Hasznos Archives » Oldal 50 a 53-ből » Független Hírügynökség

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

FüHü

-

2017-09-13

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

Százéves államkötvényt bocsátott ki Ausztria 3,5 milliárd euró értékben. A Bank of America Merrill Lynch, az Erste-csoport, a Goldman Sachs, a NatWest Markets és a Société Générale alkotta bankcsoporton keresztül értékesítik a kötvényt, hogy minél szélesebb befektetői körhöz jusson el.

Az érdeklődés magas volt, 10,8 milliárd euró értékben tettek ajánlatot befektetők, de az osztrák pénzügyminisztérium végül 3,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatokat – tudósít Béscből az MTI. Az államkötvény hozama 2,11 százalék. A kötvény megtérülési ideje körülbelül 44 év, így ez a leghosszabb megtérülési idejű szindikált kötvény az eurózóna államadósság piacán.

Volt már százéves kötvény

Az eurózóna országai közül eddig csak Írország és Belgium adott el százéves kötvényt, de ők zártkörű jegyzés keretében egy maroknyi vagy akár egyetlen befektetőnek értékesítették azokat. Ezek az ügyletek sokkal kisebb értékűek is voltak, egyenként 50-100 millió eurósak.

Divat és ésszerűség

Az eurózóna több országa hosszú lejáratú kötvények eladásával fordította előnyére az utóbbi években az alacsony hozamú környezetet, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő intézkedései teremtettek meg.

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

A befektetők nem igazán mutatják jelét annak, hogy elrettennének ezektől a kockázatosabb adósságpapíroktól.

MTI/FüHü

Ingyenes wifi-pontok lesznek egész Európában

FüHü

-

2017-09-12

0

Ingyenes wifi-pontok lesznek egész Európában

Az Európai Parlament megszavazta az Európa közterületein ingyenesen használható wifi hálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

582 képviselő szavazott igennel, 98 nemmel, 9-en pedig tartózkodtak az MTI tudósítása szerint. A kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy

6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen

építsenek ki hotspotokat. Főleg a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a

nagysebességű és ingyenes wifi.

Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró. A pályázatokat várhatóan már jövő év elejétől be lehet adni.

A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Kína is a tiltás mellett döntene

FüHü

-

2017-09-11

0

A világ legnagyobb gépjárműpiacának számító Kína azt tervezi, hogy betiltja a dízelhajtású és benzines személygépkocsi- és teherautógyártást és –forgalmazást. Az ipari miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják, bár egyelőre nincs céldátum.

Kína tavaly 28 millió személygépkocsit gyártott, ami közel a harmada volt a világ teljes termelésének.

A lépés „divatos”, mind a autógyárak, mind pedig az egyes országok sorra jelentik be a leállást, illetve az átállást. A többi között az Egyesült Királyság és Franciaország is pontos dátumot vállalt a benzines és dízelautók tiltására: 2040-re szeretnék kitiltani azokat az országból.

A gyártók közül egyebek között a kínai tulajdonban lévő Volvo közölte júliusban, hogy 2019-től minden új személygépkocsi modellje már elektromos motorral lesz felszerelve. 2025-re egymillió ilyen autót terveznek értékesíteni. Más globális autógyártók, mint a Renault-Nissan, a Ford és a General Motors elektromos autók fejlesztésén dolgoznak Kínában,

amelynek tervei között szerepel, hogy 2025-re az összes autóértékesítés negyedét az elektromos és hibrid meghajtású autók legyenek.

Az átállás gyökereiben fogja megváltoztatni a kínai kőolaj iránti kínai keresletet – írja cikképen az AP. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az ázsiai ország az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója.

Pikáns: Kínaiaké a Rosznyefty 14 százaléka

FüHü

-

2017-09-08

0

A CEFC kínai beruházási csoport bevásárolta magát a világ vezető tőzsdéin jegyzett orosz olajvállalatába, a Rosznyeftybe, miután megvette a QIA katari befektetési alap és a Glencore svájci cégcsoport konzorciumának 14,16 százalékát.

A vételi árról a Rosznyefty vezetője nem közölt semmit, hozzátette azonban, hogy az ügylet lezárásához a kínaiaknak még néhány engedélyt be kell szerezniük – írja az MTI. A Reuters a kínai cég egyik képviselőjét idézve ugyanakkor azt mondta, hogy 9,1 milliárd dollárt fizettek a 14,16 százalékért.

A kínai befektető hitelből vásárolta meg a részesedést, a hitelnyújtó pedig egy európai bank volt.

A Rosznyefty többségi tulajdonosa az orosz állam, 50 százalék plusz egy részvénnyel, a második legnagyobb résztulajdonos pedig az olajipari BP, 19,75 százalékkal.

Lehet-e egységes informatikai rendszere az EU-nak?

FüHü

-

2017-09-05

0

Lehet-e egységes informatikai rendszere az EU-nak?

Óriási a szakadék a fejlett Skandinávia és az elmaradott Délkelet-Európa között – állapítja meg a Politico európai kiadása. A végeredmény az, hogy az 500 milliós egységes piac fikció, mert az EU polgárainak csaknem fele alig vagy egyáltalán nem használja az internetet. Ugyanis drága – legalábbis a jövedelmekhez képest.

Míg a magyarok vagy bolgárok jövedelmük viszonylag jelentős részét költik arra, hogy egyáltalán legyen internetkapcsolatuk addig Skandináviában ezt természetesnek veszik, hiszen csaknem ingyen van. Nem azért, mert annyira olcsó, hanem mert a jövedelmekhez képest nem éri el annak 1%-át sem.

Finnországban 0,95%, Svédországban 0,97%. A listavezető Ausztria, ahol csak 0,66%. Ehhez képest Magyarországon 7,15. Nálunk rosszabbul csak Bulgária teljesít az uniós államok közül: 7,75%. Érdekes, hogy Románia ezen a téren sokkal jobban áll: 1,85%, Lengyelország 1,47%, Csehország 3,44%. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy

Németországban és Nagy Britanniában az emberek 80%-a vásárolt már az interneten,

Olaszországban és Spanyolországban minden második, de Romániában csak minden nyolcadik.

Az EU átlaga így 55% míg az Egyesült Államoké 79%. És akkor még nem beszéltünk Kelet-Ázsiáról mindenekelőtt Japánról és Dél Koreáról, ahol a digitalizáció jóval előrébb tart mint Európában.

A Politico technikai szerkesztőségének vezetője megállapítja:

ilyen körülmények között az egységes uniós szabályozás még ronthat is a helyzeten, mert annyira különböző egymástól a különböző tagállamok életszínvonala.

Még rosszabb hír az elmaradottabb déli és keleti tagállamok számára: a különbség a fejlett észak és a többi régió között inkább nő, mint csökken. Skandinávia a globális gazdaság élvonalában van, nem utolsósorban amiatt, hogy az internetes hozzáférés tekintetében szinte mindenkit megelőz. A leszakadó Dél és Kelet viszont attól is szenved, hogy polgárai jóval kevésbé nyitottak az internet használatára, mint a skandinávok.

Összefügg ez az iskolarendszerrel is, hiszen az informatika kiemelt tantárgy Skandináviában míg a többi tagállamban futottak még kategóriában van.

A digitális analfabéták száma jóval nagyobb az EU déli és keleti tagállamaiban mint északon,

ahol szisztematikusan igyekeznek megteremteni az egész társadalom átállását az informatika korára. A helyzet persze nem reménytelen, hiszen Észtország épp a skandináv államokat utánozva jutott el a digitális személyi igazolványig, mely már a polgárok összes fontos adatát tartalmazza.

Az egységes informatikai rendszer tehát a Politico szerint a jövő zenéje, de ennek ellenére az 500 milliós piac olyan jelentős, hogy mindenki csakis a saját kárára hagyhatja azt figyelmen kívül.

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

FüHü

-

2017-09-05

0

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

FüHü

-

2017-09-04

0

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

„Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

Öt év múlva euró lehet Romániában

FüHü

-

2017-08-28

0

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. A feltételek már most is adottak lennének. Egyébként nem csak náluk.

Teodor Melescanu a Rzeczpospolita lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, „így akár holnap” csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.

„Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót” –

– idézi interjúját az MTI.

A román gazdaság

A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal nő; az első félévben 5,8 százalékkal bővült a tavalyi esztendő első hat hónapjához képest. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, csakúgy mint Magyarország – emlékeztet az MTI.

Az Euróövezet

Az euróövezetben jelenleg 19 tagja van, az eddigi utolsó csatlakozó Litvánia volt, amely 2015-től tag.

Szlovákia már korábban csatlakozott, de az egykori térségbeli gazdasági éllovas Magyarország, illetve Csehország máig nem, miként Lengyelország sem. Pedig ha csak a gazdasági mutatókat vesszük a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnék a kérdést (de nem igazán ambicionálják, bár mostanában mintha többet lehetne hallani róla).

S már mi is gondolkodhatnánk benne,

hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

Dél-Koreában börtön jár korrupcióért: öt évet kapott a Samsung trónörököse

FüHü

-

2017-08-25

0

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

Li Dzse Jong a bíróságon
Fotó: MTI/EPA pool/Csung Szung Dzsun

Az alelnök mindenáron biztosítani akarta, hogy a család kezében maradjon a Samsung, amely egymaga Dél-Korea GDP-jének a 23%-át állítja elő. Ezért

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

43 milliárd wont (32,3 millió eurót) utaltak át az elnökasszony bizalmasának, aki el is intézte az ügyet.

A sikeres ügyintézés eredményeképp a bizalmas, akit a dél-koreai sajtó csak sámánasszonyként emleget, egymilliárd won értékben vett versenylovat a lányának. A lányka sikeres lovas versenyző volt, az olimpiákon is eredményesen képviselte Dél Koreát.

A Samsung-trónörökös ezt a vádat elismerte, mert nem tudta letagadni, de a többi ügyben azt állította: a Samsung vezérkara eltitkolta előle az ügyet. Ezt senki sem hitte el, de

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

Aki már előzetesben volt és most öt évig börtönben is marad.

Édesapját is elítélték korábban korrupciós ügyben, de egy napot sem töltött börtönben. Miért? Mert elnöki kegyelemben részesült. Most erre csekély az esély. Ugyanis maga az elnökasszony is előzetesben csücsül számtalan korrupciós vád miatt. A mostani elnök épp azzal nyert választást, hogy megígérte: komolyan fellép a korrupció ellen.

Mi lesz a Samsung élén? A trónörökösnek van egy nővére. Ő a Samsung szállodahálózatát irányítja. Menedzseri tapasztalata tehát van. Csak épp nem ott, ahol az igazán fontos a Samsungnak. Az elektronika adja az erejét a vállalat birodalomnak, és persze a családi vagyonnak.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

De a papának minden bizonnyal több van, csak senki nem tudja, hogy hol. A Samsung ettől függetlenül kiváló eladási eredményeket produkált, a profit több mint 80%-al nőtt. Persze volt honnan, hiszen a Note 7 néha kigyulladt, és ez nem tett jót a Samsung presztízsének. A nemrég piacra dobott Note 8 viszont ígéretesnek mutatkozik. Vagyis a Samsung jól megy, de új főnököt kell találnia.

A Bundesbank a választások előtt hazavitte az aranykészlet nagy részét

FüHü

-

2017-08-25

0

A Bundesbank a választások előtt hazavitte az aranykészlet nagy részét

Megvizsgáltunk minden egyes aranyrudat és le is mértük őket. Nincs okunk a reklamációra – hangsúlyozta a Bundesbank igazgatósági tagja, Carl-Ludwig Thiele a kamerák előtt. A német aranykincs, melyet a hidegháború idején New Yorkban, Londonban és Párizsban tartottak, jórészt hazatért.

Nem kis értékről van szó: a 270 ezer aranyrúd a mai árfolyamon 120 milliárd eurót ér. Már a súlya is tekintélyes: 3378 tonna.

Miért vitték külföldre a Bundesbank aranykészletét? Azért, mert a hidegháború idején a Német Szövetségi Köztársaság frontországnak számított. Biztosabb az aranykészlet a Rajnától nyugatra – ez a konszenzus alakult ki a német elitben a gazdasági csoda idején, amikor Németország újra Európa vezető gazdasági hatalma lett. Így

a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.

De miért maradt ott a berlini fal leomlása után?

Sokan tették fel ezt a kérdést különösen a pénzügyi válságok idején, amikor az arany hagyományosan felértékelődik. A német Számvevőszék 2012-ben szólította fel a Bundesbankot, hogy most már itt az ideje az aranykészlet hazaszállításának. A Bundesbank szép csendben meg is kezdte ezt, de ezt nem verték nagy dobra. A biztonság ugyanis sokba kerül. Most, hogy az aranykészlet java hazakerült 7,7 millió euróra rúg a számla.

Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.

A Banque de France trezorjában immár semmi sincs pedig eddig 374 tonna német aranyat őriztek ott. Mire használja fel a Bundesbank ezt a hatalmas értékű aranykincset?

A hazaszállítás önmagában egy sikeres PR akció és a szeptemberi választások előtt minden bizonnyal megerősíti Angela Merkel kancellár pozícióját.

A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.

A nyugdíjkassza Németországban ugyanolyan gondokkal küzd mint nálunk és mint a legtöbb európai államban: túl sok az öreg és túlságosan kevés a munkaképes fiatal. A Bundesbank teljes mértékben elzárkózik attól, hogy az aranykészletet erre használják fel.

Macron francia elnök az eurozóna átfogó reformját javasolja: egységes pénzügyminisztériumot, amely központilag kezelné a tagállamok államadósságát. Schauble német pénzügyminiszter ezt egyáltalán nem fogadja el, de az eurozóna reformjával egyetért. Ennek

a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,

melynek nagyrésze évtizedek múltán hazatért abba a Németországba, amely vitathatatlanul Európa meghatározó gazdasági nagyhatalma. A szeptemberi választás után kiderülhet, hogy mi lesz az eurozóna reformjával és mire használják fel Németország aranykészletét, melynek értéke – mai árfolyamon – 120 milliárd dollár.

Hasznos

Volt már százéves kötvény

Divat és ésszerűség

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

Az Európai Parlament megszavazta az Európa közterületein ingyenesen használható wifi hálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen

nagysebességű és ingyenes wifi.

A világ legnagyobb gépjárműpiacának számító Kína azt tervezi, hogy betiltja a dízelhajtású és benzines személygépkocsi- és teherautógyártást és –forgalmazást. Az ipari miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják, bár egyelőre nincs céldátum.

amelynek tervei között szerepel, hogy 2025-re az összes autóértékesítés negyedét az elektromos és hibrid meghajtású autók legyenek.

A CEFC kínai beruházási csoport bevásárolta magát a világ vezető tőzsdéin jegyzett orosz olajvállalatába, a Rosznyeftybe, miután megvette a QIA katari befektetési alap és a Glencore svájci cégcsoport konzorciumának 14,16 százalékát.

Németországban és Nagy Britanniában az emberek 80%-a vásárolt már az interneten,

ilyen körülmények között az egységes uniós szabályozás még ronthat is a helyzeten, mert annyira különböző egymástól a különböző tagállamok életszínvonala.

A digitális analfabéták száma jóval nagyobb az EU déli és keleti tagállamaiban mint északon,

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

Furcsa szerepcsere

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

Feszült a helyzet

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. A feltételek már most is adottak lennének. Egyébként nem csak náluk.

A román gazdaság

Az Euróövezet

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.

Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.

A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.

a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA