Az alapvető jogok európai uniós hivatalának jelentése szerint a muszlim lakosság háromnegyede sikeresen beilleszkedett Európában. A megkérdezettek hetvenhat százaléka mondta azt, hogy erősen kötődik ahhoz az európai országhoz, amelyben él.
A beilleszkedés a legjobban a skandináv országokban megy: Finnország és Svédország van az élen a listán, de jól szerepelt Nagy-Britannia és Franciaország is. A két utóbbi államban, ahol igen jelentős muszlim közösség él, a szélsőjobboldali szervezetek gyakran hangoztatják, hogy nem sikerült a bevándorlók integrációja.
A jelentést közzétevő hivatal elnöke viszont arról beszélt Bécsben, hogy ez nem igaz. Az elnök elmondta, hogy a felmérését azután végezték, amikor Európa már túl volt az első nagy iszlamista merénylethullámon. 15 országban kérdeztek meg 10 527 iszlám vallású polgárt, akik már régóta Európában élnek. Sokan közülük már meg is szerezték az állampolgárságot.
„A muszlimok döntő többsége erősen kötődik a befogadó országhoz és elismeri annak jogrendjét. Tudomásul veszi, hogy neki kell alkalmazkodnia. Különösen igaz ez a bevándorló apák nemzedékére. A fiatalok körében kevésbé biztató a kép.”
– mondta az európai alapjogok hivatalának igazgatója.
Több uniós államban viszont nem ilyen jó a helyzet. A beilleszkedés szempontjából Hollandia, Ausztria és Görögország a sereghajtó.
Ezekben az államokban a muszlimok nem érzik teljes jogú polgároknak magukat. A vizsgálat megmutatta, hogy sok helyen diszkriminálják őket: a megkérdezettek 39 százaléka számolt be ilyen esetről az elmúlt öt év során. Különösen a fátyol viselő nők érzik úgy, hogy az európai társadalom nem fogadja el őket (majdnem a megkérdezettek fele számolt be erről).
A megkérdezettek 48 százaléka azt sem ellenezné, ha a gyermeke nem muzulmán partnert választana. A homoszexuálisokat a többség elfogadja, de 23% nem örülne annak, ha ilyen szomszédja lenne.
A jelentés is hangsúlyozza, hogy a muszlimok beilleszkedése az európai társadalomba hosszú folyamat, de
a többség tisztában van vele, hogy a magasabb életszínvonal azzal a követelménnyel is jár, hogy el kell fogadnia az európai jogrendet.
