Mélyütést kapott az amerikai – kínai kereskedelem azzal, hogy Donald Trump átlagosan 34%-os büntetővámmal sújtotta az Egyesült Államokba érkező kínai termékeket. Peking már korábban figyelmeztette Trumpot: ”Készen állunk mindenfajta háborúra és nemcsak kereskedelmire a nemzeti érdek védelmében.”
Peking egy pillanatig sem habozott most a válaszcsapással Trumppal szemben: ugyanolyan 34%-os vámot jelentett be az amerikai exporttal szemben! Ezenkívül 11 amerikai céget feketelistára helyeztek, és korlátozzák a jövőben néhány ritka földfém exportját az Egyesült Államokba.
Kína áruexportja az USA-ba tavaly 426 milliárd dollár volt míg az import 147 milliárd dollár. Ez váltotta ki Donald Trump dühét, de erősen kérdéses, hogy eléri-e célját az amerikai elnök. Scott Bessent pénzügyminiszter mindenesetre közölte: az az állam jár a legjobban, amelyik elsőként kezd tárgyalásokat Trumppal.
Az amerikai elnök tisztában van Kína fontosságával
Trump lányunokája már jól beszél kínaiul, mert a család tisztában van azzal, hogy ezen a nyelven többen kommunikálnak mint angolul. Kína gazdasági felemelkedése feltűnt Donald Trumpnak is, ezért egyedül Hszi Csin-ping elnököt hívta meg az elnöki beiktatásra Washingtonba. A kínaiak csapdát szimatoltak, és csak az alelnököt küldték el. Hszi Csin-ping elnök tíz évvel ezelőtt G 2 rendszert javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy együtt irányítsák a világgazdaságot. Obama elnök mosolyogva negligálta a javaslatot, Trump már az első elnöksége idején is megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután a Biden adminisztráció folytatott. Yellen pénzügyminiszter tavaly ősszel egy hetet töltött Pekingben, és azt ígérte a kínaiaknak, hogy amennyiben a demokraták győznek, akkor modus vivendit találhat egymással a világ két legnagyobb gazdasága.
De hát nem a demokraták győztek, és Trump lecsapott Kínára noha korábban úgy nyilatkozott: első külföldi útja oda vezet majd. Folynak is az egyeztetések Peking és Washington között, de láthatóan nincsen eredmény, ezért ez a vámháború a két óriás között.
Közben Pekingben folyamatosan elemzik Trump tevékenységét, és arra jutottak, hogy mindez a gyengeség jele: az USA immár nem képes fenntartani a hegemóniáját a világgazdaság fölött, és ezért előre menekül.
Sok kínai szakértő Gorbacsovhoz hasonlítja Donald Trumpot arra utalva, hogy az utolsó szovjet vezető tulajdonképp csődgondnok volt, mert képtelennek bizonyult megoldani a rendszer külső és belső problémáit, a Szovjetunió végül 1991-ben fel is bomlott.
Vang Huning, a kínai vezetés ideológusa már korábban megírta egy könyvben, hogy az USA képtelen lesz fenntartani a világhatalmat, mert a belső problémáit nem lesz képes megoldani. A kínai társadalomtudós arra utalt, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés miatt a középosztály képtelenné válik pozíciója megvédésére, és a soknemzetiségű és sokvallású államban ezért kiéleződnek az ellentétek miközben erodálódni kezd az USA vezető szerepe a kutatásban és az egész világgazdaságban.
A pekingi vezetés a sokpólusú világ mellett érvel, ezértis erősíti a BRICS-et – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködését, melyhez az utóbbi időben sok más állam is csatlakozott.
Ezzel ellentétben Donald Trump nem tart igényt szövetségesekre. Míg a Biden adminisztráció diplomáciája komoly szövetségesi hálót szőtt Kína ellen. Trump lecsapott a szövetségeseire éppúgy mint az ellenfelekre. Sőt Oroszországot megkímélte miközben Kiril Dmitrijev, Putyin gazdasági főtanácsadója Washingtonban tárgyalt. Ebből mindenki arra következtet, hogy az USA és Oroszország nagyszabású gazdasági együttműködésre készül. Jelenleg Oroszország és Kína együttműködése a csúcsra van járatva, Hszi Csin-ping elnök lesz a legfontosabb díszvendég május 9-én Moszkvában, ahol a második világháborús győzelem nyolcvanadik évfordulóját ünneplik meg.
Trump és Putyin új Jaltában hisz vagyis a világ újrafelosztásában, de Peking ennél jóval realistább. Gazdaságilag és technológiailag akarja meghódítani a világot és nem katonailag. Ráadásul a kínaiak hisznek benne, hogy az idő nekik dolgozik, mert a 100 milliós kommunista párt egy 1,4 milliárd lakosú országot irányít, amellyel hosszú távon nehezen versenghet a 330 milliós mélységesen megosztott Egyesült Államok.
