Fontos

Miért támadta meg Izrael Iránt?

A két ország évek óta árnyékháborút vív. Konfliktusuk mára nyílt harcicselekményekig jutott. Izrael légicsapásokat hajtott végre szombaton Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg.

A főváros, Teherán lakói által látott és hallott csapások hetekkel azután történtek, hogy Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtte ki Izraelre, és izraeliek millióit kényszerítette arra, hogy menedékházakba húzódjanak. Irán azt mondta, hogy e hónap eleji támadása megtorlás volt, amiért Izrael meggyilkolt egy iráni parancsnokot és a térségben Irán által támogatott csoportok több vezetőjét.

Izrael és Irán közelmúltbeli légitámadásai megtörték a közvetlen katonai összecsapások elkerülésének régóta fennálló gyakorlatát.

Íme egy pillantás mindarra, amit tudunk az Irán elleni izraeli katonai akcióról és azokról az eseményekről, amelyek idáig juttatták az országokat.

Az izraeli hadsereg szombaton hajnali 2 óra 30 perckor kiadott közleményében közölte, hogy „pontos csapásokat hajt végre iráni katonai célpontokra”, és azt mondta, hogy az Irán és szövetségesei által Izrael ellen több mint egy éve tartó támadásokra reagálva hajtja végre az akciót. Ez egy ritka elismerés volt Izrael részéről az iráni területen folytatott katonai tevékenységről, mert eddig nem ismerte el közvetlenül a támadások tényét.

Teheránban reggel 6 óra után a katonaság közölte, hogy a csapások véget értek. Izraeli tisztviselők szerint a támadás körülbelül 5 óra körül ért véget, miután 20 célpontot találtak el. Az áprilisi légicsapások után során Izrael körülbelül öt napot várt, hogy válaszoljon a teheráni október 1-i rakétatámadásra. Ezúttal a 25 napos válaszreakciót több tényező is indokolta, beleértve az Izrael és a Biden-kormányzat közötti tárgyalásokat, az amerikai légvédelmi rendszer megérkezését és a zsidó ünnepeket. A közelgő amerikai választások is  befolyásolhatták Izrael kivárását.

A múlt héten kiszivárgott két titkos amerikai hírszerzési dokumentum műholdfelvételeket írt le az izraeli katonai felkészülésről egy esetleges Irán elleni csapásra, és betekintést engedett a tervekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakba.

Hogyan jutott Izrael és Irán idáig?

Irán és Izrael ellentéte évtizedeken át árnyékháborúnak minősült. Irán szövetséges csoportok hálózatát, köztük a Hamászt és a Hezbollahot használta fel izraeli érdekeltségek elleni támadására, Izrael pedig magas rangú iráni tisztviselőket és atomtudósokat gyilkolt meg, és kibertámadásokat szervezett Irán ellen. A köztük lévő közvetlen konfliktus idén robbant ki, a Hamász által Izrael elleni tavaly október 7-i támadások nyomán.

Áprilisban Irán rakéták és drónok százait indította Izrael ellen – ez volt az első közvetlen támadás az ország ellen –, megtorlásul a Szíria fővárosában, Damaszkuszban található iráni nagykövetség épületére adott izraeli csapásért, amelyben három vezető iráni parancsnok meghalt.

Izrael nagyrészt meghiúsította az iráni rakétatámadást az Egyesült Államok és más szövetségesei és saját légvédelme segítségével, majd közvetlen támadással válaszolt.

Aztán július végén izraeli repülőgépek megölték a Hezbollah egyik vezető parancsnokát Libanon fővárosában, Bejrútban, egy rakétatámadásért megtorlásul, amelyben legalább 12 ember meghalt. Egy nappal később a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije meghalt egy teheráni robbanásban.

Az iráni kormány és a Hezbollah megfogadta, hogy megtorolják, de sokak meglepetésére Irán nem tett azonnali lépéseket.

Október 1-jén rakétát lőtt Izrael ellen, amivel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bosszút állt Haniyeh meggyilkolása miatt.

Az Irán által támogatott Hezbollah és a Hamász súlyos meggyengítése után Izrael megpróbálta egyensúlyba hozni stratégiai céljait szövetségesei – különösen az Egyesült Államok – azon aggodalmaival, hogy egy új támadás szélesebb körű regionális háborút indíthat el.

