Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!
A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.
Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.
Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:
Ukrajnát Washingtonból irányítják.
Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.
A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.
William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.
Trump a békeangyal
Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.
Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.
Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja húsz év után látványos kudarccal végződött.
Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.
Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.
Trump és Putyin hívei egyesüljetek!
Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.
Trump és Putyin barátai egyesüljetek!
Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.
Megrendszabályozhatja-e a médiát Trump Orbán módra?
Anne Applebaum amerikai történész, a lengyel külügyminiszter neje szerint ez nagyon is elképzelhető hiszen Trumpnak is vannak milliárdos támogatói, akik felvásárolhatják a kritikus média egy részét, és átváltoztathatják azt a megválasztott elnök támogatóivá, vagyis létrejöhet a média Orbán módra történő áthangolása, kérdés valójában megéri e.
“A magyar kormány kihasználja a média rossz anyagi helyzetét, és kicsinálja a vele szemben kritikus szerkesztőségeket” – emlékeztet Anne Applebaum Orbán Viktor módszerére, aki a közmédia bedarálása után a privát média jórészét is uralma alá hajtotta.
A liberális sajtó az USA-ban is érzi a veszélyt: Jeff Bezos, a Washington Post tulajdonosa megtiltotta, hogy a lap Kamala Harris mellett tegye le a voksát. Emiatt sok jeles újságíró otthagyta a lapot, és sokan lemondták az előfizetést. A New York Times szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék Orbán médiapolitikáját és annak alkalmazhatóságát az amerikai viszonyokra.
Anne Applebaum hangsúlyozza:
“az amerikai médiapiac sokkal nagyobb és sokszínűbb mint a magyar, ezért Orbán módszerei ott egy az egyben nem alkalmazhatók.”
Elon Musk mindenesetre már megvásárolta 44 milliárd dollárért az X-et vagyis példát mutat arra, hogy miképp veheti át a média egy fontos területét Trump szövetségese, aki ki is rúgott mindenkit a régi vezetésből, akik viszont kitiltották korábban Donald Trumpot a Twitterről, melyet Elon Musk X-re keresztelt át.
A propaganda nem csodafegyver
Erre kénytelen rádöbbeni Rogán Antal, aki Orbán Viktor megbízásából egyszerre irányítja a kormánypárti médiát és a titkosszolgálatokat. Ez a kommunista párt megszokott párosítása volt, de a hatása meglehetősen kétséges eredményeket mutatott hiszen a Rákosi rendszer pillanatok alatt megbukott 1956-ban noha a médiakontroll 100%-os volt. Ceausescu ugyanígy uralta a médiát, mégiscsak megbukott 1989-ben. Romániában is kiderült, hogy
a nagy semmit sokáig nem lehet eladni:
hiába hirdette Ceausescu médiája, hogy az ország egy földi paradicsom, az emberek milliói vándoroltak ki mihelyt kinyílt a kapu a diktátor halála után.
Orbánnak is azt kell tapasztalnia, hogy hiába a média kontroll, ha az életszínvonal évek óta stagnál, illetve sokak számára csökken. A korábban ismeretlen Magyar Péter mozgalma a proteszt szavazatokkal komoly politikai erővé vált, és fenyegetheti a hatalmat, amely a pénzhiány miatt egyre ingatagabb Magyarországon.
Trump is a proteszt szavazatokkal győzött az Egyesült Államokban. Ha nem tud eredményt felmutatni a gazdaságban, akkor a növekvő médiatámogatás sem segít. Az amerikai választókat – éppúgy, mint a magyarokat – elsősorban a megélhetés érdekli. Hic Rhodus – hic salta! – itt kellene eredményt produkálnia Donald Trumpnak és Orbán Viktornak, akik a bírálatban nagyok, de teljesítményben törpék. Ezen nem segít a média: a választópolgárok nem vakok…
Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?
A szovjet időket idézte a magyar miniszterelnök amikor kijelentette: ”Trump megválasztása után hatalmasra nőtt a béketábor!”
Orbán Viktor, aki meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Budapestre, arra kívánt utalni, hogy Trump megvonhatja az USA támogatását Ukrajnától, hogy rákényszerítse Kijevet a területért békét elv elfogadására.
Budapesten Zelenszkij elnök megismételte: számukra nem elfogadható a fegyverszünet!
Mark Rutte, a NATO új főtitkára, elővette a koreai kártyát, mondván: az észak-koreai csapatok jelenléte az ukrajnai háborúban olyan eszkalációt jelent, melyet Trump elnök sem hagyhat figyelmen kívül. A választási kampányban Donald Trump megismételte: 48 órán belül békét teremt Ukrajnában méghozzá úgy, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről.
Trump kapcsolata az orosz elnökkel éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.
Ez a szovjet béketáborban egyáltalán nem volt szokatlan hiszen Kádár Jánost 1956-ban erőszakkal vitték Moszkvába, ahol “rábeszélték” arra, hogy Magyarország maradjon a Varsói Szerződés vagyis a béketábor tagja. 1981-ben a Szovjetunió a béketábor egy másik renitens tagját Lengyelországot próbálta megrendszabályozni: Jaruzelski tábornok vállalta honfitársai alávetését Moszkva akaratának.
Orbán Trump és Putyin közép-európai gauleitere?
A magyar miniszterelnök már hozzákezdett a béketábor szervezéséhez Trump győzelme előtt: létrehozta a Patrióta frakciót az Európai Parlamentben, melyben Putyin európai barátai domborítanak. Közép Európában két szövetséget is tető alá hozott gyors egymásutánban: az egyik az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano összekapcsolódását jelezte a Fidesz-szel. A Szabadságpárt Ausztriában közismerten Putyin nagy barátjának számít: az orosz diktátor táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt delegált az akkori osztrák kormányba. Mindez már a múlté: a miniszterasszony Oroszországban tölti száműzetését. Andrej Babis ex cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és lépett kapcsolatba a KGB-vel.
A másik szövetség, melyet Orbán Viktor összehozott: Magyarország, Szlovákia és Szerbia együttműködése, melyre Komáromban ütöttek pecsétet. Mindhárom állam Putyin kegyében áll.
Mindezeket a lépéseket bírálta David Pressman amerikai nagykövet, akinek az is feltűnt, hogy Minszkben Szijjártó Péter külügyminiszter oroszul beszél egy eurázsiai konferencián, melynek díszvendége Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság Érdemrendet adta át a magyar diplomácia vezetőjének. Pressman nagykövet nyilvánvalóan távozik az elnökváltással, de a kérdés megmarad:
mekkora orosz befolyást tolerál az USA térségünkben?
Orbán Viktor arra számít, hogy Trump és Putyin paktuma őt hozza helyzetbe, és háttérbe szorulhat Lengyelország és Románia, melyekre a Biden diplomácia épített. Csakhogy korántsem biztos, hogy Trump szakítani akar ezzel az évtizedes amerikai stratégiával, mely fel akarja tartóztatni Oroszországot, és ebben kulcsszerepet szán Lengyelországnak valamint Romániának. Trump le se szarja Európát, de ebből még nem következik, hogy rajongana Putyinért és Orbán Viktor oroszbarát politikájáért.
Trump hetekkel ezelőtt megüzente a magyar miniszterelnöknek: nem ért egyet orosz és Kínabarát külpolitikájával!
Magyarország kis ország, ezért Trump elnéző is lehet Orbán diplomáciája iránt a nyugat- keleti határvidéken hiszen senkinek sincsen varázspálcája egy olyan megoldásra, amely mindenkinek megfelel. Ha Trump véget vetne a háborúnak Ukrajnában, akkor ennek a lelke mélyén mindenki örülne, mert több mint két és félév után mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez a háború megnyerhetetlen!
A béke illúzió?
Izrael továbbra is békés megoldásra törekszik palesztin szomszédaival, miközben a Hamász és a Hezbollah agresszív álláspontja akadályokat gördít a békés megoldás elé.
Izrael a fennállásának 76. évében túlélte az arab szomszédai és a palesztinok által indított háborúkat és terrorizmust. Az egyes háborúk és/vagy ellenségeskedések kitörése után állandó törekvés volt békés megoldás keresésére az Izrael és szomszédai, és Izrael és a palesztinok közötti konfliktus egyszer s mindenkorra megoldására.
Míg Egyiptommal és Jordániával békét sikerült elérni, az elmúlt két évtizedben a palesztinok a libanoni Hamász és Hezbollah révén, Irán segítségével és felbujtásával továbbra is Izrael elpusztítására törekedtek.
Függetlenül attól, hogy a jelenlegi háború hogyan végződik, Izrael túléli. A világ, amelyet az Egyesült Államok vezet a Biden-kormányzat alatt, világossá tette azon elhatározását,
hogy ezúttal az ellenségeskedések beszüntetését egy palesztin állam létrehozására kívánja felhasználni a konfliktus lezárása céljából.
Van remény, vagy csak képzelgés?
Az Oslói Megállapodás volt az első valódi kísérlet Izrael és a palesztinok közötti béke megteremtésére. 1993 és 2000 között a konfliktussal kapcsolatos számos tabut megdöntöttek. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet többé nem volt terrorszervezet – egy olyan párt, amellyel az izraeliek nem léphettek kapcsolatba. A békekötéshez az embernek tárgyalnia kell az ellenségeivel. Oslo elsődleges célja a kétállami megoldáshoz vezető út megteremtése volt. Az izraeliek és a zsidók szerte a világon optimisták voltak afelől, hogy egy napon Izrael békében élhet.
Az Oslo-effektus
Az 1995/1996-os öngyilkos merényletek és Yitzhak Rabin meggyilkolása ellenére az álom nem vetődött el. A mániákus békevágyat leginkább Ehud Barak hajlandósága mutatta be, hogy a 2000-ben, illetve 2001-ben lefolytatott Camp David-i és Taba-i tárgyalásokon átengedje a Palesztinoknak a Templomhegy feletti szuverenitását.
Jeruzsálem megosztottságának és a Templom-hegy feletti fennhatóságának elismerése sokak számára a végső tabu megszegését jelentette. Hogyan tudott a zsidó nemzet 2000 év száműzetés után, és a megváltás korában élt, átadni a szuverenitást a Templom-hegy felett? Az akkori közvélemény-kutatások azonban azt mutatták, hogy az izraeliek többsége hajlandó engedményt tenni, ha sikerül elérni a valódi békét és a konfliktus valódi végét Izrael és a palesztinok között.
Hogy mi történt Jasszer Arafat elutasítása után, az mindenki számára jól ismert. Ez a második intifáda elindítását eredményezte. Az oslói álom halott volt, a béketábor fokozatosan megszűnt.
A legtöbb izraeli az elmúlt két évtizedben azt tanulta meg, hogy békevágya ellenére nincs partnere a palesztinok között. Akár a Hamász-szövetség prizmáján keresztül szemléljük, amely a zsidó állam elpusztítására és az összes zsidó megölésére szólít fel, akár a korrupt Palesztin Hatóságról, amely az évek során minden békeajánlatot elutasított.
Mindazonáltal a nyugati világ, az egymást követő amerikai adminisztrációkkal élükön, folyamatosan megpróbálta az izraeliekre és a palesztinokra a kétállami megoldását rákényszeríteni.
Hányszor mondták már szakértők, hogyan nézne ki a megoldás, nevezetesen az 1967-es határokhoz való visszatérés különféle kiigazításokkal és területcserékkel?
Sajnálatos módon nem tudták felfogni, hogy a konfliktus nem a föld körüli vita, hanem inkább a palesztinok tagadása, hogy elfogadják a zsidók önrendelkezési jogát ősi hazájukban.
Le, de nem kifelé
Ha valami csoda folytán a palesztinok meg tudják győzni az izraeli közvéleményt arról,
hogy ők is őszintén hisznek a békében és az együttélésben, akkor Izraelben is láthatnánk a béketábor újjáéledését. De itt van a probléma magva: nincs ezzel egyenértékű béketábor a palesztin lakosságon belül. Ehelyett hevesen elutasítják a zsidó szuverenitás fogalmát.
Az amerikaiak és az európaiak tévedésben vannak, ha azt gondolják, hogy ma is megvalósítható a kétállami megoldás, még inkább az október 7-i események után, amelyek egyértelműen a Hamász népirtási szándékát illusztrálták. A Gázában élő palesztinok több mint 70%-a, míg Ciszjordániában élők 80%-a támogatta a terrortámadást!
Tehát, ha arról beszélünk, hogy legalább egy utat kell kialakítani a kétállami megoldás felé, akkor előbb meg kellene mutatni, hogy ilyen körülmények között hogyan lehet létrehozni egy ilyen utat?
Megfordíthatják-e a palesztinok az évtizedek óta tartó indoktrinációt, amikor tagadták, hogy a zsidók bármiféle kötődését Izrael földjéhez? Készek-e lemondani az erőszakról és a terrorról, és valódi intézményeket létrehozni önmaguk kormányzására?
Felhagynak az álmukkal, miszerint Izrael elpusztítható?
Van-e a palesztinok között olyan feltörekvő vezetői kör, akik hajlandók kiállni a békéért?
A békét nem lehet kikényszeríteni
Izraelt jelenleg történetének legszélsőségesebb jobboldali kormánya irányítja, ezért Netanjahut sokan szidalmazzák a nyugati világban és Izraelben is.
Viszont amikor Netanjahu szembeszáll a világgal, és arra figyelmeztet, hogy a mai környezetben egy ciszjordániai palesztin állam Gáza másolatát eredményezné, és az egész ország veszélyben lenne, akkor az izraeliek túlnyomó többsége egyetért vele. Sőt, bármely jövőbeli kormány, legyen az Benny Gantzzal vagy Yair Lapiddal az élén, osztja ezt a nézetet.
Tehát amikor a világ a háború utáni napról elmélkedik, erőfeszítéseit arra kell összpontosítania, hogy miként rehabilitálják a palesztinokat, hasonlóan ahhoz,
ahogy Németországot denacizálták, Japánt pedig demilitarizálták és olyan társadalmakká alakították át, amelyek nagyrészt elutasították az általuk elkövetett emberiesség elleni bűnöket.
Az izraelieknek nincsenek olyan illúziói, hogy ha a Hamásznak lenne rá módja, nem pontosan azt tennék velük, amit a nácik.
Hosszútávon a békét nem lehet kikényszeríteni. Csak akkor lehet sikeres, ha mindkét oldalról valódi alulról építkező támogatás érkezik, amely hajlandó kölcsönösen elismerni egymás jogát a békében, méltóságban és biztonságban éléshez.
Izraelnek bizonyítékot kell látnia a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép törvényes hazájaként. A palesztinok számára meg kell szüntetniük a 100 éves elutasítást, gyűlöletet és azt az irreális álmot, hogy Izrael eltűnik.
Miből finanszírozza Putyin az ukrajnai háborút?
Az óriási katonai költségvetés felborítja Oroszország gazdasági egyensúlyát, mert csillagászati összeget: 13500 milliárd rubelt – 145 milliárd dollárt akar Putyin katonai célokra költeni a jövő évben – legalábbis ennyi szerepel a költségvetésben.
Ez a GDP 6,3%-át jelenti, és 25%-os növekedést az idei évhez képest. Az ok nyilvánvalóan az ukrajnai háború, mely már csaknem három éve tart, és mind nagyobb emberi és anyagi áldozatot követel meg Oroszországtól, amely elveszítheti a jövőjét azzal, hogy erőforrásait az ukrajnai háborúra koncentrálja. A központi költségvetés 40%-át Oroszország katonai és nemzetbiztonságra fordítja, és ez hihetetlenül magas arány.
“Oroszország 2027-ig fenn kívánja tartani a katonai kiadások magas részesedését, és ez világos politikai üzenet a világnak:
Moszkvának megvan a pénze és az elszántsága az ukrajnai háború folytatására. Ez kontrasztban áll a nyugati országok lankadó lelkesedésével”
– nyilatkozta a CNBC amerikai gazdasági portálnak Andrius Tursa, a Teneo tanácsadó intézet közép-kelet-európai szakértője. A szakértő sietett ehhez hozzátenni, hogy “közép és hosszú távon nehezen lesz fenntartható az orosz katonai kiadások magas szintje.”
Milyen veszélyek fenyegetik elsősorban az orosz gazdaságot? Az infláció és a munkaerő hiány. Az árak emelkedése egyre inkább érinti a lakosságot is, mert drágul az energia szolgáltatás és a lakáshoz jutás.
Az infláció hivatalosan 9,1%
Az orosz nemzeti bank legutóbbi értékelése azt hangsúlyozza, hogy “az inflációs nyomás tartósan magas marad.” Ezért nemrég 100 bázis ponttal emelték a kamatlábat, mely így elérte a nagyon magas 19%-ot! A központi költségvetés egyensúlyát nagyon nehéz megtartani ilyen feszített katonai kiadások mellett:
“A magán személyek és a cégek adójának növelése ideiglenesen enyhítheti a nyomást a költségvetésen, de az infláció nem enyhül, az államkötvények kamatai évtizedek óta nem voltak ilyen magasak” – írta elemzésében Liam Peach, a Capital Markets vezető elemzője.
Moszkvában mindenki arra számít, hogy a nemzeti bank tovább növeli a kamatlábat.
“Mindaddig magas marad a kamatláb amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajnában”
– hangsúlyozza Liam Peach.
Mi lesz az életszínvonallal?
Putyin választott diktátor vagyis nagyon figyelnie kell arra, hogy a gyengülő életszínvonal ne ássa alá a népszerűségét hiszen az ukrajnai háború az ő döntése volt. A fogyasztás és a beruházások mértéke nem csökkent egyelőre Oroszországban, ahol a szankciók hatása mindeddig nem nagyon érezhető.
Ebben persze a csempészetnek is óriási szerepe van: Georgiában Putyin helytartója, Bidzina Ivanisvili ebből lett dollármilliárdos már évtizedekkel ezelőtt, és most csúcsra járatják a szankciók által sújtott áruk eljuttatását Oroszországba. A Deutsche Welle szerint a legtöbb német autó Georgián keresztül érkezik Oroszországba, ahol még nem is oly rég maga Putyin is páncélozott Mercedes-szel közlekedett.
Miből finanszírozza Putyin az életszínvonalat az ukrajnai háború harmadik évében?
Mindenekelőtt az olajexportból, de ennek a kilátásai nem túlságosan rózsásak: 115 milliárd dollárral számol jövőre az orosz költségvetés, de ez kevesebb mint az idei tervezett bevétel! Idén 370 milliárd rubellel magasabb bevételre számítanak az olajexportjából mint jövőre. Közben viszont szeretnék a költségvetés hiányát a GDP 1%-a alatt tartani.
Hogy akarják ezt Moszkvában elérni? Például úgy, hogy
Putyin uralma alatt először lesz kisebb a szociális kiadások összege a katonai költségvetésnél.
Mindezzel együtt Moszkvában nagyon figyelnek az életszínvonalra és előre menekülnek: emelik a béreket. Ehhez hozzájárul az is, hogy egyre nagyobb a munkaerő hiánya Oroszországban vagyis a munkavállalók alku pozíciója javul. Jövőre így 7%-os reálbér emelést tervez az orosz költségvetés. Ez jól néz ki, de csökkenést jelent az ideihez képest: 9,25%-ot várnak 2024 végére.
Putyin végveszélyben bevetheti a Nemzeti Jóléti Alapot is, melyet az olaj és földgáz exportból töltöttek fel még jóval az ukrajnai háború előtt.
Az igazi kockázat most is az, hogy tartósan alacsonnyá válik az olaj világpiaci ára, amely annak idején hozzájárult a Szovjetunió bukásához is. A közel-keleti háború ebből a szempontból előnyös Oroszország számára hiszen megakadályozza az árcsökkenést.
A másik kockázat Putyin számára az, hogy el kell rendelnie a mozgósítást, mert ez igen népszerűtlen intézkedés lenne. Ezért is importál Oroszország lőszer mellett katonákat is Észak Koreából.
“Ha lényegesen romlana a helyzet, akkor Putyinnak ugyanazzal kellene szembenéznie mint a szovjet vezetőnek negyven évvel ezelőtt: választani kellene a katonai kiadások és a társadalmi béke valamint a gazdasági stabilitás között”
– állapítja meg a Center for European Policy Analysis – CEPA – tanulmánya.
Mai kérdés – Ön szerint ki nyeri a mai amerikai elnökválasztást?
Az amerikai ideál szerint a választások a hazaszeretet pillanatai, amikor a polgárok az urnáknál rendezik a nézeteltéréseiket, bármilyen tüzesek is a nézeteltérések.
Így megy ez egy olyan választáson, amely sötétebb volt, mint a közelmúltban. A nemzet a választások napján olyan lehetőségekkel lép fel, amelyek egykor elképzelhetetlennek tűntek a 21. századi Amerikában: a politikai erőszak, a gyilkossági kísérletek és az ellenfelek elleni megtorlási fogadalmak.
A kampány utolsó hétvégéjén arról számoltak be, hogy az amerikaiak a politikai spektrumon belülről számoltak be arról, hogy a csatatér államaiban az urnákhoz indultak azzal az érzéssel, hogy nemzetük megromlik. Míg mások megkönnyebbülésüket fejezték ki amiatt, hogy a hosszú választási szezon végre a végéhez közeledik, nehéz volt kibújni a választás napjával és az azt követő eseményekkel kapcsolatos nyugtalanság elől.
Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?
45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?
Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…
Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.
Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni
A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.
Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.
Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.
“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”
– így Donald Trump a választási kampányban.
Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.
A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.
Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.
Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!
Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.
Az ISIS rabszolgája voltam
Egy Gázából kimentett jazidi nő – egykori rabszolga – meséli el a dzsihádi fogságban szerzett szörnyű élményeit. Két hete annak, hogy az izraeli hadsereg kimentette a jazidi túszt, Fawzia Amin Sidót a gázai fogságból, egy közös akcióban, amelyben az Egyesült Államok nagykövetsége is részt vett.
A jazidok egy kurd ajkú csoport, akik Észak-Irakból származnak. Az Iszlám Állam terroristái több mint 6000 jazidot fogtak el 2014-ben szülőföldjükről, iraki Szindzsár régiójukból, sok nőt és lányt szexuális rabszolgaságba adtak el, fiúkat pedig a dzsihádista ideológiába oktatott, gyerekkatonának képeztek ki és vittek át a határokon, többek között Törökországba és Szíriába.
Az izraeli védelmi erők egy későbbi nyilatkozatában azt mondták, hogy Sidot az IDF COGAT és az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége által koordinált összetett hadművelet során mentették meg, „a nemzetközi közösség többi tagjával együtt”.
Az IDF közölte, hogy a „terroristát, aki fogva tartotta” a közelmúltban ölték meg, egy izraeli légicsapás során, így a lányt egy gázai rejtekhelyre menekülhetett.
„A fiatal lányt az elmúlt napokban a Kerem Shalom átkelőn keresztül egy titkos hadművelettel hozták ki a Gázai övezetből. Miután Izraelbe menekítették Jordániába vitték, majd onnan családjához Irakban” – közölte az IDF.
Fawzia visszakerült családjához az észak-iraki Sinjar térségbe.
Az évek során az iraki hatóságok szerint több mint 3500 embert sikerült kimenteni vagy kiszabadítani, és mintegy 2600-an még mindig eltűntek. A jazidi aktivisták szerint több százan még életben vannak.
A hadsereg szerint az incidens további bizonyítékot szolgáltat a „Hamász terrorcsoport és az Iszlám Állam közötti kapcsolatra, és további bizonyítékot szolgáltat a gyilkos terrorcsoport által Gázában elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekre”.
Története rendkívül informatív mind Fawzia személyes helyzetét illetően, mind általánosabban az Iszlám Állam által 2014-ben rabszolgává tett jazidi gyerekek tapasztalatait illetően.
A gonosszal való találkozás részleteit meséli el, amely természet szinte meghaladja az emberi elme feldolgozási képességét.
A kilenc éves FAWZIA SIDO-t két testvérével együtt az Iszlám Állam fogta el 2014 nyarán. Elfogásukat követően őt és egyik bátyját, Fawazt arra késztették, hogy részt vegyenek a Sinjarból Tal Afarba tartó erőszakos menetben, ami akkoriban az Iszlám Állam irányítása alatt állt. Az út három-négy napig tartott, ezalatt a jazidik nem kaptak élelmet fogvatartóiktól.
Fawzia szerint Tal Afarba érkezéskor azt mondták, hogy enni fognak nekünk adni. Rizst készítettek, és húst adtak hozzá. A húsnak fura íze volt, és néhányunknak megfájdult a hasa utána.
Amikor végeztünk, azt mondták nekünk, hogy ez a jazidi babák húsa.
„Megmutattak nekünk képeket lefejezett babákról, és azt mondták, hogy „ezek azok a gyerekek, akiket most megettél”. A babák anyja is ott volt. Egy anya a kezei alapján ismerte fel saját babáját.”
„Nagyon nehéz feldolgozni, de nem a mi hibánk volt. Ettől még nem könnyebb feldolgozni, hogy ez megtörtént. De a választás nem a mi kezünkben volt.”
Korábban is felmerült az a vád, hogy az Iszlám Állam emberhússal etette a jazidi foglyokat, bár ez soha nem vált az ISIS történetének egyik széles körben ismert elemévé Nyugaton.
Lehet, hogy az emberi elme egyszerűen és ösztönösen visszariad az ilyen romlottságtól, és ennek eredményeként nem rögzítik.
Vian Dakhil, az iraki parlament jazidi képviselője volt az első, aki 2017-ben felfedte az ISIS, Iszlám Állam gyakorlatának részleteit. Dakhil olyan tanúvallomást mesélt el, amelyet a Fawzia Sido által elmondottakhoz gyűjtött.
Tal Afar után Fawzia története illeszkedik az ISIS kezében lévő jazidi lánygyermekek tapasztalatainak ismert részleteihez. Kilenc hónapig egy földalatti „börtönben” tartották körülbelül 200 másik jazidi nővel és gyerekkel együtt. Az ott tartott gyerekek egy része szennyezett víz ivása miatt halt meg. Ezalatt az idő alatt nem érintkezett dzsihádista foglyul ejtőivel, kivéve, hogy emlékszik arra, hogy időről időre elvittek idősebb lányokat, akiket nyilvánvalóan vonzónak találtak.
Kilenc hónap elteltével egy olyan épületbe vitték, amelyről úgy emlékszik, hogy iskolára hasonlított.
Innentől őt és négy másik jazidi lányt egy Abu Mohammed al-Idnani nevű férfi vásárolta meg.
A lányokat ezután erőszakkal áttérítették az iszlámra. Mindenkit megvertek, aki nem volt hajlandó engedelmeskedni.
Fawziát ez a férfi kapta, aki először 11 éves korában erőszakolta meg. Emlékszik, hogy ezután még ötször adták el, „egy szíriainak, egy szaúdinak, egy másik szíriainak”, majd végül a gázai dzsihádista harcosnak, aki „feleségül vette”. Abu Amar al-Makdisi néven ismerte őt. A „Makdisi” az általánosan kedvelt kifejezés a dzsihádisták körében egy palesztin arab muszlimra. Ez természetesen a jeruzsálemi iszlám „Bayt al-Makdis” kifejezésre vonatkozik. Fawzia „férje” azonban nem jeruzsálemi, hanem gázai volt.
Fawzia úgy tűnik, 15 vagy 16 éves volt, amikor feleségül vette a gázai dzsihádista. A többszöri nemi erőszak következtében két gyermeket szült neki, egy fiút és egy lányt. Abu Amar al-Makdisit a koalíciós erők elfogták, és bebörtönözték.
Fawziát és gyermekeit az SDF által ellenőrzött al-Hawl-i ISIS családok fogolytáborába vitték. Innen a dzsihádisták menekülésképpen az iszlamisták által ellenőrzött – és a törökök által támogatott – Idlíb tartományba szállították őket. Őt és gyermekeit ezután egy alagúton keresztül vitték Idlibből Törökországba. Ott az Iszlám Állam hálózat hamis jordániai útlevelet állított ki neki, és „férje” családja vitte őt és a gyerekeket Kairóba, majd a Hamász által ellenőrzött Gázába.
Gázában Fawziát egyfajta házi rabszolgaként tartotta „férje” családja.
Úgy tűnik, hogy egy bizonyos ponton ismét „megházasodott” férje egyik testvérével, aki később meghalt az Izrael és a Hamász közötti harcokban.
Vallomása szerint egy ideig más fiatal nőkkel együtt a Shuhada al-Aksa Kórházban lakott Deir el-Balahban, Gáza középső részén, egy olyan létesítményben, amelyet a Hamász fegyveres emberei irányítanak. Végül, mint ma már köztudott egy kanadai zsidó emberbarát és izraeli támogatói az IDF erőfeszítéseinek köszönhetően október elején megmentették, és visszatért családjához Irakba.
Gyermekei Makdisi családjánál maradnak Gázában, ahol arab muszlimként nevelkednek.
Fawzia egyszerűen és világosan fejezi be vallomását: „Amíg vissza nem értem Irakba, mindig „sabaya” voltam Gázában.” A „Sabaya” arab kifejezés egy fogságban tartott és szexuálisan kizsákmányolt fiatal nőre utal.
Chaim Nachman Bialik, aki az 1903-as kisinyovi pogromról írta, hogy
„a gyermekek véréért való bosszút maga a Sátán még nem találta fel”.
Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)
Észak Korea külügyminisztériuma – kis késéssel – így reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére: ”Magyarország miniszterelnöke egy megemlékezésen világossá tette országa álláspontját a szuverenitás megvédésére az Európai Unióval egyre növekvő nyomásával szemben.
A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt közös akciót terveznek a magyar kormány és a független magyar külpolitika megdöntésére. A magyar miniszterelnök közölte: nincsen szüksége Brüsszel jóváhagyására, hiszen olyan kérdésekben diktál a tagállamoknak, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Helyénvaló lenne, ha Brüsszel tisztelné a tagállamok önállóságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem ijed meg az imperialista fenyegetéstől, és elszántan harcol az ellen, hogy Brüsszel bábállamot csináljon belőle. Végül a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett ebben a szabadságharcban” – foglalta össze Orbán Viktor október 23-i beszédét Észak Korea külügyminisztériuma. Putyin orosz elnök júniusban stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Un-nal. Ennek keretében Észak Korea lőszert szállít Oroszországnak, és 12-15 ezer katonát küld az oroszok támogatására.
Orbán Putyin és Trump közös gauleitere?
A magyar miniszterelnök megerősítette: Trump győzelmére számít, és ennek megfelelően irányítja a magyar külpolitikát. Amelynek iránya továbbra is az eurázsiai együttműködés – erősítette meg Minszkben egy nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter mellett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője volt a másik díszvendég Minszkben.
Miben állapodhat meg Trump és Putyin? Az ex elnök azt állítja: 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában! Fegyverszünet jöhetne létre a jelenlegi front vonalakon, és az USA garantálná: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de egyúttal Washington vigyázna a fegyverszüneti vonalra éppúgy mint Koreában. Ahol 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, béke nincs.
Ebben a helyzetben jöhetne el Orbán gauleiter kora: a magyar miniszterelnök egyesítené Trump és Putyin európai barátait. Ezt a célt szolgálja a Patrióták frakció az Európai Parlamentben, és a magyar-szerb – szlovák hármas szövetség. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen bevonná ebbe a hármas szövetségbe Csehországot is, persze csak akkor, ha ott újra Andrej Babisnak hívnák a miniszterelnököt. Aki egykor a KGB összekötő tisztje volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.
Csúcstalálkozó Budapesten
Uniós csúcs lesz, melyen sok más állam vezetői is részt vesznek. Várhatóan megérkezik Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt. A brüsszeli bizottság kérésére jelentésben összegezte az Európai Unió gazdasági helyzetét, és egyre romló versenyképességét a globális piacon.
A magyar diplomácia ezért is választotta a versenyképességet a soros elnökség jelszavának.
Mario Draghi közös hitelfelvételt sürget, és előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor ezt ellenzi. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán politikai szövetségese – viszont helyesli Mario Draghi elképzeléseit. Ha Trump nyer a választáson, akkor az Európai unió lépéskényszerbe kerül. Orbán ebben a zavaros helyzetben akar gauleiter lenni a senki földjén: a magyar miniszterelnök abban bízik: megmenthető az Európa – Oroszország – Kína együttműködés annak ellenére, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán bízik Trump támogatásában és abban, hogy a régi – új elnök le se szarja Európát. Hamarosan kiderül: jól számolt-e Orbán, aki sejti, hogyha Kamala Harris jön Washingtonban, akkor neki kampec Magyarországon.
