Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira. 2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is. A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.
Huszadik századi művészet – egy másik nézőpont címmel 2014 óta rendezi meg a világ egyik legjelentősebb aukciósháza, a Sotheby’s a modern és kortárs kelet-közép-európai alkotókra fókuszáló aukcióját, melyen magyar művészek munkái is rendszeresen szerepelnek. A londoni árverésnek kifejezetten az a célja, hogy olyan alkotókat mutasson be, akik nemzetközileg még nem ismertek, de érdeklődésre tarthatnak számot. A legutóbbi árverést most kedden tartották, pontosan egy évvel azután, hogy 2016. november 14-én elkelt minden idők legdrágább magyar alkotása, Moholy-Nagy László Telefonképe – a Bauhaushoz is köthető művész persze nem azok közé a magyar alkotók közé tartozik, akik bemutatásra szorulnának a nemzetközi piacon.
Arról, hogy milyen is a magyar aukciós piac (azaz hogyan teljesítenek a magyar vagy magyar származású alkotók művei a külföldi és hazai árveréseken) pont a rekord évfordulóján rendezett műtárgybefektetési konferenciát a műtárgy.com, ahol bemutatták frissen megjelent kiadványukat is. 48 ország több mint 700 akciósházából 30 ezernél is több leütési árat vizsgáltak meg, hogy összeállítsák a legkeresettebb magyar művészek listáját, és elemezzék az elmúlt tíz év aukciós tendenciáit.
Ebből az derült ki, hogy a magyar műtárgypiac egyre növekszik, és a nem élő művészek tekintetében a növekedési ráta meghaladja a nemzetközi, szintén pozitív trendeket is. Tavaly az összesített piaci forgalom 11,5 milliárd forint volt, ami 17 százalékkal magasabb a 2015-ös értéknél, és 2017 első felében is folytatódott a növekedés.
A magyar műalkotások 58,4 százalékát adják el külföldön,
a hazai 41,6 százalékon pedig jórészt a budapesti Virág Judit Galéria, illetve a Kieselbach Galéria és Aukciósház osztozik (hozzájuk köthető az eladások 88 százaléka).
Az élő művészek munkái viszont csak kis részét, mindössze 9 százalékát teszik ki a magyar aukciós piac forgalmának, a már nem élő alkotók esetében pedig három, magyar származású, de külföldön híressé vált művész munkája dominálja az eladásokat.
A legkeresettebb művészek
A magyar aukciós piac című kiadvány külön vizsgálta a már nem élő, és a jelenleg is alkotó művészek munkáit, és a 2007 és 2016 közötti időszak árverési adatai alapján két toplistát állítottak össze. A nem élő művészek esetében a legkeresettebb ötven alkotó listáját Victor Vasarely, Hantai Simon és Moholy-Nagy László vezetik a teljes aukciós forgalom szerint, ami azt jelenti, hogy az ő alkotásaikért fizettek a legtöbbek árveréseken.
Vasarely esetében ez az elmúlt tíz évben több mint 14 milliárd forint volt, viszont a művésznek kirívóan magas, több mint 6400 alkotása kelt el aukciókon. Mivel ezek többsége grafika, az átlagár 2 millió forint körül alakul, míg az aukciós forgalom tekintetében második helyen álló Hantai esetében ez már 35 millió forint (ez a legmagasabb átlagár a listában). Tőle 250 alkotást adtak el, és hasonló a helyzet Moholy-Nagy esetében is (252 tétel), akinél az átlagos aukciós ár 26 millió forint körül alakult.
Vasarely, Hantai és Moholy-Nagy alkotásai majdnem annyiért keltek el, mint az utánuk következő 47 magyar művészé összesen.
Külföldön tehát egyértelműen ők a legkeresettebbek, és műveik leginkább a külföldi aukciósházak kínálatában szerepelnek. Hantai legtöbb képét Párizsban, Moholy-Nagy műveit New Yorkban, Vasarely alkotásait pedig nagyjából egyenlő arányban Párizsban, New Yorkban és Londonban adták el.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A kereslet pedig növekszik. A nem élő művészek alkotásait tavaly több mint 10 milliárd forint értékben adták el külföldön, ami 19 százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket, ezzel piaci rekordot állítva fel. Több művész életműrekordja is megdőlt: Moholy-Nagy László és Hantai Simon mellett Mednyánszky László és Tihanyi Lajos képeiért sem fizettek még ennyit.
Az élő művészek toplistájához száz kortárs alkotó aukciós szereplését vizsgálták meg, de közülük az elmúlt tíz évben ötvenen egyáltalán nem adtak el műalkotást aukción. Ez abból a szempontból érthető, hogy az ő munkáik inkább galériákban vagy művészeti vásárokon kelnek el. Ha viszont kifejezetten az árveréseket nézzük, akkor Lakner László a legkeresettebb, akitől 2007 óta 44 alkotás cserélt gazdát árverésen. Ha az aukciós forgalmat, tehát az összes eladott mű összértékét vesszük, akkor Reigl Judit magasan vezeti a listát 469 millió forintnak megfelelő összeggel 25 tétel alapján. Az átlagárakat tekintve is kiemelkednek a művei a listán több mint 18,7 millió forinttal. Rajta kívül az összes többi művész neve mellett 2,5 millió forint alatt átlagárat látuk.
Forgalmi összértéket tekintve egyébként Reigl után Lakner László és Ackermann Rita következik, tehát az ő alkotásaikért fizettek ki a legtöbbet az elmúlt tíz évben aukciókon. Érdekesség, hogy a 20 legkeresettebb élő magyar művész átlagéletkora 76 év körül van a listában.
A legdrágább művek
A 2017. szeptember 30-ig eladott száz legdrágább magyar mű összesített értéke körülbelül 17,5 milliárd forint, de 70 millió forintos leütései ár felett már bekerülhet egy új alkotás a listára (ebben az esetben az elemzés értelemszerűen nem csak az elmúlt tíz évre fókuszált, hanem korábban eladott alkotások is szerepelnek a listán).
A 100 legdrágább magyar műalkotás 19 alkotó munkája,
és Hantai Simon vezeti a listát az eladott tételek és az összérték szempontjából is. Összesen 30 műve került fel a listára több mint 6,6 milliárd forint értékben. Őt Moholy-Nagy László követi 19 tétellel 5 millárd forinttal, majd Munkácsy Mihály következik 12 képpel és majd 1,5 milliárdos aukciós forgalommal. Victor Vasarely csak a negyedik ebben a listában 8 tétellel és 800 millió forint körüli összértékkel.
Ebben a listában hazai és külföldi aukciók eredményeit összesítették, és nagyrészt négy aukciósház osztozott a 100 legdrágábban eladott műalkotáson: a Sotheby’s és a Christie’s mellett a magyar Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésein keltek el a legdrágább magyar műalkotások.
Készült egy összeállítás a magyar aukciósházak árveréseiről is ebből a szempontból: itt 42 millió forint volt a bekerülési küszöb, és Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos, illetve Csontváry Kosztka Tivadar vezeti a listát a teljes aukciós forgalom alapján. Ha a listán szereplő tételek darabszámát vesszük, a Munkácsy Mihály (12), Gulácsy Lajos (11) és Rippl-Rónai József az, akitől a legtöbb alkotás bekerült a top 100-ba. Az itthon eladott legdrágább műalkotások tekintetében a piac 91 százalékát a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria és Aukciósház fedte le.
Az abszolút rekord 2016-ban, a Sotheby’s New York-i aukcióján dőlt meg:
Moholy-Nagy László EM1 Telefonképéért 5,2 millió dollárnál, azaz a leütés napján számolt árfolyamon körülbelül 1,4 milliárd forintnál állt meg a licit.
Moholy-Nagy Telefonképe mellett 2016. decemberében Hantai Simon M.A.4 (Mariale) című alkotása lett a második magyar festmény, amely átlépte az 1 milliárd forintos határt. Majd 1,2 milliárd forintos leütési áron kelt el a Sotheby’s árverésén bebizonyítva, hogy Hantai képei nagyon jó befektetést jelentenek. A Mariale sorozat másik képét (M.D.4) idén majd 3 millió euróért árverezték el, míg 2008-ban „mindössze” 348 ezerért cserélt gazdát. A kép ezzel a mostani, 763 millió forintnak megfelelő eladási árral minden idők harmadik legdrágább aukción elkelt magyar műalkotása lett.
A top 10, hazai vagy külföldi aukción eladott legdrágább magyar műalkotás között egyébként mindegyik Moholy-Nagy vagy Hantai alkotása. A legdrágább hazai aukción elkelt műalkotás pedig Csontváry-Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festménye, amely 2012-ben a Virág Judit Galériában kelt el 240 millió forintos leütési áron. A hazai aukciók top 10-es listájába még Munkácsy Mihály, Tihanyi Lajos, Bortnyik Sándor és Gulácsy Lajos alkotásai kerültek be.