Az izraeli kormány közölte a Biden-adminisztrációval, hogy elkerüli az iráni nukleáris dúsítási és olajkitermelési telephelyek elleni csapást – mondta két tisztviselő. A bizalmas diplomácia egyeztetés érdekében névtelenül nyilatkozó tisztviselők azt mondták: Izrael beleegyezett, hogy támadásait az iráni katonai célpontokra összpontosítsa.

Amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb közel-keleti konfrontációba keverednek a kevesebb mint két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt.

A szombati támadás során Izrael azt mondta, hogy harci gépei rakétagyártó létesítményeket, föld-levegő rakétakilövőket és más katonai helyszíneket vettek célba. Az iráni nemzeti légvédelmi erők szerint Izrael katonai támaszpontokat támadott meg három iráni tartományban, köztük Teheránban is, szerintük „korlátozott károkat” okozva. Az iráni hadsereg közölte, hogy két légvédelemben dolgozó katonája életét vesztette a csapásokban.

Azzal, hogy elkerülte a nukleáris vagy olajinfrastruktúra helyszíneit, Izrael valószínűleg korlátozni akarta a két ellenfél közötti teljes háború valószínűségét, amely pusztító hatással lenne a régióra.

Izrael a közelmúltban megmutatta, hogy képes nagy távolságra is légicsapásokat végrehajtani.

A hutik elleni támadások során Jemenben szeptember végén az izraeli erők több mint ezer mérföldet repültek, hogy megtámadják az erőműveket és a hajózási infrastruktúrát, felderítő repülőgépekkel és több tucat vadászgéppel, amelyeket repülés közben kellett tankolni. Az Izraeltől mintegy 1000 mérföldre fekvő Teherán hasonló hatótávolságon van.

Iránnak sokkal erősebb a légvédelme, mint Libanonnak és Jemennek, de Izrael megmutatta, hogy velük szemben is előnye.

Áprilisban Irán első rakétatámadásának megtorlásaként egy izraeli légicsapás megrongált egy S-300-as légvédelmi rendszert Natanz közelében, egy közép-iráni város közelében, amely kritikus fontosságú az ország atomfegyver-programja szempontjából. Nyugati és iráni tisztviselők azt mondták, hogy Izrael légi drónokat és legalább egy rakétát lőtt ki  harci repülőgépről a támadás során.

Ez a csapás megmutatta, hogy Izrael képes megkerülni Irán védelmi rendszereit, és megbénítani azokat.

A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni kutatóintézet szerint Izraelnek további lehetőségei vannak: Jericho 2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek körülbelül 2000 mérföld (kb. 3200 km) távolságban lévő célpontokat érhetnek el, és Jericho 3 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek olyan célpontokat is elérhetnek amelyek több mint 4000 mérföldre, azaz majdnem 6500 kilométer távolságra vannak.

Biden elnök ebben a hónapban kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást. A Fehér Ház szombaton támogatásáról biztosította Izrael hadműveletét, célzottnak és arányosnak nevezve azt.

Egy amerikai tisztviselő szombaton azt mondta, hogy Izrael figyelmeztette a Biden-adminisztráció illetékeseit a támadás előtt, de nem kívánta megmondani, hogy mennyivel előtte. Egyes elemzők szerint a közelgő amerikai elnökválasztás és az a tény, hogy Biden nem pályázik második ciklusra, megnehezíthette az adminisztrációt az izraeli fellépés befolyásolásában és esetleges korlátozásában.

A Fehér Ház szombati újságíróknak tartott hivatalos tájékoztatása szerint a kormányzat úgy véli, hogy az izraeli támadásnak véget kell vetnie Izrael és Irán közötti katonai cselekményeknek, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Államok ismét Izrael védelmére kel, ha Irán megtorolja.

Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.

Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna  területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.

A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.

NATO paradoxon

Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.

Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát

– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium  Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

A Budapesten működő Danube Institute három év alatt félmilliárd forintot fordított  a Batthyány Lajos Alapítványra. Honnan kapta a Batthyány Lajos Alapítvány a sok milliárdos állami támogatást? Rogán Antal minisztériumától, mely egyszerre felügyeli a titkosszolgálatokat és a médiát, melyek szimbiózisa évtizedes hagyomány Magyarországon.

Az Átlátszóból derül ki, melynek működését sasszemmel vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt ügyködését, melynek nemrég alakított kutatóintézetét Horváth József altábornagy, a titkosszolgálat veteránja igazgatja, aki pályafutását a III/3-as ügyosztályon hadnagyként kezdte meg még a rendszerváltás előtt.

Milyen műveket finanszíroz a Danube Institute a magyar adófizetők pénzéből? Az intézet honlapján nemrég tűnt fel egy tanulmány, melynek szerzője: Melissa Ford Maldonado, aki a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója. Trump elnöksége idején Melissa Ford Maldonado a Fehér Ház tanácsadói csapatában dogozott mint a Belpolitikai Tanács munkatársa. Mostani dolgozatának címe: „A magyar migrációs politika és annak tanulságai Texas számára”. Texas állam sziklaszilárdan áll Trump mögött, a Texas Public Policy Foundation része annak a csapatnak, mely kidolgozza Trump elnöki programját.

A Heritage Foundation Project 2025 programját jelentős mértékben a nemzeti együttműködés rendszerének tapasztalataira építette:

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

A Heritage Foundation programja olyan heves szakmai kritikát kapott az USA-ban, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle – szavakban. Kevés kétség van afelől, hogy amennyiben megválasztják, akkor megpróbálja követni Orbán Viktor útját a jogállami normák leépítésében.

A magyar külügy is szép pénzeket fordít Trump támogatására illetve Orbán népszerűsítésére az USA-ban, olykor nem riadnak vissza a nyílt propaganda hazugságoktól sem: a lengyelországi választások idején például azt közölte X-en a washingtoni magyar nagykövetség által finanszírozott amerikai cég, hogy

“Soros György el van szánva arra, hogy megsemmisítse Magyarországot és Lengyelországot, ez ellen fel kell lépnünk!”

Az Orbán kormány pénze nem mindenkinek hoz szerencsét: Tucker Carlsont épp azért rúgta ki a Fox Televízió mert Magyarországon interjúzott Orbán Viktorral és másokkal anélkül, hogy ehhez megkapta volna az őt alkalmazó televízió engedélyét.

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Legalábbis így értesült Charles Gati, magyar származású amerikai politológus, aki régebben igencsak kedvelte Orbán Viktort. Charles Gati szerint nem állami támogatásból jött össze a 10 millió dollár Trump kampányának támogatására hanem Orbán Viktor hűséges oligarchái dobtak össze ennyit annak érdekében, hogy az USA következő elnökét újra Donald Trumpnak hívják. Nem csoda, hogy Orbán Viktor és hívei ennyire lelkesednek Donald Trumpért: a magyar miniszterelnök Strasbourgban erősítette meg, hogy pezsgőt bontanak, ha Trump nyer.

A demokrata adminisztráció ugyanis el van szánva arra, hogy levegye a sakktábláról Orbán Viktort, és Brüsszel álláspontja ugyanez.

Pénteki rádiós interjújában a miniszterelnök így fogalmazott:

”Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

A magyar miniszterelnök mind a mai napig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki személyes jóbarátja Blinken amerikai külügyminiszternek. Orbán Viktor többször is elmondta: nincs B terv arra az esetre, ha nem Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban.

A Danube Institute legutóbbi konferenciáján egy Trumphoz közelálló újságíró felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy nagyon is szükség lehet B tervre, mert Trump győzelmi esélye maximum 50%. Ezenkívül azt is elmondta Trump közeli ismerőse, hogy a 78 éves elnökjelöltet rendkívüli mértékben megviselte a kampány és különösen a merényletek, ezért szellemileg nincsen csúcsformában.

Kikből állhat a Trump kormány?

A brüsszeli Politico igyekszik megtippelni, hogy az egyszemélyi döntésekhez ragaszkodó Trump kit bíz meg politikának végrehajtásával.

“Olyan Trump körül a légkör mint Észak Koreában: mindenki végtelenül szervilis Mar-a – Lagoban” – írta Lindsey Graham republikánus szenátor arról a floridai villáról, melyet Trump elnöksége idején szívesen használt második Fehér Házként.

Kiből lehet külügyminiszter? Mike Pompeo megőrizte Trump bizalmát, tehát ő folytathatja is a külügyminiszteri poszton. Őt annak idején kétszer is kifogadta Orbán Viktor: egyszer az amerikai külügyminiszter azért lobbizott, hogy orosz földgáz helyett Magyarország vásárolja “a szabadság földgázát” az USA-ból, máskor pedig a Huawei 5G rendszeréről akarta lebeszélni a magyar kormányfőt  – mindkét esetben sikertelenül.

Esélyes lehet a külügyminiszter posztjára még Bill Hagerty republikánus szenátor és Ric Grenell, aki Trump elnöksége idején berlini nagykövet volt.

A pénzügyminiszter  újra Steve Mnuchin lehet, de van két másik jelölt is: Howard Lutnick, a Cantor Fitzgerald pénzügyi befektetési cég főnöke és Robert Lightizer, aki kereskedelmi tanácsadó volt Trump kormányzása idején.

Valamilyen fontos szerepet kaphat a gazdaság irányításában Scott Bessent, aki korábban a Soros pénzügyi vállalkozás befektetési igazgatója volt és Hank Paulson, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg Kína egyik legfőbb lobbistája Washingtonban.

Trump összeveszett korábbi hadügyminisztereivel, ezért új ember kerül a Pentagon élére. A Politico szerint Mike Waltz, aki szolgált a Pentagonban, és jelenleg Trump tanácsadója nemzetbiztonsági ügyekben, az egyik esélyes, a másik Tom Cotton republikánus szenátor Arkansasból.

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

2016-ban kőkemény kampányt folytatott Kína ellen, majd két évig barátkozott a második számú világhatalom vezetőivel, akik Pekingben a Tiltott Városban fogadták, ahol Trump unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Azután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök tovább fokozott. Trump most is mennydörög Kína ellen, de legfőbb pénzügyi támogatója, a világ leggazdagabb embere Elon Musk Kína barát húrokat penget, mert a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akció” megtételét, ha észak-koreai csapatok lépnek be az ukrajnai háborúba, miután kiderült, hogy az elszigetelt ország katonái ezrei tartózkodnak Oroszországban.

Október eleje és közepe között Észak-Korea legalább 3000 katonát szállított Kelet-Oroszországba hajókon keresztül az észak-koreai Wonsan régióból a kelet-oroszországi Vlagyivosztokba – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

„A Biden-Harris kormánynak világossá kell tennie, hogy a konfliktusba belépő észak-koreai csapatok vörös vonalat jelentenek az Egyesült Államok számára” – mondta  Mike Turner közleményében.

„Ha az észak-koreai csapatok megtámadják Ukrajna szuverén területét, az Egyesült Államoknak komolyan meg kell fontolnia, hogy közvetlen katonai akciót indít az észak-koreai csapatok ellen”

– tette hozzá. „Még nem tudjuk, hogy ezek a katonák az orosz hadsereggel együtt harcba szállnak-e, de ez minden bizonnyal nagyon aggasztó” – mondta.

Hozzátette, hogy a kiképzés befejezése után a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd harcba bocsátkozhatnak az ukrán hadsereg ellen, ami „bizonyítaná Oroszország növekvő elkeseredettségét az Ukrajna elleni háborúban”.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea  közel 10 000 katonát küld  Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erőkért. Zelenszkij a belgiumi Brüsszelben beszélt arról, hogy Phenjan már taktikai személyzetet és tiszteket küldött országába.

Azok a jelentések, amelyek arról szólnak, hogy az észak-koreai csapatok a harcba való belépés szélén álltak, felhívták az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Ukrajnának adott nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

„Ha az észak-koreai csapatok orosz területről támadják meg Ukrajnát, Ukrajnának meg kell engedni, hogy amerikai fegyvereket használjon a válaszadáshoz.”

– jelentette ki Turner.

Az Oroszországért Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák óriási előrelépést jelentenének a két ország kapcsolatában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető   júniusban  partnerségi megállapodást írt alá, és ígéretet tettek arra, hogy kölcsönös segítséget és védelmet nyújtanak az ellenségekkel szemben. Ráadásul Phenjan tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is biztosított Moszkvának, cserébe a  nukleáris és űrprogramokhoz való segélyhez és technológiához való hozzáférésért.

Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kazanyban tart csúcstalálkozót a nyugati világgal szembenálló szervezet a BRICS, mely eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben sok új állam is csatlakozott hozzá: Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek.

Több állam is kérte felvételét: Szaúd Arábia és Törökország is részt vesz a csúcstalálkozón Kazanyban. A török diplomácia arról tájékoztatta az orosz szervezőket, hogy a legmagasabb szinten vesznek részt a csúcson vagyis jelen lesz Erdogan elnök is. Ez azért érdekes, mert Törökország a NATO tagja vagyis a Nyugat katonai rendszerének része. Erdogannal igen szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki korábbi elnöki beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

“Magyarország nem a megfelelő blokkban van”

Ezt közölte a közszolgálati médiában Békés Márton, a Terror Házának tudományos igazgatója, akinek Schmidt Máriával együtt az a feladata Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében, hogy ideológiai szósszal öntsék le a miniszterelnök mindenkori ténykedését.

A strasbourgi viták következményét Orbán Viktor maga vonta le:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Minthogy a demokrata adminisztráció törekvése hasonló Washingtonban, ezért mondhatta azt Békés Márton, hogy “nem ebben a blokkban van a helyünk.” Ez ugyanaz a reakció mint amilyet Orbán Viktor az Európai Néppárttal szemben tanúsított: kilépett mielőtt kirúgták volna. Ma már deklaráltan Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az első számú ellenfél Orbán Viktor számára Brüsszelben. Minthogy Németország következő kancellárja várhatóan Merz lesz vagyis a CDU-CSU koalíció vezetője, ez nem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek, aki minden reményét Trumpba veti, aki fütyül Európára viszont szívesen átvenné Orbán Viktor autokrata rendszerét. Szijjártó Péter már tizenegyszer járt Oroszországban azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, így nem csoda, ha

az Amerikai Népszava orosz ügynöknek nevezte a magyar külügyminisztert.

A BRICS pontosan október 22-23-án ülésezik Kazanyban. A magyar forradalom 1956-ban épp azt a nemzeti egységet mutatta fel, hogy jóformán senki sem kíván a szovjet blokkhoz tartozni Magyarországon. Nagy Imre miniszterelnök be is jelentette a kilépést a Varsói Szerződésből. Válaszul megérkeztek a szovjet csapatok, és Nagy Imrét felakasztották. Orbán Viktor épp Nagy Imre temetésén vált országosan ismert politikussá amikor kiadta a jelszót 1989-ben: ruszkik haza! Azóta Orbán politikája egy cseppet megváltozott, de Magyarország helyzete aligha: a miniszterelnök nemigen rendezhet népszavazást arról, hogy akartok-e a keleti blokkba tartozni?!…

Korrupció az ukrán hadügyben

Umerov hadügyminiszter leváltotta három helyettesét, és irányítása alá vonta a katonai hírszerzés fegyver beszerzési vállalkozását. Az ok: korrupció. Bár Zelenszkij elnök több kampányt is indított a korrupció ellen az ukrán hadügyben a nyugati szövetségesek kérésére, de ezzel csak csökkenteni tudta a probléma súlyát, de megoldani nem.

Most viszont Zelenszkij győzelmi tervének legfőbb követelése az, hogy Ukrajnát mielőbb hívják meg a NATO-ba. Az ukrán elnök azért sürgeti ezt, mert Trump győzelme esetén jelentősen csökkenhet Ukrajna támogatása sőt teljes mértékben meg is szűnhet. Zelenszkij szerint Ukrajna csak akkor érezné magát biztonságban, ha a NATO meghívná a tagjai közé. Csakhogy Putyin számára Ukrajna NATO tagsága vörös posztó, ezt az orosz elnök nem tudja elfogadni hiszen épp azért indította meg a háborút, hogy ezt megakadályozza.

