Kezdőlap Sport Oldal 16

Sport

Madridban verte el a Barcelona a Realt

0

Könnyed 3-0-val jutott be a címvédő Barcelona a labdarúgó spanyol Király Kupa döntőjébe.

A párharc február 6-án rendezett első mérkőzése 1-1-es döntetlennel zárult. A visszavágó első félidejében nem született gól, majd a második felvonás elején Luis Suárez szerzett vezetést a vendégeknek, akik a 69. percben Raphael Varane öngóljával, majd három perccel később Suárez büntetőjével eldöntötték az El Clásicót.

Ez volt a két csapat 240. egymás elleni tétmérkőzése, ötven döntetlen mellett a Real Madrid és immár a Barcelona is 95 győzelemmel rendelkezik.

A 2017 májusában kinevezett Ernesto Valverde századik alkalommal irányította vezetőedzőként a katalánokat, mérlege 68 siker, 23 döntetlen és kilenc vereség.

A címvédő Barcelona korábban negyvenszer volt döntős a Király Kupában, harmincszor nyert, köztük a legutóbbi négy kiírásban. Az idei finálét május 25-én rendezik.

A két csapat legközelebb szombat este találkozik egymással, a bajnoki rangadót ugyancsak Madridban tartják.

A katalánok ellenfele a Király Kupa fináléjában a Valencia-Betis párharc győztese lesz. (MTI)

A férfi kosárlabda válogatott legyőzte a horvátokat a vb-selejtezőn

0

A továbbjutásról már lemaradt magyar férfi kosárlabda-válogatott magabiztosan 84-65-re legyőzte a horvátokat a világbajnoki selejtezősorozat hatodik, utolsó fordulójában.

Eredmény, J csoport, 6. forduló:

Magyarország-Horvátország 84-65 (24-16, 24-17, 18-15, 18-17)

A magyar csapat pontszerzői: Vojvoda 21, Ferencz 17, Keller 14, Eilingsfeld 9, Jones 8, Perl 6, Benke 3, Filipovity 2, Horti 2, Váradi 2

Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány együttese annak tudatában lépett pályára Szombathelyen, hogy már nincs esélye kijutni a szeptemberi, kínai vb-re. Ehhez ugyanis az utolsó két selejtezőjét meg kellett volna nyernie, ám pénteken 75-41-re kikapott Olaszországban.

A vb-ről szintén lemaradt horvátok novemberben 74-69-re megverték a magyarokat Eszéken. A „visszavágónak” a házigazdák számára annyi tétje maradt, hogy győzelem esetén előnyösebb kalapból várhatják majd a 2021-es – esetleg részben magyar rendezésű – Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolását.

Az adriai gárda csak 2-0-ig vezetett az Arena Savariában, majd a hazaiak Vojvoda Dávid vezetésével nyolc ponttal elhúztak (21-13). Ez a különbség állandósult, majd a második negyedben a Monacóban légióskodó, honosított Jones Jarrod is elkapta a fonalat, Keller Ákos hatalmas zsákolásával pedig már 33-22 állt a nagyórán. Az ellenfél három percen át nem talált gyűrűbe, ezalatt a magyarok egy 9-0-ás rohammal még jobban megléptek, a nagyszünetben 48-33 volt az állás.

A folytatásban Vojvoda bedobta 17. pontját, s ekkor ugyanennyivel vezetett az Ivkovics-legénység (54-37), amit hangos „Ria, Ria, Hungária!” biztatással hálált meg a közönség. Nemsokára 21 pontra nőtt a különbség, így a zárószakaszra már nem maradtak izgalmak. A mezőny legjobbja a 21 pontos Vojvoda lett.

A selejtező első szakaszából a legutóbb Európa-bajnoki nyolcaddöntős válogatott júliusban Litvánia és Lengyelország mögött a C csoport harmadikjaként jutott a kvalifikáció második szakaszába, amelyben a D jelű négyes első három helyezettjével, azaz a horvátokkal, az olaszokkal és a hollandokkal került össze. Az így kialakult J jelű hatos csoportból a legjobb három válogatott jutott ki a Kína nyolc városában sorra kerülő világbajnokságra, azaz Litvánia, Olaszország és Lengyelország.

A válogatott a J csoport negyedikjeként hat-hat győzelemmel és vereséggel fejezte be a kétszakaszos világbajnoki selejtezősorozatot. A magyarok még sosem szerepeltek férfi vb-n.

A csoport további eredményei:

Litvánia-Olaszország 86-73
Lengyelország-Hollandia 85-76

A végeredmény:

1. Litvánia 23 pont, 2. Olaszország 20, 3. Lengyelország 20, 4. Magyarország 18, 5. Horvátország 16, 6. Hollandia 15 (MTI)

Íme Messi 50. mesterhármasa

A spanyol bajnokság 25. fordulójában az otthon játszó Sevilla hiába vezetett kétszer is a Barcelona ellen, végül 4-2-re kikapott, mivel Lionel Messi megszerezte pályafutása 50. mesterhármasát. Sőt, szerepe volt csapata negyedik góljában is, hiszen ő adta a gólpasszt a 93. percben a kapuba találó Luis Suáreznek.

