Darabszámban zuhanó, értékében növekvő kivitelről számoltak be a svájci óragyártók júliusban. A bevétel emelkedése a háromezer franknál (900 ezer forint) drágább gyártmányoknak köszönhető. Az „olcsó”, 200 frank (60 ezer forint) alattiakból egyre kevesebb fogy.
Vissza a növekedéshez címmel közölte júliusi export-jelentését a svájci óragyártók szövetsége (FHS). Ezzel a júniusi visszaesés után 4,3 százalékkal többért, 1,9 milliárd frankért (570 milliárd forint) adtak el órákat világszerte. (Az év első hét hónapjában a svájci óraexport 12,7 milliárd frank volt, 1,9 százalékkal több a tavalyinál.)
Ázsiában nagyon mennek
Vezető piacain ellentmondásos volt a kivitel. Hongkongban csökkent (-1,3 százalék), de júniushoz képest javult az eladás. Az Egyesült Államokban jelentős (6,1) a növekedés, Kínában (16,3), Japánban (+ 23,4) és Szingapúrban (17,9) valósággal száguld a svájci órák kereslete. Az európai helyzet (-0,8 százalék) eléggé kiábrándító.
Ám ha megnézzük a részletesebb adatokat, azt láthatjuk, hogy 2000 óta darabszámban folyamatos az export csökkenése, értékben viszont az ezredforduló körüli komoly zuhanás után az elmúlt években beállt az évi 20 milliárd frankhoz (6 ezer milliárd forint) közeli szintre.
A luxus vállán az iparág
Vagyis visszafordult az időt is mutató mobiltelefonok általánossá válása utáni piacösszeomlás, de egyúttal kirajzolódott az a folyamat is, hogy a (világ nyugati felén) olcsó, 200 frank alatti svájci szerkezetek iránti kereslet egyre csökken.
Júliusban majdnem 27 százalékkal kevesebb darabot ötödével kevesebb pénzért adtak el ezekből. Ezzel szemben az arrafelé is keveseknek megengedhető, 3 ezer franknál (900 ezer forint) induló kategóriában 8,5 százalékkal többet költöttek a vásárlók (147 ezer darabért).
Ezek a nemesfém, precíziós szerkezetű, jellemzően mechanikus mesterművek egyedüliként voltak képesek növelni piacukat, minden negyedik eladott svájci óra ebből a luxuskategóriából került ki júliusban.
A svájci óraipar jelenleg is a legjelentősebb exportőr a világban, ahogyan azt a 2018-as jelentés mutatja. Miközben Kína 656 millió darabot adott el külföldön, kevesebb, mint negyedannyi pénzt keresett ezzel, mint a 23 millió darabos Svájc.