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Putyin agresszióját követően 2022 tavaszán Umerov Törökországban tárgyalt Abramoviccsal, Putyin kedvenc oligarchájával. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert mindkettőjüket megmérgezték – írja most a Washington Post, amely arra nem tér ki, hogy ki lehetett ezért a felelős, de minden valószínűség szerint vagy az orosz vagy pedig az ukrán titkosszolgálat állt az akció mögött. Budanov altábornagy, a katonai titkosszolgálat vezetője Kijevben, a kemény vonal képviselője, aki megígérte Jake Sullivannek, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, hogy jövőre nagy offenzívát indítanak az oroszok ellen a megszállt területek visszaszerzése érdekében. Ezt az ukrán hadsereg nem tartja reálisnak: Zaluzsnij tábornok, az akkori vezérkari főnök, kísérletezett ilyen nagy offenzívával, de ez tökéletesen kudarcba fulladt miközben Ukrajna feláldozott kilenc jól felszerelt dandárt a semmiért. Zaluzsnij tábornok a kudarcot látva titkos tárgyalásokba kezdett Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki annak idején nem támogatta az ukrajnai agresszió tervét, de Putyin mégiscsak meghagyta tisztségében, sőt jelenleg ő az ukrajnai orosz hadsereg parancsnoka. Zaluzsnij tábornokot Zelenszkij leváltotta, és kinevezte londoni nagykövetnek, de

az egykori vezérkari főnök nem távozott Kijevből, mert szeretne Zelenszkij utóda lenni az elnöki székben.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Ha Kamala Harris győz, akkor újraértékelik ugyan a külpolitika prioritásait, de a fő vonal változatlan marad: az USA és az Európai Unió együtt továbbra is támogatja Ukrajnát.

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Mindebből az következik Ukrajna számára, hogy csökken a nyugati támogatás, és növekszik Washington nyomása: egyezzetek ki Putyinnal! Nyugati támogatás nélkül a telet sem biztos, hogy átvészeli Ukrajna, amelynek azzal is szembe kell néznie, hogy

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Megállapodhat-e úgy Putyin és Zelenszkij, hogy egyikük se veszítse el az arcát? Valószínűleg nem. Trump könnyedén feláldozná az ukrán elnököt, ha cserében Putyin lemondana Irán támogatásáról. A nagyhatalmak cinikus üzletelése korábban is így ment, de akkor még nem volt internet. Manapság jóval nehezebb moralizáló propagandával elfedni a hatalmi érdekeket, de azért mindenütt megpróbálkoznak ezzel, mert a társadalom előtt valahogy meg kell indokolni a megnyerhetetlen háborúkat, melyekben százezrek halhatnak meg, és országok mehetnek tönkre  a nagy semmiért.

Folytatódik Putyin Windows programja

0

Úgy néz ki folytatódik az orosz titkosszolgálat sajátos Windows programja: újabb most éppen a tizedik emeletről “kiesett” üzletember hulláját fedezte fel a titkosszolgálat.

Mihail Rogacsov egykor nagy ember volt Oroszország üzleti életében: a Jukosz alelnökeként szolgált a másik Mihail, Hodorkovszkij alatt. Mindketten úgy kerültek az akkor legnagyobb orosz olajtársaság vezérkarába, hogy a titkosszolgálat privatizálta az orosz ipart. Ekkor vált dollármilliárdossá a titkosszolgálat tisztikarának egy része. Ők választották ki Putyint Jelcin elnök örökösének. A KGB egykori alezredese ujjászervezte a titkosszolgálatot, amely a háttérből irányította a rendszerváltást. Amint megerősödött, Putyin megkezdte a leszámolást azokkal, akik hatalomra segítették: Mihail Hodorkovszkijt letartóztatták, és hosszas börtönbüntetésre ítélték. Csak Angela Merkel kancellárnak köszönhette, hogy élve szabadult: 2013 óta Nyugaton szervezi az ellenzéket. Berezovszkijt, a másik dollármilliárdost Nagy Britanniában meggyilkolta az orosz titkosszolgálat.

Most Mihail Rogacsovot tette el látványosan láb alól: az orosz Windows program üzenet az elitnek, hogy eddig és ne tovább! Az orosz rendőrség sietett öngyilkosságnak minősíteni az üzletember halálát noha a hullát “véletlenül” épp a titkosszolgálat egyik munkatársa fedezte fel, aki a főnöke kutyáját sétáltatta az ablak alatt. Nyilván neki kellett jelentenie, hogy az akció teljes sikerrel zárult Moszkvában. Miért kellett meghalnia Mihail Rogacsovnak? Kiknek üzent a látványos gyilkossággal Vlagyimir Putyin?

Kémhisztéria Moszkvában

Bár a sztálini időket nem éri el, de Putyin üldözési mániája már lassacskán olyan helyzetet teremt Oroszországban, hogy mindenkinek félnie kell: inoagentnek a külföld ügynökének nyilvánítják, és akkor vele szemben a katonai törvénykezés alkalmazható, mely szerint az árulónak halál jár! Szmerty spionam! Halál a kémekre! A Szmers ezerszám gyilkolta az oroszokat a második világháború idején. A Szmers vezetője, Abakumov – Sztálin kedvence – később rövid időre a KGB elődjének főnöke lett. Sztálin kémhisztériája nem volt teljesen alaptalan, és a Putyiné sem az.

A CIA nem véletlenül tudta hónapokkal előre megjósolni az Ukrajna elleni agressziót: az orosz elit belső köreiből jöhetett az információ.

Putyin Windows programjának korábbi áldozata is azt mutatta, hogy az orosz elit sok tagja állhat kapcsolatban a külföldi hírszerzéssel: Ravil Maganov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke egy kórház ötödik emeletéről zuhant ki Moszkvában. Miért? A Wall Street Journal információi szerint ő volt az, aki eljuttatta Putyin külföldi barátainak egyik névsorát a brit hírszerzésnek, amely azt továbbadta a CIA-nek. A listán olyan külföldi politikusok, üzletemberek szerepeltek, akik a Gazprombankon keresztül rendszeres fizetést kaptak Putyintól. Nagy volt az idegesség emiatt a magyar kormányzati elitben is. A magyar diplomaták izgatottan érdeklődtek is Washingtonban, de ott csak azt a választ kapták: magyar nevet nem találtunk a listán.

Az Orbán kormány idegessége nem kerülte el a CIA figyelmét, amely kisebb csapatot menesztett Budapestre, hogy a helyszínen vizsgálja meg az orosz befolyást. A jelentés természetesen titkos, de David Pressman nagykövet ezt követően nyíltan bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját.

Az amerikai Népszava már múlt októberben is azzal vádolta meg Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy orosz ügynök. Ami tény: Lavrov orosz külügyminiszter a legmagasabb kitüntetéssel ismerte el Szijjártó Péter érdemeit, aki megkapta a Barátság rendet. Putyin eredetileg Orbánt akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök attól tartott, hogy kilógna a lóláb, ezért taktikusan átadta a lehetőséget hűséges külügyminiszterének, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának.

“Orbán egy Magyarországon működő orosz hálózat élén áll”

Ezt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a hálózat már évtizedek óta működik méghozzá a nyugati világ tudtával. Miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kína mellett Oroszországot is, az amerikai álláspont megváltozott. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig egyértelműen ellenségessé vált. Azóta mind élesebb a bírálat Washingtonból, melyet az Európai Unió brüsszeli központja is átvesz.

Orbán Viktor idejében felismerte, hogy Oroszország agyaglábú óriás, ezért terveit már nem Moszkvára hanem Pekingre alapozza. Csakhogy Washington és Brüsszel szemében ez éppúgy problematikusnak számít. Donald Trump is megüzente Orbán Viktornak: nem helyesli Kína és oroszbarát politikáját. Mindennek ellenére Orbán Viktor kitart Moszkva és Peking mellett, mert úgy érzi: ha Washingtonban marad a demokrata kormányzat, akkor az USA és az Európai Unió megkísérli őt levenni a sakktábláról. Ezt pedig csakis az orosz titkosszolgálat segítségével,  és a kínai pénzügyi támogatás révén kerülheti el.

Trump tanácsadója: ”az elektromos autók károsak”

Carla Sands, csontkovács, aki Donald Trump nagykövete volt Koppenhágában, jelenleg energia “szakértő” egy, az ex elnökhöz közelálló tanácsadó cégnél. Az America First Policy Institute éppoly fontos szerepet játszik Trump programjának kidolgozásában mint a Heritage Foundation, melytől az ex elnök többször elhatárolta magát.

Mindkét tanácsadói testület javasolja a párizsi klíma egyezmény felmondását Donald Trumpnak. Elnöki periódusában Trump egyszer már felmondta a párizsi klímavédelmi egyezményt, de Biden elnök újra aláírta. Ha Trumpot újra megválasztják, akkor valószínűleg megint felmondja a párizsi klímavédelmi egyezményt, melyet eredetileg még a demokrata Obama elnök írt alá. Ez már csak azért is nagyon valószínű, mert Trump legfőbb szponzorai a nagy olajkitermelő cégek, amelyek profitját fenyegeti a zöld átmenet. Carla Sands az elektromos autókkal kapcsolatban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy

“ha elterjednek a világon, akkor 15 év múlva éppoly károsak lesznek a környezetre mint a hagyományos autók.”

Carla Sands arra hivatkozik, hogy az elektromos áram előállítása rengeteg fosszilis energia hordozó felhasználását teszi szükségessé. A lítium bányászat pedig tönkreteszi a környezetet. Nincs megoldva az akkumulátorok újrahasznosítása sem.

Carla Sands férjének milliós örökségéből már Donald Trump 2016-os kampányát is támogatta, ezért kapta meg a koppenhágai nagykövet posztját. Washingtoni politológusok szerint most esélye lehet arra, hogy ő legyen Trump környezetvédelmi tanácsadója a Fehér Házban, amennyiben az ex elnöknek sikerülne oda visszakerülnie.

Mit szól ehhez Elon Musk?

A világ leggazdagabb embere, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt, az elektromos autózás koronázatlan királya az USA-ban mint a Tesla tulajdonosa. Egyben ő Donald Trump legnagyobb szponzora, aki eddig már több mint 75 millió dollárt költött a választási kampányban. Pennsylvániában, a legfontosabb csatatér államban napi egymilliót költ arra, hogy Trumpot minél többen támogassák a döntő pillanatban november ötödikén. Elon Musk az X-en interjút készített Donald Trumppal, melyet többszáz millióan néztek már meg. Trump állítólag neki is tanácsadói állást ígért a Fehér Házban a győzelem esetén. Ez Trump Kína politikáját is befolyásolhatja hiszen Elon Musk legnagyobb Tesla gyára  épp Sanghajban működik. Sanghaj kommunista párttitkára, aki engedélyezte a Tesla gyár építését, nem más mint Kína jelenlegi második számú vezetője, Li Csiang miniszterelnök. Neki Elon Musk azt mondta: nem helyesli az amerikai kereskedelmi szankciókat Kína ellen. Biden elnök 100%-os büntető vámmal sújtotta a kínai elektromos autókat, és ezzel Donald Trump is tökéletesen egyetért. Carla Sands több alkalommal is azzal vádolta a Biden kormányzatot, hogy a kínaiak lefizették őket, ezért támogatják a zöld átmenetet az Egyesült Államokban.

Némi előny Trumpnál

Trump volt elnök vasárnap először előzte meg Harris alelnököt a Decision Desk HQ/The Hill választási előrejelzésében ebben a ciklusban.

A modell szerint Trumpnak 52 százalék az esélye az elnökválasztásra, míg Harrisnak 42 százalék az esélye vasárnapra.

Augusztus vége óta a választási előrejelzések Harris győzelmi esélyeit hozzávetőleg 54-56 százalékra, Trump esélyeit körülbelül 44-46 százalékra teszik. Október elején azonban ez a dinamika megváltozott, és a választási előrejelzés szerint mindkét jelölt esélye közelebb lesz az 50 százalékhoz.

Október 17-én a modell azt jósolta, hogy a következő hónapban a két jelölt egyenlő valószínűséggel nyer, Trump pedig október 20-án kihasználta az előnyt.

A választási előrejelzések eltolódása egybeesik a republikánus jelölt javult közvélemény-kutatási átlagaival Wisconsinban és Michiganben, két csatatér államban, amelyek korábban kissé Harris felé hajlottak. Trumpnak már csekély előnye volt Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.

A 2024-es választások kimenetelét meghatározó hét ingadozó állam közül Pennsylvania egyedüliként még mindig Harrist részesíti előnyben a szavazás átlagában.

Ennek ellenére a verseny a választási előrejelzés szerint továbbra is kétesélyes, mivel a szavazás mind a hét államban a hibahatáron belül marad, vagyis a tipikus közvélemény-kutatási pontatlanságok bármelyik irányba eltolhatják az eredményeket.

Ezek az államok várhatóan döntő szerepet játszanak majd annak meghatározásában, hogy melyik jelölt éri el a döntő 270 elektori szavazatot. Jelenleg sem Trumpnak, sem Harrisnek nincs egyértelmű előnye annyi államban, hogy biztosítsák ezt a számot.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK