Trump mini nemi szervéről írogatott

Mindez nem zavarta az Egyesült Államok elnökét abban, hogy jelezze: nyolc évig kíván a Fehér Ház lakója maradni. Vagyis újra a választópolgárok elé áll 2020-ban is. Michael Cohen már aligha lesz részese ennek a kampánynak.

Vajon mit árult el Cohen Trump orosz kapcsolatairól?

Az FBI különleges csapata továbbra is vizsgálódik Trump orosz kapcsolatai iránt. Ellenfele, aki elbukta a választást, azt állította: az oroszok segítettek a győzelemben. Hillary Clinton állítását bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, de Mueller egykori FBI főnök, aki a Trump elleni vizsgálatot vezeti rájött sok érdekes dologra. Michael Cohen ügyvéd is elmondhatott egyet és mást hiszen egy időben nagyon is közel állt Donald Trumphoz. Az amerikai elnök közölte: nem izgul emiatt. Nem tart az impeachment-től – mondta a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában. Az impeachment az a jogi eljárás, melyet a washingtoni kongresszus indíthat meg az elnök ellen, hogy eltávolítsa őt a Fehér Házból. Miután Trump pártja, a republikánus javította pozícióit a szenátusban az elmúlt választások során, ezért az impeachment lehetősége jelentős mértékben csökkent. Ennek ellenére a demokrata ellenzék sok borsot törhet Donald Trump orra alá, mert többséget szerzett a képviselőházban. Ez az impeachment-hez kevés, de ahhoz bőven elegendő, hogy kellemetlen kérdéseket tegyenek fel Donald Trumpnak orosz kapcsolatairól, melyekről érdekes dolgokat árulhatott el Michael Cohen ügyvéd.

Trump és a demokraták

Nehezen szánom magam (erre) az írásra, mert tudom, hogy Trump nem népszerű Magyarországon, különösen az ellenzék körében. Ugyanakkor úgy látom, nem érzik a magyar megmondó emberek, hogy mekkora szakadék van Amerikában a két nagy párt között (demokrata (D) vs. republikánus (R) )

Egyre jobban kirajzolódik az az iszonyatos ellenszenv, düh, amit a demokraták (nevezzük Clinton clan-nak) művelnek, és amit készpénznek vesz a magyar „baloldal”. A demokrata szócső CNN nézhetetlen, ahogy szinte óráról órára figyeli és adja a fikázó, cikiző Trump ellenes híreket, témákat. Teljesen egyértelmű: nem tudnak belenyugodni, hogy Hillary veszített Donald ellen !!! Lassan az a gyanúm, hogy ezt az egész Putyin-féle mesterkedést is a demokraták fújták fel, hogy legyen valaki, akire rá lehet fogni a vereséget. Az, hogy Trump populista, és kilóg az eddigi amerikai elnökök sorából, az egyértelmű. Elődei (mindkét oldalon) nagyon jól ismerték az amerikai közigazgatást. Legtöbbjük valamelyik szövetségi tagállam, köztársaság első embere (kormányzó = governor) volt, tehát kisujjában volt a kormányzás. Lásd Clinton (D) = Arkansas, Reagan ( R ) = California, Carter (D) = Georgia, stb. Ilyen szempontból Trump nem egy tapasztalt, sokat átélt politikus. Egy tipikus populista, aki azt mondja, amit a nép hallani akar. Ezért választották meg. Egy (jómódú) üzletember, aki, mint tv műsorvezető lett népszerű. Nem pedig egy rafinált, minden hájjal megkent politikus, aki diplomatikusan próbálja kifejezni magát és hallgatóságát meggyőzni, ami az eddigi elnökökre jellemző volt. Szókimondó, sokszor meggondolatlan, aztán – ahogy az üzleti életben – megpróbálja kimagyarázni magát és a saját oldalára állítani a tárgyalás menetét.

Választási ígéreteit megpróbálja betartani, még akkor is, ha az lehetetlen, hiszen ebből áll populizmusa. A demokraták meg keresik rajta a fogásokat. Nem nehéz! A magyar „baloldal” pedig csak Trump kritikáját harsogja, amikben a CNN és a New York Times jár az élen. Az a New York Times, mely lemondásra kényszerítette a republikánus Nixon elnököt. Érdekes, a magyar médiában mintha a többi amerikai újság nem is létezne. Európában pedig mintha csak a brit Guardian, és a német Spiegel hírei (kommentárai) lennének a mérvadók. Ezek pedig csámcsognak Trump mindenegyes botlásán. Rossz nézni, ahogy az amerikai média „baloldali” pártosságát a magyar „baloldal” felnagyítva közvetíti.

Nyílt titok, hogy az amerikai demokrata párt (D) és hívei szociálisan sokkal érzékenyebbek és liberálisabbak, mint a republikánusok (R). Elnökségük alatt inkább a megbékülésre törekedtek a hidegháború idején is, mintsem a konfrontációra. Így került a Szent Korona Jimmy Carter (D) elnöksége alatt 1978-ban Magyarországra, annak ellenére, hogy a republikánusok és az amerikai magyarok is tiltakoztak az átadás ellen, mint ahogy 14 évvel korábban (1964) a budapesti amerikai nagykövetségen önkéntes száműzetésben élő Mindszenty bíboros is arra kérte Kennedy, majd Johnson elnököt, hogy „sem a szovjet, sem a magyar bolsevikok kezei közé nem kerülhet, mert az példátlan botrány lenne.…”

A közel múltban elhunyt George H. W. Bush egykori elnök sajtótitkára (Press Secretary Fitzwater) 1992 augusztusában közölte, hogy az elnök kívánsága a külföldre sugárzó amerikai (állami) rádiók és televíziók működésének biztosítása, mert az igazság közvetítése nagyon fontos, hiszen a diktatúrák és az elnyomás Kelet-Európában nem fognak egyik napról a másikra eltűnni, azok továbbra is fenn fognak maradni.

Rá egy évre, 1993 nyarán a demokrata Bill Clinton a hidegháború végeként, mint a szabadság elérkezésének szimbólumaként, elrendelte a SZER (Szabad Európa Rádió = Radio Free Europe) adásainak beszűntetését.

A 20. század legnagyobb és legjobb elnökének tartott F.D. Roosevelt (D) elnök, pont úgy az izoláció híve volt, mint napjainkban Trump (R). Az 1929-es gazdasági világválság után „saját erőből” akarta újjá szervezni Amerikát gazdaságilag éppúgy, mint társadalmilag. A mélyen konzervatív katonaember, McArthur tábornok „kommunistának” tartotta az 1932-ben megválasztott új elnököt (FDR) és inkább leszerelt, mintsem szolgálatában maradjon. Csak 1941-ben, a pearl harbor-i japán támadás után tért vissza az US hadseregbe Roosevelt elnök személyes kérésére.

A New Deal sikerének kulcsa a befelé fordulás volt. Pont akkor, amikor (1933) Európában Hitler jutott hatalomra. FDR Európa problémájának tartotta a feltörekvő jobboldali diktatúrákat, amivel az európainak kell megbirkózniuk. Roosevelt kijelentette, hogy külföldre nem küld amerikai katonát. 1938-ban, habár kezdeményezte az evian-ikonferenciát, az üldözött zsidókat nagyszámban nem fogadta be. Hiába ajánlotta fel Hitler luxushajóit, hogy elszállítsák „ezeket a bűnözőket”. Nem egy történet van ezeknek a kivándorlókat szállító hajók visszafordításáról. A demokraták csak anyagi támogatást (kölcsönbérleti szerződés = lend lease) voltak hajlandók adni a konzervatív Churchill-nek. A demokrata Roosevelt csak az (állítólag kikényszerített) japán támadás után volt képes közölni az amerikai néppel, hogy belép a II. világháborúba, hogy Churchill-t, valamint Európát megsegítse.

A demokraták – Hillary Clinton külügyminisztersége idején – álltak az „arab tavasz” mögé, de csak a volt szovjet befolyás alatt álló Földközi-tenger menti országokban tudtak fegyveres felkelést kirobbantani. A kapitalista monarchiákban (Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, stb.) nem. Egyes vélemények szerint Kadhafi meggyilkolása indította el a fekete-afrikai emberáradatot Olaszország felé. Közben Ukrajnában is megerősödött az amerikai demokrata párt befolyása. Joe Biden alelnök fia, Hunter, a legnagyobb ukrán gáztermelő magáncég, a Burisma Holding, igazgatótanácsának tagja.

Szóval, a demokraták sem olyan ártatlan bárányok, mint azt Magyarországon képzelik. Trump, igazi populista, aki azt mondja, ami az eszébe jut, és úgy gondolja hallgatóságának tetszeni fog. Aztán a demokrata párti újságírók pillanatok alatt kiderítik, hogy az „nem egészen úgy van”. Lásd, amikor a médiát a „nép ellenségének” („the enemy of the people”) nevezte.

Vajon hányan emlékeznek arra, hogy a Time Magazine 2016 decemberében az „Év emberének” nevezte a frissen megválasztott Trump-ot. A Forbes pedig ugyanekkor a világ második legbefolyásosabb emberének nevezte Trump-ot, – Putyin után. Nem egy olyan „ügyet” akarnak a nyakában varrni, amihez elnökségének vajmi kevés köze van. Előszeretettel hozzák fel „nő ügyeit”. Csak arról nem szólnak, hogy azok elnökké választása előtti történetek, és azért fizetett, hogy a hölgyek „ne zavarják meg” választási kampányát. A hangoskodó demokraták, mintha elfelejtenék, hogy elnöküknek, Bill Clinton-nak, elnöksége alatt volt nőügye. Ugyancsak a demokraták szedték elő Trump főbíró jelöltjének, Brett Kavanaugh-nak a múltját. Jelentkezett egy hölgy, aki állította, hogy a 17 éves Kavanaugh egy házibulin fogdosta, ezért főbírónak nem való. A CNN fehér házi tudósítójától Trump meg akarta vonni a sajtóigazolványát, mert (szerinte) tiszteletlenül beszélt sajtófőnökével. Az eset nagy felháborodást váltott ki, a CNN perrel fenyegetett. Az igazolványt visszaadták, mire mindkét oldal (demokrata, republikánus) a sajtószabadság nevében örömmel üdvözölte a Fehér Ház döntését.

Különben, már Trump elnöksége első rendelete is balul sült el. Hat muszlim ország állampolgárait nem engedte be az USA-ba. Az aláírt rendeletet büszkén mutatta a tv kamerák előtt, csak a határőrséggel elfelejtette közölni a hírt. Így az ellenőrző hatóság nem tudta, hogy kit szabad, ill. lehet beengedni. Akinek már rég megvolt a vízuma, és úgy szállt ki a repülőgépből, esetleg „green card”-dal rendelkezett, vagy aki megérkezésekor kért belépő vízumot.

Egy biztos, Trump nagyon gyorsan tud alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Talán még nem volt olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki ennyi „kormányátalakítást” végzett volna. Ilyen rövid idő alatt (két esztendő) ennyi kirúgás, új arc ritkán tapasztalható a tengerentúlon. Viszont id. Bush elnök temetésén jól látszott az a tipikus női haragtartás, ami a választást elvesztett Hillary arcán kiült két évvel a vesztés után.

Trump megmozgatta a világot. Sikerült a két Korea vezetőit rávenni egy közös (téli) olimpia megrendezésére. Elindított egy folyamatot, mely Tel-Avivból az izraeli fővárosba, Jeruzsálembe, tette át jó néhány ország külképviseletét. Olyan emberről van szó, akinek lánya hozzáment egy vallásos zsidó fiatalemberhez, sőt férje iránti tiszteletből felvette az izraelita vallást. Kevés szó esik, hogy felesége Melania, az első kelet-európai (szlovén) származású First Lady, aki (enyhe) akcentussal beszéli az (amerikai) angolt, és szülei nemrég kapták meg az amerikai állampolgárságot! Kivárták sorukat, mint minden bevándorló, aki gyermeke után igényli az állampolgárságot.

Sokan szidják, hogy felmondta a párizsi éghajlatvédelmi (klíma) szerződést. Csak arról nem beszélnek, hogy a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb környezetvédelme az USA-ban van! (lásd mekkora botrányt kerekedett a német autógyáraknak a kipufogó gázok manipulált computeres csalásából). Igen, Amerikában minden sokkal jobban ellenőrzött, mint bárhol a világban. „Nálunk a levegő és a víz tiszta” – dicsekedett nemrégiben Trump, és nagyot nem tévedett a populista elnök. Amíg az USA rengeteg pénzt költ a szigorú előírások betartására, addig a többi szerződő fél az aláíráson kívül nem sokat tett és tesz hazája környezete érdekében, lásd pl. India vagy Kína. Miközben légkondicionáló berendezéseikkel elárasztják a világot.

A demokrata pártot hatalmas adományokkal támogató George Soros Györgynek igaza van: a „fékek és egyensúlyok” (hál’ Istennek!) működnek az Egyesült Államokban. A jövőre nézve pedig egy aktuális kérdésfelvetés: vajon a következő (2020) elnökválasztást a nép vagy a média fogja eldönteni?

Trump szétveri a Huawei birodalmat?

0

Az USA, Ausztrália és Új Zéland után Japán is bejelentette: nem veszi meg a Huawei technológiát, mert nemzetbiztonsági szempontból problematikusnak tartja azt. Egyes Huawei berendezésekben kém chipeket talált az amerikai kémelhárítás. Ezt követően megindult a hajsza a Huawei ellen, melyet egy olyan mérnök alapított meg, aki sokáig a hadsereg kutató intézetében dolgozott Kínában.

Az alapító atya lányát, aki egyben a Huawei pénzügyi igazgatója is fogva tartják Kanadában. Az USA kérésére tartóztatták le Meng Vanzsou asszonyt Vancouverben pontosan akkor amikor Buenos Airesben Donald Trump és Hszi Csinping megállapodott arról, hogy fegyverszünetet tartanak a kereskedelmi háborúban.

A Huawei ügy károsan befolyásolhatja a tűzszünetet

Erre hívta fel az amerikai nagykövet figyelmét egy miniszterhelyettes a külügyben Pekingben. Követelte Meng Vanzsou asszony szabadon bocsátását. Korábban ugyanezt elmondta a kanadai nagykövetnek is Pekingben. Trudeau kanadai miniszterelnök nincs könnyű helyzetben: legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok a Huawei pénzügyi igazgató kiadatását követeli arra hivatkozva, hogy Meng Vanzsou asszony megsértette az amerikai szankciókat Iránnal és Észak Koreával szemben. Csakhogy ezen az alapon a fél kínai üzleti elitet le lehetne csukni! Ezért olyan erőteljes a kínaiak tiltakozása. Hszi Csinping elnök sincs könnyű helyzetben, mert a közvélemény válasz csapást vár a Huawei ügyben. Bár a Mennyei birodalomban a közvéleménynek távolról sincs annyira fontos szerepe mint az Egyesült Államokban, de ma már negligálni sem lehet teljesen mint Mao elnök idejében. Kemény kínai válaszcsapás felborítaná a tűzszünetet, melyet épp most fogadtak el. Ezért most minden szem Kanadára szegeződik: mi lesz a Huawei pénzügyi igazgatójával, aki egyáltalán nem mellesleg az alapító atya lánya is, és ezért ikonikus figurának számít Kínában?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK