Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jövőben külügyekben az Európai Unió minősített többséggel is döntést hozhat. Megszűnik tehát a teljes konszenzus kötelezettsége.
A teljes konszenzus kötelezettségének megszünése az Orbán kormány számára annyit jelent, hogy a számára nem szimpatikus döntéseket nem tudja megfúrni. Különösen nyilvánvaló volt az Orbán diplomácia nem ortodox megoldása Kína és Oroszország esetében. Ezért is nevezték el Orbán Viktort Kína és Oroszország trójai falovának az Európai Unióban.
Brüsszelben épp az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak
Ursula von der Leyen asszony tájékoztatja a tagállamok vezetőit azokról a szankciókról, melyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország valóban megtámadná Ukrajnát. A CIA ezt február 16-ra jelezte, de nem történt semmi. Sőt Moszkva azt közölte: visszavonta csapatai egy részét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy ez nem történt meg. „A legrosszabbra készülünk” – mondta a főtitkár, aki részt vesz a NATO hadügyminiszterek ülésén.
Eredetileg Brüsszelben kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de az Ukrajna körül kialakult válság miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli informális csúcsot hívott össze előtte. Ezen megvitatják az Oroszország ellen tervezett szankciókat, de szavazás nem lesz, mert a csúcs informális. A brüsszeli bizottság arra kéri a csúcs részvevőit, hogy a szankciós csomagot egyelőre ne ismertessék a közvéleménnyel. Pedig Orbán Viktornak csak ez maradhat a vétójog megszűnése után.
