Az ideális világban nem kellene statisztikákat vezetni arról, hogy hány nő kap szerepet az ügyek intézésében – mármint a szűkebb családján és környezetén kívül. Sajnos csigaléptekkel halad előre az emberiség egy olyan világ megteremtésének az útján, amelyben a nők egyenlő szerepet játszanak a férfiakkal. Magyarországon a folyamat általában is még nehézkesebb és lassúbb – a politikában pedig kiváltképpen az.
A magyarországi baloldali-liberális pártoknak női miniszterelnök-jelölttel kellene nekifutniuk a 2018-as választásoknak – legalábbis az erre az oldalra tendáló szavazók 58 százaléka szerint. S mint tudjuk, egyetlen párt tesz csak eleget ennek az elvárásnak.
Hasonlóan lehangoló a kép, ha a jelenlegi kormányt nézzük – egyetlen női miniszter sincs benne – ezzel pedig az ENSZ által a világ országairól összeállított listán a legutolsó csoportban kullogunk, a világ 189 országa közül ugyanis azon 13 között vagyunk, ahol nincs női miniszter.
De az Országgyűlésben is csak durván 10 százaléknyi a női képviselők aránya – az említett listán a 159. helyen állunk.
A formálódó listákat nézve, ez alapvetően nem is fog változni az elkövetkező években. Pedig, nézzék csak!
Igaz, nehéz is lenne a gyors változást elérni, nem kis részt azért, mert az „uralkodó osztály” – jelesül elsősorban, de nem kizárólag a Fidesz és a KDNP – bent ragadt a még a férfiak uralmát valló és hirdető korokban, s ezt a mintát közvetítik nem csak a politikusai, véleményvezérei és a háttéremberei, de médiái is. Ez pedig nem segíti elő a fejlődést.
Nehezen változik ugyanis a helyzet egy olyan közegben, ahol meg lehet úszni nem csak a komondorozást, hanem azokat a macsónak hitt, de egyszerűen csak bunkó, primitív és aljas beszólásokat az Országgyűlésben, amelyeket a Fideszes és a magukat kereszténydemokratáknak nevező képviselők időről-időre megengednek magunknak.
Mindenesetre az okokat illetően megoszlanak a vélemények: a relatív többség szerint a politizáló nőket saját pártjukban nem támogatják eléggé, illetve, a családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára (36-36%), de sokan jelölték meg okként azt a prekoncepciót is, hogy a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre (30%). Ami viszont biztató, az az, hogy viszonylag kis arányban (14%) ikszelték csak be az olyan „macsó” szöveget, mint hogy a nők nem eléggé kemények a politikához – derül ki az Integrity Lab és a Friedrich Naumann Alapítvány idén publikált felméréséből. Amelyből azért az is látszik,
a társadalom egy része szeretné, ha minél több nő irányítaná a politikát, s szavazatával igyekezne is elősegíteni ezt.
Akárhogyan is, bármilyen nemzetközi kimutatást, felmérést, elemzést is nézünk, Magyarországnak nincs oka a büszkélkedésre ezen a téren sem, azaz abban, hogy milyen arányban vesznek részt a nők a politikában, illetve, hogy hogyan gondolkodunk mi magyarok erről. A legfrissebb ilyen adatgyűjtés és ténymegállapítás az Eurobatometertől származik. A 28 tagországban a nők aránya a következőképpen alakult a citált évben (2015):
A miniszterek között:26,8%
A parlamenti képviselők között:27,7%
A regionális szervezetekben: 28%
A központi bankok irányító testületeiben: 19,4%
A közmédia irányító testületeiben: 32,2%
Egyébként az Európai Unióban általában az emberek többsége (54 százaléka) szerint több nőnek kellene döntéshozói politikai szerepet kapnia, igaz, 35 százalék úgy véli, hogy a jelenlegi arány éppen megfelelő, de csak 3 százalék gondolkodik úgy, hogy az is túlzás, amilyen szerepet ma játszanak.
Csigaléptékű előrehaladás
A nemek közötti egyenlőség frissített mutatója megmutatja, hogy napjainkban hol tart Európa. Van előrelépés, de az általános előrehaladás igen lassú. Az EU a tíz évvel ezelőttihez képest csak négy ponttal magasabb pontszámot, vagyis jelenleg a 100-ból 66,2 pontot ért el. A legjobban 82,6 ponttal Svédország teljesít, míg Görögország 50 ponttal a rangsor legaljára került. A legnagyobb fejlődést Olaszország érte el, amely hatalmas lépést tett és további 12,9 pontot szerzett, amellyel a listán a 14. helyet foglalja el. Magyarországon egyébként a mutató 50,8 pontos.
A megkérdezettek 70 százaléka támogatja, hogy a törvény erejével teremtsék meg az egyenlő esélyt a férfiak és a nők számára a politikában, ezen belül 30 százalék erőteljesen. Csupán 23 százalék ellenzi, ezen belül 8 százalék erőteljesen. 7 százalék nem tud vagy nem akar válaszolni.
Magyarországon a politikai kvóta kérdésére érdekes válaszok érkeztek a fent említett felmérésben.
