Fontos

Miért van neoliberális konszenzus Romániában, amely megelőzte Magyarországot?

Az európai választás azt igazolta, hogy a neoliberális konszenzus tovább tart Romániában: a két nagy párt, a szociáldemokraták (egykori kommunisták) és a liberálisok megőrizték vezető szerepüket, és az RMDSZ is jól szerepelt, mert bőven megugrotta a mércét: 7%-ot ért el.

Miért? A szociáldemokraták megpróbáltak kilépni a neoliberális konszenzusból amikor Liviu Dragnea vezette őket, de a korrupcióellenes ügyészség véget vetett ennek. A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság börtönbe is juttatta Liviu Dragneat.

A korrupcióellenes harc hősnője Laura Codruta Kövesi az amerikai nagykövetség támogatásával tisztította meg a román elitet a neoliberális konszenzus ellenzőitől és az oroszbarát politikusoktól. Laura Codruta Kövesi jelenleg az európai ügyészség vezetője. Orbán Viktor úgy tart tőle mint a tűztől, ezért Magyarország nem is lépett be a szervezetbe.

“A demokratikusan megválasztott vezetők és a törvényhozás felett a korrupcióellenes ügyészségnek ellenőrzést kell gyakorolnia! Ez a felfogás igen népszerű Romániában”

– nyilatkozta a Mércének Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kissebségkutató intézet vezető elemzője.

Románia miért igen, Magyarország miért nem?

A rendszerváltás előtt a reformkommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia voltak a Nyugat kedvencei. Ezekben az országokban sokkal magasabb volt az életszínvonal mint amit a gazdasági teljesítményük lehetővé tett volna, de a Nyugat ily módon akarta ösztönözni a konzervatív kommunista államokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia stb.) a nyitásra mind a kül- mind a belpolitikában, és elsősorban a gazdaságban. A kommunizmus kelet-európai bukása után változott a koncepció Washingtonban, ahol megállapították:

  • a térség Németország és Oroszország között számukra gazdaságilag nem fontos
  • stratégiai szempontból viszont két állam jelentős: Lengyelország és Románia.

Mi történt az elmúlt 34 évben? Magyarország lefelé szánkázott a régiós listán éppúgy mint a szétesett Jugoszlávia tagállamai.

Kik váltak bajnokká a régióban? A rendszerváltáskor gazdasági mélyponton levő Lengyelország és Románia. Míg Ceausescu Romániája és Jaruzelski Lengyelországa elmaradt életszínvonalban Kádár Magyarországa mögött, ma már Orbán Viktor megérkezett az Európai Unió szegényházába miközben Lengyelország és Románia tör előre. Mind Varsó mind Bukarest 100%-ban Amerika barát, eszük ágában sincsen Putyinnal paktálni mint Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rádöbbenhetett arra, hogy Magyarországot az USA le se szarja, ezért vágott bele kontra politikájába, amely a Nyugat ellenfeleinek táborában keres szövetségest. Nem feltétlenül sikerre ítélt vállalkozás ez hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 év alatt azt érte el, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett.

Ezt a legjobb propagandával sem lehet eladni.

Orbán látvány diplomáciája épp ezt a kudarcot van hivatva elfedni éppúgy mint Ceausescu külföldi útjai a hazai nyomort próbálták feledtetni – nem sok sikerrel. Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezték életüket, a román elit átállt az USA oldalára, és ezzel egész Románia sokat nyert. Magyarország miniszterelnökének maradt a lázadó lúzer hálátlan szerepe, amelyet kevés történelmi előadásban követett zajos siker.

Merre tovább Sinwar?

Még mindig nincs hivatalos megerősítés vagy nyilatkozat Mohammad Dief célzott likvidálásának sikeréről. A fő bizonyítékok, amelyekre Izrael támaszkodik, többek között a csapás helyszínéről készült légifelvételek, valamint az a tény, hogy a Khan Yunis Brigád parancsnoka, aki jelen volt, meghalt a támadásban – olvasható a Jerusalem Post cikkében.

Ha a célzott támadás sikerességének fontosságát izraeli szemmel nézzük  Dief kiiktatása komoly következményeket vonhat maga után a Hamász  eltörlésének immár kilenc hónapja tartó útján.

Először is Sinwar után kettes számot viselő vezetőt eltávolíthatták. Nincs utánpótlásra remény a Hamász vezető tisztségviselőinek, mivel maga Sinwar is kölcsönből él. Ráadásul az öt merényletet túlélő férfit végül megölték. Izrael nincs kétségbeesve vagy elriasztva a további támadástól,

a szerencse pedig korlátozott számú alkalommal segíthet a túlélésben.

Azok, akik a „száműzetést” javasolják opcióként – egy izraeli üzenet titkos csatornákon keresztül, amely szerint megegyezés hiányában Izrael hajlandó megengedni, hogy a túlélő harcosok csendben hagyják el a Gázai övezetet azokba az országokba, amelyek befogadják őket.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Amennyiben az izraelieknek sikerült Deif kiiktatása ez „egy csodálatos partnerség vége” – a Hamászt Sinwar és Deif irányította és tartotta össze, vagyis az volt a mérvadó, amit maguk között egyeztettek. Mint minden partnerkapcsolatban, amikor az egyik fél eltűnik a színről, a megmaradt partnernek időre van szüksége, hogy felépítse, mondhatni újjáépítse magát, megtanuljon teljesen önállóan navigálni, anélkül, hogy fontos döntéseket egyeztetne, vagyis megduplázva saját felelőssége súlyát.

Feltételezhető, hogy az egyiptomi, katari és nemzetközi nyomás közepette könnyebb volt kettejük számára az együttállás, és most az egyedül állás sokkal nagyobb kihívást jelent majd Sinwar számára.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Az ideiglenes taktikai tűzszüneti nyilatkozaton és a tárgyalások rövid időtartamán kívül úgy értékelhető, hogy az IDF közelmúltbeli eredményei és most Deif kiiktatása felgyorsíthatja az aggodalomra okot adó alkut, bár alaptalanul, a másik oldalon.

Az IDF kihasználja a tárgyalásokat arra, hogy a Hamász elleni harcok közvetlen sikerét stratégiai eredményekké alakítsa. Egyelőre és a következő napokban a becslések szerint nem lesz jelentős változás a tárgyalások helyszínén.

Idővel azonban a Hamász ráébredhet, hogy az idő a terrorszervezet ellen fordul, és úgy tűnik, megbukott a maga kitartásával büszkélkedő erő, többek között azért, mert a második számú vezető eltűnt. A Hamász – amelynek vezetői között már most is vita folyik arról, hogy képes-e fenntartani és elviselni a konfliktust a Philadelphiai tengely bezárásával – arra a következtetésre juthat, hogy

az idő már nem az ő oldalán áll, és törekednie kell a harcok bezárására, ezáltal kompromisszumot kötve követeléseiben.

Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a Hamász és vezetői kihasználják a nemzetközi jog jóakaratú rendelkezéseit, felhasználva azokat az IDF kijátszására („állhatatosság”) és a polgári lakosság feletti ellenőrzés gyakorlására. Más szóval, egyszerre törekednek katonai erejük és adminisztratív képességük megőrzésére.

Ezúttal egy olyan megállapodás konkrétumainak megvitatásakor, amelynek jelentősége a jövőre is kiterjed, különös jelentőségű, hogy az IDF és Izrael Állam összehangoltan kezeli a kérdést.

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Az IDF hadműveletei – amelyeket a Hamász és az izraeli média gyakran a végéhez közeledőnek mutattak be – a legveszélyesebb és legkritikusabb állapotukban vannak az intenzív harci szakasz végéhez közeledve (A fázis). Ez a modell a következő szakaszra is alkalmazható. (B fázis), ahol a széles földi manővereket felválthatják a precíz, mély és nagy hatású műveletek, amelyek nagy hatással lehetnek a Hamászra.

Annak ellenére, hogy a Hamász kizsákmányolja a humanitárius és polgári területeket rejtőzködés és műveletek céljára, ez nem tartja vissza Izraelt a koncentrált és határozott terrorellenes tevékenységtől. Ezért ez a stratégia már nem szolgál további védelemként a Hamász vezetői számára.

Ez minden bizonnyal meggyengíti a Hamász azon képességét, hogy szervezett rendszerként működjön a katonai szárny és a kormányon egyedül maradó Sinwar közötti kapcsolatba.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

A célzott merényletek hatással lehetnek arra az új gerillaháborús mintára is, amelyet a Hamász az elmúlt hónapokban az IDF elsöprő ereje ellen alkalmazott – működő szervezet és iránytű nélkül, megtalálni az utat, mégpedig olyat, amely egy gerillaharcos számára is hosszú távon iránymutató.

Korábban voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a Hamász terroristái és vezetői szabadon tevékenykedhetnek azokon a területeken ahonnan az IDF már kivonult, különösen a humanitárius menedékhelyek közelében, ma már világos, hogy ez nem így van. Most a föld alá kell vonulniuk, ami súlyosan befolyásolja képességüket, hogy túléljenek egy intenzív IDF-műveletet.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Ettől függetlenül potenciális hatásokat sugallnak, beleértve azt is, hogy a jövőben újra meg kell próbálni semlegesíteni.

Az EU bojkottálja a külügyminiszteri csúcstalálkozót Magyarországon?

Az EU külügyminiszterei megbüntethetik Magyarországot koordinálatlan külpolitikai tevékenysége miatt, figyelmen kívül hagyva a magyarországi külügyminiszteri csúcstalálkozót, ehelyett ugyanazon az időpontokon szervezik meg a sajátjukat.

Az újság szerint az EU Tanácsában rotációs alapon elnöklő Magyarország augusztus 28-29-én külügyminiszteri csúcstalálkozót tervez Budapesten. Ezt nagyszerű lehetőségnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök számára, hogy megpróbálja alakítani a blokk külpolitikai napirendjét, és hogy külügyminisztere, Szijjártó Péter is reflektorfénybe kerüljön.

Ám miután Orbán blokkolta az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és úgynevezett „béke látogatásokat” tett Vlagyimir Putyinnál és Hszi Csin-pingnél, amelyeket nem egyeztetett 26 másik uniós vezetővel, sok külügyminiszter kereste a módját, hogy elkerülje a „kellékjátékot” amiből Orbán egy újabb „Orbán-propagandaműsort” csinálna.

Három uniós diplomata szerint az orbáni csúcstalálkozóval egy időben „hivatalos” külügyminiszteri tanácsra hívja össze a minisztereket Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő.

„Ha a főképviselő (Borrell – a szerk.) által szervezett hivatalos külügyminiszteri tanács ugyanazon a napon lesz, akkor a miniszterek nem mehetnek Budapestre.”

A kiadvány másik nyilatkozója hozzátette: a budapesti találkozó bojkottálásával a külügyminiszterek

„egyértelmű jelzést akarnak küldeni, hogy Magyarország nem az EU nevében beszél”.

Egy másik diplomata viccelődött, hogy „sajnos” országuk nem tudna részt venni Orbán rendezvényén, ha Borrell ugyanakkorra szervezi a találkozót.

A jelentések szerint ezt a tervet már több uniós országgal, különösen Franciaországgal és Németországgal informálisan megvitatták. Borrell csapata a tervek szerint szerdán mutatja be az EU 27 állandó képviselőjének.

Az államügyész arabok elleni rasszizmusra való felbujtás miatt vádat emelt

Az ultranacionalista politikust, Michael Ben Arit rasszizmusra való felbujtás vádjával vádolják, mert 2017 és 2023 között több tucatnyi nyilvános kijelentést tett, amelyekben arab izraeliek ellen uszított – jelentette be az Állami Ügyészség.

Az Otzma Yehudit alapítója és a Nemzeti Unió párt egykori MK-pártja, a jelenlegi Vallási Cionizmus Párt elődje nyilvános beszédekben, médiainterjúkban és több tízezer követőt számláló közösségi oldalain tette meg észrevételeit, amelyeken felszólította követőit, hogy osszák meg és népszerűsítsék rasszista kirohanásait.

A vád szerint Ben Ari, a néhai rasszista szélsőjobboldali vezető Kahane rabbi tanítványa és követője többször is „ellenségként”, „ötödik oszlopként”, „megszállóként” és „a gyilkosok nemzetként” emlegette Izrael arab állampolgárait.”

Ben Ari általánosságban az arab izraelieknek tulajdonította a „felelősséget és bűnrészességet” az arab bűnözők vagy támadók által elkövetett terrortámadásokért, és negatív sztereotípiákat is tulajdonít az arab izraelieknek, azzal vádolva őket, hogy „erőszakosak, kegyetlenek és gyilkosok”.

A szélsőjobboldali vezető azt is állította, hogy az arab izraeliek összességében minden zsidót „le akarnak számolni”, „lemészárolni” és „elpusztítani”, kijelentette, hogy nem Izraelhez, hanem „származási országukhoz” tartoznak, és felszólított

„Zárják ki őket a normális élet alapvető aspektusaiból.”

2019 márciusában a Legfelsőbb Bíróság eltiltotta Ben Arit  így nem indulhatott, a knesszeti választásokon, mivel uszító volt, végül a szélsőjobboldali aktivista és Itamar Ben Gvir jelenlegi nemzetbiztonsági miniszter vette át a párt irányítását.

Ben Ari és az Otzma Yehudit többi alapítója elhagyta a pártot, miután azt állították, hogy Ben Gvir mérsékeltebb irányba vitte a pártot, és elhagyta Kahane útját.

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

Orbán csádi barátját korrupció miatt vizsgálják Franciaországban

Csád hivatalosan felháborodott, mert elnökét korrupció miatt akarják bíróság elé citálni  Franciaországban, ahol 900 ezer eurót költött el Párizs legelőkelőbb ruhaszalonjaiban Csád elnökének családja, és ez szemet szúrt a francia rendőrségnek.

Franciaországban a törvény lehetővé teszi, hogy megvizsgálják: milyen forrásból származik az a pénz, melyet külföldi vezetők az országban elköltenek? Egyenlítői Guinea alelnökét, aki az államfő fia, emiatt már el is ítélték Franciaországban.

“Ez gyáva vádaskodás, melynek egyetlen célja van, hogy besározza elnökünket” – harsogja az első alelnök Csád fővárosában.

“Ez a vádaskodás nemcsak elnökünk, Mahamat Déby elnök ellen irányul, hanem sérti országunk szuverenitását!”

Tournons le page – lapozzunk – ez a civil szervezet neve Csádban, amely felhívta a figyelmét a francia hatóságoknak a 900 ezer eurós költésre, amely csillagászati összegnek számít a koldusszegény afrikai országban.

A francia pénzügyi rendőrség már január óta vizsgálódik a három évvel ezelőtti ügyben, de a sajtó csak most adott hírt erről. Ezért érkezett meg a dühös reakció Csádból, ahol a diktátor elnök viselt dolgairól nemigen értesülhet a 17 millió koldusszegény polgár. Bár a vizsgálat a 900 ezer eurós ruhavásárlás miatt indult meg Déby elnök ellen, de valójában ez csak a jéghegy csúcsa – mutat rá a Mediapart oknyomozó portál. Csád elnökének és családjának több ingatlana is van Franciaországban. Vajon miből vásárolta ezeket az afrikai állam feje? Ezt is vizsgálják a pénzügyi nyomozók, akik minden ilyen vizsgálat előtt szorgosan egyeztetnek a párizsi külügyminisztériummal nehogy sértsék Franciaország diplomáciai érdekeit.

Nazarbajev akkori kazah elnök ellen például a külügy kérésére állt le a vizsgálat, melyet luxus ingatlanok miatt indítottak el Franciaországban. Nazarbajev és családja kedvelte a francia Riviérát, ahol méregdrága ingatlanokat vásároltak. Párizsnak azonban fontosabb volt a jó kapcsolat az ásványkincsekben gazdag egykori szovjet tagállammal mint az akkori elnök korrupciójának leleplezése.

Nyugati búcsú Csádtól?

Az afrikai állam sokáig Párizs gyarmata volt, és a függetlenség kikiáltása után is meghatározó maradt a francia katonai és gazdasági befolyás, de az utóbbi időben ez megváltozott:

“Franciaország ezzel a vizsgálattal válaszol arra, hogy az államfő Oroszországban tett látogatást, utána pedig Szergej Lavrov külügyminiszter Csádban járt”

– mondta a hatalom egyik magát megnevezni nemkívánó fejese az RFI tudósítójának Csád fővárosában. Az ellenzéki Tournons le page szervezet elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy

“a francia rendőröknek végig kell vinniük a vizsgálatot!”

Miközben a francia katonák kivonulóban vannak Csádból, Magyarország 200 fős stratégiai missziót létesít ott. Csád az amerikai támaszpont felszámolását is követeli vagyis a franciákkal együtt az USA is távozóban van abból az afrikai országból, ahol a magyar kormány missziót létesít.

Januárban magyar küldöttség látogatott el Csádba Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével. A delegáció tagja volt Orbán Gáspár is, aki összekötő szerepet játszik a magyar misszió és a csádi hatalom között.

Déby elnök papája 30 évig uralkodott Csádban, ahol végülis gyilkosság áldozata lett. Fiát három éve a hadsereg ideiglenes elnökké kiáltotta ki. Idén májusban választásokat tartottak, és ezt Déby megnyerte. Orbán Viktor sietett gratulálni :

“Magyarország a soron következő uniós elnökség idején támogatni fogja Csádot abban a létfontosságú munkában, melyet a Szahel övezet biztonságának és stabilitásának megerősítésére folytat”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök arra utalva, hogy Csád szomszédainak jórésze szakított a Nyugattal, és egyre inkább Kínával és Oroszországgal működik együtt.

A térségben jelen van a Wagner hadsereg, mellyel Putyin elnök a Prigozsin lázadás leverése után közölte: ezentúl az orosz hadsereg részét képezik, de zsoldot nem kapnak. Így a Wagner hadsereg most abból él, hogy az afrikai vezetőket védelmezi a saját népük ellen illetve vigyáz a kínai gazdasági érdekekre, amelyek mind jelentősebbek Afrikában.

Orbán Trumppal fejezi be diplomáciai körútját

Kijevben kezdte a magyar miniszterelnök, aki ezt követően Putyin kezét rázogatta. Azután jött a Türk Tanács majd Hszi Csin-ping Pekingben. Orbán részt vesz a NATO csúcson, ahol nemigen tüsténkedett, hogy találkozzon Joe Bidennel, akiről azt gyanítja – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a legszívesebben megszabadulna tőle.

Orbán Viktor imádkozik minden nap  Trump győzelméért hiszen a 10 millió dollárért megvásárolt “jóbarát” egy centtel sem fogja támogatni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, de az általa kinevezett esetleges új nagykövet nem is próbálja megbuktatni a magyar miniszterelnököt.

Orbán legutóbb Trump floridai birtokán találkozott az ex elnökkel idén márciusban. Akkor felébredhetett a gyanú Orbán Viktorban, hogy Trump világpolitikája  nem is annyira különbözne Joe Bidenétől, aki már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Orbán ezért egyik tanácsadóját az USA-ba küldte: tudakolja meg, mit gondol Trump Magyarországról? A válasz figyelmeztető pofon Orbán Viktornak: 80%-ban Trump egyetért a magyar miniszterelnök belpolitikájával és azzal, hogy bírálja az Európai Uniót és Joe Biden diplomáciáját főként a NATO Ukrajna politikáját, de a lényeg a maradék 20%! Eszerint

az USA-nak fontos érdekei fűződnek Ukrajnához, és Trump számára Orbán oroszbarát politikája elfogadhatatlan!

Ugyanígy elutasítja Trump Orbán Kína politikáját. Megdöbbent amikor Hszi Csin-ping budapesti látogatásáról hallott. Vagyis Trump éppúgy stratégiai ellenfélnek tartja Kínát és Oroszországot mint Joe Biden csak épp más módon kezelné Pekinget és Moszkvát. Trump tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de Orbánnak ezt nem nézi el.

A magyar törpe feladata nem más mint Washington követése – üzente vissza Trump persze arra utalva, hogy reményei szerint hamarosan ő ül majd a Fehér Házban.

Mit mondhat Orbán Tusnádfürdőn?

Július végén lesz a szokásos erdélyi találkozó, ahol Orbán Viktor nagy ideológiai eszmefuttatásokat szokott előadni. Most a nagy diplomáciai körforgásban az ideológia mintha elveszett volna. Orbánnak elfogyott a mondanivalója: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot. Ezzel nemigen kampányolhat Tusnádfürdőn. Előadhatná a szuverenitást, de egy másik ország területén ez egy kissé furcsán venné ki magát. Orbán azt állította, hogy Meloni olasz kormányfő frakciójában azért nem keresett helyet, mert ott vannak a román neonácik, az AUR. Akik amúgy csodálják Orbán Viktort, de nem Romániában hanem Magyarországon.

Orbán létrehozta a patrióta frakciót, amelyről Franciaországban siettek megállapítani, hogy az az idióták klubja miután Marine Le Pen is belépett oda.

Az üzleti világ azt rója fel Marine Le Pennek Franciaországban, hogy csak tiltakozni tud, lövése sincs a modern világgazdaságról, halvány fogalma sincs az Európai Unió valós problémáinak megoldásáról. Ezzel sem dicsekedhet Orbán Viktor, akinek mondanivalója:

“marad mi volt a puszta lég.”

Obama nem túl titkos háborúja Biden visszaléptetése érdekében

Barack Obama volt elnök fehér házi segítői és prominens barátai váltak a leghangosabban arra szólító hangokká, hogy Biden elnök lépjen vissza a 2024-es elnökjelöltségtől, még akkor is, ha régi elnökük nyilvánosan támogatja alelnökét.

David Axelrod, John Favreau, Ben Rhodes és Tommy Vietor Obama egykori segítői közé tartoznak, akik Biden távozását követelik. Üzenetüket a közösségi médiában és a televíziós beszélgetős műsorokban vitték el ezen a héten, miközben az elnök azért küzd, hogy bizonyítsa alkalmasságát, mondjuk egy kritikus NATO-csúcstalálkozón melyen beszédet mondott Washingtonban.

Az „Obama tesók”, ahogy Obama régi csapatának néhány tagját nevezték, szerdán támadták Bident az éterben és a közösségi médiában, amikor népszerűsítették a New York Times véleménycikkét, amelyet a volt elnök egyik leghíresebb barátja,

George Clooney színész írt, és felszólította Bident, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Clooney lesújtó írása, amely Biden június 27-i katasztrofális vitaelőadását idézi, mindössze néhány héttel azután jelent meg, hogy a filmsztár és Obama segített a 81 éves elnöknek 30 millió dollárt összegyűjteni egy hollywoodi gálán. Más hollywoodi hírességek sora szólította fel Bident, hogy álljon félre.

„Nem fogunk nyerni novemberben ezzel az elnökkel. Ráadásul nem fogjuk megnyerni a képviselőházat, és el fogjuk veszíteni a szenátust is”

– írta Clooney.

„Ez nem csak az én véleményem; ez minden szenátor, kongresszusi tag és kormányzó véleménye, akivel négyszemközt beszéltem. Mindenkié, függetlenül attól, hogy mit mond nyilvánosan.”

Clooney elmondta, hogy közelről látta Biden kognitív hanyatlását az adománygyűjtésen. Az elnök, mondta,  se nem az az ember aki volt 2010-ben, de még csak az sem akit 2020-ban
Joe Bidenként ismertünk. Sajnos ugyanaz az ember volt, akinek mindannyian tanúi voltunk az első vitán.”

A június 16-i hollywoodi adománygyűjtés azzal zárult, hogy Obama szocializálódott és nyaralt Mr. Clooney-val, és levezette a színpadról a törékeny megjelenésű Mr. Bident, miután az elnök megmagyarázhatatlan módon lefagyott.

Obama régi fehér házi csapata megfejelte Clooney értékelését. Axelrod, Obama korábbi tanácsadója és Favreau, Obama korábbi beszédírója együtt jelentek meg a CNN-en, hogy megerősítsék Clooney állítását, miszerint az elnök mentális alkalmassága hanyatlóban van.
„Minden egyes ember, akivel beszéltem az adománygyűjtésen, ugyanazt gondolta, kivéve azokat, akik Joe Bidennek dolgoztak, vagy legalábbis nem ezt mondták” – mondta Favreau.
Axelrod „lesújtónak” nevezte Clooney értékelését, és azt mondta, hogy sok demokrata elérte azt a pontot, ahol úgy vélik annak veszélye, hogy Biden távozik, „elhomályosítja” annak kockázatát, hogy leváltsák.

Obama nyilvánosan hallgatott korábbi alelnökéről. Homályos támogató nyilatkozatot adott ki Biden vitája után.

„Rossz vitaestek előfordulnak. Hidd el, tudom. De ez a választás még mindig választás olyasvalaki között, aki egész életében a hétköznapi emberekért harcolt, és valaki között, aki csak magával törődik”

– mondta Obama, hozzátéve, hogy „nagyon sok forog kockán novemberben”.

Míg Obama visszafogott minden nyilvános kritikát, régi fehér házi csapata a közösségi médiában támadta Bident.

„Nem mondhatod, hogy előbb az amerikai demokrácia jövője forog kockán, majd azt, hogy az elnök hagyja abba az ágybavizelést, vagy növesszen gerincet”  – írta Tommy Vietor Obama korábbi szóvivője az X-en.

„Ez … sértő azokra az emberekre nézve, akik mélyen törődnek az országgal, és tudják,
mennyi minden forog kockán.”

Ben Rhodes, Obama korábbi helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a következőt írta az X-en:

„Gondoljunk csak bele, hogyan nézett ki ez a vita az emberek és a vezetők számára szerte a világon.”

Az Obama-világ nyomást gyakorol Bidenre, hogy lépjen vissza a jelöltségtől, mivel a volt elnök legerősebb szövetségesei a Capitol Hillen visszatartják Biden támogatását a NATO-csúcstalálkozón.

Nancy Pelosi volt házelnök, Obama régi szövetségese azt mondta, hogy Bidennek be kell fejeznie a NATO-csúcsot, majd újra kell gondolnia újraválasztási terveit.
„Az elnöknek kell eldöntenie, hogy indul-e. Mindannyian arra biztatjuk, hogy hozza meg ezt a döntést, mert az idő fogy” – mondta Pelosi az MSNBC-n.

„Csak várjunk, amíg meglátjuk, merre haladunk ezen a héten.”

Biden határozottan ellenállt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek arra irányultak, hogy eltávolítsák. A héten azt írta a kongresszusi demokratáknak, hogy nem tervezi a visszalépést.

A NATO-csúcs vezetését nagyrészt különösebb probléma nélkül vette, energikusnak és következetesnek tűnt. Biden minden fennakadás nélkül olvasott fel egy forgatókönyvből a NATO világ vezetőivel tartott workshop kezdetén szerdán.

Nagy botlás nélkül szólt a nemzeti szakszervezeti vezetőkhöz az AFL-CIO washingtoni központjában. A zsúfolt csütörtöki napirend egy kritikus sajtótájékoztatóban csúcsosodik ki, amely az első a vita óta.

Axelrod szerint Nancy Pelosi és más demokrata vezetők megpróbálják majd kiszorítani Bident, részben azért, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy alacsony támogatottsága azzal fenyeget, hogy jelentős veszteségeket okoz a képviselőházi és szenátusi demokratáknak a novemberi szavazáson.

„Amit finoman és tiszteletteljesen mond, az az, hogy a vita még nem ért véget, és meg kell tartanunk ezt a vitát”

– mondta Axelrod.

“A NATO 70 éves és agyhalott!”

A címben szereplő kijelentéssel kommentálta ünnepelte a NATO születésnapját öt évvel ezelőtt a magabiztos Macron elnök, aki most lekéste a megnyitót a francia belpolitikai válság miatt. Igaz, hogy sikerült elkerülnie azt, hogy a szélsőjobboldallal együtt kormányozzon Franciaországban, de a belpolitikai helyzet továbbra is zavaros hiszen senki sincsen többsége a parlamentben.

Ennek ellenére Emmanuel Macron megállapítása a NATO-ról ma sem teljesen alaptalan amikor az észak-atlanti szervezet a 75-ik születésnapját ünnepli stílszerűen az Egyesült Államokban. Az elmúlt öt évben a NATO látszólag életre kelt: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – sikeresen támogatta a megtámadott országot a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben. Macron elnök mégsem tévedett nagyot amikor a NATO agyhaláláról értekezett ugyanis arra akart célozni, hogy

Európa és Amerika érdekei immár nem vágnak egybe!

Míg a Szovjetunióval szemben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei nagyjából hasonló érdekek mentén szervezhették meg a stratégiájukat, ez immár a mai globalizált világban nem igaz!

Ahogy Macron elnök Pekingből hazatérve erre hangsúlyosan rá is mutatott: “Európa nem lesz az USA vazallusa!” Csakhogy a NATO az Egyesült Államok lenyűgöző katonai és gazdasági túlsúlyára épül, abban Európának csak a másodhegedűs szerep jut. De vajon érdeke-e Európának a szembenállás Kínával és Oroszországgal, ahogy azt az USA deklarálta? Kissinger egykori külügyminiszter még százéves korában is elrepült Kínába, hogy megpróbálja megmenteni a kapcsolatot, melyet ő segített összehozni 1972-ben. Sem Franciaország sem pedig Németország nem akar szakítani Kínával, az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerével. Nemcsak azért nem, mert ez nem felel meg az érdekeinek, de azért sem, mert nem kíván teljesen alárendelődni az Egyesült Államoknak.

Az USA-nak van stratégiája, Európának nincsen

Azzal, hogy Washington meghirdette az új hidegháborút 2021-ben világos programot vázolt fel mindenki számára. Macron elnök hiába veti el ezt a programot, mert nem tud semmit sem szembeállítani vele. Nemcsak azért, mert Európa gyenge hanem azértis, mert megosztott: Lengyelország és a balti államok élnek halnak az amerikai szövetségért. Ha Ukrajna egyszer bekerül az Európai Unióba, akkor ezt a szövetséget erősíti majd.

A francia – német tandem, mely az Európai Unió vezető ereje volt és maradt, jelenleg romokban. Mindkét ország belpolitikai gondokkal küzd, maga sem tudja: merre van előre. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke megfogalmazta:

Európának jelenleg sem térképe sem GPS-e sincs!

Orbán Viktor mint az Európai Unió soros elnöke körbe turnézta a világot, hogy látvány diplomáciával fedje el a kudarcot: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává züllesztette le. Az Európai Parlamentben pedig létrehozta az idióta patrióták klubját, akik vissza akarnak menekülni a múltba amikor még Európa fontos volt. Washingtonban és Pekingben sőt már Delhiben is jéghideg realizmussal állapítják meg: Európa immár nem fontos! Hiába fontoskodik Orbán Viktor , egy periferikus ország miniszterelnöke , akinek hazája az Európai Unió szegényházából intéz tragikomikus szózatokat a világhoz , a gyenge és megosztott Európai Unió nem világpolitikai tényező többé!

Ez válik nyilvánvalóvá a NATO közgyűlésen az Egyesült Államokban, ahol minden úgy történik ahogy Washington azt akarja. De mit akar Washington? Ha ránézünk Bidenre vagy Donald Trumpra, akkor eszünkbe juthat Macron figyelmeztetése a NATO agyhaláláról. A 75 éves szervezet éppúgy mint Washington maga sem tudja, hogy merre van előre…

Mindenki győzött Franciaországban csak Európa veszített

Macron elnök számítása bevált: a választások második fordulójában sikerült megakadályozni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának áttörését: győzött a baloldali Új Népfront.

Abszolút többségről szó sincs: koalíciós kormánynak kell következnie, addig marad a jelenlegi, amelynek már eddig sem volt parlamenti többsége most pedig végképp nincsen hiszen Macron mozgalma feláldozta magát a közös győzelem oltárán.

A vesztes Marine Le Pen megduplázta képviselőinek számát a francia parlamentben, de messze elmaradt az abszolút többségtől pedig a szélsőjobb vezére kikötötte: csakis akkor alakítanak kormányt, ha ehhez nem kell koalíciót kötniük. Marine Le Pen megmutatta az oroszlán körmeit, de valószínűleg nemigen bánkódik azon, hogy nem alakíthat kormányt hiszen az számtalan népszerűtlen intézkedéssel járna. Marine Le Pen pedig 2027-re készül az elnökválasztásra, ahol be akarja söpörni az összes proteszt szavazatot, amelynek egy része most az Új Népfrontot erősítette. Macron elnök már korábban jelezte, hogy nem kíván együtt kormányozni az Új Népfront egyik fő erejével, melyet a demagóg és oroszbarát Mélenchon vezet. A többiekkel: szocialisták, zöldek stb. viszont igen. Ezenkívül ott van a hagyományos jobboldal, a republikánusok, akikkel szívesen paktálna Macron elnök.

Európa a vesztes

Macron elnök kezdettől fogva az európai reformok legfőbb támogatója volt Brüsszelben.

A reformokat megakadályozta Merkel kancellár, a Covid pandémia és Putyin agressziója Ukrajna ellen. A problémák viszont megmaradtak: Európa immár versenyképtelen – állapította meg Mario Draghi a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében. Az Európai Központi Bank ex elnöke, aki nemrég még Olaszország miniszterelnöke is volt azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre nagy közös alapokat a digitális fejlesztésre, a zöld átmenetre, az ukrajnai háborúra stb. Ezeket az alapokat közös kölcsön felvételeiből finanszíroznák. Ennek az elképzelésnek Európában a legfőbb támogatója Emmanuel Macron elnök volt és maradt is, csak épp jóval kevesebb erőt tud ehhez felmutatni hiszen ideje és energiája jórészét felemészti a belpolitika. A reformok erői egy nagy táborban gyülekeznek:

Patrióták vagy idióták?

Orbán Viktor az osztrák Szabadságpárttal és a cseh Anoval létrehozott egy új szent szövetséget, amelyhez sok más párt után a választások után Marine Le Pen is csatlakozott. Ez 30 képviselőt jelent az Európai Parlamentben, összesen több mint hetvenet a 720 tagú szervezetben. A fő irányt továbbra is a néppárti – szocialista blokk határozza meg, melyhez csatlakozhatnak a liberálisok, a zöldek sőt olykor a Meloni által vezetett mérsékelt szélsőjobb is ahova nem vették be Orbán Viktort. Elsősorban azért nem, mert a magyar miniszterelnök oroszbarát vonala számukra elfogadhatatlan, de az sem tetszik nekik, hogy Orbán Viktor elutasítja Draghi tervét. Az ex miniszterelnök Meloni gazdasági főtanácsadója, aki arra emlékeztet mindenkit, hogy Olaszország 200 milliárd eurót kapott a közös hitelfelvételből.

Orbán Viktor viszont még a magyar alkotmányba is beleíratta: még egy közös uniós hitelfelvétel nem lesz!

Hogy akarják megoldani a patrióták az Európai Unió sokasodó problémáit? Rejtély! A francia pénzügyminiszter kiszámolta Marine Le Pen gazdasági programjának következményeit: az eredmény pénzügyi válság lett volna hiszen Franciaország államadóssága már így is meghaladja az éves GDP 100%-át!

A patrióták idióták – erre a következtetésre jutottak a vezető francia üzletemberek, akik a hétvégén tanácskoztak a francia Davoson Aix en Provence-ban. Most nagy a megkönnyebbülés: Macron elnök fő támogatója Franciaország és Európa leggazdagabb embere Bernard Arnault, akinek vagyonát több mint 200 milliárd euróra becsülik.

Politikailag Macron meggyengült így aligha valószínű, hogy keresztül tudja vinni a reformokat Brüsszelben. Ahol tisztában vannak azzal, hogy a reformokra szükség van, de azt is tudják, hogy azok népszerűtlenek, ezért nehéz hozzájuk politikai támogatást találni. Így jó esély van arra, hogy minden úgy megy tovább mint eddig Brüsszelben: miközben majdnem mindenki a változások szükségességét hangsúlyozza, a gyakorlatban nem történik semmi, mert nincsen meg hozzá a politikai akarat a 27 tagállamban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK