Oroszország is védővámot vezet be a kínai autókra – írja a londoni Financial Times, amely emlékeztet arra, hogy Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping határtalan barátságról beszélt.
Csakhogy Donald Trump megkezdte Putyin csábítgatását különböző kétes ukrajnai ajánlatokkal és még inkább olyan üzleti lehetőségek belengetésével, amelyek lehetővé tennék Oroszország számára a baráti kínai ölelés lazítását. Míg Mao Ce-tung elnök 1950-es moszkvai látogatásán kiderült: akkor még Kína játszotta az alárendelt partner szerepét hiába volt a népessége nagyobb, mert a gazdasága hihetetlenül elmaradott volt. Ám mára már minden a visszájára fordult: az 1978-ban megkezdett reform világhatalommá tette Kínát miközben Oroszország gazdasági rendszere továbbra is versenyképtelen a globális piacon. Az ukrajnai háború számtalan szankciót jelent Oroszországnak, és az űrt elsősorban a kínaiak töltik be a 140 milliós orosz piacon. Pekingben mosolyogva jegyzik meg, hogy Oroszország lakossága csak az egytizede Kínáénak.
A kínai jármű export hétszeresen haladja meg a 2022-es szintet
Putyin hadserege három éve kezdte meg háborúját Ukrajna ellen, és azóta eltűntek az új nyugati autók Oroszországból. Helyüket jórészt kínaiak foglalták el. Ezek 97%-ban benzines vagy diesel járművek, az elektromos autózás Oroszországban még csak gyerekcipőben jár. Kínában viszont egyre nehezebb benzines vagy diesel járműveket eladni, ezért fontos az orosz piac, ahol most védővámokkal találják szembe magukat, melyek ráadásul évente emelkednek is 10-20%-kal. Tavaly Oroszországban valamivel több mint egymillió kínai autót adtak el, ez az orosz piac mintegy egyharmadát jelenti. A dinamikus növekedés miatt Moszkvában attól tartanak, hogy a kínaiak lenyúlják az egész autós piacot. Ki vesz így orosz autót?
Putyin már készül a csúcstalálkozóra Trumppal
Az orosz elnök Pekingbe küldte bizalmi emberét, Sojgut, a majd mindenható Védelmi Tanács titkárát, hogy megnyugtassa Hszi Csin-ping elnököt: az orosz-kínai barátság továbbra is megbonthatatlan. Ezt Sztálin és Mao Ce-tung is deklarálta 1950-ben, de a hatvanas években már lőttek egymásra a határon a szovjet és a kínai katonák. Sőt a szovjet vezetők már atomfegyver bevetését fontolgatták, de megkérdezték előbb erről az Egyesült Államokat, és Washington nemet mondott. Kissinger külügyminiszter felismerte a nagy lehetőséget, és 1972-ben Pekingben deklarálták az USA és Kína szövetségét a Szovjetunió ellen. Ez a hatalmas harapófogó sokban hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió minden pénzét a hadiiparba ölje, és ennek eredményeképp csődbe jutott, majd meg is bukott 1991-ben.
Lesz-e három császár találkozója Moszkvában a Győzelem Napján?
Trump, Putyin és Hszi Csin-ping ezt szeretné csakhogy ehhez előbb meg kellene állapodni. Trump villámdiplomáciája csődöt mondott: nincs megegyezés Ukrajna ügyében. Ugyanígy nincs megállapodás Kínával. Peking ezért is közölte Washingtonnal: Trump vámjaira válaszul készen állunk mindenfajta háborúra és nemcsak kereskedelmire az Egyesült Államokkal!
Trump és Putyin szép új világát Kína nem fogadja el: együttműködést kínál Európának az USA-val szemben. A világ újrafelosztása várat magára, Trumpot és Putyint sürgeti az idő, de a kínaiakat nem. Ezért írhatta azt a New York-i Bloomberg vezető szerkesztője azt, hogy
“Ez már Hszi Csin-ping világa, melyben mindenki más, így Donald Trump és Vlagyimir Putyin is csak albérlő.”
Orbán Viktorról nem esett szó…
