Míg Trump vámháborúval akarja akadályozni Kína fejlődését addig Peking hatalmas pénzekkel finanszírozza a technológiai fejlesztéseket.
Nemrég jelentették be egy új egybillió jüanos alap létrehozását melynek célja elsősorban a mesterséges intelligencia fejlesztése, de a kvantum technológia, a hidrogén energia hasznosítása is a céljai közé tartozik. Egybillió jüan amerikai dollárban jelenleg mintegy 140 milliárdot ér. Tavaly óta érvényben van már egy másik hasonló kezdeményezés a chip gyártás fejlesztésére – az alap 344 milliárd jüannal rendelkezik, ez dollárban 47,5 milliárd.
Az Alibabához tartozó Ant máris közölte, hogy a mesterséges intelligenciát úgy fejlesztik: egyszerre használnak hazai chipeket. Egyrészt, mert így olcsóbb, másrészt pedig így lehet megkerülni Trump szankcióit.
A DeepSeek hatás
Nyugaton is nagy sikert aratott a mesterséges intelligencia ingyenes kínai változata olyannyira, hogy több helyen már nemzetbiztonsági okból korlátozzák a felhasználást mondván az információkhoz hozzáférhet a kínai hírszerzés is. Peking persze cáfol, de a kínaiak nem véletlenül építették ki a nagy internetes tűzfalat, mert így próbálnak védekezni “a nyugati hatás” ellen. Washingtonban fontolgatják a fellépést nemzetbiztonsági alapon a DeepSeek ellen éppúgy, mint korábban a TikTok esetében.
Trump fegyvere ezenkívül a szuperchip export tilalma Kínába, amely azért hatékony, mert másodlagos hatása is van: ha valaki megszegi a bojkottot, akkor az USA őket is bünteti. Csakhogy a DeepSeek mesterséges intelligenciát kis pénzből és kínai chipek segítségével fejlesztették ki vagyis a bojkott nem ér célt – hangsúlyozzák Pekingben.
Jön a Manus
Krajczár Gyula Kína szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy startup cég által kifejlesztett új program, a Manus éppoly nagy hatást gyakorolhat a piacokra mint a DeepSeek. Mit tud a Manus? Megérti a környezetet, képes azt önállóan vizsgálni, a feladatokat magától megoldani. Miért? Mert a Manus menetközben állandóan tanul és korrigálja önmagát. Alkotói szerint bármilyen elképzelést cselekvéssé tud változtatni: például megszervez egy tudományos konferenciát. Szükség esetén kiépíti a felhasználó társadalmi vagy üzleti kapcsolatainak hálózatát is. A Manus nyomában hasonló programok loholnak Kínában, ahol meg vannak győződve arról, hogy ez a jövő útja.
A startupok zöme nyílt forrás kóddal dolgozik, és ebben radikálisan különbözik a nagy elődöktől, melyek áthatolhatatlan tűzfalakkal védik magukat.
Mi lesz, ha a robotok tömegesen megjelennek a munkaerő piacon?
Erről beszélt egy kínai tudós Pekingben Thomas Friedmannek, a New York Times szerkesztőjének:
”Ezentúl végképp nem lesznek élethosszig tartó állások, és mi lesz, ha a munkaerő piacon a helyek 70%-át a robotok foglalják el?”
A Google kutatási igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott robotok tíz éven belül mindenre képesek lesznek, amit az emberek meg tudnak csinálni. Az amerikai újságíró, aki egy konferencián vesz részt Pekingben, feltette a kérdést: “Nem lehet, hogy már az idén eljutnak erre a szintre a robotok?”
A jövőben együtt kell élnünk a robotokkal – jósolja a Microsoft egykori kutatási igazgatója. Craig Mundie a New York Timesnak elmondta:
”Együtt kell élnünk a jövőben egy új szuperintelligens fajjal, amely a matematika, a természettudományok mellett Shakespeare-t is kiválóan ismeri.”
A verseny nyitott az USA és Kína között, melyek szuperhatalmak ezen a téren.
Li Csiang miniszterelnök nemrég bejelentette:
”2025-ben megkezdjük az emberszabású robotok tömegtermelését Kínában.”