Az Atlético legyőzte a Juventust, a City fordított

0

Az Atlético Madrid 2-0-ra győzte le otthon a Juventust, míg a Manchester City 3-2-re nyert a Schalke 04 vendégeként a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, a párharc első mérkőzésén.

Madridban, az idei döntő színhelyén, a Wanda Metropolitano Stadionban a gól nélküli első félidőt követően a hazaiaknál előbb Diego Costa rontott ziccert, majd a világbajnok Antoine Griezmann tökéletesnek tűnő emelésébe kapott bele Wojciech Szczesny, a Juventus kapusa úgy, hogy a labda a felső lécen csattant.

A 70. percben a korábbi Juventus-csatár, a csereként pályára lépő Álvaro Morata a vendégek kapujába fejelte a labdát, de a játékvezető a videobíró segítségét igénybe véve lökés miatt nem ítélt gólt.

Nem sokkal később egy beívelés után kavarodás alakult ki a Juventus kapuja előtt, José María Giménez pedig megszerezte a vezetést az Atléticónak.

Bő négy perccel később a másik belső védő, Diego Godín is betalált egy pontrúgás után, eldöntve ezzel az összecsapást.

A játéknap másik találkozóján a Manchester City egy óriási védelmi hiba után Sergio Agüero góljával korán vezetést szerzett, a Schalke azonban még a szünet előtt fordított, miután Nabil Bentaleb a 38. és 45. percben is értékesített egy büntetőt. Érdekesség, hogy a BL történetében mindössze a második alkalommal fordult elő, hogy egy csapat az első 45 percben két gólt szerez 11-esből, 2012-ben Lionel Messi duplázott ilyen formában a Barcelonában egy Arsenal elleni összecsapáson.

A fordulást követően nagy esélyt kapott a Schalke azzal, hogy Nicolás Otamendi kiállítása miatt a 68. percben emberhátrányba került a Manchester City. Az angol bajnok azonban mégis kiegyenlített, a 85. percben ráadásul a korábbi Schalke-játékos, Leroy Sané talált be. Végül a meccset is megnyerte Josep Guardiola együttese, az összecsapást Raheem Sterling gólja döntötte el.

A visszavágókat március 12-én rendezik

Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő, 1. mérkőzések:
Atlético Madrid (spanyol)–Juventus (olasz) 2-0 (0-0)
gól: Giménez (78.), Godín (83.)

Schalke 04 (német)–Manchester City (angol) 2-3 (2-1)
gól: Bentaleb (38., 45., mindkettőt 11-esből), illetve Agüero (19.), Sané (85.), Sterling (90.)
kiállítva: Otamendi (68., Manchester City)

(MTI)

Két gól nélküli döntetlen a Bajnokok Ligájában

0

Nem született gól a labdarúgó Bajnokok Ligája tegnapi játéknapján. A főszereplők a kapusok voltak, meg inkább a hibák.

A Lyon-Barcelona találkozón az előzetesen esélytelenebbnek tartott francia csapat jól tartotta magát az első félidőben. A másodikban aztán a Barcelona egyre jobban növelte a nyomást, a meccs végére beszorította ellenfelét saját kapuja elé. Gólt azonban nem sikerült szereznie, így maradt a 0-0.

A Barca huszonötször lőtt kapura, de csak ötször találta el. Suarez és Messi egy ideje erősen formán kívül van, Dembelén meg látszik, hogy kihagyott majdnem három hetet. A Lyon csak ötször próbálkozott, Ter Stegennek összesen kétszer kellett védenie.

A másik mérkőzésén a Liverpool a Bayern Münchent fogadta. A hazai csapat állt közelebb a győzelemhez, de a helyzetei neki is kimaradtak, így 0-0-ról várják a három hét múlva esedékes visszavágót. A két csapat összesen csak háromszor tudott összehozni kapura tartó lövést.

Stadionok világa – Déli kávé Szele Tamással

Hát kérem, e mellett a kávé mellett be kell ismernünk, hogy nem telik el nap meglepetés nélkül. Ma pár sporttal kapcsolatos történetről lesz szó, melyekből a legfőbb tanulság az, hogy a kormány igenis képes tanulni a tapasztalataiból – csak legfeljebb semmi kedve hozzá. És még ha le is vonja a következtetéseket, abban sincs köszönet.

Az általánosan világos tény például, hogy annyi futballstadionra, amennyi nálunk épült, száz év alatt se volna szükségünk. Ha ehhez hozzávesszük a magyar labdarúgás jelenlegi, rémálomszerű állapotát, elmondhatjuk, hogy a befektetés teljesen és tökéletesen felesleges volt, csak éppen elkerülhetetlen. Nem azért volt elkerülhetetlen, mert ezek a létesítmények annyira kellenének, hanem azért, mert nagyon jó üzlet megépíteni őket. Jövedelmező. Jól lehet keresni a tervezésükkel, építésükkel, majd jól lehet az átépítésükkel is, mert egyikben sem lehet nemzetközi mérkőzéseket játszani, mindegyiket gondosan elméretezték – sebaj, szükség és igény esetén az építő cég segít a gondon, bontunk, építünk megint, jó pénzért!

Mindeközben a labdarúgósport eredményei olyanok, amilyenek. Inkább nem is részletezném őket, nem akarom kínozni a valódi sportbarátokat.

Tehát, agyontámogattuk a focit (most az egyesületek, klubok támogatásáról nem beszéltem), építettünk nekik sok szépet, nem hálálták meg. Kilenc év alatt sem javult a színvonal.

Az illetékesek levonták a megfelelő következtetést, de ez nem az, hogy ezentúl nem lapátoljuk ki az ablakon a pénzt értelmetlenül – a számukra megfelelő következtetés az, hogy más sportágakba is bele kell ölni számolatlanul a milliárdokat.

wikipedia

Nem csak a fociba.

Az épülni készülő atlétikai stadion ügyeivel már foglalkoztam lapunk hasábjain, a Velodrommal és a Fradivárossal is – most lássuk az UTE jégcsarnokát!

Igen szép lesz, nem is kétlem, ennyiért már lehet is szép. Csak kicsit furán épül: ugyanis – mint az Átlátszó megtudta – a ZÁÉV az eredetileg tervezettnél kétszer drágábban, nettó 2,1 milliárd forint helyett 4,6 milliárdért húzza fel a létesítményt.

Az igény már régen felmerült, mint Dr. Zsigmond Barna Pál a Jégkorong Szakosztály elnöke is elmondta az UTE hivatalos honlapján, tavaly december 12-én:

„Az UTE Jégkorong Szakosztálya kinőtte a Megyeri úti jégcsarnokot. Az ország egyik legeredményesebb jégkorongszakosztályánál annyira sok a gyerek, hogy nem lehet már megfelelő mennyiségű edzésidőt biztosítani egy jégpályán. Elengedhetetlen, hogy legyen egy második jégpályánk, mert egyszerűen nem tudunk fejlődni, a csapatoknak nincsen elég jégidejük. Az új pálya a XXI. századnak megfelelő edzőpálya lesz, komoly infrastruktúrával, öltözőkkel, modern helyiségekkel. Ami azonban újdonság, hogy a jégkorong mellett lesz egy curling pálya is, hiszen Magyarországon ezt a sportágat is egyre többen űzik. Reményeink szerint 2020-ban birtokba vehetjük az új létesítményt, ami egy nagyon stabil és kiszámítható munkát tesz lehetővé számunkra!”

Rendben, a szándék nemes, méltányolandó. De hogy ment fel a jégcsarnok ára menet közben? Úgy hogy előirányozták rá a 2,1 milliárdot, megpályáztatták, és, mint az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából megtudhatjuk: öt ajánlat érkezett a munkára, a nyertes a ZÁÉV Zrt. lett. Ez eddig érthető. Az nem érthető, hogy miért kétszer annyiért, mint eredetileg tervezték?

Talán azért, mert január hónap folyamán a ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai Mészáros Lőrinc érdekeltségeivé váltak. Minek következtében jelentős áremelést eszközöltek a már aláírt szerződéseik esetében is, mert egy Mészáros-cég már nem lehet olcsójános, az nem dolgozhat fityingekért: például Zalaegerszeg új fedett uszodáját a becsült 5,6 milliárd forint helyett 8,8 milliárdért húzzák fel.

Szép ez, csak kissé szomorú. Mintha kérnék egy kávét, és mire lefő, felmenne az ára: azért ilyen rövid idő alatt ennyit csak nem romlott a forint!

Tetszik látni, létesítményt fejleszteni így kell. Hogy mindenki jól járjon. Jaj, bocsánat, most csak a kivitelező járt jól… de Magyarországon így kell, sőt, így kötelező.

Nos, de ne ragadjunk le a jégcsarnoknál. Ott van például a tenisz.

Az tán csak nem kerül sok pénzbe?

Csak de. Mint hivatalosan bejelentették: a kormány szeretné, ha Magyarországon valósulna meg 2019–2023 között a Hungarian Grand Prix WTA International női szabadtéri tenisztorna. Ha ezt sikerül elnyerni, négy éven át évi 900 000 dollárt (azaz kb. 250 millió forintot) szánnának rá. A helyszín a Budapest III. kerület, Királyok útja 105. alatt található Római Teniszakadémia lenne.

Azért az is egymilliárd a végén, akárhogy számolom. De ez még csak a kezdete a kiadásoknak: a rendelet szerint Kásler Miklós miniszternek emellett tárgyalnia kell az ATP World Tour férfi tenisztorna magyarországi megrendezésének megvalósítása érdekében is. A 2019. évi ATP 250 férfi tenisztornát a XI. kerület, Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpontban tartanák meg, az ehhez szükséges fejlesztésekre az Emberi Erőforrások Minisztériumának saját költségvetéséből 370 millió forintot kell átcsoportosítania.

Az is pénzecske, nem mondom: és még lesz költség?

Hogyne lenne!

Létesítményt is kéne fejleszteni, mert nálunk nincsen a nemzetközi versenyek követelményeinek (WTA, ATP) megfelelő teniszstadion, így eddig is ideiglenes helyszíneken bonyolítottuk le az ilyen nemzetközi versenyeket, bizonyára most is mobil lelátók kerülnek a fönt említett létesítményekhez. (HVG)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz teniszstadion: törvény már van rá, éspedig tavaly hozták, az a címe, hogy „a Budapesten megrendezendő Hungarian Open ATP World Tour tenisztorna megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről”. Eszerint a teniszstadion a Margitszigeten kéne megépüljön, tavaly már ki is vágták a fákat a megcélzott területen, csak azóta sem történt semmi.

Fogadjunk, hogy nemsokára fog.

Arra nem fogadnék nagyobb összegben, hogy pont a ZÁÉV fogja építeni, de hát van Mészáros barátunknak más építkezési cége is, akad nála a sifonérban minden, takarékos ember az, van annak, aki el nem issza.

És a már meglévő létesítményekkel mi lesz? Sportesemény híján mit tartanak majd bennük? Bálás ruhavásárt?

Azt is lehet, de első a kultúra.

Indul a „Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában” program!

Ennek célja a meghatározás szerint:

„a hazai sportlétesítmények és a nemzeti kultúra összekapcsolása, ezáltal a magyar történelmi és irodalmi örökséget bemutató nagyprodukciók létrehozása érdekében.”

Költségvetése idén 10 milliárd, a következő években folyamatosan évi több mint 7 milliárd forint. Hogy igen szép lesz, abban nem kételkedem, azt nem értem, miket fognak előadni?

Romániában, Ceausescu idejében volt valami hasonló, akkor és ott egyfajta ultranacionalista rockzenével haknizott a Flacara Irodalmi Kör nevű kultúrbrigád, de ahol csak felléptek, kötelező volt a helyi iskolák kórusainak is énekelni, amely tanulóknak nem volt hangja, azok tömegjeleneteket adtak elő a pályán, kissé észak-koreai stílusban, a közönséget pedig kötelezték a megtekintésre, nem ritkán egyenesen a munkahelyükről vitték őket „művelődni”, ha tetszett nekik, ha nem. Az volt ennek a programsorozatnak a címe, hogy „Megéneklünk, Románia”.

Aztán addig énekelték meg, hogy a végén Ceausescunak is alaposan elhúzták a nótáját, ha nem is hegedűn, hanem davajgitáron.

Szóval, lehet éppen ilyen politikai propagandaműsorokkal is haknizni majd a meglévő stadionokban, ha már focizni amúgy sem érdemes bennük – nincs ki játsszon. Aki van, az nem futballt játszik, mert ezt nem nevezném annak. Mondom, lehet éppen ál-kultúrműsorokat is tartani a sportlétesítményekben, ha mér felépültek drága pénzen, csak az ilyennek egyszer már lett rossz vége, és nem is messze tőlünk.

Akkor már jobb a kirakodóvásár.

Ha már használni kell valamire azokat a stadionokat.

Miért beteg a magyar sport?

A történet, ami ma elmesélek csak félig-meddig sporthír: de nagyon, nagyon jellemző a magyar sportélet mai állapotára. Meg az országéra is. Tulajdonképpen csak annyiról van szó, hogy ömlik a pénz, de nem oda, ahova mondják, oda sem, ahova kéne: és ez sok félreértést szül, míg a korrupció valódi haszonélvezői vígan sunnyognak.

Hát igen, a sporttámogatások…

Mint nem is olyan régen még sportújságíró, azt mondhatom, hogy Magyarországon a sportfinanszírozás működik a legkülönösebben. Hihetetlen vagyonok zúdulnak például a fociba, csak épp semmi hasznuk nincs, de más sportágak támogatása is ablakon kidobott pénz, ugyanis valahogy az eredmények mintha függetlenek volnának – mindentől.

A parasport támogatása kimerül egy-két szervezet fenntartásában

Ezekről annyit, hogy az egyikükkel három éve, még a riói játékok előtt tárgyaltam, pusztán annyit kértem tőlük, hogy amennyiben fontos sporteseményre kerülne sor, amin komoly eredmény várható, értesítsenek egy-egy e-mailben, hogy időben tudjak tudósítani róla, nekik is jó, nekem is, mindenki jól jár. Természetesen, mindenről időben értesíteni fognak!

Azóta sem írtak egy vak hangot sem… a parasportolók honorálása nyomorúságos, mit kap manapság az a parasportoló, aki nem lép olimpián a dobogóra, bár részt vesz rajta, kvalifikálja magát, világszintűek az eredményei? Néhány tízezer forintos ösztöndíjat kap, ami megélni sem elég, nem, hogy formában tartani a versenyzőt. Mindegyikük dolgozik, hajt, küzd, pénzt keres – hogy edzhessen, hajthasson küzdhessen…

Gazdag ország vagyunk, amint látom, mert kicsit sem vigyázunk az értékeinkre

Azok, akik azt hiszik: mostanában minden sport kivétel nélkül óriási támogatásban részesül, és sokallják azt, nézzenek utána: nincs így. Sőt. A magyar parasportot szinte kizárólag a művelőinek elkötelezettsége, szent őrülete, megszállottsága, sportszeretete tartja egyáltalán életben, nem azok a méltatlan összegek, amiket időnként kapnak a versenyzők.

Gondoljuk át azt is, hogy egy parasportoló élete nem, hogy olcsóbb lenne az átlagemberénél, hanem ellenkezőleg, drágább: hiszen egy csomó olyan tevékenységhez, amit a többség önállóan végez, neki fizetett segítséget kell igénybe vennie. A parasportolónak – ha eredményes – utaznia kell, az sem megy egyedül, ahhoz, hogy eredményes legyen, edzenie kell, az sincs ingyen. És ezek az emberek hatalmas hátránnyal indulnak az életben, kevesüknek adatik meg a jól fizető állás, vagy a komoly anyagi háttér.

Támogatás, támogatás kéne a parasportnak, akár források átcsoportosításával is, hiszen a sportban vannak olyan kiadások, melyekről tudjuk, hogy „mi hasznuk sincs, pusztán nevük”, ahogy Hamlet mondaná, ésszerűsíteni kéne a rendszert, hölgyek, urak, míg lehet, míg még vannak eredményes parasportolóink.

De – mondanák sokan – hát nem dől a pénz a sportba?

Ó, dehogynem. Csak nem a parasportba, pedig nyolcasával, tízesével hozzák a fiúk-lányok az érmeket. És a saját költségükre edzenek, utaznak.

Hanem a foci nem panaszkodhat

Épp a minap kelt híre, hogy az NB II.-es Balmazújváros játékosait kilakoltatták. Nocsak, mondanánk, megszorult a csapat? Nem, a csapat nem szorult meg, csak éppen a játékosok lakásai hivatalosan szociális bérlakások voltak. Azért voltak azok, mert annak nyilvánították őket. Most valamit elszerveztek – Balmazújvárosban, anélkül hogy részletezném, mert elég bonyolult az ügy, de a városi- és a sportvezetés egyik korrupciós botrányból a másikba evickél – és egy uniós felújítási program miatt el kellett hagyják a lakásokat, míg rendbe nem teszik azokat. Utána viszont helyi, pályakezdő fiataloknak kellene kiadni a már felújított szociális bérlakásokat – nincs kétségem, hogy a csapat játékosai így vagy úgy pályakezdőnek minősülnek majd, ha másképp nem, azért, mert minden mérkőzést a pályán kezdenek.

Fiatalnak meg mindenképpen mondhatjuk őket, hiszen nem öregek.

Addig is a Pötyi szállóban helyezték el őket, én a magam részéről elég kényelmesnek nevezném a körülményeket, laktam már magam is ilyen helyen és meg voltam elégedve.

Hát akkor hol a baj? Mindenkinek van hol laknia, senki sem fázik.

Csak ott, hogy a szociális bérlakásoknak köze se lehetne a focicsapat támogatásához. Az a Balmazújváros Sport Kft. dolga lenne. Ami azonban össze van fonódva a korábban fideszes városvezetéssel, városi tulajdonú is – a balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Egyszóval úgy lettek rászorulók a játékosok, hogy az egyszerűség kedvéért annak minősítették őket.

Mondom én, hogy gazdag ország vagyunk, félmilliót keres nálunk a koldus, a hajléktalan is

Mondhatnám tovább, napestig: de ez a botrány is csak azt mutatja, milyen rossz a rendszer. A Balmazújváros már messze nem tartozik az agyontámogatott csapatok közé, tavaly esett ki az NB I.-ből is, de nem azért mutyiztak náluk a lakásokkal, mert szegények volnának, sőt. Azért mutyiztak – és nem a játékosok, hanem a vezetőség – mert ez egy ilyen rendszer. Ez akkor is csal, ha kérdez.

Ez szükséglakást utal ki a félmilliós fizetésű játékosnak és betiltja, bünteti a hajléktalanságot, ez mosolyogva tapsol az olimpiára induló paralimpikonoknak és utána éhbérrel, minimális ösztöndíjjal szórja ki a szemüket, itt az érem a nemzeté, de az edzésmunka a sportolóé, a költségét is ő viseli…

Sokan esnek át a ló túloldalára, és mondják, hogy ne kapjon a sport egy vasat sem az államtól, lám, a stadionok se jók semmire. Hát, azok speciel tényleg nem, ugyanis a legtöbbjük megépült drága pénzért, de a méreteik nagyon sok esetben nem felelnek meg a FIFA szabványainak, nem lehetne bennük nemzetközi mérkőzéseket játszani. Illetve, lehetne szükség esetén, amennyiben az eddigi kivitelezők jó pénzért átépítenék őket: láthatjuk, már a tervezés során belekódolták a beruházásba a kettős költséget.

Lehet gondolni, hogy ne kapjon a sport állami támogatást, de nem ez a megoldás

A megoldás – és láthatjuk, alig van hét sportfinanszírozási botrány nélkül – az lenne, ha a kapott pénzeket, különös tekintettek a TAO-ból befolyó összegekre, arra költenék, amire kapták.

Ez viszont ellentétben állna a rendszerrel. Akkor nem kétszer kéne megépülnie a stadionnak, hanem elég volna csak egyszer (sok helyen egyszer sem, olyan településeken is látunk sportpályákat, ahol a lakosság lélekszáma alacsonyabb a létesítmény ülőhelyeinek számánál). Akkor a célzott támogatást a sportoló kapná, az edző kapná, a vezetőségnek el kéne számolnia a rá bízott összeggel, és nem lehetne „lepapírozni”, „megoldani okosban” a könyvelést.

Egyáltalán: nem a támogatás teszi tönkre a magyar sportot.

Hanem annak aránytalan eloszlása és elsikkasztása.

Balmazújváros esete csak egy példa.

Lesz még száz ilyen, ha jobban utána néznénk, lenne ezer.

Ezért beteg a magyar futball, de a teljes magyar sportélet is.

Ez nekünk a bajunk.

Be kéne vezetni átmenetileg a Tízparancsolatot.

Abban emlékszek valami olyan kitételre, miszerint „ne lopj!”

Na, azt kéne betartani.

Ezek a játékok a legnépszerűbbek az interneten

0

Minden esetben a fogyasztók döntik el, hogy az adott játék valóban jó, vagy kizárólag időtöltésre alkalmas. Vannak azonban olyan változatok, amiket minden idők legtöbbet játszott játékaiként ismerünk. Hozzá kell tenni, hogy évről-évre változik a trend, így szinte nincsen olyan időszak, amikor ne kerülne előtérbe egy-egy újdonság.

Ebben a cikkben azokat mutatjuk be, amelyek jelenleg az internetezők körében a legnépszerűbbek.

Kedvelt online, PC-s és egyéb videojátékok

Ha azt gondolnád, hogy a játékpiac is olyan, mint bármelyik másik ágazat, akkor nagyon tévedsz. Bár tény, hogy a fejlesztők minden évben többször jelentetnek meg újdonságokat, az is igaz, hogy vannak klasszikusok, amikről senki nem tud lemondani. Ilyenek például az úgynevezett gyümölcsös játékok, amikből biztosan mindenki ismer legalább egy fajtát.

Persze ez közel sem azt jelenti, hogy az akciójátékok vagy éppen a sportjátékok ideje lejárt volna, hiszen mind a mai napig népszerű a Minecraft, a Nintendo, valamint a FIFA és a Forma 1-es változatok mindegyike.

Lássuk, hogy mik tarolnak napjainkban!

Minecraft – az internet egyik legjobb játéka

A Minecraft a Mojang Studios fejlesztésében került a piacra. Elérhető mind Microsoft Windows, mind Mac OS, mind Linux számítógépekre, így senki elől nincs elzárva a lehetőség, hogy kipróbálja ezt a fantasztikus játékot. A 2011-es megjelenés óta jelenleg nagyjából 95 millió online játékost tudhat magáénak, innen látszik, hogy mekkora népszerűségre tett szert az elmúlt egy évtized alatt.

Ennek a verziónak szinte minden létező kiadása azonnal tarolt. Nem véletlenül készült számos különböző módozat belőle, ezáltal senki nem unatkozhat. A felhasználóknak túl kell élniük és fel kell építeniük a campusukat, így szerezve teljes jogkört arra, hogy állattartó épületeket, élelmiszereket, valamint embereket vegyenek át.

A játék alapvetően egy 3D-s sandbox, amit nem igazán korlátoztak le, így lehetővé teszi, hogy azt csinálj vele, amit csak akarsz. Van benne túlélés mód, kaland mód, kreatív, illetve megfigyelő mód. Unatkoznod tehát biztosan nem kell egy Minecraft játék közben.

Apex Legends – az internet legjobbra értékelt játéka

Folytassuk a sort a legjobb értékelést elért változattal, amely a Respawn Entertainment nevéhez fűződik. Az Apex Legends elérhető Microsoft Windows-ra, PlayStation 4-re, valamint XBOX-ra egyaránt. A nagy siker abból is látszik, hogy 2019 óta volt olyan hónap, hogy 50 millió online játékost regisztráltak, ami hatalmas siker egy ennyire új videojáték esetében. Már a megjelenésének napján a hírekbe került.

Azok számára lesz befutó, akik szeretik a Fortnite vagy a PUBG változatokat, kedvelik a harctéri játékokat. Ebben hat játékosból álló csapat található, három játékossal egy-egy osztagban. A szigeten maradva erőforrásokat és fegyvereket kell zsákmányolni, hogy a csapat elleni harc sikeres legyen.

Amelyik osztagban több játékos marad életben, az nyeri meg a csatát. Ettől kezdve pedig a játék térképes részeit és a ping kommunikációs rendszerért is használni kell. Az Apex Legends nem véletlenül kapott helyet a 2022-es év legjobb szuperhős témájú videojátékainak sorában.

Ha már harci játék, akkor ezt ki kell próbálnod!

Az előbb említést tettünk a PUBG-kal kapcsolatban, amit a PlayerUnknown’s Battlegrounds dobott piacra. Ez a mai napig az egyik legnépszerűbb és legnagyobb harci játék, amit senki sem hagyhat ki, akit kicsit is érdekel ez a világ. A PUBG mindig a csúcson maradt, szinte semmi nem tudta letaszítani a trónról, köszönhetően a nagyszerű játékelemeknek, amelyek elég addiktívak, így talán ez a legjobb döntés, ha online PC-játékkal kapcsolódnál ki.

Ez a fejlesztés teljes mértékben a túlélésre összpontosít egy nagy szigeten, ahol zsákmányokat kell keresni. Ide tartozik a menedék, a fegyver, de még a ruhák is. A területen szövetségeket hozhatsz létre, de vigyázni kell azzal, hogy közben bárki és bármikor lerombolhatja a nehezen megszerzett erőforrásaidat.

A rendkívül izgalmas PUBG tehát a túlélésről szól, ahol csak akkor van esélyed a túlélésre, ha elég leleményes vagy. Elérhető PC-re, Xbox One-ra, PS4-re, valamint iOS-re és Androidra egyaránt. Így tehát biztosan nem maradsz ki a sorból, akiknek lehetőségük van betekintést nyerni ebbe a világba.

Splatoon 2 – a legjobb lövöldözős játék 2022-ben

A Splatoon 2-t a Nintendo fejlesztette ki, amely 2015-ben jelent meg, de a mai napig az egyik, ha nem a legjobb lövöldözős videojátéknak a piacon. Hozzá kell tenni, hogy kizárólag Nintendo Switchen érhető el a Platoon folytatása, amely egy színes, harmadik személyű vagy többszereplős darab. Mondhatni, hogy teljes mértékben eltér a megszokott lövöldözős típusoktól.

A játékosoknak tintahal-szerű fegyverükkel és polipjukkal mindent meg kell tintázniuk, ami láthatóvá válik, mindezt azért, hogy megpróbálják elosztani a színeket a térkép egészén. Az adatok szerint 4 év alatt több mint 9 millió példányban kelt el, amely egy- és többjátékos móddal egyaránt rendelkezik.

Mégis bunda a bunda: botrány a francia és a belga futballban

Ki tett 5 millió eurót arra, hogy a Paris Saint-Germain csapata ötgólos különbséggel veri a belgrádi Crvena Zvezdat a Bajnokok Ligájában? Ki kaszált a 61-1- re végződő mérkőzés után hatalmas pénzeket ezzel? Eziránt érdeklődött a párizsi L’Équipe című sportlap és most már a francia rendőrség is. Az érintettek természetesen mind cáfolnak és a becsületüket védelmezik.

Kezdetben mindenki boldog volt Franciaországban: Neymar mesterhármast ért el, betalált az új sztár Mbappé is. Mindenki tudta, hogy jobb csapat a PSG mint a belgrádi Vörös Csillag, „nodehogy” ennyire?! Valaki vagy valakik viszont a jövőbe láttak: 5 millió euróban fogadtak arra, hogy öt gól lesz a különbség! Az UEFA főnöke súgta meg a L’Equipe tudósítójának a kínos információt: valamelyik klubvezető, vagy a klubvezetők egy csoportja levajazta a mérkőzést!

Csakhogy mindkét csapat kikéri magának!

A L’Equipe megszólaltatta a Crvena Zvezda főnökét, Dragan Dzsajicsot, aki felháborodottan közölte: most hall először erről! Semmi sem igaz a hírből! Pedig lehet, hogy épp róla van szó! A Paris Saint Germain külön közleményben cáfolt: a klub becsülete forog kockán! Semmiféle bunda sem volt! Csakhogy a PSG Katar emírjének a csapata, a múltja kissé pettyes: Sarkozy kedvenc csapata miatt kapta Katar a foci világbajnokságot…
A francia és a svájci rendőrség vizsgálódik abban az ügyben, mely szerint Nicolas Sarkozy akkori francia elnök intézte volna el, hogy a futballban tökéletesen ismeretlen Katar kapja a világbajnokság rendezési jogát. Sarkozy Michel Platinit, az UEFA akkori elnökét, a FIFA befolyásos alvezérét kérte meg a kényes ügy lebonyolítására. Ezért vizsgálódik a svájci rendőrség, mert a FIFA központja Lausanne-ban van. Mit kért cserébe Sarkozy elnök Katar emírjétől? Mentse meg a pénzügyi gondokkal küzdő PSG-t! Az üzlet megköttetett: Katar megkapta a világbajnokságot, a PSG pedig az eurómilliókat. Ebből tudta megvenni Neymart meg a többi méregdrága sztárt… Becsületről beszélni ezek után némiképp túlzásnak látszik, de hát más megvenni egy klubot és más bunda meccset játszani a BL-ben. A francia rendőrség mindenesetre vizsgálatot indított, és ma már nem Nicolas Sarkozy üldögél az Élysée palotában …

A belga bunda botrány ehhez képest csak szerény vállalkozás volt

Franciaország és Belgium válogatottja a világ két legjobb csapata. Ezt igazolta a futball VB Oroszországban és a FIFA listája, melyet ez a két csapat vezet. De nincs egy kis gond a morállal? Belgiumban 22 focistát, sportvezetőt és bírót hallgatott ki a rendőrség bunda botrány miatt. Kilenc klubnál házkutatást tartottak. Az egyiknél lefoglaltak egy 8 millió eurót érő dobozt, melyben méregdrága órák voltak. Miért kapták ezt az érintettek? A gyanú szerint azért, mert két mérkőzést biztosan elcsaltak amikor tavaly a kiesésről volt szó! A bírók tizenegyeseket ítéltek akkor amikor semmi sem történt – méghozzá a mérkőzés végén, amikor látszott, hogy nem az lesz az eredmény, amelyben előzetesen megállapodtak! A nyomozás során kiderült: nem rendkívüli esetről van szó! Más mérkőzések eredménye sem a pályán dőlt el Belgiumban! A sajtó az egész futball vezérkar lemondását követeli. Hozzátéve, hogy nem csoda, ha a legjobb belga futballisták külföldön játszanak.  Persze valószínűleg nemcsak Belgiumban, Franciaországban vagy épp Szerbiában fordulnak elő bunda meccsek. Ma már a fogadás teljesen nemzetközi: Kínában is milliók tesznek fel pénzeket az európai futball meccsekre – sokszor anélkül, hogy halvány fogalmuk lenne a fociról. Dehát kaptak egy jó fülest. Mint az a valaki, aki 5 millió eurót tett arra, hogy a PSG öt góllal legyőzi a Crvena Zvezdat …

Három világcsúcs, hibátlan rendezés – ezt kapta a FINA a budapesti VK-tól

0

Magasra emelte a mércét a tavalyi budapesti és balatonfüredi FINA világbajnokság az elkövetkezendő magyarországi vizes sportesemények házigazdái előtt. Ennek az elvárásnak kellett megfelelnie a szombaton befejeződött háromnapos Világkupa verseny szervezőinek is, ráadásul egy olyan gyorsan pergő eseményen, amelyhez hasonlót a kifejezetten tapasztalt rendezőnek számító Budapesten eddig még egyszer sem hoztak tető alá.

„A FINA szakmai delegátusai nem arról híresek, hogy a szervezés időszakában folyamatosan a házigazdák vállát veregetik, a küldetésük ugyanis elsősorban abból áll, hogy kiszűrjék a hibákat, adott esetben pedig a feladatok gyorsabb megoldására ösztönözzék a rendezésben résztvevő partnereiket. A dicsérő szavakkal ezúttal is fukaron bántak, egészen az utolsó versenynap legutolsó döntőjéig, amikor már mosolyogni is láttuk őket, és az elismerésük jeléül végre kimondták, hogy „Very good job”, azaz a „Szép munka volt” – nyilatkozta Szántó Dávid, a szervező bizottság elnöke a Duna Aréna Hírlevelének. aki úgy gondolja, hogy a nemzetközi szövetség azt kapta a budapesti VK állomástól, amit a tavalyi vizes VB után elvárt a magyar házigazdáktól.

Szántó Dávid valóban maroknyi szervező csapatot vezetett, a VK budapesti „főhadiszállásán” háromszor kevesebben tevékenykedtek, mint Eindhovenben, ahol 32 szakember összefogásával sikerült megfelelni a FINA elvárásainak.

A budapesti VK versenyeken három világcsúcs született – több, mint az eddigi állomásokon -, ráadásképpen egy számban az eddigi legjobb junior teljesítményt is sikerült túlszárnyalni. A magyar színek képviselői közül aranyérem csak Hosszú Katinkának jutott, de csapattársai is kitettek magukért. Külön is említést érdemel, hogy házigazda országként a magyar úszósportot nem csak válogatott versenyzők képviselhették, hanem klubszínekben többtucat tehetséges fiatal is. Akik olyan nagyságok társaságában adhattak számot a tudásukról, mint a svéd, Sarah Sjöström, a kínai Wang, illetve a dél-afrikai Chad le Clos, az ausztrál Mitch Larkin, az orosz Vlagyimir Morozov és mások.

„Budapest, illetve a Magyar Úszó Szövetség megbízatása négy évre szól, így örömmel számolhatok be arról, hogy jövőre és aztán még két évig újabb VK csúcstalálkozók lesznek a Duna Arénában, remélhetően a mostaninál is nagyobb mezőnyökkel, sok-sok világhírnévnek örvendő úszóval.” – mondta befejezésül Szántó Dávid, hozzátéve, hogy a Magyar Úszó Szövetség nélkülözhetetlen támogatást kapott a Duna Arénától és a létesítményt üzemeltető Bp2017 Nkft. szakembereitől.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK