A Kazan atomtengeralattjáró és az Admiral Gorskov fregatt vesz részt a hadgyakorlaton, amely a Karib tengeren folyik egyidőben egy nagy orosz-fehérorosz erődemonstrációval, melyen atomfegyvereket hordozó repülőgépeket és rakétákat is kipróbálnak.
A kubai hadügyminisztérium az orosz hadiflotta “baráti látogatásával” kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fedélzetükön nincsenek nukleáris fegyverek.
Moszkva nem értesítette Washingtont erről éppúgy mint a Florida pártjai mentén cirkáló Cirkon hadihajóról, amely felkeltette a Pentagon figyelmét is, és ezért amerikai hadihajókat küldtek a helyszínre.
Putyin elnök a hétvégén arról beszélt, hogy
“folyamatosan felülvizsgálják az orosz nukleáris doktrínát.”
Majdnem világháború lett 1961-ben
A Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített Kuba szigetére azt követően, hogy ott diadalmaskodott Fidel Castro kommunista forradalma. Kennedy elnök felszólította a Szovjetuniót, hogy vonja ki rakétáit Kubából, és miután ezt Hruscsov kezdetben megtagadta, hajóblokádot rendelt el a Karib tengeren Kuba körül. Kennedy elnök azért vállalta fel a világháborús kockázatot, mert a Kubából kilőhető rakéták olyan gyorsan érhetnék el az amerikai stratégiai célpontokat, hogy az amerikai hadseregnek nem lenne ideje arra reagálni.
Hruscsov meghátrált, és nem sokkal később meg is bukott: 1964-ben távozott a Szovjetunió éléről.
Putyin most is hivatkozik a kubai példára: ma Oroszország tart attól, hogy Ukrajnában az Egyesült Államok olyan rakétákat helyezhet el, amelyek olyan gyorsan érnék el a stratégiai célpontokat orosz területen, hogy nem lenne idő reagálni rá.
Putyin Ukrajna elleni támadása előtt folytak erről tárgyalások az USA és Oroszország között, de nyilvánvalóan nem vezettek eredményre.
Most az oroszok arra hivatkoznak, hogy nem vonulhatnak ki Ukrajna északi és keleti területeiről, mert akkor ott az USA támadó rakétákat helyezne el, amely felborítaná a stratégiai egyensúlyt a két nagyhatalom között. Már Obama elnök tudatta Putyinnal, hogy Oroszország immár nem világhatalom vagyis stratégiai egyensúlyról beszélni már értelmetlen. Oroszország GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el vagyis képtelen olyan erős hadsereget fenntartani, amely egyenrangú lehetne a NATO-val. Minthogy a NATO sokkal erősebb a konvencionális fegyverek esetében, ezért Oroszország a nukleáris fegyverzetben vélheti felfedezni a hátrány kiegyensúlyozását. Nukleáris robbanó töltetek tekintetében Oroszország még fölényben van, más kérdés, hogy ezek bevetése sűrűn lakott területeken öngyilkos politika lenne. Ezért kapitulált Gorbacsov a nyolcvanas évek végén pedig akkor a Szovjetuniónak sokkal erősebb hadserege volt mint ma Putyinnak.
