Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Embert barátjáról: Trump győzelmét nemcsak Orbán ünnepelte, de Putyin Rasputyinja is

0

A cári család végzetéhez hozzátartozott Rasputyin, a titokzatos szerzetes, akit végül megmérgeztek a brit nagykövetség intenciója alapján az első világháború idején.

Putyin Rasputyinja, a pánszláv eszme megszállott terjesztője, Alekszandr Dugin kitörő örömmel üdvözölte Donald Trump választási győzelmét: ”tehát nyertünk. Ez döntő. A világ már sohasem lesz olyan mint korábban. A globalisták elveszítették a végső csatát. A jövő végre nyitott. Ami még fontosabb: a hagyományos értékek diadalmaskodtak. Legyőzték a nem hagyományos és hagyomány ellenes értékeket.”

Alekszandr Dugin a Telegramon ehhez hozzátette:

”Vance, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette: egy posztliberális jobboldali korszak következik. Nincs szövetség a liberalizmus és a jobboldal között! Csakis a hagyományos értékek maradnak meg.”

Mik a hagyományos értékek? Például a  monarchia! Alekszandr Dugin idézi Trump egyik kedvenc ideológusát, Curtis Yarvint, aki szerint“ itt az ideje a monarchiának az Egyesült Államokban!”

Alekszandr Dugin megtalálta ezenkívül Trump legfurcsább követőjét: az ujjá alakult Amerikai Kommunista Pártot. Ez a furcsa szerzet, amely Gramsci, Heidegger, Foucault és Ivan Iljin eszméire támaszkodik, lelkes híve Donald Trumpnak. Csak emlékeztetőül: Gramsci az olasz kommunista párt vezére volt, akit a fasiszta Mussolini börtönbe záratott, ahol megírta műveit, melyek megihlették Békés Mártont, Orbán egyik ideológusát is. Heidegger rövid ideig a náci párt tagja volt, de a zsidó Hannah Arendt filozófus szeretője, aki a huszadik század legnagyobb filozófusát látta benne. Foucault, a francia LMBTQ közösség filozófusa, AIDS-ben halt meg. Ivan Iljin orosz antibolsevista filozófus – Putyin kedvence. Emigrációban halt meg 1953-ban. Dugin sztarec már összeadta Putyint és Trumpot. Orbán sem késlekedhet sokáig.

Jő Szájer

Épp Trump győzelmére időzítették a hírt: négy év után visszatér a színre Szájer József. Miért kellett távoznia? Mert egy meleg partin vett részt Brüsszelben, ahol kábítószert is fogyasztottak. Ráadásul a Covid zárlat idején tartottak meleg bulit a brüsszeli LMBTQ elit részvételével. Szájer József az ereszbe kapaszkodva próbált meg menekülni, de a rendőrök elkapták. Nem először történt ez meg vele: Bécsben a Wiener Sängerknabe nevű csapat bulijain vett részt a kilencvenes évek elején. A pedofil összejövetelt követően egy zárkában találta magát a Fidesz képviselője, akit Pataky Etelka, Magyarország akkori nagykövete hozott ki az előzetesből. Ezt követően döntött úgy Orbán Viktor, hogy meleg barátja Brüsszelben folytassa karrierjét, mert ott a homoszexualitás elfogadott jelenség. A lebukás idején 2020-ban Orbán ezt írta a Szájer ügyről:

”a mi közösségünk számára ez elfogadhatatlan!”

A homoszexuális kapcsolat elfogadhatatlan vagy a lebukás? Esetleg az, hogy a meleg Szájer József az alaptörvénybe is beleírt sok mindent, amely sértheti az LMBTQ közösséget?

Erre nincs válasz mint ahogy arra sem: miért kellett Trump győzelmére várni Szájer visszatéréséhez? Netán újra átírja az alkotmányt, amelyből kimaradt a köztársaság. Vagyis lehet akár monarchia is. Trump azt tervezi: lányának, Ivanka Trumpnak adja át a stafétabotot. A 78 éves Trump többé már nem indulhat, de a háttérből irányíthatja Ivankát, aki az USA első női elnöke lehet. Orbán Viktor is ezt tervezné Ráhellel? Ne szaladjunk ennyire előre, mert Orbán még fiatalnak érzi magát: alig 61 éves. Hol volt ebben a korában Donald Trump?

Putyin szóvivője cáfolja, hogy Trump felhívta volna az orosz elnököt

A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke figyelmeztette Putyint, hogy ne eszkalálja a háborút, és felhívta az orosz elnök figyelmét arra: az Egyesült Államok jelentős erőket állomásoztat Európában. 

“Európa biztonságáról.”

Szóba kerültek Ukrajna határai is, de a részletek egyelőre nem ismeretesek. Trump és Putyin abban maradtak, hogy folytatják az eszmecserét.

Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, és Oroszországban a kurszki területen már észak-koreai csapatok is támogatják őket. Az oroszok mindinkább fölénybe kerülnek a fronton – erről tájékoztatta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokát. Olekszandr Szirszkij vezérezredes arról számolt be  Christopher Cavoli tábornoknak, hogy

“Ukrajna mind nagyobb erőfeszítéssel képes csak szembeszállni az orosz támadással.”

Szirszkij tábornok hozzátette: ”A helyzet mind nagyobb kihívást jelent a számunkra. Az oroszok kihasználják számbeli fölényüket, és eszkalálják a háborút.”

Donald Trump időközben beszélt Olaf Scholz kancellárral is telefonon, és megállapodtak abban, hogy “mindketten a béke érdekében tevékenykednek Európában.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette:

”nem lehet megállapodni Ukrajna feje fölött Putyinnal. A mi fejünk fölött sem lehet”

– hangsúlyozta a lengyel kormányfő, aki kiválóan együttműködött a demokrata adminisztrációval Washingtonban.

A korábbi lengyel kormány jó kapcsolatot ápolt Trumppal, aki első elnökségének idején európai látogatását Varsóban kezdte el. Ott találkozott közép és kelet-európai vezetőkkel, de Orbán Viktor nem ment el arra a tanácskozásra, mert nem akart a 16 állam vezetőivel együtt fellépni, maga helyett Áder János akkori államfőt küldte a formális találkozóra.

Megválasztása után most Donald Trump öt európai vezetővel beszélt: Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Starmer brit kormányfővel, Zelenszkij ukrán elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az ukrajnai fejleményekhez tartozik, hogy Trump bejelentette: Mike Pompeo egykori külügyminiszter nem kap szerepet az új csapatban. Trump körében Pompeo képviselte az ukránbarát vonalat, olyan tervet terjesztett elő, amely előirányozta Ukrajna felfegyverzését, hogy ily módon kényszeríthesse egyezségre Putyint. Trump egy másik tanácsadója időközben kijelentette: ”Ukrajnának el kell engednie a Krím félszigetet.” Ezt ugyan később cáfolták, de nyilvánvaló, hogy Trump a békét területért elv alapján alkudozik majd Putyin orosz elnökkel.

Scholz kancellár is tárgyalni akar Putyinnal

“Kész vagyok a tárgyalásra az orosz elnökkel, de felelős politikusként ezt csak másokkal együtt tehetem meg” – nyilatkozta a kormányválsággal küszködő német kancellár az ARD-nek. Baerbock német külügyminiszter viszont kijelentette:

”Putyin nem hajlandó szóba állni Scholz kancellárral!”

November 18-19-én G20 csúcstalálkozó lesz Brazíliában. Oda valószínűleg Putyin is elmegy, Scholz a csúcs előtt beszélne az orosz elnökkel az ukrajnai rendezésről. Merkel kancellár idején különlegesen jó kapcsolat fűzte össze Németországot és Oroszországot, de ennek véget vetett Putyin agressziója Ukrajna ellen. Scholz és Putyin utoljára 2022 decemberében beszélt egymással. Akkor a német kancellár sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Válaszul az orosz elnök a német kancellár értésére adta: számára csakis az USA elnöke a megfelelő partner, mert komoly katonai ereje csakis az Egyesült Államoknak van.

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja  húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

Megrendszabályozhatja-e a médiát Trump Orbán módra?

0

Anne Applebaum amerikai történész, a lengyel külügyminiszter neje szerint ez nagyon is elképzelhető hiszen Trumpnak is vannak milliárdos támogatói, akik felvásárolhatják a kritikus média egy részét, és átváltoztathatják azt a megválasztott elnök támogatóivá, vagyis létrejöhet a média Orbán módra történő áthangolása, kérdés valójában megéri e.

“A magyar kormány kihasználja a média rossz anyagi helyzetét, és kicsinálja a vele szemben kritikus szerkesztőségeket” – emlékeztet Anne Applebaum Orbán Viktor módszerére, aki a közmédia bedarálása után a privát média jórészét is uralma alá hajtotta.

A liberális sajtó az USA-ban is érzi a veszélyt: Jeff Bezos, a Washington Post tulajdonosa megtiltotta, hogy a lap Kamala Harris mellett tegye le a voksát. Emiatt sok jeles újságíró otthagyta a lapot, és sokan lemondták az előfizetést. A New York Times szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék Orbán médiapolitikáját és annak alkalmazhatóságát az amerikai viszonyokra.
Anne Applebaum hangsúlyozza:

“az amerikai médiapiac sokkal nagyobb és sokszínűbb mint a magyar, ezért Orbán módszerei ott egy az egyben nem alkalmazhatók.”

Elon Musk mindenesetre már megvásárolta 44 milliárd dollárért az X-et vagyis példát mutat arra, hogy miképp veheti át a média egy fontos területét Trump szövetségese, aki ki is rúgott mindenkit a régi vezetésből, akik viszont kitiltották korábban Donald Trumpot a Twitterről, melyet Elon Musk X-re keresztelt át.

A propaganda nem csodafegyver

Erre kénytelen rádöbbeni Rogán Antal, aki Orbán Viktor megbízásából egyszerre irányítja a kormánypárti médiát és a titkosszolgálatokat. Ez a kommunista párt megszokott párosítása volt, de a hatása meglehetősen kétséges eredményeket mutatott hiszen a Rákosi rendszer pillanatok alatt megbukott 1956-ban noha a médiakontroll 100%-os volt. Ceausescu ugyanígy uralta a médiát, mégiscsak megbukott 1989-ben. Romániában is kiderült, hogy

a nagy semmit sokáig nem lehet eladni:

hiába hirdette Ceausescu médiája, hogy az ország egy földi paradicsom, az emberek milliói vándoroltak ki mihelyt kinyílt a kapu a diktátor halála után.

Orbánnak is azt kell tapasztalnia, hogy hiába a média kontroll, ha az életszínvonal évek óta stagnál, illetve sokak számára csökken. A korábban ismeretlen Magyar Péter mozgalma a proteszt szavazatokkal komoly politikai erővé vált, és fenyegetheti a hatalmat, amely a pénzhiány miatt egyre ingatagabb Magyarországon.

Trump is a proteszt szavazatokkal győzött az Egyesült Államokban. Ha nem tud eredményt felmutatni a gazdaságban, akkor a növekvő médiatámogatás sem segít. Az amerikai választókat – éppúgy, mint a magyarokat – elsősorban a megélhetés érdekli. Hic Rhodus – hic salta! – itt kellene eredményt produkálnia Donald Trumpnak és Orbán Viktornak, akik a bírálatban nagyok, de teljesítményben törpék. Ezen nem segít a média: a választópolgárok nem vakok…

Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?

0

A szovjet időket idézte a magyar miniszterelnök amikor kijelentette: ”Trump megválasztása után hatalmasra nőtt a béketábor!”

Orbán Viktor, aki meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Budapestre, arra kívánt utalni, hogy Trump megvonhatja az USA támogatását Ukrajnától, hogy rákényszerítse Kijevet a területért békét elv elfogadására.

Budapesten Zelenszkij elnök megismételte: számukra nem elfogadható a fegyverszünet!

Mark Rutte, a NATO új főtitkára, elővette a koreai kártyát, mondván: az észak-koreai csapatok jelenléte az ukrajnai háborúban olyan eszkalációt jelent, melyet Trump elnök sem hagyhat figyelmen kívül. A választási kampányban Donald Trump megismételte: 48 órán belül békét teremt Ukrajnában méghozzá úgy, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről.

Trump kapcsolata az orosz elnökkel éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Ez a szovjet béketáborban egyáltalán nem volt szokatlan hiszen Kádár Jánost 1956-ban erőszakkal vitték Moszkvába, ahol “rábeszélték” arra, hogy Magyarország maradjon a Varsói Szerződés vagyis a béketábor tagja. 1981-ben a Szovjetunió a béketábor egy másik renitens tagját  Lengyelországot próbálta megrendszabályozni: Jaruzelski tábornok vállalta honfitársai alávetését Moszkva akaratának.

Orbán Trump és Putyin közép-európai gauleitere?

A magyar miniszterelnök már hozzákezdett a béketábor szervezéséhez Trump győzelme előtt: létrehozta a Patrióta frakciót az Európai Parlamentben, melyben Putyin európai barátai domborítanak. Közép Európában két szövetséget is tető alá hozott gyors egymásutánban: az egyik az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano összekapcsolódását jelezte a Fidesz-szel. A Szabadságpárt Ausztriában közismerten Putyin nagy barátjának számít: az orosz diktátor táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt delegált az akkori osztrák kormányba. Mindez már a múlté: a miniszterasszony Oroszországban tölti száműzetését. Andrej Babis ex cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és lépett kapcsolatba a KGB-vel.

A másik szövetség, melyet Orbán Viktor összehozott: Magyarország, Szlovákia és Szerbia együttműködése, melyre Komáromban ütöttek pecsétet. Mindhárom állam Putyin kegyében áll.

Mindezeket a lépéseket bírálta David Pressman amerikai nagykövet, akinek az is feltűnt, hogy Minszkben Szijjártó Péter külügyminiszter oroszul beszél egy eurázsiai konferencián, melynek díszvendége Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság Érdemrendet adta át a magyar diplomácia vezetőjének. Pressman nagykövet nyilvánvalóan távozik az elnökváltással, de a kérdés megmarad:

mekkora orosz befolyást tolerál az USA térségünkben?

Orbán Viktor arra számít, hogy Trump és Putyin paktuma őt hozza helyzetbe, és háttérbe szorulhat Lengyelország és Románia, melyekre a Biden diplomácia épített. Csakhogy korántsem biztos, hogy Trump szakítani akar ezzel az évtizedes amerikai stratégiával, mely fel akarja tartóztatni Oroszországot, és ebben kulcsszerepet szán Lengyelországnak valamint Romániának. Trump le se szarja Európát, de ebből még nem következik, hogy rajongana Putyinért és Orbán Viktor oroszbarát politikájáért.

Trump hetekkel ezelőtt megüzente a magyar miniszterelnöknek: nem ért egyet orosz és Kínabarát külpolitikájával!

Magyarország kis ország, ezért Trump elnéző is lehet Orbán diplomáciája iránt a nyugat- keleti határvidéken hiszen senkinek sincsen varázspálcája egy olyan megoldásra, amely mindenkinek megfelel. Ha Trump véget vetne a háborúnak Ukrajnában, akkor ennek a lelke mélyén mindenki örülne, mert több mint két és félév után mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez a háború megnyerhetetlen!

Stiglitz: Mekkora veszélyt jelenthet egy Trump – Musk féle gazdaság?

“Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

“Trump egyre többet ígér a kampányban, de képtelen lesz betartani ígéreteit hiszen lehetetlen a cégek és a szupergazdagok adóját csökkenteni miközben finanszírozzuk  a katonai kiadásokat és a társadalombiztosítást, és ráadásul a költségvetés hiányát is csökkentjük”- mutat rá Stiglitz, aki külön kitér arra, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, milyen abszurd ötletekkel hozakodik elő a választási kampány finisében.

Mit állít a Tesla, a SpaceX és az X ura? Azt, hogy 2000 milliárd dollárral csökkentené az USA költségvetését! A legszebb ebben az ígéretben az, hogy Elon Musk cégei óriási mértékben függenek az állami megrendelésektől és támogatásoktól: a Tesla befuccsolt volna, ha nem jutott volna 465 millió dolláros hitelhez az Obama adminisztráció idején.

“Trump arra beszélné rá a Kongresszust, hogy önkényesen csökkentse a katonai, egészségügyi és oktatási kiadásokat, vágja meg a pénzügy és a kereskedelmi minisztérium költségvetését éppúgy mint a társadalombiztosításét és a Medicare kiadásait.”

Trumpnak már volt rá négy éve, hogy felszámolja “az adminisztratív államot”, és nem teljesítette az ígéretét. Ha most beváltaná a populista ígéreteit, akkor nem csökkenne a központi költségvetés deficitje hanem lényegesen növekedne: 7500 milliárd dollárt érne el a következő évtizedben.”

Trump alatt elszabadulhat az infláció

“Trump vámjai mindent megdrágítanának a piacon, és főként a közepes jövedelmű és szegény rétegek járnának pórul.”

Stiglitz elsősorban a Kína ellen tervezett vámokra utal, de Trump az Európai Uniót sem kímélné.

Az infláció a szegények adója: az USA polgárai egyre rövidebb ideig élnek: ez már így volt a Covid pandémia előtt is Trump elnöksége idején, és ugyanez a tendencia folytatódna ezúttal  is pedig a fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az élettartam.

“Az USA-ban a legnagyobbak a társadalmi különbségek a fejlett világban, Trump tervezett adócsökkentései csak tovább fokoznák ezt”

– hangsúlyozza Stiglitz, aki emlékeztet arra, hogy 23 Nobel díjas amerikai közgazdász biztosította támogatásáról Kamala Harrist egy felhívásban a választási kampány idején elvetve Trump elképzeléseit.

Trump csökkentené a tudomány támogatását

Az Egyesült Államok ereje elsősorban a tudományos és technológiai kutatásban és fejlesztésben van, de Donald Trump csökkentené a kiadásokat ezen a téren. Elhanyagolná a környezetvédelmet, mert a nagy olajtársaságok finanszírozzák a kampányát.

“Elon Musk sem érti, hogy a rövid távú haszon érdekében áldozza fel a jövőt amikor adócsökkentést kíván és egyidejűleg visszafogná a tudomány támogatását, noha az ő cégei is elsősorban ettől függenek.”

Végül a Nobel díjas Joseph Stiglitz levonja a tanulságot:

”Trump olyan járadékos kapitalizmust akar, amely előnyös Elon Musknak és a hozzá hasonló dollármilliárdosoknak, de az amerikaiak többsége számára nem”

– írja a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

0

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus  helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK