Fontos

Egy húron pendül a szélsőjobb és a szélsőbal Németországban?

Több szavazatot szerzett Thüringiában mint a szociáldemokraták a szélsőbal vezére, aki migránsellenes noha apja iráni volt.

Sahra Wagenknecht szövetsége 15 helyet kap Thüringiában a tartományi vezetésben míg a szociáldemokrata kancellár pártja mindössze hatot. A győztes a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland lett, melynek elképzelései sokban összecsengenek Sahra Wagenknechttel: migránsellenesek, szemben állnak Brüsszellel és Putyin iránt igencsak megértőek. Sahra Wagenknecht, akinek édesapja iráni bevándorló volt, az NDK-ban nőtt fel, és nem sokkal a Fal leomlása előtt, 1989-ben lépett be a Német Szocialista Egységpártba, mely az NDK-t kormányozta. Utána a Balpárt aktivistája majd egyik vezetője volt – ez a német szocialista egységpárt utódpártja. Innen kiválva alapította meg a Sahra Wagenknecht szövetséget – BMW – mely tiltakozik az ellen, hogy Oroszországot szankciókkal sújtsák az Ukrajna elleni agressziója miatt. Nem ért egyet a NATO politikájával.

Putyin hálózata

Az orosz elnök fiatal korában a KGB drezdai irodáját vezette alezredesi rangban. Kiváló kapcsolatot ápolt Angela Merkel kancellárral, aki az NDK-ban nőtt fel, és tanulmányai egy részét Putyin szülővárosában, Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. Az orosz elnök és a német kancellár felváltva társalgott egymással oroszul és németül. Merkel kancellár a német – orosz együttműködés híve volt éppúgy mint szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder, aki jelenleg Putyin tanácsadójaként szépen gazdagszik az oroszbarátságból.

Merkel kancellár az USA-val szemben is képviselte az együttműködést Oroszországgal: kivívta azt, hogy Washington beleegyezett a második Északi Áramlat földgázvezeték használatába, melyre azután már nem került sor Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az Északi Áramlat földgázvezetékeket felrobbantották – állítólag ukránok hajtották végre az akciót, de azt nem tehették meg a CIA támogatása nélkül – fejtette ki Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró.

Magyarországon az elit körében az orosz barátság szinte általános: Putyin ugyanis pénzeli barátait. Így Orbán Viktor eljátszotta és eljátssza Putyin pincsijének szerepét.

Németország a francia úton?

Macron elnök a legutóbbi választás után patthelyzetbe került: a parlamentben szélsőjobboldali és szélsőbaloldali többség van. Éppúgy mint Thüringiában, ahol a Linke is jól szerepelt miközben a zöldek nem is jutottak be a parlamentbe. Macron elnök kezdettől fogva olyan reformokat akart, melyek javítják Franciaország és az egész Európai Unió versenyképességét. Ezt először Merkel kancellár vétózta meg, most pedig a szélsőjobb – szélsőbal parlamenti többség Párizsban. Németország ugyanilyen zsákutca felé sodródik: miközben egyre inkább elveszíti a versenyképességét, a szélsőjobb – szélsőbal ellenzék mindenféle gazdasági reformot megakadályozhat. Ha az Európai Unió mindkét vezető állama zsákutcába kerül, akkor felértékelődhetnek mások Brüsszelben. Csakhogy sem Olaszországnak sem Lengyelországnak nincsen reformkoncepciója a versenyképesség javítására bár Mario Draghi ex miniszterelnök kidolgozott egy ilyen javaslatot épp Brüsszel kérésére, de emögé nem lehet megfelelő politikai támogatást állítani. Az Európai Unió gazdasága így fokozatosan versenyképtelenné válik, de ez aligha okoz gondot az USA-nak, Oroszországnak vagy épp Kínának.

Képes-e az immunrendszer önmagában elpusztítani a rákos daganatokat?

A tudósok azt találták, hogy a természetes gyilkos sejtek, amelyek immunrendszerünk részét képezik, képesek felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. Ezek a sejtek képesek megtámadni egy specifikus fehérjét, amely elősegíti a rákos daganatok növekedését.

Ezt bizonyítják a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei – írja a Medical Xpress.

Az XPO1 fehérje fontos a sejtek normális működéséhez, de néha túlzottan aktívvá válik – ez pedig a rákos sejtek ellenőrizetlen szaporodásához vezet. A Southamptoni Egyetem tudósai felfedezték, hogy az XPO1-ből származó peptid (egy fehérje „töredéke”, amely több aminosavból áll) vonzza a természetes gyilkosokat, és kiváltja a szervezet rákos sejtekkel szembeni immunválaszát.

A tudósok úgy vélik, hogy ez a felfedezés utat nyithat olyan új kezelési módszerek felé, amelyek kevésbé invazívak, vagyis kevésbé traumás hatással lesznek a szervezetre.

Salim Haque hepatológus professzor, a tanulmány vezetője elmondta, hogy korábban azt gondolták, hogy a gyilkos sejtek véletlenül hatnak a rákra. Az új bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az immunrendszer egyértelműen felismeri a rákos sejteket, és célzottan megtámadja azokat.

Meg kell jegyezni, hogy a gyilkos sejtek kevésbé veszélyeztetik az egészséges szöveteket, ellentétben a kemoterápiával és más hagyományos rákkezelésekkel, ezért kevesebb mellékhatásuk van.

Haku professzor azt is megjegyezte, hogy azok a rákos betegek, akiknek aktív gyilkos sejtjei vannak és magas az XPO1 fehérje szintje, jelentősen tovább élnek – a rák típusától függetlenül. Még az agresszív formák esetén is, mint például a májrák (a betegség medián túlélése 18 hónap), ezek a betegek jobb eredményeket mutatnak.

A tudósok úgy vélik, hogy egy olyan megközelítés, amely magában foglalja a gyilkos sejtek aktiválását a rákos sejtek megcélzása érdekében, számos rákkezelésére használható, beleértve a fej- és nyakrákot, a hólyagrákot és a mellrákot.

Ralf Schittenhelm professzor, a Monash Egyetemről hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés forradalmasíthatja az immunterápiát. Megjegyezte, hogy ez lehetőséget nyit a személyre szabott rákkezelésre, különösen azokban az esetekben, amikor a hagyományos módszerek kudarcot vallanak.

Southampton tudóscsoportja jelenleg a világ első olyan vakcinájának megalkotásán dolgozik, amely gyilkos sejteket használ a rák elleni küzdelemben.

Korábban a kutatók egy új immunbiomarker felfedezését jelentették be, amely segíthet a magas fokú petefészekrák korai felismerésében, és életeket menthet.

Fasiszta e Trump?

“Így érkezik meg a fasizmus Amerikába“ – kommentálta Donald Trump felemelkedését Robert Kagan, a republikánus párt egyik neokonzervatív eszmei vezére 2016 májusában. Trump aztán elnök lett 2016-2020.

Most Kagan új könyvet adott ki, mely újra fölveti ezt a problémát hiszen Trump újra hatalomra tör. A könyv címe: Rebellion: How Antiliberalism is Tearing America Apart Again – Lázadás avagy miképp szakítja újra ketté Amerikát az illiberalizmus. Robert Kagan szerint a fehér keresztény nacionalisták Trumpot eszközként használják fel arra, hogy megteremtsék a maguk sajátos államát.

“A szabadság elviselése nehéz, mert teret hagy az emberekre ugyanakkor saját magukra kell támaszkodniuk”

– mondja a történész, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

“Többé már nem kell szavaznotok, ha az elnökválasztáskor rám szavaztok”

– harsogta Trump az evangélista keresztények nagygyűlésén Floridában. Kagan szerint Trump pontosan erre készül: mindjárt az első napon hozzálát a liberális demokrácia felszámolásához.

“Nem hiszek abban, hogy a történelemnek lenne célja. A görögök szerint a történelemben ciklusok vannak, a régi kínaiak szerint nem változik alapjában semmi sem.”

Jason Stanley baloldali filozófus, a Yale professzora ugyancsak fasiszta veszélyt lát Trumpban. Könyvének címe: How Fascism Works: The Politics of Us and Them – Hogy működik a fasizmus: a mi és az ők politikája.

Milyen a modern fasizmus?

“Egy olyan vezető kultusza, aki azt igéri, hogy kivezet a válságból egy bajbajutott országot. Miért van válság? Mert a kisebbségek: a bevándorlók, a baloldaliak, a liberálisok, a homoszexuálisok hatalmukba kerítették a médiát, az iskolákat, a kulturális intézményeket.”

Hogy jutnak hatalomra? “Többnyire választások útján.”

Mi jellemzi a fasizmust avagy Stanley professzor tíz pontja

  • Minden államnak vannak nemzeti mitoszai, ezt megnövelik és a dicső múltat állítják szembe a jelennel.
  • A fasiszta propaganda a Mi és Ők megkülönböztetésre épül. “Ha nem Mi vagyunk hatalmon akkor elvész az ország.”
  • Mindenről a Vezér dönt, ezért a tudomány és a kritikus vélemény fenyegetés az állammal szemben.
  • A fasizmus hazudik. Az igazság a demokrácia alapja, a hazugság a szabadság ellensége.
  • A fasizmus alapelve a hierarchia, erre épül a hazugság rendszere például a fajelmélet.
  • A fasizmus szerint a társadalom az egyenlőség áldozata, ezért hierarchiát épít. Így mindenki tart attól, hogy elveszítheti a helyét a rendszerben.
  • A fasizmus biztosítja a törvényes rendet. A Vezér határozza meg, hogy mit kell törvényes rendnek tekinteni.
  • A fasizmus fél attól, hogy többféle nem is lehetséges. Ezért azt állítja, hogy a homoszexuálisok és a transzvesztiták veszélyesek a gyerekekre.
  • A fasiszták utálják a városokat, ahol “a bűnök tanyáznak”.
  • A munka szabaddá tesz- hirdetik a fasiszták – ez volt Auchswitz jelmondata.

“Ha Ukrajna nem győz, akkor sötét időszak következik”

Így vélekedik Timothy Snyder professzor, aki a Yale Egyetem Kelet Európa történetét tanítja.

Tyranny: Twenty lessons from the Twentieth Century – Zsarnokság – a huszadik század húsz tanulsága – ez híres pamfletjének címe.

“Putyin elnök olyan háborút vív, amelynek fasiszta motivációja van” – állítja Snyder professzor. Aki szerint “Putyin ugyanúgy támadta meg Ukrajnát mint Hitler a Szovjetuniót 1941-ben.”

Miért juthat hatalomra újra Trump?

“Trump blöfföl, ő sosem volt sikeres üzletember. Televíziós személyiség. Ez jó iskola egy karizmatikus vezérnek.

A közösségi oldalakon a kommunikáció elősegíti a fekete – fehér szemléletet.

A marxisták tévedtek a huszas – harmincas években amikor a kapitalizmus egyik variánsának tekintették a fasizmust. A Big Business támogatta Hitlert, mert szétverte a szakszervezeteket, meghódította Európa jórészét és megtámadta a Szovjetuniót, de az oligarchák nem osztották a Führer nézeteit“ – hangsúlyozza Snyder professzor. Aki rámutat, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere sokat tett a fasizmusért.

“A neoliberális gazdaságpolitika a fasizmus fő oka”

Így gondolja Paul Mason professzor Londonban.

“A neoliberalizmus felbomlasztotta a társadalmakat. Megtörte a szakszervezetek erejét, megszüntette a nagyrészt fehér munkásosztály privilégiumait.”

Paul Mason szerint a fasizmus folyamat, melyet tíz pontban jellemez:

  • Válság, mint például Németország háborús veresége és a gazdasági világválság vagy a nagy pénzügyi válság a nyugati világban 2008-ban, melyre jött a migráció, a Covid pandémia, a klímaválság
  • Emiatt kialakul a fenyegetettség érzése a társadalom jelentős részében
  • Előretörnek a korábban elnyomott csoportok: színesbőrűek, nők, LMBTQ.
  • Kulturális háború kezdődik – woke
  • Feltűnik a fasiszta párt
  • A középosztály nem tudja, hogy kitől-mitől  féljen jobban: a jólét elvesztésétől vagy a szélsőjobb megerősödésétől?
  • Meggyengül a jogállam, hogy kezelni tudják a konfliktusokat
  • Az antifasiszta pártok elkezdenek gondolkodni valamiféle egységfronton
  • A jobboldali konzervatívok megkérdezik saját magukat: meddig engedjük a szélsőjobbot előretörni?
  • A fasizmus győz, ezután ők alkotják az „elitet.”

Trump, Putyin és Orbán a huszonegyedik század bizonytalanságát használják ki arra, hogy hatalomra jussanak, és ott is maradjanak. Csakhogy Putyin szemmel láthatóan zsákutcába jutott: az ukrajnai háborút nem nyerheti meg a NATO ellenében. Orbán Viktor rendszere leszálló ágban van, mert az uniós milliárdok nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Alkalom szüli a fasizmust, de a fasiszta rendszer alkalmatlansága szünteti meg azt.

A probléma az, hogy az elitek sehol sem tudják kezelni azokat a gyors változásokat, melyek a huszonegyedik században bekövetkeznek a globalizált – digitalizált világban. Így bőven kínálkozik alkalom olyan cinikus kalandoroknak mint Donald Trump vagy Orbán Viktor.

Von der Leyen Orbán ál-békekezdeményezéseire reagált Prágában

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.

Az első alkalommal Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC nemzetközi konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy először, miután júliusban jóváhagyták az EB elnöki posztját a következő öt évre, nyilvános beszédet mond, ezért ez a beszéde különösen fontos. Az elnök az Ukrajna elleni háborúval kezdte, mint az európai kontinens kulcseseményét.

Von der Leyen beszédében ismét elismerte Nyugat-Európa tévedését, amely sokáig alábecsülte Putyin agresszív politikájával kapcsolatos figyelmeztetéseket.

„Oly sokáig beszélt nekünk Oroszországról… Nos, többet kellett volna hallanunk Közép- és Kelet-Európáról”

– mondta.

Az EB elnöke azonban anélkül, hogy név szerint megnevezte volna Orbán Viktort, keményen bírálta politikáját és a hivatalos Magyarországot.

„A magyarokat fogja hibáztatni az 1956-os orosz invázióért? Vagy az 1964-es Csehország megszállásáért?” 

Von der Leyen Orbán úgynevezett „békekezdeményezéseire” összpontosított, aki az ellenségeskedések beszüntetésére szólít fel, és ellenzi Ukrajna védelmi fegyverek szállítását.

„Azok, akik azt mondják, hogy „a békéért” vannak, valójában az agresszor megbékítése és Ukrajna leigázása mellett állnak… Vannak, akik sokat az ellenségeskedések egyszerű beszüntetésére helyezik a hangsúlyt.

A béke nem csak a háború hiánya. Béke az, amikor háború lehetetlen és szükségtelen.”

– hangsúlyozta.

„A szuverenitás egyetlen nyelven sem egyet jelent a megszállással” – tette hozzá az EB elnöke.

Mint ismeretes, közvetlenül a magyar elnökség kezdete után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke „béketeremtő körútra” indult, többek között Moszkvába is; az Európai Unióban elhatárolták magukat tetteitől, és hangsúlyozták, hogy Orbán ezeken az utazásokon csak a hazáját képviseli. 

Ezzel kapcsolatban Radosław Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője július végén úgy fogalmazott, hogy  Magyarország egyre inkább elszigetelődött az EU-ban, és helyzete irritálja a többi tagállamot.

Izrael nagy hadműveletet indít Ciszjordániában

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy folyamatban lévő hadművelete során kilenc palesztin „terroristát” ölt meg. Az ENSZ szerint a razziák a „már amúgy is katasztrofális” helyzet súlyosbodását kockáztatták.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy erői megöltek öt palesztin fegyverest a megszállt Ciszjordániában augusztus 29-én, csütörtökön a „terrorellenes” műveletek második napján, amelyekben összesen 14 ember vesztette életét.

„Tűzváltást követően a csapatok csütörtök reggel megsemmisítettek öt terroristát, akik Tulkaremben egy mecsetben rejtőztek el” – közölte a katonaság. Szerdán a hadsereg azt közölte, hogy kilenc fegyverest ölt meg egyidejűleg a ciszjordániai Tulkarem, Jenin és Tubas városokban végrehajtott razziák során.

A gázai háborúban több mint 40.000 palesztin halt meg a terület egészségügyi minisztériuma szerint, míg Izrael offenzívája széleskörű pusztítást és kitelepítést okozott. A Vörös Félhold szerint a palesztin egészségügyi hatóság azt állította, hogy az izraeli erők 11 embert megöltek és 24-et megsebesítettek a rajtaütésekben. Ciszjordániai főnöke, Younes al-Khatib elmondta, hogy a mentők izraeli tűz alá kerültek, és „egyik munkatársunkat eltalálták”.

Stephane Dujarric, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy

az izraeli műveletek „négy kórház közvetlen közelében” zajlottak, és legalább néhányat „körbe vettek”, ami hatással volt az orvosi csoportok mozgására.

Guterres „e műveletek azonnali leállítására szólít fel” – áll hivatalának közleményében.

Mahmud Abbász palesztin elnök félbeszakította Szaúd-Arábiában tett látogatását, és hazaindult, hogy „követhesse a legújabb fejleményeket” – közölte a palesztin hivatalos média.

A királyi nyilatkozat szerint II. Abdullah jordán király kijelentette a látogató amerikai törvényhozóknak, hogy gázai fegyverszünetre van szükség „az erőszak ciklusának megállításához a térségben”.

Erőszak tombolt a Gázai övezetben is, ahol a polgári védelmi ügynökség jelentése szerint az izraeli csapások legalább 12 embert öltek meg, valamint Libanonban, ahol az izraeli hadsereg azt mondta, hogy megölt egy „jelentős” palesztin fegyverest.

Izrael az ENSZ humanitárius járművét vette célba Az Egyesült Nemzetek Szervezete felfedte, hogy kedden izraeli lövöldözés célpontja volt egy ENSZ-jármű. Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint Stephane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője elmondta:

„Egy világosan megjelölt ENSZ humanitárius járművet, amely az izraeliekkel teljesen összehangolt konvoj részét képezte, tízszer találta el a hadsereg.

Az ENSZ korábban arra figyelmeztetett, hogy a művelet „komolyan elmélyíti az amúgy is katasztrofális helyzetet” a palesztin területen. Az izraeli hadműveletek a városokban „és legalább kilenc palesztin, köztük két gyermek meggyilkolása október 7-től 637-ig teszi ki Ciszjordániában a halálos áldozatok számát” – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője.

„Ez a legmagasabb halálos áldozatok száma nyolc hónapon belül azóta, hogy az ENSZ két évtizeddel ezelőtt elkezdte közzétenni az áldozatok számát Ciszjordániában.”

„Sok gyereket öltek meg, miközben kövekkel dobálták meg a fokozottan védett izraeli biztonsági erőket, és más palesztinokat is, akik nem jelentettek közvetlen életveszélyt vagy súlyos sérüléseket” – mondta Shamdasani. „Az ilyen szükségtelen vagy aránytalan erőszak alkalmazása, valamint a nyilvánvalóan célzott és egyéb gyilkosságok számának növekedése riasztó.”

„Nyílt háború”

A legutóbbi műveletre két nappal azután került sor, hogy Izrael bejelentette: légicsapást hajtott végre Ciszjordániára, amely a Palesztin Hatóság jelentése szerint öt ember halálát okozta. Az izraeli hadsereg szerdán megerősítette az öt halálos áldozatot, és közölte, hogy a csapás egy olyan szerkezetet ért, amelyet „a terrorista tevékenység végzésére és a térségben tevékenykedő [izraeli] katonák megtámadására használtak”.

Az egyik halottat Jibril Jasan Ismail Jibrilként azonosították, akit novemberben, az eddigi egyetlen gázai fegyverszünet keretében engedtek szabadon.

Az Iszlám Dzsihád, a Hamász szövetséges palesztin iszlamista mozgalma, amely erősen jelen van Ciszjordánia északi részén, szerda hajnalban közleményt adott ki, amelyben elítélte Izrael „nyílt háborúját”. „Ezzel az agresszióval, amelynek célja, hogy a konfliktus súlyát a megszállt Ciszjordániára hárítsa át, a megszálló új helyzetet akar bevezetni a helyszínen Ciszjordánia annektálása érdekében” – áll a közleményben.

A Hamász, amelynek népszerűsége a gázai háború kezdete óta megugrott Ciszjordániában, kedden ismételten felszólította a területen tartózkodó palesztinokat, hogy „keljenek fel”. Kijelentése válaszul hangzott el Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter megjegyzéseire, aki a héten azt mondta, hogy ha tehetné zsinagógát építene Jeruzsálem Al-Aksza mecsetében. Ben-Gvir maga is telepes, nyíltan szorgalmazta Ciszjordánia annektálását.

3,5 milliárd ember kényszerül embertelenül nagy hőségben élni

Afrikában, Ázsiában és Európában megdőlt minden korábbi hőségrekord júliusban, és a hőhullámok folytatódhatnak – jelzi a Global Climate Report, melyet a US National Center for Environmental Information- NCEI.

A hőhullámok hétköznapi jelenségekké válnak és a szélsőséges időjárás megszokottá – írja a jelentés, amely kiemeli, hogy július egy 14 hónapos folyamatos rekord végső állomása, amelyet valószínűleg augusztusi csúcs is követ majd. Mindennek az egészségügyi következménye katasztrofális lehet: Európában 60 ezer halálos áldozatot követelt  a hőhullám 2022-ben. Idén a mediterrán országokból többszáz halottat jelentettek, melyeket a hőséggel lehetett kapcsolatba hozni.

Afrikában az a gond, hogy a hőhullámok idején a moszkitók is igencsak elszaporodnak, és emiatt jelentősen növekedhet a malária megbetegedések száma – ez pedig még mindig fontos halálozási ok ezen a kontinensen.

3,5 milliárd embernek kell az embertelenül magas hőmérséklethez hozzászoknia

Az emberiség döntő többsége olyan helyen élt eddig, ahol az évi középhőmérséklet 11-15 Celsius fok volt. A 29 Celsius feletti átlaghőmérséklet csak nagyon kis területen volt eddig jellemző: a Föld 0,8%-án. Ez az, ami megváltozik, és különösen nehéz lesz hozzászokni a városi körzetekben:

Európában elsősorban Athént fenyegetik a folyamatos hőhullámok. Hogy védekezik a görög főváros? Helyreállítanak egy 1500 éves vízvezeték rendszert, melyet még a rómaiak építettek, és ily módon zöld környezetet varázsolnak Athén köré, mely csökkentheti a hőhullámok hatását. Sevillában, Spanyolországban létrehoztak egy rendszert, amely kategorizálja, és előre jelzi a hőhullámokat, hogy fel lehessen készülni rájuk.

Az Egyesült Államokban Miami talán a legveszélyeztetettebb nagyváros: ott hőség szezon rendszert vezettek be, amely szabályozza az egész környező floridai térség életét a hőhullámok időszakában.

Afrikában Sierre Leone fővárosa Freetown úgy próbál védekezni a hőhullámok ellen, hogy elindították a Freetown-tree town programot, amely egymillió fa ültetésével kívánja enyhíteni a hőhullámok hatását.

Az ENSZ környezetvédelmi programja ajánlja a parkosítást és a fásítást a nagyvárosokban, mert ily módon csökkenteni lehet a magas hőmérsékletet a nagyvárosokban.

2,4 milliárd dolgozó van veszélyben a hőhullámok miatt

Ez a világ munkaerejének több mint 70%-át jelenti.  Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás okozza a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat világszerte. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO felvázolta, hogy melyik kontinensen a munkaerő hány százalékát érintik a hőhullámok:

Az első helyen Afrika áll, ahol a munkavállalók csaknem 93%-át sújtja a rendkívüli hőség. Az arab félszigeten ez az arány 83%. Európában ez az arány lényegesen kisebb, de itt a leggyorsabb a növekedés: 2020 óta 17%.

Az USA munkabiztonsági hivatala szerint a hőség elsősorban a következő szakmákban jelent komoly gondot: tűzoltók, pékek, farmerek, építőmunkások, bányászok és ipari munkások. A hőhullám láthatatlan gyilkos, de világszerte csaknem 23 millió munkahelyi baleset hozható vele kapcsolatban – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.

Mit hoz a jövő?

Ha minden így megy tovább, akkor a forróság 1,6 millió ember időelőtti halálát okozhatja világszerte 2050-ben. Különösen veszélyeztetett a 65 fölötti korcsoport és a szívbetegek. 26,2 millió ember krónikus vesebeteggé vált a munkahelyi hőség miatt – írja az ILO jelentése.

A davosi világgazdasági fórum és a Rockefeller központ közös akció tervet dolgozott ki a hőhullámok ellen, mely természetes módon kíván védekezni vagyis anélkül, hogy felhasználna a klímaváltozást felgyorsító energia hordozókat. Heat Action Platform – hőség akció platform – HAP a program neve. Ez fontosnak tartja, hogy minden városnak legyen hasonló hőség akció terve, melyet alkalmazni tud a hőhullámok idején, melyek a jövőben gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az egész világon.

Riadó Ukrajnában a brutális orosz támadás miatt

Katonai célpontok mellett Ukrajna energiahálózatát támadta az orosz légierő, amely megsemmisített két F 16-os amerikai vadászgépet is Ivano-Frankivszkban. Putyin már korábban válaszcsapást jelentett be az ukrán hadsereg kurszki akciója miatt. A 10-15 ezer fős ukrán haderő orosz területen nyomult előre – először a két és féléve tartó háború kezdete óta. Egyidejűleg az ukrán légierő drónokkal támadta Moszkvát.

Putyin közölte, hogy ezek után semmiféle béketárgyalásról sem lehet szó Ukrajnával. Mindkét országtól, de különösen Ukrajnától hatalmas áldozatokat követel a háború, amely megnyerhetetlen, de mind Moszkva mind Kijev ennek ellenére egyre intenzívebben harcol, és elvet mindenféle kompromisszumot. Putyin elnök Trump győzelmére vár, mert tőle reméli a háború befejezését. Az ukránok abban bíznak, hogy a demokrata adminisztráció folytathatja Washingtonban, és az Európai Unió továbbra is maximálisan támogatja őket. Kérdés, hogy ebben nem kell-e majd csalatkoznia Ukrajnának, mert az amerikai közvélemény nem helyesli a katonai költségvetés fokozását. Németország a maga részéről jelezte, hogy jövőre csak kevesebb pénzt szánhat Ukrajnának, mert a költségvetési korlátok nem tesznek többet lehetővé.

Van-e esély a békére vagy legalább fegyverszünetre?

Zelenszkij elnök újabb békekonferenciát szeretne, melyre meghívnák Oroszországot is. Putyin válasza ismert. Kuleba ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe, mert Kína korábban két béketervet is előterjesztett – minden eredmény nélkül.

“Mindenkinek arra kellene törekednie, hogy ne legyenek újabb háborúk, vagy ha valahol mégiscsak elkezdődik, az érjen véget minél hamarabb” – írja Andor László a Mércében. Az egykori brüsszeli biztos rámutat arra, hogy “az új biztonságpolitikában a keleti európai háborúskodás jelenik meg normál állapotként.”

Andor László hozzáteszi:

”Lengyelország már már eszelős módon a GDP 4%-ára emeli a hadikiadásokat.”

Értelmetlen háború? A 92 éves Szinetár Miklós értelmetlennek nevezte az orosz-ukrán háborút, az Élet és Irodalom meg is bírálta ezért. Ferenc pápa is hiába emel szót a béke mellett.

Ehelyett “az újabb erőfeszítésekre és áldozathozatalra buzdító háborús propaganda minden oldalon használja a romantika eszközeit, blokkolja a komplex gondolkodást, sematizál és butít” – írja Andor László az orosz – ukrán háborúról a Mércében.

Kihívás elé állítja Kínát az ukrán kurszki hadművelet?

Peking folyamatos támogatása a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokhoz az orosz területek ukrán megszállása után új értelmet nyert. Az orosz-ukrán megegyezés kínai vagy más nem nyugati nyomása értelmes béketárgyalásokhoz vezethet.

Ukrajna 2024. augusztus 6. óta tartó, eddig váratlanul sikeres és mély behatolása Oroszország területére megváltoztatta az orosz-ukrán háborúról folytatott beszélgetést. A legfontosabb nemzetközi hatás, amelyet az ukrán akció végül is kiválthat, az a – háborút illetően – hivatalosan semleges országokra, köztük Kínára is kiterjed. Míg a Nyugat a kurszki hadművelettől és annak kimenetelétől függetlenül támogatta és támogatni fogja Ukrajnát, a legitim orosz állami terület elhúzódó ukrán megszállása új dimenziót hoz a háború nem nyugati megközelítésébe.

Az ukrán offenzíva, ha Moszkva nem vonja vissza gyorsan és teljes mértékben, megváltoztatja Kijev helyzetét és befolyását a hipotetikus tárgyalásokon. Eddig Kijevnek a Moszkvával és különböző külföldi partnereivel folytatott kommunikációjában erkölcsi, normatív és jogi érvekre kellett hivatkoznia, amelyek az 1945 óta elsősorban a Nyugat által kialakított, szabályokon alapuló világrendre hivatkoztak. Most viszont elméletileg megvalósíthatóvá vált egy „földet földért” alku Oroszország és Ukrajna között.

Ukrán-orosz prekurszki tárgyalások

A Kurszk előtti katonai-politikai konstelláció Kijev számára – akár két-, akár többoldalú keretek között – ismételten kedvezőtlen tárgyalási formátumokhoz vezetett.

A 2014-es Minszk-I és a 2015-ös Minszk-II megállapodás, valamint az azt követő tárgyalások nagyrészt a „szuverenitás a békéért” mottó jegyében zajlottak.

A minszki megállapodások előrevetítették, hogy Kijev valóban elérhette volna a szárazföldi Ukrajna rendezését, és végül visszaadhatta volna az ellenőrzést a Donyec-medence (Donbasz) Oroszország által megszállt részei felett. Ez azonban csak akkor lett volna lehetséges, ha Kijev lehetővé teszi, hogy Moszkva kelet-ukrajnai helyi megbízottjai legitim szereplőkké váljanak az ukrán államrendben.

A Kreml legfontosabb eszköze ennek a neokolonialista tervnek a megvalósításához tíz évvel ezelőtt a Donbaszban tartott álválasztások voltak. A minszki megállapodások értelmében Kijevnek helyi és regionális választásokat kellett volna tartania a de facto Moszkva ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területeken. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szavazási eljárást a Kreml hasonló módon manipulált volna, mint ahogyan az orosz „választásokat” otthon is működtetik. Ukrajna szuverenitását a Kijevben és a Donbaszban vétójoggal rendelkező orosz megbízottak korlátozták volna. Eközben az elcsatolt Krím félszigetet teljesen kihagyták a minszki tárgyalásokból.

A 2022-es isztambuli tárgyalások a „biztonság a békéért” mottóval zajlottak. Ez azt jelentette, hogy Oroszország csak az ukrán katonai védekezőképesség jelentős korlátozásáért és nemzetközi rugalmasságért cserébe volt hajlandó befejezni „különleges katonai műveletét”. A Kreml nyilvánvaló szándéka az volt, hogy alapvetően gyengítse az ukrán állam nemzetbiztonságát. Az isztambuli megállapodás tervezetének legfőbb hibája az volt, hogy bár a nagy nyugati hatalmak biztonsági garanciákat adtak volna Ukrajnának, Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy megtartja vétójogát az Ukrajnának nyújtott segítségük blokkolására. Ennek eredményeképpen Ukrajna vagy egy második háború utáni Finnországgá, vagy a szovjet blokk „népköztársaságaihoz” hasonló szatellitállammá vált volna, valamint könnyű préda lett volna egy későbbi orosz invázió megismétlődésében. Az isztambuli tárgyalások kudarca vezetett ahhoz, hogy Oroszország 2022 szeptemberében további négy délkelet-ukrajnai régiót annektált illegálisan.

A következő szakaszban Oroszország még nihilistább „földet a békéért” stratégiára váltott Ukrajnával szemben. E szerint a Kreml egészen a közelmúltig terjesztett tárgyalási javaslata szerint Ukrajnának nemcsak szuverenitását kellett korlátoznia, hanem bele kellett egyeznie abba is, hogy Oroszország annektálja a megszállt ukrán területeket. Sőt, a Kreml azt követelte Kijevtől, hogy adja át Moszkvának a négy Oroszországhoz csatolt ukrán régió, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon nem megszállt részeit. A Kreml hivatalosan és nem hivatalosan is figyelmeztetett, hogy ennek a javaslatnak az alternatívája a népirtó háború folytatása Ukrajna teljes megsemmisítéséig – akár tömegpusztító fegyverekkel, akár anélkül.

A közelgő Minszk-III.

Ezeket az orosz megközelítéseket a Kreml 10 éve folyamatosan népszerűsíti a különböző nemzetközi médiumokban, fórumokon és szervezetekben. Ennek eredményeként számos harmadik fél hallgatólagosan vagy akár kifejezetten átvette őket. Az Ukrajnával szembeni orosz jogi és normatív nihilizmus támogatói a nyugati pacifista csoportoktól és önjelölt „realistáktól” kezdve a nemzetközi radikális jobboldalon át az úgynevezett globális dél számos kormányáig terjednek.

Minden egyes évvel, amióta Oroszország 2014 óta folytatja és bővíti az ukrán területek megszállását, világszerte egyre népszerűbbé válik az az elképzelés, hogy legalább valamilyen mértékben megszűnjön Ukrajna területe és/vagy szuverenitása. A Moldova, Grúzia és Ukrajna által a múltban tett engedmények, az biztos, hogy nem vezettek sem ahhoz, hogy ezek az országok visszanyerjék az ellenőrzést állami területeik felett, sem pedig ahhoz, hogy béke legyen Európában. Ennek ellenére ma sok, ha nem a legtöbb nyugati és nem nyugati politikai és értelmiségi elit az ukrán „kompromisszumokban” látja a háború befejezéséhez és a tartós rendezéshez vezető utat.

Mivel Oroszország nemrégiben bizonyos katonai sikereket ért el Kelet-Ukrajnában, a horizonton egy olyan Minszk-III-as megállapodás tűnt fel, amely az ukrán területi integritás és politikai függetlenség új korlátozásait tartalmazza. Mindez az Oroszország múltbeli irredentizmusával kapcsolatos folyamatos nemzetközi tudatlanság, valamint az orosz imperializmus jövőjével kapcsolatos naivitás hátterében történt. Sok megfigyelő úgy véli, hogy ha – Transznisztria, Abházia, „Dél-Oszétia”, Krím, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon után – egy újabb földdarabot dobnak az orosz krokodil szájába, az végre jóllakatja az értetlen hüllőt.

A háború felfogásának átformálása

Augusztus 6. óta Kijev úgy próbálja megváltoztatni ezt a beszélgetést, hogy teljesen új tényeket teremt a helyszínen. Ukrajna a kétes értékű „szuverenitásért/biztonságért/földet a békéért” alkuktól egy sokkal intuitívabb „földet a földért” alku felé akar elmozdulni. Ezen elképzelés szerint Ukrajna kész visszaadni a most elfoglalt törvényes orosz földjeit, cserébe azért, hogy Oroszország lemond kap a 2014 óta megszállt ukrán területekről.

Ez Putyint nehéz helyzetbe hozza:

Egyrészt az állami területek feletti folyamatos orosz kontrollvesztés most és ezután is kínos a Kreml számára. Másrészt az elcsatolt kelet- és dél-ukrajnai területek a 2014-ben és 2022-ben módosított orosz alkotmány szerint immár Oroszország hivatalos állami területe is.

Az orosz elit és lakosság számára azonban az Oroszország legitim állami területe feletti teljes orosz ellenőrzés helyreállítása fontosabb, mint az illegálisan megszerzett, a világ többi része által ukránnak tekintett területek állandó megszállása. Az elcsatolt területek integrálása az orosz államba és gazdaságba ráadásul költséges, és az is marad a jövőben. Az ukrán területek illegális annektálása továbbra is akadályozni fogja Oroszország fejlődését azáltal, hogy elszívja az erőforrásokat és fenntartja a nyugati szankciókat.

A nem nyugati tényező

Az új ukrán stratégia immár nemcsak az orosz vezetés galambjainak, hanem Oroszország egyes nemzetközi partnereinek – mindenekelőtt Kínának – is szélesebb körű befolyási lehetőséget biztosíthat. Az orosz kormányzatban lévő mérsékeltek és a háború befejezésében érdekelt nem nyugati országok most azzal érvelhetnek, hogy az ukrajnai annexiókat vissza kellene vonni Oroszország területi integritásának helyreállításáért cserébe.

Minél tovább tudja Ukrajna Oroszországban tartani az elfoglalt területeit, annál nagyobb lesz a nyomás Putyinra, hogy adja vissza azokat Moszkva ellenőrzése alá – akár katonai, akár diplomáciai eszközökkel.

Ha Oroszország nem tudja hagyományos fegyverekkel visszafordítani az ukrán betörést, az biztos, hogy nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverek bevetésével is megpróbálhatja ezt megtenni. Egy ilyen fejlemény azonban visszhangot keltene az egész nemzetközi közösségben, és alapvetően megváltoztatná a háború dimenzióját. A 2022-es „különleges katonai művelet” végső kimenetele nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország számára is kiszámíthatatlanná válna. Még az olyan orosz partnerek is, mint Kína és India is átpozícionálhatnák magukat egy kiszámíthatatlanul eszkalálódó Moszkvával szemben – ez a változás katasztrófát jelentene az orosz gazdaság számára.

Mindkét forgatókönyv – a folyamatos megalázás és a veszélyes eszkaláció – veszélyes az orosz rezsimre nézve. Pekingben és más nem nyugati fővárosokban is nemkívánatosnak tekinthetik őket. Ha Ukrajna orosz területek elfoglalása folytatódik, a diplomáciai „földet földért” megoldás egyre inkább előnyös lesz nemcsak az orosz elit egy része, hanem a külföldi kormányok számára is. Ez utóbbiak tekintetében a fő kérdés kevésbé a Nyugat, mint a háborúban hivatalosan semleges nem nyugati országok – mindenekelőtt Kína – véleménye lesz.

Következtetések

A világ számos hivatalosan semleges országa az elmúlt két és fél évben azonnali és feltétel nélküli tárgyalásokat szorgalmazott Moszkva és Kijev között. Ezek a javaslatok eddig az orosz területi és politikai étvágyak többé-kevésbé messzemenő ukrán kielégítését jelentették. Idén augusztus eleje óta Ukrajna az orosz államterület elfoglalásával alapot szolgáltatott a két állam közötti tranzakciós megállapodáshoz (és nem egy igazságtalan békéhez). Az egymillió dolláros kérdés most az, hogy a hivatalosan béke- és tárgyalópárti nem nyugati országok, mindenekelőtt Kína, hogyan reagálnak majd erre az újszerű helyzetre.

Az biztos, hogy Vlagyimir Putyin és az orosz rezsim más képviselői világossá tették, hogy Ukrajna Oroszországba való betörése lehetetlenné tette a tárgyalásokat.

A Kremlnek az orosz-ukrán béketárgyalások 10 éve tartó nyilvános támogatásának ez a változása nem meglepő. A jelenlegi helyzetben a tűzszünet már nem jelent valamiféle ukrán kapitulációt a diplomáciai rendezés álcája alatt. Most az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak lenne igazán értelme, hiszen mindkét országnak van mit nyernie és veszítenie. Ezáltal azonban a béketárgyalások a Kreml számára is elvesztették funkciójukat. Moszkva eddig csak a Kijev feletti katonai vagy diplomáciai győzelemmel képzelte el a háború befejezését, nem pedig egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel.

Oroszország azonban gazdaságilag és technológiailag nagymértékben függ a külföldi támogatástól. Oroszország néhány kulcsfontosságú politikai és gazdasági szövetségese, mint Észak-Korea, Irán vagy Szíria, ha nem is a háború folytatásában, de Oroszország győzelmében érdekelt. Más, Oroszországgal többé-kevésbé baráti viszonyban álló országok, köztük Kína, India vagy Brazília ezzel szemben szintén a mielőbbi béke mellett szóló bel- és külpolitikai érdekekkel rendelkezhetnek. Az elkövetkező hetek fogják megmutatni, hogy ezek az érdekek mennyire erősek, valamint hogy Peking és/vagy más érintett nem nyugati fővárosok hajlandók és képesek lesznek-e megragadni a lehetőséget, hogy Moszkvát a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata” a gázai megállapodásra kizárja Netanjahu két kulcsfontosságú követelését

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata”, amely a tűzszüneti túszokról szóló megállapodás jövő héten történő véglegesítését hivatott lehetővé tenni, nem rendelkezik arról, hogy Izrael jelen legyen a gázai-egyiptomi határ mentén, vagy olyan mechanizmusról, amely megakadályozza a fegyveresek visszatérését Gáza középső részén.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök követelésének megfelelően a Hamász az övezet északi részén vonul – jelentette szombaton a héber sajtó a tárgyalásokat ismerő, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

A 12-es csatorna jelentése szerint Kairóban vasárnap folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Izrael részvételével. A jelentés szerint csak ha Izrael és az Egyesült Államok meg tud állapodni e két kulcskérdés feltételeiben, Egyiptom és Katar szorgalmazza a Hamászt az egyezség megkötésére. A Hamász világossá tette, hogy nem fog beleegyezni egy olyan megállapodásba, amely e két izraeli követelésnek eleget tesz.

Netanjahu, aki az elmúlt hetekben többször is ragaszkodott ehhez a két követeléshez, várhatóan döntő fontosságú megbeszélést folytat Izrael tárgyalóival és biztonsági vezetőivel, ezekre a kérdésekre összpontosítva, mielőtt a vasárnapi tárgyalások megkezdődnének az egyiptomi fővárosban.

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata”, amely a tűzszüneti túszokról szóló megállapodás jövő héten történő véglegesítését hivatott lehetővé tenni, nem rendelkezik arról, hogy Izrael jelen legyen a gázai-egyiptomi határ mentén, vagy olyan mechanizmusról, amely megakadályozza a fegyveresek visszatérését Gáza középső részén. Benjámin Netanjahu miniszterelnök követelésének megfelelően a Hamász az övezet északi részén vonul – jelentette szombaton a héber sajtó a tárgyalásokat ismerő, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

A tervek szerint megbeszélést folytat Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is, aki vasárnap érkezik Izraelbe.

Netanjahu hivatala szombat este kiadott közleményében azt mondta, hogy Izrael tárgyalói tájékoztatták őt a tárgyalásokról, és „óvatos optimizmusnak adtak hangot a megállapodás előmozdításának lehetőségével kapcsolatban”. A közlemény szerint az új amerikai javaslat, amelyet pénteken juttattak el Izraelnek és a Hamásznak, az Izrael és a dohai közvetítők közötti kétnapos tárgyalás végén, „olyan összetevőket tartalmaz, amelyek Izrael számára elfogadhatóak”.

„Remélnünk kell, hogy az Egyesült Államok és a közvetítők Hamászra nehezedő erős nyomása az amerikai javaslattal szembeni ellenállás megszüntetéséhez vezet, és lehetővé teszi az áttörést a kapcsolattartásban”

– tette hozzá a közlemény.

Amerikai tisztviselők korábban azt mondták, hogy a fegyveres Hamász-erők visszatérése Gáza északi részébe – az IDF által az övezet északi és déli részét elválasztó Netzarim folyosón keresztül – a megállapodás megsértését jelenti. A Walla News szombati jelentése szerint a közvetítők

most olyan záradékot javasoltak, amely feljogosítja Izraelt a Hamász elleni katonai hadműveletek újraindítására, ha fegyvereket szállítanak Gáza északi részébe. (Az IDF-nek az ügylet első szakaszában ki kell vonulnia a Netzarim területről.)

Izraeli és más források azt mondták, hogy az izraeli biztonsági vezetők úgy vélik, hogy ha a megállapodás első szakaszának hat hete kivonulnak a Philadelphi-folyosóról a gázai határ mentén, az nem tenné lehetővé a Hamász jelentős átfegyverkezését, és hogy bizonyos, a határ mentén meghatározott, nem meghatározott eljárások kompenzálhatják az izraeli helyzetet a kivonulást a határvidékről. Az izraeli Channel 13 híradója egyiptomi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Izrael és Egyiptom a Philadelphi-i folyosóval és a rafahi határátkelővel kapcsolatos megállapodáson dolgozik.

Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítői támogatásával, átadta áthidaló javaslatát Izraelnek és a Hamásznak a csütörtök-pénteki dohai csúcstalálkozó végén. Izrael és a közvetítők részt vettek a csúcson; a Hamász dohai tisztviselői értesültek az ottani tárgyalások előrehaladásáról, de nem vettek részt közvetlenül.

A hírek szerint szerdára vagy csütörtökre újabb ilyen csúcstalálkozót terveznek, ezúttal Kairóba. Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a régóta áhított megállapodást a jövő hét végéig kívánják véglegesíteni.

Joe Biden elnök és más amerikai tisztviselők óvatos optimizmusukat fejezték ki a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, miközben hangsúlyozták, hogy az akadályok továbbra is fennállnak. A Hamász tisztviselői jelezték, hogy ellenzik a legújabb megfogalmazásokat, pénteken források szerint a csoport ragaszkodott az állandó tűzszünethez, Izrael teljes kivonulásához Gázából, a kitelepített gázaiak visszatéréséhez és a túsz-fogolycseréhez.

Egy izraeli tisztviselő, aki ismeri a tárgyalásokat, azt mondta, hogy a Hamász valószínűleg elutasítja a legutóbbi javaslatot, mivel az nagyjából Izrael álláspontját tükrözi.

Jövőre már 50 fok is lehet nyáron

“Kanadában három napon át mutatott 50 fokot a hőmérő pár éve. Senki sem számolt azzal, hogy az északi Kanadában ez lehetséges lenne” – nyilatkozta a CEU professzora az Élet és Irodalomban. Ürge Vorsatz Diána hozzátette: “sajnos egyre gyakoribb lesz az 50 fokos hőmérséklet Kanadától jóval délebbre is.”

Mindennek komoly következménye van az emberek egészségére is: ”Hőhullám idején napi 30%-kal növekszik a halálesetek száma. Budapesten akad olyan kerület, ahol 180%-kal nőtt meg a napi halálozás! Egy forró nyáron Európában 40 ezer halálos áldozata lehet a hőségnek” – hangsúlyozta a CEU professzora.

Magyar Péter: a Szent Imre kórházban 36-37 fok van

A Tisza párt vezetője videót tett közzé a Facebookon, és ebben bemutatta a Szent Imre kórház állapotát, mely messze jobb az országosnál. Itt ugyanis a kórtermek 70%-a klimatizált, és a hőmérséklet elviselhető, nem volt többlet halálozás. Mi van a kórtermek 30%-ában, ahol nincsen klíma? Az ápolók hideg borogatással igyekeznek enyhíteni a betegek kínjait. Csakhogy ápolóból is kevés van az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt, ezért a kórtermek jelentős része le van zárva. Pénteken jött a hír: a Szent Imre kórház belgyógyászata átmenetileg nem fogad új pácienseket, mert nincs elég ápoló a kórházban.

Persze mindezt évek óta szóvá teszi minden ellenzéki párt, vagyis Magyar ebben a kérdéskörben sem mondott semmi újat, de rá sokkal nagyobb figyelem szegeződik, persze ennek ellenére szinte semmi nem történik, ígérni meg semmibe sem kerül.

Az Orbán kormány 2016-ban azt ígérte, hogy felépíti a Dél-budai Centrum kórházat. Mi lett ebből az ígéretből? Füstbement terv: Gulyás Gergely kancellária miniszter októberben bejelentette: megszűnt a projekt cég.

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei azért felvettek 14 milliárdot a Dél-budai Centrum kórház tervezésére, amelyről maguk tudták a legjobban: soha nem valósul meg!

Az Orbán kormány ígéreteiben tehát egyáltalán nem lehet megbízni, de az emberek józan eszében igen:

Három év alatt megháromszorozódott a napenergiából nyert áram Magyarországon

Igy hazánk a második a világon abban, hogy a napenergia vált a legfontosabb energiaforrássá.

“Mára a napenergia a világ legolcsóbb energia forrásává lett, minden különösebb állami támogatás vagy kényszer nélkül” – hangoztatta Ürge Vorsatz Diána professzor, aki hozzátette: “idén először fordul elő a világon, hogy a megújuló energia forrásokból: napból és szélből több energiát állítanak elő mint a környezetszennyező szénből.”

A zöld átállás azonban fokozza az energiaéhséget, és ezzel a megújuló energia források nem képesek lépést tartani.

Mi lesz, ha jön Trump, aki kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből?

“Az USA gazdasága, államai és nagyvárosai Trump elnöksége idején is helytálltak, ezért miközben az Egyesült Államok gazdasága növekedett, a káros anyagok kibocsátása csökkent. Biden elnök azután újra visszavitte az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezménybe.

Trump kampány ígéretei azt mutatják, hogy figyelmen kívül hagyná az eddig elvégzett környezetvédelmi munkát. Még több olajmezőt tárnának fel pedig ma már az USA a világ legnagyobb kőolaj termelője és exportőre. Ha betartanák a párizsi klíma egyezményt, akkor nem nyitnának meg új olaj mezőket” – mondta a CEU professzora.

Korábban is voltak forró korok a Föld történetében, a mai helyzet nem egyedi. Ha azt sikerült túlélni, akkor most is menni fog?

“Valóban voltak jóval melegebb időszakok bolygónk történetében, de akkor még nem élt ember a Földön! 125 ezer éve nem volt ilyen meleg a bolygón, és ezt elsősorban az ember tevékenysége okozta. Tehát fogalmunk sincsen arról, hogy kibírja-e a homo sapiens azt a hőséget, amely 2050-re kialakulhat, ha évente 2%-kal növekedne a hőmérséklet a Földön“ – nyilatkozta Kardos Ernőnek az Élet és Irodalomban Ürge Vorsatz Diána, a CEU professzora.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK