Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Egyszerre két ügyben nyomoz az izraeli rendőrség Netanjahu ellen

0

„Benjamin Netanjahu kapcsolata Arnon Milchan amerikai üzletemberrel a megvesztegetésen alapul, nem pedig a barátságon” – olvasható az izraeli rendőrség által  kiadott szerdai nyilatkozatban. Az „ezres aktának” elnevezett ügy lényege, hogy az izraeli kormányfő majdnem 300 000 dollár értékben kapott ajándékokat – szivaroktól kezdve az ékszerekig bezárólag – nemcsak Milchantól, hanem James Packer ausztráliai üzletembertől is. Ráadásul, ami igazán meglepte még a Likud kormánypárt egyes tagjait is, hogy ez az ajándékozás már Netanjahu 2009-es megválasztása óta zajlott.

Az üzletemberek pedig azt a „szívességet” kérték Netanjahutól, hogy győzze meg a Knesszet (izraeli parlament) tagjait egy olyan törvény elfogadásáról, amely lehetővé tette volna az új és a visszatérő bevándorlók számára az adómentességet.  Ezt hivatalosan úgy adták volna el, mint „a zsidók aljiázásának (kivándorlásának) elősegítését”, de már évekkel korábban rámutattak arra, hogy ez valójában egy adócsalási és pénzmosási lehetőséget jelent a gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan pedig létezik az úgynevezett „kétezres akta”. Netanjahu azt ígérte a a Jediót Ahronót napilap tulajdonosának, hogyha ők pozitív színben tüntetik fel a kormányt, akkor cserébe korlátozzák a konkurens Jiszrael Hajom lap megjelenését és pénzügyi támogatást kapnak. Ezzel kapcsolatban a rendőrségnek még egy hangfelvétel is a birtokába került. Továbbá az is felmerült, hogy Netanjahu a hozzá közel álló képviselőket akarta meggyőzni arról, hogy egy sokkal szigorúbb törvényt hozzanak a lap ellen.

A dolog érdekessége, hogy a Jiszrael Hajom annak a Sheldon Adelsonnak az érdekeltsége, aki amúgy Netanjahu (és Donald Trump) nagy támogatója – róla készült portrénkat itt olvashatja.

Az elmúlt hónapokban szinte egymás után robbantak ki a Netanjahut érintő korrupciós botrányok.

Tavaly szeptemberben hat embert vettek őrizetbe a 1,5 milliárd dolláros „tengeralattjáró botrány” kapcsán, akik között ott volt Netanjahu egykori kabinetfőnöke is. Korábban pedig az keltett nagy vihart, hogy a Bezeq, Izrael legnagyobb telekommunikációs cége, információkat kapott az izraeli kormánytól, melyeket aztán részvénymanipulációkra használt fel.

Sőt, még a miniszterelnök családtagjai is a korrupciós ügyek főszereplőivé váltak: a kormányfő felesége, Szara sokáig azt hazudta, hogy a kormányfői rezidencián nincs szakács, és ennek alapján éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket 359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben. Az év elején pedig olyan felvétel látott napvilágot, amelyen Jair Netanjahu, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia, sztriptízbárokba való látogatásokkor részegen beszélt korrupciós ügyekről.

Az esetet bonyolítja, hogy elviekben az izraeli törvények szerint a miniszterelnöknek – ellentétben a többi miniszterrel –

nem kötelező lemondania addig, amíg hivatalosan is vádat nem emeltek ellene.

Most minden szem Aviháj Mandelblit főügyészre szegeződik, akinek jogában állna ezt megtenni. Csakhogy ő egykoron Netanjahu embere volt és kinevezését is lényegében a miniszterelnöknek köszönheti, így Izraelben kevesen számítanak arra, hogy valóban vádat is emel majd.

Ráadásul ellentétben az előző miniszterelnökökkel, mint például Ehud Olmerttel, Netanjahu mögött teljesen összezár a saját pártja, vagyis a Likud. Egyedül az egyébként magyar származású Jáir Lapid, a Jes Átid (Van Jövő) nevű párt vezetője és korábbi pénzügyminiszter bírálta keményen a miniszterelnököt. Ő koronatanúnak számít az „ezres ügyben”, és azt állította, hogy Netanjahu szintén megpróbálta őt beszervezni, de „nem engedett a kormányzati korrupciónak”.

Az FBI-t is figyelmeztették az iskolai lövöldözőről

0

Az FBI megerősítette, hogy felhívták a figyelmüket arra a 19 éves fiatalra, aki a gyanú szerint a floridai Parklandben elkövetett tömeggyilkosságért felel. Nikolas Cruz egy YouTube-videóban arról beszélt, hogy profi iskolai lövöldöző lesz belőle. Az Instagramra is posztolt fegyverekről.

A videóról egy felhasználó szólt a hatóságoknak, és a tanárokat is figyelmeztették – írja a BBC. A 17 halálos áldozatot követelő támadást Cruz volt iskolájában, a Marjory Stoneman középiskolában hajtotta végre. A fiatalt, akit korábban viselkedési problémák miatt kirúgtak, már tavaly sem engedték be az iskola területére hátizsákkal. Az FBI azt közölte, hogy valóban érkezett hozzájuk figyelmeztetés, de

nem tudták teljesen beazonosítani, hogy ki töltötte fel az internetre a videót.

A tanárok mellett több diák is azt nyilatkozta különböző fórumokon, hogy Cruz problémás  volt, olyan, akitől tartottak. A rendőrség viszont azt közölte, hogy őket nem figyelmeztette senki Cruzzal kapcsolatban.

A jelentések szerint a támadás előtt, helyi idő szerint fél háromkor, szándékosan indították el az iskola tűzjelzőjét, emiatt a diákok és a tanárok elhagyták az osztálytermeket. Szemtanúk szerint a támadó füstgránátokat is bevetett, ő maga pedig gázmaszkot viselt. A diákok megpróbáltak elbújni, ahogy a lövéseket meghallották, többen elbarikádozták magukat.

2012 óta nem volt ilyen súlyos iskolai lövöldözés az USA-ban: a 17 halott mellet számos sebesültje is van a támadásnak. Az elkövetőt a lövöldözés követő egy órában fogták el a hatóságok.

Rendõrségi jármûvek sorakoznak a Marjory Stoneman Douglas középiskola elõtt a floridai Parkland 2018. február 15-én (MTI/EPA/Cristobal Herrera)

Cruzról egyelőre annyit lehet tudni, hogy árva, nevelőszülei meghaltak, és a tanárok és a diákok körében is ismert volt kezelhetetlenségéről. Tavaly állítólag több diáktársát is megfenyegette. A Reuters-nek egy diák azt mondta, hogy

Cruz megőrült a fegyverekért,

és rendre beindította a tűzjelzőt az iskolában, mielőtt végül kirúgták volna. Egy másik korábbi iskolatársa arról számolt be, hogy Cruznak nem nagyon voltak barátai, kívülálló volt.

Mostanra törölt Instagram-fiókjában több kép volt fegyverekről, töltényekről és késekről. A CNN úgy tudja, hogy Cruzt mentális problémák miatt is kezelték több mint egy éve. Állítólag a szomszédai antiszociális viselkedése miatt többször is kihívták rá a rendőröket.

Miután nevelőanyja is meghalt tavaly novemberben, egy iskolai barátjához költözött. A család ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy valóban volt a fiúnak fegyvere, de elzárva kellett tartania. Depressziós volt, de erőszakos viselkedést nem vettek észre nála. Február 14-én állítólag azzal az indokkal maradt otthon, hogy Valentin-napon nem megy iskolába.

Az amerikai elnök is megszólalt a lövöldözés kapcsán: Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogy tragédiák idején a nemzet összefog, és ez a kötelék erősebb a gyűlöletnél. Bejelentette, hogy felkeresi az áldozatok hozzátartozóit és a sebesülteket, találkozik a helyi hatóságok képviselőivel, valamint vizsgálatot kezdeményez arról, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az amerikai iskolákat. Arról beszélt, hogy

soha egyetlen diáknak vagy tanárnak sem szabad veszélyben éreznie magát,

és meg kell változtatni az erőszak kultúráját, amely eluralkodott az Egyesült Államokban eluralkodott. Azt is elmondta, hogy a mentális betegségek elleni küzdelem is kiemelt feladat lesz. „Az iskolák biztonsága elsődleges fontosságú lesz számunkra” – tette hozzá az MTI washingtoni tudósítója szerint.

Az amerikai iskolai lövöldözésekről, és az eset kapcsán újra erőre kapott fegyvertartási vitáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

17 halott egy iskolai lövöldözésben

0

Legalább tizenhét halottja van annak a lövöldözésnek, amely szerdán délután történt a floridai Parkland városka középiskolájában. A kórházakban ápolt sebesültek száma tizenhat. 

A tömeggyilkosságot az iskola egyik volt diákja, Nikolaus Cruz követte el. A 19 éves tettest helyi idő szerint délután négy óra körül letartóztatták az iskolától nem messze eső lakásában. Ellenállást nem tanúsított.

Scott Israel, a helyileg illetékes, Broward megyei seriff közleményben tudatta, hogy a diákot magaviselete miatt korábban kicsapták az iskolából, ám egyelőre nem tudni, hogy ennek volt-e szerepe tette elkövetésében.

Az első lövések a tanítás végén, helyi idő szerint délután két óra körül dördültek el az iskola bejárata előtt, majd az udvaron, végül az épületben. A diákok magukra zárták a tantermeket, amíg a rendőrök meg nem érkeztek. Az amerikai televíziókban sugárzott légi felvételek tanúsága szerint az iskola udvarán mozdulatlan emberek hevertek, feltételezhetően valamennyien megsebesültek. Az iskolát tucatnyi rendőrautó és egy páncélozott jármű vette körül, az épületben lévő diákokat rendőrségi biztosítás mellett kimenekítették, mivel akkor még nem fogták el a tettest.

Donald Trump elnököt azonnal tájékoztatták a történtekről. Az elnök részvétét fejezte ki és Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen tanárnak vagy diáknak sem szabad soha úgy éreznie, hogy amerikai iskolában nincs biztonságban. Az elnök folyamatos kapcsolatban állt Rick Scott floridai kormányzóval, aki rögtön a helyszínre utazott.

Robert Runcie, megyei tanfelügyelő a CBS televíziónak adott interjújában „rettenetesnek” mondta a helyzetet. Ő már szerdán délután azt valószínűsítette, hogy az elkövető az iskola egyik jelenlegi vagy volt diákja is lehetett, ugyanakkor leszögezte, hogy az iskola nem kapott fenyegetéseket és a tragédiának semmi előjele nem volt.

Az Egyesült Államokban 2013 óta 291 iskolai lövöldözés történt, vagyis átlagosan hetente egyszer dördültek lövések oktatási intézményekben.

A 888 megjavítja a magyar-amerikai kapcsolatokat

A magyar-amerikai kapcsolatok javításában reménykedik a 888.hu. Nemcsak a portál szerkesztői bíznak ebben, de azt is szeretnék, hogy a magyar emberek elhiggyék, hogy sokévi fagyos viszony után végre elindul valami.

A 888.hu mindezt egy meglehetősen kacifántos képlettel vezeti le.

Amint arról a Független Hírügynökség is írt, tegnap hivatalossá vált, hogy az amerikai kormány David Cornsteint jelöli az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének.

A 888. hu az értesüléshez hozzáteszi, hogy ezzel „újabb pofont kapott kedden a hazai ellenzék, ugyanis véget érni látszik a goodfriendi örökség.”

Ez utóbbi megállapítást arra alapozzák, hogy – amint azt cikkük címében is írják – Finkelstein jó barátja lesz az új amerikai nagykövet. Megfogalmazásuk szerint ugyanis David Cornsteint, amikor „tizenhat évvel ezelőtt New York-i számvevői pozícióra hajtott, Donald Trump és Arthur Finkelstein is támogatta.”

Ebből következtet arra a magyar kormánytól nem túl távoli 888, hogy David Cornstein Finkelsteinnek és Trumpnak is jó barátja. Ami persze nem zárható ki, elképzelhető, hogy rendszeresen összejárnak, pontosabban a nemrégiben elhunyt Finkelstein – akit a gyűlölet karmestereként tart nyilván a szakma – esetében ez már csak múlt idő.

Elképzelhető ez is, de erre nincs semmi bizonyíték. (Ha csak azt nem fogadjuk el bizonyítéknak, hogy a 888 ezt írja.) Amit tudunk: David Cronstein tizenhat évvel ezelőtti – amúgy sikertelen – kampányára mind Finkelstein, mind pedig Donald Trump ezer-ezer dollárt adott.

Döntse el mindenki magában, hogy mekkora pénz ez az Egyesült Államokban. (Segítségképpen: Magyarországon Mészáros Lőrinc le sem hajolna ekkora összegért.)

Mindezt a 888.hu is érezheti. Mármint azt, hogy ez így kevés lesz, és kell még valami kapaszkodó. Ezért aztán a cikkben egy Trumpról készült fotót is közölnek, ahol az amerikai elnök ökölbe szorított kézzel mosolyog. A kép aláírása: Orbán egy erős és bátor miniszterelnök.

Nem a képhez tartozik ugyan a mondat, merthogy nem Trump mondja ezt, hanem a 888.hu. De az olvasónak így is jó lesz – legalábbis a 888 olvasóinak.

Ettől még persze javulhatnak az amerikai-magyar kapcsolatok. Már csak azért is, mert ennek természetesen minden normális ember örülne. De nem David Cornstein fogja ezeket a kapcsolatokat megjavítani, és különösen nem az elhunyt Finkelstein állítólagos barátsága révén. A magyar politikának kellene – legalább nyomokban – olyan jeleket felmutatnia, amelyek az amerikai diplomácia és politika számára szalonképessé teszik.

Hivatalos: ő az amerikai nagykövet-jelölt

0

Az idős New York-i üzletembert, David Cornsteint jelöli budapesti nagykövetnek Donald Trump.

A Fehér Ház honlapján jelent meg a közlemény arról, hogy Trump kiket szándékozik különböző pozíciókba kinevezni. A listán szerepel a budapesti nagyköveti posztra szánt David Cornstein neve is.

A közlemény azt írja róla, hogy Cornstein a Pinnacle Advisors elnöke, korábban pedig a Finlay Enterprise, egy több milliárd dollár értékű tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója volt. New Yorkban született, a városi adminisztrációban is töltött be pozíciókat. Felsorolják különféle díjait is.

Vagyis

nem karrierdiplomatáról van szó, hanem politikai kinevezettről,

ami nem meglepő, tekintve, hogy az utóbbi időben erre több példa is volt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Cornstein jó kapcsolatot ápolhat republikánus vezetőkkel, akár a hozzá hasonlóan New York-i üzletember Trumppal is.

Azt egyébként még nem tudni, hogy a 79 éves Cornstein mikor érkezhet Budapestre. Előbb ugyanis még a kongresszusi képviselők is meghallgatják.

Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy

az amerikai nagykövetség irányvonala nem fog változni az új nagykövet megérkezésével,

hiszen az eddigi ügyvivő, David Kostelancik is az amerikai külügyminisztériummal egyeztetve végezte a munkáját – akkor is, amikor például keményen kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság helyzete miatt. Ezután nem sokkal jelent meg az amerikai külügy pályázata a vidéki magyar sajtó támogatására.

Szerb-horvát háborús kártérítősdi

Szerbia diplomáciai hadjáratot kezdett: múlt hét végén Budapesten közös magyar-szerb kormányülés volt, sok virágcsokorral, amellyel a magyar külügyminiszter, majd maga a miniszterelnök is Ana Brnabić szerb miniszterelnöknek kedveskedett, de kézzel fogható eredménye a csúcstalálkozónak aligha volt. A legmegrázóbb pillanattal a magyar kormányszóvivő, Kovács Zoltán szolgált, aki csúfosan belesült a szerb kormányfő nevének felkonferálásába. Ilyen Zágrábban nem történt, de a szerb elnök nem úszta meg incidens nélkül.

Hetekig tüzelte saját közvéleményét Horvátország és Szerbia a már korábban bejelentett államfői találkozó előtt. Ezúttal Aleksandar Vučić szerb elnök a vendég és Kolinda Grabar-Kitarović, horvát államfő a vendéglátó. Jogi szempontból a két elnök azonos helyzetben van, hiszen mindkét volt jugoszláv tagállamban közvetlenül választják ugyan meg az államfőt, de szerepe főleg protokolláris. Csakhogy a jognak a Balkánon sincs sok köze az államvezetéshez. Amíg Horvátországban majdnem Áder János féle szerepre szorítkozik Grabar-Kitarović asszony (noha néha meg-megszólal hol az ellenzék, hol a saját, kormányzó, jobboldali pártja őszinte sajnálatára), addig Aleksandar Vučić Szerbia koronázatlan királyának számít és senki sem gondolja komolyan, hogy tevékenysége a nagykövetek fogadásában merül ki. Az alkotmány értelmében a legkomolyabb mandátummal rendelkező közszereplő, Ana Brnabić, csupán az elnök jobbkezének számít. És még ebben a megállapításban is jó adag, hölgyeknek kijáró tisztelet megnyilvánulása van. Ezért volt például a minapi magyar-szerb kormánycsúcs csak tartalom nélküli látványosság, hiszen az egyik főszereplő (Vučić) nem is volt jelen.

A két ország kormánypárti médiája

(ebbe beletartozik mindkét közszolgálai televízió, de közel sem olyan formában, mint Magyarországon)

és a tabloidoknak nevezett bulvársajtó, amely, főleg Szerbiában közvetlenül a titkosszolgálatoktól kapja a bizalmas információkat. Nos, a két ország között bőven akad a múltból maradt nyitott probléma, mint például a rendezetlen határkérdés, a Vihar nevű sikeres horvát hadművelet (1995) után Szerbiába menekült szerb nemzetiségű horvát állampolgárok juttatásai, a horvát és a szerb kisebbség helyzete. És igen: a háborús kártérítés. Csak erről nem akart tárgyalni a szerb államfő, hiszen tudvalevőleg Horvátországnak van követelése Belgrád felé, hiszen a területén folyt háború.

A horvát sajtó két nappal a látogatás előtt megszellőztette, hogy a horvát fél élni fog az alkalommal és felveti a témát.

Így is történt. Reggel még minden békésen és rendben zajlott. Vučić megérkezett a Pantovčakra, a mindenkori horvát elnök palotájába,

előtte katonai tiszteletadás, szerb zászlók a horvát utcákon, virág a vendéglátónak.

Akár Európa akármelyik fővárosában.

A két államfő újságíróknak röviden értékelte a tárgyalásokat, majd Vučić a kíséretével elindult a kormányépületbe, ahol Andrej (végzetes név, mert Kovács Zoltán három nappal korábban ezzel a névvel akarta bemutatni a szerb miniszterelnökasszonyt, csak belecsuklott a hangja) Plenković miniszterelnök fogadta. Ahogy befejeződött a tárgyalás, Plenković Trump nyomdokain haladva a Twitteren közölte: tárgyaltak a háborús kártérítésről.

Így indította útjára a szerb államfőt, aki gyalog tette meg az utat a szomszédos épültig, a horvát parlamentig (Sabor).

A testőrök mellett haladó riporterek hada csak egyetlen kérdést szajkózott: volt-e szó a háborús kárpótlásról. Vučić állta a sarat, sőt egyszer még röviden válaszolt is:

„Igen, Plenković ezt felhozta, de nekem erről egészen más véleményem van.”

Utána azonban valami kihozta a sodrából. A Sabor felé félúton hirtelen megállt és valakinek odaszólt: „Csak nem gondolja, hogy megijedek a beszólásától. Bármikor válaszolok erre”.

Csak később derült ki, hogy a közbekiáltó egy Miro Bulj nevű parlamenti képviselő volt, a Most párt tagja. Ez pedig úgy derült ki, hogy ő maga mondta el percekkel a szóváltás után a riportereknek.

„Azt kérdeztem tőle, hogy mikor látogat a horvát Glinába. Azért, mert a Šešelj-féle mozgalomban (Szerb Radikális Párt, amely mostanság Szerb Haladó Párt néven kormányozza Szerbiát)

ő volt a legnagyobb háborús uszító.

Azoktól az emberektől kellene bocsánatot kérnie, mert hatalmas kárt okozott az ottani szerb kisebbségnek, majd Horvátországnak.”

A Glinában élt szerbek, a kilencvenes évek elején, a Belgrádból áradó propaganda hatására fellázadtak a horvát hatalom ellen, kikiáltották „függetlenségüket” és „csatlakoztak” Szerbiához. Közben egymást gyilkolgatták az ottani horvátokkal. Aztán 1995-ben jött a horvát felszabadítás vagy megtorlás és a glinai szerbek száma az egynegyedére csökkent.

Kárpótlást viszont senki sem akar fizetni.

Vádat emeltek Harvey Weinstein ellen

0

A New York-I főügyész nyújtotta be a vádiratot a producer és a cége ellen. Weinsteint szexuális zaklatással vádolják, a cégét pedig azzal, hogy nem védte meg alkalmazottait a szexuális visszaélésektől, megalázástól és diszkriminációtól.

Harvey Weinstein
Fotó: MTI/EPA/Peter Foley

A botrány ősszel robbant ki, amikor több színésznő megvádolta az egyik legbefolyásosabb hollywoodi producert, Harvey Weinsteint, hogy szexuálisan zaklatta őket,

volt, akit meg is erőszakolt.

A következő hetekben, hónapokban egyre többen, köztük ismert színésznők álltak a nyilvánosság elé hasonló vádakkal, amelyekről korábban Weinstein hatalma miatt nem mertek beszélni – ha valaki mégis megtette, akkor eltussolták az ügyet.

Weinsteint azóta kirúgták a cégből, amelynek fivérével, Bob Weinsteinnel együtt alapítója volt, és az Amerikai Filmakadémia is kizárta soraiból.

A vádirat szerint Harvey Weinstein

szóban és fizikailag is folyamatosan zaklatta női alkalmazottait,

volt, akit azzal fenyegetett meg, hogy megöli. A vádirat egyébként Bob Weinstein felelősségét is felveti, mert nem tett semmit, hogy megvédje az áldozatokat, pedig tudnia kellett a zaklatásokról.

A főügyész azt is kérte, hogy az áldozatok kapjanak kártérítést, amelynek összegét egyelőre nem határozta meg. Azt is írta, hogy a cég eladásakor

„garantálni kell, hogy az áldozatokat kompenzálják, az alkalmazottakat megvédik, és egyetlen szexuális ragadozó sem jut jogtalan anyagi előnyhöz”.

Azért is adta be gyorsan a vádiratot, mert volt egy befektetői csoport, amely állítólag 500 millió dollárt ajánlott a filmstúdióért, de a vádemelés után visszalépett. Így egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a 150 embert alkalmazó filmstúdiónak, amely a csőd szélére került.

Weinstein ellen egyébként Nagy-Britanniában is folyik nyomozás. A producer tagadja, hogy bárkivel is „nem kölcsönös megegyezésen alapuló” szexuális viszonyt folytatott volna. Annyit volt hajlandó elismerni, hogy viselkedésével „sok fájdalmat okozott”.

Amerikában egyébként egyre többen buknak meg a zaklatási botrányok miatt, utoljára például a milliárdos Steve Wynn, a republikánusok egyik legnagyobb támogatója, Donald Trump barátja.

Bolond-e Kim Dzsongun?

Donald Trump amerikai elnök gyakran nevezi őrültnek Kim Dzsongun észak-Koreai vezetőt, aki szerinte képes arra, hogy megindítson egy nukleáris háborút az Egyesült Államok ellen. Ám valójában milyen is az ifjú diktátor? Róla jelent meg  a közelmúltban egy könyv.

 

A könyv szerzője a koreai származású Jung Pak, aki egészen a közelmúltig a CIA-nál dolgozott, de állománybeli tagként nem adhatott volna ki könyvet, inkább tehát kilépett, s ma már a Brookings Institute vezető Korea-szakértője.

Őszintén beismeri: nagyon keveset tud Kim Dzsongunról, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ifjú diktátoráról, aki nem áll szóba külföldiekkel.

2011-ben történt hatalomra jutása óta csak két külföldivel találkozott: a veterán amerikai kosárlabdázó Dennis Rodman-nel és egy japán mesterszakáccsal, aki a szusit készíti neki. Kim Dzsongun ugyan Svájcban tanult, de nem járt külföldön azóta, hogy ott álnéven leérettségizett.

A Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon Észak-Koreában, de Dél-Korea területére most először lépett közülük valaki: a diktátor húga, aki a téli olimpiai játékok alkalmából látogatott el a déli országrészbe, ahol meghívást adott át Dél-Korea elnökének.

Kim Dzsongun megölette mentorát, és annak a nejét – aki egyébként egyben a nagynénje is volt – öngyilkosságba hajszolta. A húgában viszont megbízik:

nemrég előléptette őt a Politikai Bizottságba, ahol az ifjú hölgy az agitáció és a propaganda fő felelőse.

A CIA vezetői tévesen mérték fel Kim Dzsongun helyzetét: azt hitték, hogy két-három év alatt ő is Nicolae Ceaușescu sorsára jut. Ehelyett az ifjú Kim már hetedik éve hatalmon van, és jelenleg mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával, miközben továbbra is harcias húrokat penget az Egyesült Államokkal szemben.

„Egy őrült nem ilyen eredményes politikus”

– érvel az ex CIA-szakértő. Aki szerint egyáltalán nem valószínű, hogy Kim Dzsongun nukleáris háborút akarna, hiszen az egyben az ő megsemmisülésével is járna. Inkább Donald Trump és a környezete szeretné őt őrültnek beállítani, hogy igazoljon egy megelőző katonai csapást. Szerencsére a katonák többsége lebeszéli erről az Egyesült Államok elnökét – nyilatkozta a brüsszeli Politico portálnak a CIA ex-szakértője.

Bréking nyúz, február 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Elios-ügyet az ellenzék kapta ajándékba Brüsszeltől, az Operát meg kell védeni a liberális véleményterrortól, Brüsszel pedig Európa lelakott világbarakkja, ahol a fehér ember félve megy ki az utcára. Ilyen volt a vasárnap a kormánypárti médiában.

Az M1 szakértője szerint Brüsszel választási fegyvere az OLAF

„Brüsszel választási fegyvere az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – hangzott el az M1 szombati műsorában.

Valószínűleg nem véletlen, hogy az Elios tevékenységéről szóló OLAF-jelentés röviddel az áprilisi választás előtt szivárgott ki – mondta Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője.

A szakértő szerint az Európai Bizottság egyes tagjai mindent elkövetnének a kormányfő leváltásáért, bár tudják, hogy erre idén tavasszal aligha lesz esély. Az Elios-vizsgálat valódi célpontja ezért Orbán Viktor lehet – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az Elios-ügyet az ellenzéki pártok ajándékként kapták, mivel azt – saját program híján – fel tudják használni a választási kampányban.” (MTI)

Az Origo talált egy rendőrgyilkos migránst

„Többször meg kellett szakítani a tárgyalást a többszörös rendőrgyilkos, mexikói illegális bevándorló dühkitörései miatt az Egyesült Államokban, aki semmilyen megbánást nem mutatott, sőt egyfolytában fenyegetőzött a bíróságon. Az esküdtszék bűnösnek találta, az eljárás további szakaszában akár halálra is ítélhetik. …

A Fox News tudósítása arra is kitér, hogy a republikánus párt reklámfilmben mutatta be Bracamontes esetét, ezzel is támogatva Donald Trump amerikai elnök tervezett intézkedéseit a mexikói határra építendő falról és az USA-ban tartózkodó több százezer illegális bevándorló kitelepítéséről.” (Origo: Még a bíróságon is fenyegetőzött a rendőrgyilkos illegális bevándorló)

Ókovácsot védi a liberális véleményterrortól a 888

„Jól jelzi, mennyire kiverte a biztosítékot a premier, hogy szombaton a liberálisok kedvenc lapja, a brit The Guardian is „foglalkozott” az üggyel. Az, hogy fekete szereplők „kimaradtak” a darabból, mellékes szál lett. A szerződést elnézve, ez nem csoda. Reménytelen lenne ebbe beleállni.

A lap szerzője viszont ennél sokkal fontosabbnak tartotta megemlíteni, hogy az eredeti szegény, dél-karolinai fekete környezetet kontextusát „felváltotta” egy európai menekülttábor (amely a „kritikusok szerint a Keleti pályaudvarnál történt 2015-ös „eseményekre” hajaz).

A szerző szerint ezért a politika belemártotta a tenyerét az előadásba. Ráadásul mindezt úgy, hogy természetesen az egész előadással a menekültellenességet, így pedig Orbán Viktor szekerét tolják.

És, az sem mellékes, hogy az előadást a választások előtt alig pár hónappal mutatták be.” (888: Beleszállt a balliberális véleménydiktatúra a Magyar Állami Operaházba)

Érzékletes jelentés a Pesti Srácoktól a kalifátussá változott Brüsszelből

„A brüsszeli utcákon félreérthetetlen magabiztossággal haladó, a szűk utcákon soha félre nem húzódó muszlimok, ők az egykori belga, az összeurópai gyarmatok rabszolgáinak leszármazottai, akikben már semmi idegenség nincs. Ez az ő városuk. Mintha bármilyen viszonyban lennének azzal a szóval: „város”. Úgy érezzük, valamiféle keserű bosszú része az is, hogy végül a járdáról szó szerint leszorítva, a sárban osonunk az EP felé. „Fehérként” elkerülni a feltűnést Brüsszel belvárosában: lehetetlen feladat. A liberális Európa koronavárosa inkább tűnik az Omajjád kalifátus megszállása alatt álló bármely spanyol ciudadnak, mint a multikulturalizmustól, a liberális demokrácia vívmányától életerős szellemi, hatalmi központnak, vagyis pontosan az, aminek látszik: Európa lelakott világbarakkja. Egy romváros. Brüsszel a politikai turisták jelenléte ellenére végtelenül magányos hely, akár Camus pestis-fertőzött Oránja. A reptérről csak egyetlen emlékem maradt: egy nő átható tekintete a burka alól.” (Pesti Srácok: Brüsszel – Riport egy magára hagyott városból)

A CIA 100 ezer dollárja bánta

0

Egymillió dollár kifizetését vállalta az amerikai hírszerzés annak az orosz hekkernek, aki különböző értékes információkat ígért két fontos ügyben. Az egyik az NSA-t, a másik az elnök orosz kapcsolatait érintette (volna).

Az oroszok állítólag sok olyan vírust fejlesztettek ki, amelyeket eredetileg az amerikai informatikai hírszerzés, az NSA talált ki, de Oroszországban továbbfejlesztették őket. Minthogy Edward Snowden, az NSA egykori tisztje Oroszországban él, ezért az amerikaiakat módfelett érdekli: mit tudnak az oroszok az ő informatikai hírszerzésükről.

A másik ügy, amelyben értékes információt ígért az orosz férfi – aki valószínűleg a hírszerzés embere volt –, Donald Trump amerikai elnök orosz kapcsolatait érintette. Az amerikai elnök ellen vizsgálat folyik, mert Washingtonban az ellenzék úgy véli: Trump kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely segítette abban, hogy hatalomra jusson az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint szeptemberben Berlinben egy szállodában adott át a CIA embere 100 ezer dollár előleget az orosz férfinak az információkért cserébe. Ám az információkat elemezve Washingtonban rájöttek, hogy átverésről van szó. Több pénzt nem is adtak, de a CIA-nek így is 100 ezer dollárjába fájt, hogy lépre csalta egy orosz hekker.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK