Ma az Orsolyák ünneplik a névnapjukat. Az idén némileg kellemetlenebb, bár még mindig langyos őszies idő lesz, 20 fok körüli maximális hőmérséklettel. Változóan felhős és igen ködös időre számíthatunk, de továbbra is csapadék nélkül. Lássuk, miről írnak a mai újságok! Igyekeztünk nem csak az 56-os témájú írásokból válogatni.
Népszava – Donáth László: nem vagyok hajlandó képmutatásban élni
Donáth Lászlóval közöl nagyinterjút a Népszava. Az evangélikus lelkész nem hajlandó képmutatásban élni és nem bocsájt meg semmit, s szerinte nincs szükség konszenzusra ’56-ról. A kormány menekültellenes kampányát és egyes egyházfők viselkedését a magyar társadalom tömegeinek elaljasítása miatt tartja súlyosnak.
Tagadja, hogy a mai Magyarország hasonlítana az ötvenes évek Magyarországára, de azt azért leszögezi, hogy
a hatalom ma gonosz, elvetemült, ember- és istenellenes.
Kemény szavakkal elítéli a civilek kitiltását a börtönökből, a börtönrádió megszűntetését, ez szerinte a kereszténység botránya. Nem az ateistáké, nem a baloldaliaké, nem a jobboldaliaké.
A magyar kormány menekültellenes propagandájával kapcsolatban Donáth László a többi között elismeri, hogy az Uniónak már a kétezres évek elején fel kellett volna készülnie erre a problémára. Így könnyen lehetett Magyarországon 2015 tavasza óta kampányolni a kockázatokat emlegetve. Mintha valóságos szörnyűség történne. Pedig még akkor sem történt szörnyűség, amikor ki kellett menni a Keleti pályaudvarra, a szegedi pályaudvarra vagy az M1-es útra segíteni.
A sátáni része a történetnek: a soha ki nem mondott szándék a magyar társadalom tömegének elaljasítása.
Sátáni indulattömeg potenciális hordozójává tették azt az átlag magyart, akire hat a propaganda. Ennek semmi köze a menekültekhez, olyan mérvű társadalmat romboló, embert károsító, lelket gyilkoló a hatása, hogy meg sem tudjuk becsülni, hogy a későbbiek folytán mennyi pénzt, energiát, időt fog igényelni feldolgozása, jóvátétele, gyógyítása. Ha holnapután ez a kormányzat eltűnne, mindez akkor is itt marad, és ez sokkal súlyosabb, mint bármi, amit összeraboltak, elkövettek.
Magyar Nemzet – Jeszenszky Géza: Biztos, hogy nincs Soros-terv
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere a Magyar Nemzetnek adott interjújában a többi között kifejti, hogy miért nem bevándorláspárti, miért tartja a nemzeti konzultációt és a Soros György elleni propagandát tragikomikusnak azután, hogy a letelepedési kötvények révén szerinte bűnözőket is beenged az ország az Európai Unióba. Az agresszív diplomácia hátrányairól is beszélt.
Hogy van-e Soros-terv, és vajon visszaküldi-e a nemzeti konzultációs kérdőívet – kérdezte a lap, mire a válasz az volt, hogy nem. Ugyanis szégyenteljesnek tartja, hogy ennyire lenézik a magyar választók intelligenciáját.
„Biztos, hogy nincs Soros-terv. Soros Györgynek vannak változó elgondolásai, de azok az állítások, amiket a szájába adnak, hazugságok”
– szögezte le. Aki ezeket a rémmeséket elhiszi, az megtévesztés áldozata lesz, de annyira átlátszók a szövegek, hogy azon csak sírni vagy nevetni lehet.
Nem kedveli Sorost, aki 1990 előtt sok jó ügyet és személyt támogatott, utána viszont kemény, sokszor unfair ellenfele volt az Antall-kormánynak. Sok mindenben, például a bevándorlás ügyében eltér a véleményük, de ettől még tragikomikusnak tartja, hogy már másodszor teleplakátolják vele az országot – mondja Jeszenszky.
Magyar Idők – Schmidt Mária: Beszéljünk többet az ellenállókról is!
Ha 56 és kormánylap, akkor interjú Schmidt Máriával. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint nem beszéltünk még eleget azokról a hősökről, akik az 1945 és 1956 közötti ellenállási mozgalmakban vettek részt. Ennél sokkal fájóbb számára, hogy a forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban főszerepet játszók számonkérése a rendszerváltás után nem történt meg.
Az ’56-os menekültek kapcsán terítékre került a migránskérdés is, amiről kifejtette, hogy szemben a migránsokkal, az 56-os menekültek integrálódni akartak. A 200 ezer magyar menekültet azért fogadták be – fejtette ki –, mert a Nyugatnak lelkiismeret-furdalása volt, hiszen korábban azt hangoztatták, hogy a szabadságért harcolókat nem hagyják magukra, aztán mégis magunkra hagytak minket. Nem a politikai döntéshozóknak volt rossz a lelkiismeretük, hanem az egyszerű embereknek. Ők segítettek, ők akartak valamit jóvátenni. Ezek a magyarok a teljesítményükkel meghálálták azt a vendégszeretetet, amelyben részesültek, és hamar integrálódtak.
„Amivel most szembenállunk, az más: ez egy népvándorlási hullám, amelynek tagjai úgy akarnak jobb életet élni, hogy ahhoz nem akarnak hozzájárulni.”
Ez óriási különbség! Nem akarnak integrálódni, nem akarják a mi törvényeinket, szabályainkat, kultúránkat átvenni, nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Abból a jólétből akarnak részesülni, amelyhez nem akarnak hozzátenni.
