Megtartotta programadó beszédét Botka László Szegeden, mint ahogy ezt előre jelezte a Független Hírügynökség. Az MSZP miniszterelnök jelöltje az összegyűltek előtt felvázolta azt a tervet, amelyet egy majdani baloldali kormánynak követnie kell. A Botka-féle vízió erős és tartalmas szöveg volt, kérdés az, hogy megkésett-e vagy sem?
Az igazi dilemma az, hogy nem okozott-e túl sok kárt Botka az elmúlt nyolc-kilenc hónapban azzal, hogy a belső háborúit akarta megvívni. A belső háborúkat, mint arról több ízben írtunk, a párton belüli és a potenciális szövetségesekkel, elsősorban is Gyurcsány Ferenccel vívta, ahelyett – mondják a Botkát támogatók is -, hogy a programokról beszélt volna.
Most megtette: Szegeden tényleg arról beszélt, hogy milyen országot szeretne ő látni, ha hatalomra kerül. Sokkal szofisztikáltabban beszélt a tehetősebb emberektől elvárt szolidaritásról a kissé nyersre sikerült „fizessenek a gazdagok” szólamok helyett, ezúttal a szegények szószólójaként, egy igazi szakszervezeti vezetőként szólalt meg. Kitért a bérlakásprogramra, az igazságos és progresszív adórendszerre, a nők társadalmi szerepvállalására, egyszóval mindenre, amire egy miniszterelnök-jelöltnek ki kell térnie.
Ami elhangzott azzal semmi baj nem volt, olyannyira nem, hogy a szegedi fórumon jelen lévő Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke fel is zárkózott Botka programja mellé.
Karácsony ezzel egyszersmind le is mondott a miniszterelnök-jelöltségről.
A legizgalmasabb kérdés persze az volt, hogy ellép-e az eddigi konfrontatív szövetségi politikától Botka, vagy megmarad ott, ahol a konfliktusok megfogalmazódtak, és aminek eredményeként a saját belső stabilitását látszott elveszíteni. Ebben nagy segítséget jelentett számára Karácsony gesztusa, bár azt többen megfogalmazták: a zuglói polgármester várhatóan megteszi ugyan ezt a lépést, de a saját pártjában nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért. Botka, a 2018-as választási szövetség szükségességét azzal húzta alá, hogy
csakis így akadályozható meg az orbáni autoriter rendszer megszilárdulása.
Külön kiemelte, hogy nagy a veszélye annak, hogy teljesen orosz befolyás alá kerül az ország, ami csak azt az érzést erősíti tovább, hogy itthon nem lehet boldogulni. Ehhez tényleg össze kell fogni, hangsúlyozta Botka, a probléma azonban az, hogy eddig nem jött létre a baloldalon egy valódi közösség, senki nem tekint úgy a baloldalra, mint egy természetes szövetségre. Márpedig váltást csakis egy koalíció képes elérni, de ennek a koalíciónak – hangsúlyozta – értékalapon kell létrejönnie.
Ezért mindenkinek el kell engednie a kezét, aki együttműködik az Orbán-rendszerrel.
Vagyis: ebben a kérdésben is erősen simított korábbi érdes álláspontján, nem beszélt árulókról, kollaboránsokról. Azt a lépést azonban nem tette meg, hogy közeledett volna a DK elnöke felé. Mint ahogy arról sem szólt, hogy mi lesz a következő lépése, miután tesz majd annak érdekében, hogy a programon túl létrejöjjenek azok a tárgyalások, amelyek megalapozzák az általa felvázolt ellenzéki szövetséget.
A szegedi összejövetel, ahol egyébként a várakozásnak megfelelően elég kevesen jelentek meg, és a résztvevők alapján inkább emlékeztetett egy pártfórumra, mint éretlmiségi találkozóra,
nem hozott sem teljes, sem félfordulatot, de egy pici elmozdulást mindenképpen.
A programmal, mondhatni, semmi baj nem volt. És magával az előadóval sem. Az idő az, ami nem neki és nem azoknak dolgozik, akik kormányváltást szeretnének.
