A semmitmondónak látszó találkozón akár Mészáros Lőrincről is tárgyalhatott Trumppal Orbán Viktor. Az Átlátszó szerint előkészületben van egy előterjesztés az oligarcha és más magyarok amerikai kitiltásáról és vagyonbefagyasztásáról. A mélyben a Fehér Ház és a külügyi apparátus küzdelme húzódhat meg.
Sokak meglepetésére a munkalátogatáshoz képest is igen rövid – alig negyedórás – kétoldalú és valamivel hosszabb, delegációk közti tárgyalás után semmilyen konkrétum se hangzott el Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor részéről. És azóta se – ami persze nem zárja ki, hogy a sok felől hallható fegyverzeti megállapodásból lesz üzlet. A két vezető kölcsönösen megdicsérte egymást, de ezen kívül semmi komoly se hangzott el.
Orbán is tudhat róla
Az Átlátszó most arról ír, hogy az amerikai kormányban – Külügy- és Pénzügyminisztériumban – szankciókat készítenek elő Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen. A The Wall Street Journallal közösen írt feltáró cikk szerint a Globális Magnyitszkij-törvény alapján
korrupció miatt az Egyesült Államokba való beutazási tilalom és az ott lévő személyes vagyonok befagyasztása lehet a büntetés.
A cikk szerint Orbán tud az előkészületben lévő eljárásról.
A jelenlegi felállásban, az éppen enyhülő kétoldalú viszonyban valószínűtlen, hogy Trump jóváhagyna ilyen döntést, de a magyar és az amerikai orgánum szerint
„a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen”.
A washingtoni találkozót republikánus és demokrata törvényhozók közös tiltakozása előzte meg, óva intve az elnököt attól, hogy fogadja Orbánt. A CNN pedig arról írt a találkozó napján, hogy környezetében azt tanácsolták Trumpnak, ne legyen túlságosan közvetlen Orbánnal, mert az nem szolgálja az amerikai célt, Magyarország távolabbra tessékelését Oroszországtól és Kínától.
A Globális Magnyitszkij-törvényt eredetileg Oroszország ellen alkották meg, emberi jogi sértések esetére alkalmazandó szankciókra, de később kiterjesztették a korrupciós cselekmények elkövetőire is.
Külügyesek inkognitóban
Az Orbán-Trump-találkozó furcsa mellékzöngéje volt, hogy az amerikai külügy éppen arra a napra hívta meg Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és a már semmilyen fontosabb funkciót se viselő Kész Zoltán volt parlamenti képviselőt (mindketten a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai, Márki-Zay az elnöke).
A magyar politikusok – fogadóik kérésére hivatkozva –
nem árulták el, kikkel beszélgettek a külügyből,
akik véleményt kértek a magyarországi folyamatokról, szemmel láthatóan a parlamenten kívüli ellenzék lehetőségeit, potenciálját feltérképezendő.
Kitiltási kezdeményezések a közelmúltban
Márki-Zayék ellátogattak a Human Rights First emberi jogi szervezethez is, amely tavaly júniusi magyarországi jelentésében egyebek mellett azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy az a Magnyitszkij-törvény alapján tiltson ki a területéről korrupt magyar politikusokat.
És nem ez az első kezdeményezés ugyanerre. Ahogyan azt a Független Hírügynökség tavaly márciusban megírta, – a teljes írást itt találja – „a Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” a Globális Magnyitszkij-törvény alapján. Az Amerikában élő Radványi Miklós elnökhelyettes jegyezte beadványban Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kért eljárást.
Feltartóztatás kontra felpuhulás
Ez a kezdeményezés (is) megfeneklett, de szintén alátámasztani látszik az Átlátszó és a WSJ megállapítását a Fehér Házra nehezedő egyre nagyobb nyomásról. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Márki-Zayékat inkognitóba szorult külügyi tisztviselők fogadták.
Emögött az húzódhat meg, hogy az amerikai Külügyminisztérium felső vezetését ugyan lecserélték a trumpi politikát támogató emberekre, de az apparátus igyekszik „életben tartani” a hagyományos külpolitikai irányvonalat, amelybe nem fér bele az orosz expanzióval szembeni (George F. Kennan hírneves diplomata által kidolgozott) feltartóztatási politika felpuhítása. E hét évtizedes külpolitikai doktrínát még egyetlen elnök se kísérelte meg feladni, emiatt most – a jelek szerint – a külügy „régi vágású konzervatívjai” megpróbálják a háttérből befolyásolni az elnöki külpolitikát.
