Világ Archives » Oldal 253 a 609-ből » Független Hírügynökség

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Polonius

-

2019-12-22

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Az Európai Unió, a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.

Macron lemond az elnöki nyugdíjáról

FüHü

-

2019-12-22

0

A francia köztársasági elnök szombaton ünnepelte a 42-ik születésnapját. A nyugdíj tehát még messze van, de a nyugdíj rendszer reformja közel. A tiltakozás tart: sokan nem akarnak lemondani a régi „vívmányokról”. Ezért akar példát mutatni a fiatal köztársasági elnök, aki nemcsak az elnöki nyugdíjról mond le hanem arról is, hogy élete végéig az alkotmány bíróság tagja maradjon.

Franciaországban a törvény kimondja, hogy a köztársasági elnök mandátumának lejárta után automatikusan az alkotmánybíróság tagja lesz. Ez pedig havonta 13 500 eurót jelent az élete végéig minden hónapban. Az elnöki nyugdíj összege jelenleg 6220 euró havonta.

Macron fegyverszünetet javasol a sztrájkolóknak

A francia elnök a hétvégén Abidjanban az afrikai államok közös harcát szervezi az iszlamista terrorizmus ellen. Az egykori francia gyarmatokon a francia hadsereg és a titkosszolgálat nagy szerepet játszik abban, hogy megállítsák a fanatikus dzsihád harcosok nyomulását Afrikában. Maliból például a francia hadsereg szorította ki az Al Kaida helyi erőit és más fanatikus csoportokat 2013-ban.

Macron Afrikából üzent a tüntető és sztrájkoló franciáknak, akik 17 napja tiltakoznak a nyugdíj reform ellen. Kössünk fegyverszünetet – kéri az elnök, aki mindenképp végre akarja hajtani tervét. Jelenleg ugyanis Franciaországban túlságosan magas az állami költségvetés hiánya – jelentős részben a nyugdíj kassza miatt. A hiányt kifogásolja Brüsszel és Berlin is. A németeket az euróövezet reformjára akarja rávenni a francia elnök. Berlinből viszont ezt üzenik neki: előbb tedd rendbe a francia költségvetést, azután tárgyalhatunk az eurozóna reformjáról.

Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?

Polonius

-

2019-12-22

0

Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?

Az Allseas nevű svájci – holland cég szombaton jelezte: felfüggeszti a munkálatokat az Északi áramlat tengeralatti csővezetéken amíg ki nem derül: érinthetik-e őket azok az amerikai szankciók, melyekkel Trump elnök fenyegeti őket? Az USA elnöke aláírta a washingtoni kongresszus által megszavazott szankciót, mely büntető eljárást jelenthet mindazon cégeknek, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. A földgázvezeték közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt.

„Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”

Így fakadt ki a külügy szóvivője Moszkvában. Németország tudomásul vette a szankciókat , de nem kíván ellenlépéseket tenni- jelezte Angela Merkel kancellár. Az Északi áramlat 2 építkezése már közel jár a befejezéshez , de a szankciók mégiscsak komoly károkat okozhatnak hiszen csúszhat az átadás , ha az utolsó szakaszban több külföldi cég felfüggeszti a munkát. Az amerikai törvények szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy azonosítsák a cégeket és meghatározzák a szankciókat.

Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?

Az USA elnökének két érve van. Az egyik a nemzetbiztonság. Washington attól félti Németországot és egész Európát , hogy túlságosan függővé válnak az oroszoktól vagyis Putyin elzárhatja a gázcsapot. A németek erre azt válaszolják: az oroszoknak sokkal nagyobb szükségük van az európaiak pénzére mint az EU tagállamainak az orosz földgázra!

Az amerikai másik érve gazdasági : saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában. A lengyelek- mint minta szövetségesek – máris jelentkeztek , hogy vegyenek „a szabadság földgázából „- ahogy azt Pompeo külügyminiszter nevezte. A németek viszont arra mutatnak rá , hogy „a szabadság földgáza” drágább mint az oroszoké. Vagyis Amerika két legyet ütne egy csapással , ha rásózhatná „a szabadság földgázát ” Európára : egyrészt eladhatná a saját áruját , másrészt pedig rontaná az európai vetélytársak versenyképességét a globális piacon. Ezért a németek nem hagynak kétséget afelől : mindenképp befejezik az Északi áramlat 2 vezeték megépítését , és így már jövőre több földgázt kaphatnak Oroszországból.

Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban

Polonius

-

2019-12-21

0

Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban

A német ellenzék legnagyobb pártja, az Alternative für Deutschland pénzügyi problémákkal küzd, mert a bíróság 400 ezer eurós büntetésre ítélte a választási törvény megsértése miatt. Az történt, hogy a szélsőjobboldali szervezet elfogadott pénzt egy svájci hirdetési cégtől is a választási kampány során.

Németországban csakis uniós államok cégeitől illetve szervezeteitől érkezhet pénzügyi támogatás.

Az Alternative für Deutschland kincstárnoka most körlevélben szólította fel a párt több mint 38 ezer tagját, hogy a szokásos tagdíjon túl még fizessenek be 120 eurót a pártkasszába.

A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban

Az Alkotmányvédelmi hivatal hívta fel arra a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali szervezetek és mozgalmak kihasználják azt, hogy a hatóságok elég elnézőek, a törvények megszegését nem vizsgálják meg elég alaposan. Ezért is szaporodhattak el a szélsőjobboldali szervezetek Németországban.

Az Alternative für Deutschland különösen az egykori NDK-ban népszerű, ahol a felzárkózás a fejlettebb nyugati részekhez csak félsikernek mondható. Ezért most Angela Merkel pártja, a CDU dilemma előtt áll: kössön – e helyi koaliciót az egyes tartományokban az Alternative für Deutschland mozgalommal? A berlini központ ezt határozottan ellenzi ámde helyben sokan vannak azon a véleményen, hogy meg lehet állapodni az Alternative für Deutschlanddal, mely ellenzi a bevándorlást, iszlám ellenes politikát folytat, nem ítéli el határozottan az antiszemitizmust, és nem határolja el magát egyértelműen a náci rezsimtől, amely az európai zsidóság kiirtását tűzte ki célul.

Karácsonyi vásár 50%-os leértékeléssel

Polonius

-

2019-12-21

0

A fogyasztók félnek a bizonytalan kilátásoktól Nagy Britanniában, ahol a kiskereskedelmi hálózatok soha nem látott kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Akik többnyire hitelbe vásárolnak, és nem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.

Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám

A Deloitte tanácsadó cég 800 ezer árucikket vizsgált meg a karácsonyi piacon. Így jött ki az a megdöbbentő eredmény, hogy már most is 50%-os a leértékelés. Vajon miért ez a vásárlóknak oly kedvező, de az eladóknak kevéssé reménykeltő rekord?

„Nehéz éve volt a vásárlóknak Nagy Britanniában hiszen óriási volt a bizonytalanság: hogy alakul az ország gazdasági jövője. Azt viszont előre beárazták a vevők, hogy nagy leértékelésre lehet számítani a karácsony előtti utolsó héten. Ezért erre az időszakra koncentrálják a vásárlásaikat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a Deloitte szakértője. Aki arra is rámutatott: az Egyesült Államokból importált Fekete péntek rákényszerítette a leértékelésre az eladókat. Akik szomorúan regisztrálták, hogy december közepén amikor általában jól megy az üzlet, idén 5%-os visszaesés mutatkozott. A vásárlóknak kivárnak: még nagyobb leértékelést akarnak!

Előretör az online kereskedés

A nagy áruház láncok arról is panaszkodnak, hogy karácsony táján egyre többen térnek át az internetes vásárlásra, mert ma már a házhoz szállítás annyira felgyorsult, hogy a megvett áru biztosan a karácsonyfa alá kerül akkor is, ha az utolsó pillanatban vették azt meg! Még karácsonyra is időzítenek leértékelést az internetes áruházak – hangsúlyozza a Deloitte szakértője. A vásárlók mindinkább erre várnak, és elkerülik a hagyományos üzleteket.

A City elégedett , de a fogyasztók félnek

„Visszafizetjük a munkásosztálynak a belénk vetett bizalmat” – ezt hangsúlyozta a választások utáni első kormány ülésen Boris Johnson. A konzervatív kormányfő tisztában van vele, hogy az őt támogató amerikabarát pénzügyi elit kevés a politikai tábor összetartásához. Az elégedetlen munkások szavazatai nélkül Boris Johnson nem arathatott volna nagy győzelmet – hangsúlyozza a Daily Mail. Csakhogy a munkásosztály nagyon megtanult számolni az elmúlt időszakban amikor a reálbérek alig emelkedtek míg a tőkejövedelmek a csillagos égig nőttek. Boris Johnson most szép új világot ígér a sokszorosan átvert munkásosztálynak, amely azonban csak a szemének hisz, és ezért vár az utolsó percig a karácsonyi bevásárlással hátha elcsíp egy minden korábbinál előnyösebb lehetőséget az ajándékok beszerzésével Nagy Britanniában.

Putyin félt, Putyin fél, Putyin félni fog

FüHü

-

2019-12-21

0

Putyin félt, Putyin fél, Putyin félni fog

Nem három támadó volt hanem csak egy, és ő sem jutott be a titkosszolgálat székházába – közölte az FSZB Moszkvában, ahol a tegnap esti lövöldözés okáról vagy hátteréről továbbra sem tudni semmit sem. Korábban terrorakciót emlegettek, de az FSZB nem erősítette meg ezt a változatot – hangsúlyozza az Rt.com.

Ami tény: a támadót lelőtték, egy FSZB őr meghalt és egy másik élet és halál között fekszik egy kórházban. Még négy sebesült van, az egyik egy civil.

Putyin véget nem érő sajtóértekezlete

Tizenötször találkozott a gondosan kiválasztott kérdezőkkel minden oroszok elnöke, aki arra utalt, hogy nyugdíjba menne 2024-ben. Akkor már 72 éves lenne vagyis jócskán túl a nyugdíj korhatáron. Utóda egyelőre nincs, erről Putyin maga gondoskodott jó előre. Dehát így volt ezzel Borisz Jelcin is, de Kremlben pillanatok alatt meglelték utódát Vlagyimir Putyin személyében.

A háttérben most is készülődhetnek valakik a hatalom átvételére. Ebből a szempontból lehet Putyin számára figyelmeztető jel a furcsa támadás a hatalom szíve, az FSZB székház ellen. Putyin egész rendszere a titkosszolgálatra épül, amely mind gyengébb hatékonysággal működik belföldön és külföldön egyaránt. A nemzetközi fiaskók drámaibbnak tűnnek, de a hazaiak az igazán aggasztóak Putyin és az egész ország számára.

A titkosszolgálat agytrösztje átfogó reform csomagot tett le Berija asztalára Sztálin halálának idején. Vetélytársai Beriját kinyírták, a reformokból nem lett semmi. Amikor Jurij Andropov, a KGB egykori feje, a Szovjetunió élére került, új reform csomag készült. Ebből se lett semmi, mert Andropov hamar meghalt. Harmadszor Gorbacsov rugaszkodott neki a reformoknak, de csúfosan megbukott, mert nem a piacgazdaság keretei között gondolkodott mint a kínaiak.

Azóta hiába váltottak politikai rendszert az oroszok, de a gazdaság továbbra is versenyképtelen: nemcsak a nyugatiaktól marad el, de a kínaiaktól is. Ezért hangsúlyozta Putyin, hogy nincs katonai szövetség Moszkva és Peking között. A gazdaságban ugyanis akkora a kínaiak fölénye, hogy ebben a szövetségben az oroszok csakis másodhegedűsök lehetnének. Ezt pedig Putyin nem vállalhatja fel hiszen a nagyhatalmi öntudat az egyetlen nyerő kártyája miután az életszínvonal emelő program befuccsolt.

Putyin a lejtőn

A 67 éves orosz elnököt hat testőr kíséri mindenütt, mert annyira fél. Hivatalosan az iszlamista terroristáktól, de valójában sokkal inkább a saját embereitől tart. A hatalom könyörtelen: csakis sikeres embert támogat. A lúzernek vesznie kell- ez alapszabály a szolgálatban, ahol Putyin ifjú éveit töltötte. Putyin pótolhatatlan – sugallja a rendszer, de az orosz elnök jól tudja: a temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel…

Brexit: az első lépés

FüHü

-

2019-12-20

0

A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.

A múlt heti választás nyomán kialakult 80 fős többséget is meghaladó 124-es fölénnyel a brit alsóház péntek délután jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás általános alapelveit. Ez

lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.

Az alsóház megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a kilépési megállapodást, amely ezután kerülhet a felsőház elé.

A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,

mert az egyezség ratifikálását tartalmazó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Ez a megállapodás az utódja annak, amit Theresa May előző miniszterelnök kötött bő egy éve az EU-val, amit azonban az alsóház háromszor elvetett.

Ha a Lordok Háza módosításokat fűz az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet. Boris Johnson miniszterelnök ígérete az, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Johnson az alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

A neheze azonban ezután következhet. Az érvényes egyezmény alapján

2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.

Addig, tehát 11 hónapig olyan átmeneti időszak kezdődhet, amelyben lényegében e jelenlegi tagsági viszony érvényes.

Minden eddigi tapasztalat szerint azonban

ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.

Ez az álláspontja az EU-nak is. A megkötött Brexit-megállapodásban van erre megoldás: az átmenet meghosszabítható két alkalommal egy-egy évre. Első alkalommal jövő június végéig kellene megegyezni erről.

Johnson azonban

törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,

vagyis mához egy évre komplett szabadkereskedelmi egyezménynek kellene rendelkezésre állnia. Ellenkező esetben a megállapodás nélküli Brexit jönne létre, amelyben az EU szempontjából Nagy-Britannia úgynevezett harmadik féllé válna. Vagyis vámok terhelnék a kétoldalú kereskedelmet, ami a briteknek fájna jobban, mert az ő külkereskedelmük nagyjából 70 százaléka megy a közösségbe.

Vagy jogi reform, vagy Európai Unió

Polonius

-

2019-12-20

0

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Az utolsó pillanatban Kaczynski kérésére a kormányzat meghátrált. Miért ? Mert az uniós pénzekre a kormánynak óriási szüksége van: Wojciehowski biztos épp most indított offenzívát az agrár pénzek megszerzésére.

A kormány törvényjavaslata ellentétes az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvével – hangsúlyozza a Legfelső Bíróság, mely rámutatott arra, hogy amennyiben Varsóban a szejm megszavazza a törvényt, akkor Brüsszel minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Ez pedig hosszabb távon odavezethet, hogy Lengyelországnak el kell hagynia az Európai Uniót. Malgorzata Gersdorf bírónő, aki hamarosan távozik a Legfelső Bíróság éléről, keményen bírálta a kormányt, melynek törvénytervezetét az 1981-es szükségállapothoz hasonlította – számolt be a BBC. Akkor Jaruzelski tábornok katonai erővel akart véget vetni a demokratizálás folyamatának, melyet a Szolidaritás szakszervezet vezetett. A bírónő külön nyilatkozatban fejezte ki reményét arra, hogy a lengyel jogalkotás szinkronban lesz az uniós joggal. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem így lenne, akkor az uniós jog felülírja a hazai jogszabályokat – ahogy azt Lengyelország a belépéskor vállalta.

Mazowiecki miniszterelnök szerint viszont „kaotikus helyzet alakult ki, és ezt van hivatva rendezni a kormány törvényjavaslata”.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle, amely ismerteti az uniós agrár biztos elképzelését. A lengyel Janusz Wojciehowski úgy akarja módosítani az uniós agrár politikát, hogy a szegényebb tagállamok gazdái kapják meg a hektáronként 270 eurós támogatást a következő költségvetési időszakban. Ez az uniós átlag, mely igen előnyös lenne a lengyel gazdák számára, akik a PiS szavazótáborának törzs gárdáját alkotják. Más oldalról persze jelentős kiadást jelentenének az Európai Uniónak: 20 milliárd euróba kerülne a lengyel biztos javaslata, ha megvalósulna. Jelenleg óriási viták folynak az agrár pénzek elosztásáról a következő költségvetési periódusban. Az Európai Unió 6,4 millió gazdának fizet ki 41 milliárd eurót! A legjobban a nagy gazdák járnak, emiatt állandó bírálat éri ezt a rendszert. Lengyelország viszont a nem nagyon hatékony kis gazdaságok országa.

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Bár az uniós biztosnak az összérdeket kellene képviselnie, de a lengyel biztos nyíltan küzd országa agrár szektoráért. 241 euró jelenleg az egy hektárra jutó támogatás Lengyelországban – mondja Wojciehowski, de ez is csak azért annyi, mert a lengyel kormány kipótolja az uniós pénzeket. Lengyelországban 1,5 millió kis gazdaság van, melyek közül csak nagyon kevés versenyképes. Ezért küzd a támogatás megemeléséért a lengyel biztos, aki ezzel elérhetné azt is, hogy a vidék a jövőben is biztosítsa a PiS többségét a szejmben Lengyelországban.

Scexit: a skótok elszántak

FüHü

-

2019-12-20

0

Eltökélt a skót kormány: jövőre megtartanák a népszavazást a kiválásról Nagy-Britanniából. Az ország többsége a Brexit ellen szavazott, a múlt héten pedig a választáson az EU-párti Skót Nemzeti Párt valósággal elsöpörte a torykat.

A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte, a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta (nagyjából kétszer annyit, mint Boris Johnson Könzervatív Pártja), 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson. Ezzel a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy

már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről

(amit már el is neveztek Scexitnek), és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Szerinte azonban

a brit kormánynak nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elutasítással az ügy le is zárul.

Ebben az esetben ugyanis Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában.

Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi. A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta – amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt – olyan horderejű változások történtek, amelyek

indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a maradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint

Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London kirángassa az EU-ból.

A brit és a skót miniszterelnök a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt erről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy

Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz,

mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

A skótok azonban átverve érzik magukat, mert 2014-ben még szó se volt arról, hogy a királyság elhagyná az EU-t. Ez csak egy évvel később került napirendre, amikor David Cameron akkori brit miniszterelnök – belpolitikai okból – előállt a Brexit-népszavazással (abban bízva, hogy a lakosság többsége úgyis elveti). Skócia szerint ennek ismeretében más lett volna a 2014-es referendum végeredménye.

Támadás a titkosszolgálat székháza ellen Moszkvában

Polonius

-

2019-12-19

0

Támadás a titkosszolgálat székháza ellen Moszkvában

Halottak és sebesültek is vannak annak az akciónak a következtében, mely az esti órákban zajlott le Moszkvában. Az FSZB székháza körül fegyveres rendőrök cirkálnak miután az épületen belül lövöldözés tört ki.

Az orosz sajtó szerint több támadó elbarrikádozta magát az épületen belül. Egyet közülük lelőttek, a többieket üldözik. Egy rendőr is meghalt és hármat súlyos állapotban kórházba vittek.

A rendőrség terrorakciónak minősítette a támadást, de nem nevezett meg konkrét felelősöket. A támadást Putyin beszéde idejére időzítették.

A Ljubjanka, amely a titkosszolgálat központja az 1917-es forradalom óta, a legjobban védett helyek közé tartozik Oroszországban. Érthetetlen, hogy fegyveresek miképp voltak képesek behatolni a szigorúan őrzött épületbe. Putyin elnök az elmúlt hónapokban átszervezte a titkosszolgálatokat, mert azok több súlyos hibát is elkövettek külföldön. Nem tudták például megölni a katonai hírszerzés híres árulóját, aki 100 ezer dollárért eladta a GRU brit és amerikai hálózatát Nagy Britanniának és az Egyesült Államoknak. Szkripal ex ezredest megtámadták Salisburyben, de megölni nem sikerült. Az orosz ügynökök ugyanakkor lelepleződtek vagyis az akció visszafelé sült el. A GRU vezérkarát ezt követően Putyin lefejezte.

Putyin fél

Az államfő, aki csaknem húsz éve van hatalmon Oroszországban egyre jobban fél. Emiatt egyre jobban támaszkodik az FSZB-re, melynek elődje a KGB Putyin korábbi munkaadója volt. Az FSZB tisztjei mindenütt ott vannak, ahol fontos döntések születnek Oroszországban. Putyin bennük sem bízik meg teljes mértékben, mert a szervezet tábornokai túlságosan is élvezik a saját hatalmukat: önjáróvá váltak!

A 67 éves államfő csakis szigorúan válogatott saját testőrségében bízik. Közülük hatan állandóan kísérik Putyint-külföldön is!

Valaki most meg akarta mutatni Vlagyimir Putyinnak, hogy a félelme nem alaptalan. Támadást indítani a hatalom szentélye, az FSZB székház ellen komoly kihívás Putyinra nézve. Dehát ő azzal kezdte meg működését a hatalom csúcsán, hogy vérbe fojtotta a lázadást Csecsenföldön. Most a hatalom szívét érte támadást, ez brutális figyelmeztetés Putyinnak arra, hogy Oroszországban a teljhatalmú vezetők uralma sem örök …

Világ

Az Európai Unió, a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Macron fegyverszünetet javasol a sztrájkolóknak

„Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”

Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?

A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban

Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám

Előretör az online kereskedés

A City elégedett , de a fogyasztók félnek

Putyin véget nem érő sajtóértekezlete

Putyin a lejtőn

A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.

lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.

A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,

2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.

ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.

törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Eltökélt a skót kormány: jövőre megtartanák a népszavazást a kiválásról Nagy-Britanniából. Az ország többsége a Brexit ellen szavazott, a múlt héten pedig a választáson az EU-párti Skót Nemzeti Párt valósággal elsöpörte a torykat.

már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről

a brit kormánynak nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elutasítással az ügy le is zárul.

indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London kirángassa az EU-ból.

Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz,

Halottak és sebesültek is vannak annak az akciónak a következtében, mely az esti órákban zajlott le Moszkvában. Az FSZB székháza körül fegyveres rendőrök cirkálnak miután az épületen belül lövöldözés tört ki.

Putyin fél

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA