2006 október 22-én. az ünnep előestéjén gálaműsor volt a budapesti Operaházban. A szónokok veretes beszédekben emlékeztek az 1956-os forradalomra.
S miközben az ünneplőbe öltözött közjogi méltóságok és más prominensek a beszédeket hallgatták, mindenki – szónok és hallgatóság – arra gondolt, hogy mi lesz holnap, október 23-án.
Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség egykori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Sólyom László: sokféleképpen emlékezünk 56-ra
’56 hőseinek mindenki tisztelettel adózik, a forradalmat és szabadságharcot együtt ünnepli Magyarországgal az egész világ – mondta köszöntő beszédében Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepi gálaesten. Az 1956 -os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett vasárnap esti ünnepségen külföldi és magyar közjogi méltóságok, valamint 56-os szervezetek képviselői együtt emlékeztek.
A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy Magyarországra 1956 óta pozitívan tekint a világ. Történelmi jelentőségű volt az a nemzeti egység, ami az ország függetlenségi vágyában megnyilvánult. Sólyom László hozzátette, ötven évvel a forradalom után, sokféleképpen emlékezünk 56-ra, ezáltal „‘sokféle ’56 van”. A köztársasági elnök szerint azonban csak „egyetlen 56-os forradalom van”, amelyiknek alapélménye a szabadság. Sólyom László Ottlik Géza szavaival zárta köszöntőjét: „aki nem volt végig jelen, nem tudhatja, hogy van ilyen boldogság – a visszanyert emberi méltóság”.
Az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke szerint a magyar nép szabadság iránti vágya alapjaiban rengette meg a totalitárius rendszert. A Sztálin szobor ledöntése Budapesten, több volt, mint szimbolikus tett, „a páncélkommunizmus brutális sokkot kapott”. Az akkori győztesek morális vesztesekké váltak. Az, hogy ma Magyarország az európai család megbecsült tagja, abban a magyarok demokráciáért folytatott ötven évvel ezelőtti harcának nagy szerep jut.
Az Operaházban rendezett ünnepségen a köszöntők után a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével Bartók: Tánc szvitjét és Beethoven: Egmont nyitányát szólaltatták meg.
56-os emlékművet avatnak az 56-osok terére keresztelt Felvonulási téren
Hétfőn este fél nyolckor avatják fel Budapesten a Felvonulási téren az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét – olvasható a Független Hírügynökség tudósításában.
Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok, valamint beszédet mond Bocskai T. József az 56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, a szervező 56-os Emlékbizottság elnöke.
Az emlékmű megalkotásáról a kabinet korábban egy kormányhatározatban döntött, ezt követően egy nemzetközi tervpályázaton választották ki az i-y Alkotócsoport Kft.-t győztesnek.
Az emlékmű a Városliget határán áll. Alapzata egy, a korabeli utcákat felidéző terület, ebből emelkednek ki a rusztikusan rozsdás, embermagasságú vasoszlopok, amelyek közé a mű harmadáig be lehet lépni. A mű tengelye mentén előre haladva aztán oszlopok mind szorosabban helyezkednek el, egyre magasabbak lesznek, anyaguk fényesebbé válik, míg végül teljesen tömör, nyolc méter magas, rozsdamentes nemesacél tömböt alkotva egyesülnek. Ez az ék töri meg a Felvonulási tér burkolatát, utalva a forradalom e helyszínen is megjelenő erejére.
Az emlékmű avatása mellett további változás, hogy a jövőben nem Felvonulási térnek, hanem 56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.
Korábban több ’56-os szervezet kritizálta az alkotást, véleményük szerint az nem október 23-nak, hanem a novemberi megszállásnak állít emléket. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pedig pár napja azt mondta: nem eredeti ötlet alapján készült a mű, mert nagyon is hasonlít egy berlini holokauszt-emlékműhöz.
