Naprendszer modell a Népligetben

0
900
Udar-Hazy Center

Sokan tudják, hogy Budapestnek van Planetáriuma, ám mivel kevés embert érdekelnek a csillagok úgy tudományosan, csak páran tudják, hogy bezárt. Ha az információ mégis eljut valakihez, legfeljebb legyint. Na bumm, és akkor mi van?

A nép nagy részét főleg a bolygók állásából kiolvasható lottószámok érdekelnék, de attól a TIT sajnos elzárkózik, ami a tudomány gyakorlati alkalmazásának nehézségeit mutatja be.

A Planetárium a birtoklás állatorvosi lova. A terület, amin az épület áll, 95 százalékban a fővárosé, az épület az államé, a működtetés meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaté, amely egy civil szervezet. A tönkrement épület javítására az államnak jelenleg nagyon nincs pénze, mert a kormány úgy elszúrta a dolgokat, hogy jobban se kell, a fővárosnak sincs pénze, mert a kormány elveszi tőle, amije van, az adományokból élő civileknek meg sosincs pénzük, nem volt, és nem is lesz, így aztán a tulajdonosok közül egyiket sem érdekli, hogy mikor omlik össze a csillagászat temploma. Illetve esetleg mégis, mivel a közeli összeomlás mindegyikük számára azt jelenti, egy gonddal kevesebb. A fentiekre bizonyíték a bezárás óta eltelt hatévnyi semmittevés. Az persze igaz, hogy a COVID járvány kezdetéig az államnak volt pénze bőven (kösz, EU), de már akkor is másra kellett, mert a kormány egy tagja sem asztrofizikus. Jóval másabb dolgok iránt érdeklődnek, de azt inkább hagyjuk, mert a talaj arrafelé igencsak ingoványos.

A Népliget a főváros egyik legkevésbé frekventált része. A Planetáriumon kívül nincs itt semmi, így a Nagycirkusz is jól elférne itt, ha beszorult helyéről áttelepítenék. Hely lenne görkorcsolya, gördeszka és BMX kerékpáros pályáknak is, sőt, ha már Planetárium, még egy Naprendszer modell is belefér. Pláne, hogy már létezik ilyen (feledésbe merülve, avarba süllyedt kőtáblákkal, reklámmentesen, ebből adódón ismeretlenül). Ennek javított kiadása lenne az új modell.

A modell a Népligetet tulajdonló főváros által létrehozva megmutatná, ha a pénz kevés is, a városvezetés nem csak felújításokkal, hanem fejlesztésekkel is foglalkozik. Mivel aránylag filléres holmi, a büdzsét sem terhelné annyira. Jól reklámozható, mert a szombati vagy vasárnapi ebéd előtt egy kellemes séta belefér a mostanában sokat emlegetett családoknak, és ha a nagyobb népsűrűség hatására megjelenik a vendéglátó ipar, ebből még ebéd utáni séta plusz egy jó kis fagyizás is lehet.

A Naprendszer modellek jellegzetessége, hogy arányosak. Ebből gond van általában, mert ha a Hold centiméteres, akkor a Nap átmérője 7 méter kell legyen, a séta hossza meg a Naptól a Neptunuszig 22,6 kilométer, ha viszont a séta hossza 650 méter, ahogy a jelenlegi is, akkor a Hold átmérője 0,27 mm, ami a legtöbb ember számára a láthatósági tartományán kívül van, még szemüveggel is. Ezért csak feliratokból tudható, hogy mekkora, ami a vizualitásnak elég nagy pofon.

A Népligetben a sorba kötött Hell Miksa, Hazlinszky Frigyes, Räde Károly, Soó Rezső és Soó Miksa sétányok kihasználásával kialakítható egy önmagába záródó útvonal, amelynek kerületi hossza 2,5 km, így a Naptól a legutolsó bolygóig tartó 2261 méter belefér. A Nap átmérője 1,39 millió kilométer helyett itt 70 cm, melyhez az összes többi méret arányítva van.

Az adott sétányokon egy folytonos, legalább 2,5 m széles, sima burkolatú járdát kell kialakítani a körbeérő útvonal belső oldalán. A sétálók az útvonal megfelelő színezésével irányítva mennek végig a bolygósoron, amely színezés az útkereszteződéseken is átvezeti a látogatókat. Legjobb az újonnan kialakított járda szegélyköveiként színes köveket választani, amely a keresztező útvonalaknál az aszfaltra festett csíkokra vált, majd átérve a kereszteződésen a szín ismét szegélykőként folytatódik.

A séta kezdőpontja a Hell Miksa sétányt és a Planetárium bejáratát összekötő gyalogút délnyugati sarka, ahol a Nap az első égitest. A 70 cm átmérőjű, belső világítással is ellátott sárga gömb egy kb. 3,5 m magas obeliszk tetején ül, mely obeliszk az ókori egyiptomiaknál a Nap szimbóluma volt. Mellette egy kb. 1,2 m magas, 10 m hosszú, enyhén hátradőlő fal a sétaúttal párhuzamosan, melyen az információs táblák találhatók, valamint egy LED sor egy hosszában futó fényponttal, ami a fénysebességet szimbolizálja. Mértéke ebben a léptékben 15 cm/s, azaz a mellette sétálók könnyedén le tudják hagyni. Központi csillagunk csillagászati adatai az információs táblákon olvashatók. Itt van felírva az is, hogy a hozzánk legközelebbi csillag (amely egy három csillagból álló, de egynek látszó csillagcsoport legnagyobbja) az Alfa Centauri ebben a léptékben a Napmodelltől Új Zélandnál is távolabb van (20.000 km), és kb. ugyanakkora, mint a Nap. Ebből látható, hogy a Világegyetem anyagsűrűsége nem túlságosan nagy. Itt van az a felirat is, hogy a legnagyobb ismert csillag, a VY Canis Majoris ebben a léptékben nagyobb, mint a Népliget, mert az átmérője másfél kilométer.

A második, a séta során a Naphoz legközelebbi  objektum már az első bolygó, azaz a Merkúr helye. Ez egy kb. 2 m magas kő vagy betonoszlop (mely a járda mellett baloldalon található), a homlokfalon kialakított, 25*35 cm méretű sík sötét felületből kiálló, 2,4 mm átmérőjű világos színű fém félgömbbel. A bolygó csillagászati adatai az oszlop oldalfalaira vannak felírva, alatta a színes képe látható egy zománctáblán. Az oszlop távolsága a Naptól 29 m.

A harmadik objektum a Vénusz. Az oszlop a Merkúréhoz hasonló, a Vénusz kiálló félgömbje 6,1 mm átmérőjű, az oszlop távolsága a Naptól 54 m.

A negyedik objektum tulajdonképpen kettő, a Föld és a Hold. Az oszlopon kialakított, a többinél nagyobb, kb. 50*60 centiméteres sík, sötét felületéből kiáll a 6,4 mm átmérőjű világoskék Föld félgömb, és tőle 19 centiméterre a gombostűfejnyi, ezüst színű, 0,9 mm átmérőjű Hold félgömb. A felületen jelezve van a Hold Föld körüli keringési ellipszise is. Az oszlop távolsága a Naptól 75 m.

A következő oszlop a Marsé. A Mars félgömbje 3,4 mm átmérőjű, az oszlop távolsága a Naptól 115 m.

Az utána található oszlop nem egy objektumé, hanem soké. A kisbolygó övezet gyakorlatilag a Marstól a Jupiterig tart, és rengeteg, viszonylag apró égitestből áll (a legnagyobb a Ceres, amely ebben a méretarányban 0,5 mm átmérőjű lenne). Ezek nem egy szétesett bolygó maradványai, hanem azok a kisebb égi sziklák, melyek a Jupiter óriásbolygó gravitációs zavaró hatása miatt a Naprendszer kialakulása óta nem tudtak ebben a távolságban egy bolygóvá összeállni. Az oszlop az övezet közepének megfelelő távolságban, a Naptól 260 méterre van, és a 25*35 cm-es sötét négyzet teljes felületén apró világos pöttyök láthatók.

A következő objektum a Jupiter. Ez már nem szikla, hanem gázbolygó, mégpedig a Naprendszer legnagyobb bolygója. A félgömb átmérője 71,9 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 391 m.

A következő oszlop a Szaturnuszé. Félgömb átmérő 60,6 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 719 m.

A következő oszlop az Uránuszé. Félgömb átmérő 25,7 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 1443 m.

Az utolsó oszlop a Neptunuszé. Félgömb átmérő 24,9 mm, az oszlop távolsága a Naptól a sétaúton 2261 m. Itt ér véget a séta.

A Naprendszer természetesen még nem, ugyanis a Neptunuszon túl található a Kuiper öv ugyancsak sok, viszonylag apró, keringő sziklával. Ennek a Kuiper övnek a legnagyobb tagja a Pluto, melyet nemrégiben fosztottak meg bolygó rangjától, ugyanis (a kisbolygó övezetben lévő Cereshez hasonlóan) nem tudta az összes itteni apró égitest magához vonzásával kipucolni a Kuiper övet, és egyetlen, nagy itteni égitestté válni, ami a bolygóság elengedhetetlen feltétele. A Kuiper öv leírása a Neptunusz oszlopán szerepel.

A fenti projekt végleges megtervezését természetesen szakemberekre kell bízni. A feliratokat és egyéb szakmai előírásokat a tudósok fogalmazzák meg, és állítják össze, a teljes rendszer dizájnja pedig a tájépítő mérnökök feladata. Az első feladat egy tanulmányterv készítése, mely lényegesen olcsóbb, mint a projekt megvalósítása, így a megrendelése mindenképpen javasolható. A Planetárium szakembereivel és egy tájépítész céggel készíttethető el. Remélhető, hogy később a Planetárium is újból üzemelni kezd (Budapest világváros, vagy mi!), és sok iskola szervez ide rendszeresen tanulmányutat. Munkaalapú társadalmakban természetesen nem, de reménykedjünk benne, hogy a helyzet, ha kormányváltással is, de változik.

Jótanács: ha valakinek azon gondolata támad, hogy a fenti naprendszeres elképzelést a városvezetés elé viszi, legyen óvatos a körülmények megválasztásával, mert ha a „Köszönjük, Emese” effektus bekövetkezik, fölöslegessé lesz minden további ismertetés. A terv megbukott.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .