A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén.
Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta – az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.
Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…
de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.
Szerencse gyermeke ez a Simon
Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.
Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként
feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.
Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.
Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:
17. § (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.
Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.
Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.
Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)
Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:
3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.
Miért is?
- Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
- Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
- Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
- Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
- Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
- De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
- Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.
Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!
Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.
Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.
