Fontos

Garantálja a kormány a korona-vakcina ingyenességét!

Ujhelyi István az Mszp EP képviselője mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Mszp  elvárja a kormánytól, hogy mindenki ingyen kaphassa meg a COVID-19 elleni védőoltást.

„Azt követeljük, hogy amikor elkészül a biztonságos és használható COVID-vakcina, akkor a kormány ingyenesen adja majd az oltóanyagot minden olyan magyar állampolgárnak, aki erre igényt tart” – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pénteki online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közegészségüggyel foglalkozó szakbizottságának tagja hozzátette: az MSZP elvárása a kormánytól, hogy már most garanciát vállaljon az oltóanyag ingyenességére. Ujhelyi rámutatott, hogy Szlovákia már többmillió vakcinát előrendelt és azokat ingyenesen akarja biztosítani majd a lakosságnak, ahogyan a görög és a szerb kormányok is tettek már hasonló bejelentést.

„Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban több mint 400 millió vakcinát kötött le közel féltucat, nagy gyógyszergyártónál, vagyis a közös beszerzés megtörténik, ebben pedig a magyar kormánynak is szerepet kell vállalnia. Elvárható, hogy tudjuk: a magyar állam milyen forgatókönyv alapján, milyen menetrendben kívánja majd biztosítani a biztonságos oltóanyagot”

– fogalmazott az MSZP EP-képviselője, szorgalmazva az európai járványellenes együttműködésekben történő aktívabb kormányzati részvételt.

Ujhelyi hozzátette, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként elkötelezett híve az Európai Egészségügyi Unió létrehozásának, mert álláspontjuk szerint

csak úgy garantálható minden európai – és benne minden magyar – állampolgár biztonságos és tisztességes egészségügyi ellátása,

ha egy európai garanciarendszer kötelezi a tagállami kormányokat arra, hogy egységes minőségi minimum-követelményeknek megfelelő módon biztosítsák a tisztességes körülményeket, az egészségügyi dolgozók megbecsülését és a betegbiztonságot.

Az MSZP politikusa felidézte, hogy az Európai Egészségügyi Unió koncepcióját több mint egy évvel ezelőtt vetette fel elsőként, amikor sokan még kételkedtek a megvalósíthatóságot illetően. Ujhelyi emlékeztetett arra, hogy azóta előbb az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére az általa kidolgozott programot, majd az fontos pillére lett az EP által elfogadott közegészségügyi stratégiának is, legutóbb pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állt a koncepció mögé évértékelő beszédében.

Újabb fontos siker, hogy az Európai Parlament az elmúlt napokban további dokumentumokat fogadott el, amelyekben szerepel az Európai Egészségügyi Unió és a minőségi minimum-követelmények szorgalmazása, ilyen például az egészségügyi értékelések és kockázati besorolások uniós koordinálásáról szóló EP-határozat, illetve a gyógyszerhiányt tárgyaló parlamenti dokumentum is.

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

„Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy „mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

„A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

„Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. „A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Mi szociális Európát akarunk, a Fidesz még Európát sem!

Világos utat rajzolt fel az MSZP tegnapi tisztújító kongresszusa azzal kapcsolatban, hogy milyen Köztársaságot képzel el és milyen igazságos, szolidáris, szabad és zöld Magyarországot ajánl a polgároknak – kezdi nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Hiteles és jó csapat állt össze ennek képviseletére, amely – bizonyos vagyok benne, hogy – kellő motorja és erősítője lesz a kormányváltáshoz elengedhetetlen ellenzéki együttműködésnek. A párt európai parlamenti képviselőjeként számomra különösen fontos volt, hogy a kongresszus által elfogadott állásfoglalásban jelentős hangsúlyt kapott az európai közösséghez való viszonyunk, az Európai Unió jogos kritikája mellett az európai értékek és az Unió melletti határozott kiállás. Az MSZP álláspontja és ajánlata tehát világos és egyértelmű: egy szociális Európai Uniót akarunk!

Az európai egységes piacnak csak akkor vannak esélyei a dinamikusan fejlődő globális versenytársakkal szemben, ha erősödnek az EU föderális elemei.

A tagállamok gazdaságpolitikájának jelenlegi „összehangolását” szerintünk a közös gazdaságpolitikának kell felváltania. Ezért támogatjuk a költségvetési- és bankuniót, valamint az adójogszabályok harmonizálását a káros adóverseny mérséklése érdekében. Az MSZP egyik stratégiai célja, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a megreformált euró-övezethez, és már most rögzítse a forint árfolyamát az euróhoz. Az MSZP támogat minden olyan megoldást, amely közelebb hozza az Európai Uniót az emberekhez azzal, hogy a támogatások mind nagyobb része közvetlenül jut el az önkormányzatokhoz, civilszervezetekhez és vállalkozásokhoz.

Támogatjuk a jogállami mechanizmust és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az uniós források felhasználásának ellenőrzése ugyanis nem Magyarország, hanem annak jelenlegi korrupt politikai vezetői ellen irányul. Ugyanakkor fontos, hogy síkra szállunk az EU reformjáért is annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek a munkavállalói jogok, megszűnjön Európában a szegénység, valamint a természet kizsákmányolása. Azt valljuk, hogy Európának szociális piacgazdaságot kell építenie! Ennek fontos eleme lehet az európai minimálbér, amelyet valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján állapítanának meg. A biztonságos megélhetést segítő időskor érdekében szükség van az európai minimál-nyugdíj szabályainak megalkotására is.

Az MSZP egyik sikertörténete az Európai Egészségügyi Unió várható létrehozása, amelyben aktív kezdeményező szerepet vállaltam Brüsszelben: már nemcsak az S&D-frakció, de az Európai Parlament többsége és most már az Európai Bizottság elnöke is az átfogó reform-elképzelés mellett áll.

Az Európai Unió legfontosabb pillére a béke és a fejlődés, az egymásnak feszülésből és feszítésből csak a háború(skodás)ba vezet az út, abból pedig láttunk már eleget az elmúlt évtizedekben. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Magyarország az EU tagjaként is megőrizte nemzeti identitását, kulturális értékeit, egyúttal érdemben gazdagította Európa civilizációs örökségét is.

Az MSZP európai víziója tehát világos és pontos. Szemben a jelenlegi kormánypárttal, amely nemhogy szociális Európát nem akar, de valójában Európát sem. Kelet felé kacsintgatva azt mondják: „erős nemzetállamok laza szövetségére” van csak szükség, nem pedig a föderálisabb irányra.

Azt persze elfelejtik hozzátenni az álnemzeti nagyképűségtől elvakulva, hogy mi legyen majd például az erős román nemzetállammal, amely – a fideszeshez hasonlóan – visszautasítja majd, hogy beleszóljanak a dolgaiba. Hiszen miért ne tehetné, ha ez az alapelv.

A Fidesz egy olyan Európát akar, ahol neki mindent szabad (lopni, csalni, hazudni, megfélemlíteni, eltaposni), mindenki más pedig „adja meg a kijáró tiszteletet”.

Ezt a pozíciót az utcai gyermekgalerik frusztrált vezetői szokták felvenni, amíg fel nem nőnek, vagy el nem porolja őket a házmester. Ideje felnőni, ideje korszakot váltani. Az MSZP készen áll, hogy ennek részese legyen.

A Covid-19 a legkomolyabb fenyegetés Orbán Viktornak

Orbán magabiztos kijelentései mögött attól való félelme bujkál, hogy számára is olyan megoldhatatlan feladat a vírusjárvány okozta gazdasági visszaesés, amit kommunikációval nem lehet majd kompenzálni. Márpedig ha leplezhetetlenné válik a gazdasági visszaesés az könnyen a 2022-es választás országgyűlési elveszítésébe kerülhet.

Erről írt a Reuters hírügynökség annak kapcsán, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a magyar gazdaság borús kilátásairól. Ha nem lesz hatékony védőoltás a Covid-19 vírus ellen, akkor jövőre sem várható komoly gazdasági növekedés – mondta a pénzügyminiszter, aki 4-5%-ra számít abban az esetben, ha a jövő év közepéig meglesz a védőoltás. Idén visszaesés várható: körülbelül -5-6%. A kormány épp ezért válságkezelő intézkedéseken dolgozik – idézi a pénzügyminiszter nyilatkozatát a Reuters.

A hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy 2022 első felében választásokat rendeznek Magyarországon vagyis a gazdasági válság Orbán Viktor miniszterelnök rendszere szempontjából a legrosszabbkor következik be. Jelenleg még nagy a kormány támogatottsága, de ez elolvadhat az országgyűlési választásig, ha a gazdasági válság tartós életszínvonal csökkenéshez vezet Magyarországon.

Orbán leszalámizza a független sajtót

Ezzel a címmel közöl összeállítást a közszolgálati Deutsche Welle portál, amely számba veszi a magyar miniszterelnök offenzíváját a független média ellen.

Amint Brüsszelben megszületett a megállapodás az uniós válságkezelő alapról, a magyar kormányfő kiadta az utasítást az új támadásra a még független média ellen.

Először az Index került napirendre, melynek szerkesztősége szinte egy emberként felmondott. Egykori főszerkesztőjét most külföldön kitüntetik és elmondhatja panaszait az Európa Tanács jogi biztosának, de ennek különösebb következménye nem lesz.

Azután következett a 168 óra megrendszabályozása, ahonnan elküldték a főszerkesztőt, mert Orbán családi fotóját tette a címlapra.

Ezek után a szigorúan ellenőrzött médiahatóság közölte : nem hosszabbítják meg a Klubrádió engedélyét!

Bolgár: ezzel vége!

A neves liberális újságíró, akinek népszerű beszélgetős műsora még a közszolgálati médiában kezdődött a kilencvenes években, majd a Klubrádióban folytatódott, úgy nyilatkozott, hogy nem lát esélyt a folytatásra. Szerinte az egyeduralmi rendszer logikájából következik a független média leszalámizása.

Már fügefalevél sem kell?

Az ellenzéki sajtó mindmáig abban reménykedett, hogy Orbán Viktornak szüksége van valamiféle látszatra: „Magyarországon sajtószabadság van” – nyilatkozzák mindenütt a hatalom emberei. Ennek alátámasztására néhány konkrét példát azért fel kell mutatnia. Ezért belülről próbálták meg átalakítani az Indexet és a 168 órát vagy az Atv televíziót, hogy háttér alkukkal biztosítsanak valamiféle látszat ellenzékiséget. Ezzel szakított az Orbán kormány most azzal, hogy meg akarja szüntetni az utolsó fontos ellenzéki rádiót Magyarországon!

Az ellenzéki sajtó sokáig Európa támogatásában reménykedett, de ennek vége. Ma már nyilvánvaló, hogy a jelenlegi gazdasági válság kellős közepén, az Európai Unió semmiképp sem teszi kockára a mentőcsomagot, amelynek megszavazásához a magyar parlament jóváhagyására is szükség van.

Legyen tagja Magyarország is az Európai Egészségügyi Uniónak!

Nemcsak a teljes európai közösségnek, de Magyarországnak is kiemelten fontos érdeke, hogy megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió koncepciója – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP politikusa volt a koncepció egyik kidolgozója és felelőse az EP szociáldemokrata frakciójában, az elmúlt több mint egy évben többek között a Magyar Orvosi Kamarával és további hazai szakmai szervezetekkel, valamint európai egészségügyi érdekvédelmi csoportokkal közösen formálta a minőségi sztenderdeket előírni szándékozó javaslatcsomag tartalmát.

„Amikor először kiálltam az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók is hitetlenkedtek annak megvalósíthatóságáról, az elmúlt hónapokban végzett kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét: elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére a programot, majd az Európai Parlament többsége által elfogadott egészségügyi stratégiába is bekerült ez a koncepció, most pedig történelmi áttörésként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a következő munkaterv fontos részévé tette ez a programot” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása rövidebb várólistákat, kevesebb kórházi fertőzést és abból következő betegséget, halálesetet jelent, de magasabb béreket is hozhat az egészségügyi ellátórendszerekben. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben a Fidesz az uniós átlagnál is kevesebbet fordít az egészségügyre, nem véletlen a minőségbeli lemaradás.

„Míg egy cseh orvos kétszer, addig egy belga doktor kilencszer többet keres magyar kollégáinál. Ma Magyarországon háromszor nagyobb eséllyel kap valaki súlyos kórházi fertőzést, mint Németországban. Ezek a különbségek tarthatatlanok, ennek kiküszöbölését is elősegíti az egészségügyi unió koncepciója”

– tette hozzá az MSZP európai politikusa.

Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament után immár az Európai Bizottság is vállalást tett az általa kezdeményezett program mellett, most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson van a sor, hogy támogassa a megvalósítást.

„A közös munka elkezdődött, azt várom ellenzéki és kormánypárti EP-képviselőtársaimtól is, hogy álljanak be a program mögé és segítsék a minél szélesebb körű megvalósulását.

Erős egészségügy nélkül nincs erős Európa, erős egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs boldog Magyarország”

– fogalmazott online sajtótájékoztatóján az MSZP képviselője.

A helyzet kényszerei

Az idén őszelőn a magyar társadalom minden szegmense válságban van, miközben a kormánypártok és a keresztény-illiberális kormány képviselői és hírszolgáltatása harsogva sorolják az egész világot lenyűgöző sikereink sokaságát. A kivéreztetett egészségügyi rendszer a járvány terheivel súlyosbítva a működőképesség határán létezik. Az oktatás az alsó tagozatoktól az egyetemekig …!

Az ellenzéki önkormányzatok inognak a kormány csapásai alatt, a kormánypártiak a fű alatt külön támogatáshoz jutnak, de az egész rendszer hovatovább összeomlik. Fegyverkezünk eszelős összegekért, jóllehet az országunkat érintő tényleges biztonsági fenyegetések ennek módját és eszközeit nem indokolják. Viszont nem segítünk a milliónyi nyomorgón és a tartósan munkanélkülieken.

Közben pedig vészesen megbillent az államháztartás egyensúlya, ismét külföldről kell kölcsönöket felvennünk, mert az ország gazdasági teljesítménye és jövedelme zsugorodik, a vírus elleni gazdasági védekezés jegyében hozott intézkedések jószerint hatástalanok, és a kormány ostobaságokra fecsérel tíz-húsz-százmilliárdokat!

Ráadásul a további gazdasági visszaesésnek komoly esélye van.

Közben pedig az MTA, az Index, az SZFE, a Klubrádió esete és más rémtörténetek annak igazolásai, hogy pártunk és kormányunk sziklaszilárdan halad a nagy nemzeti pöcegödör irányába.

És akkor?

„Akkor nemesb e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét, s nyilait, vagy kiszáll tenger fájdalma ellen…“

Ezen a hamleti kérdésen szerintem immár túl vagyunk. Irányt kellene váltani! Helyesebben:

irányt kell váltani! Még pontosabban kormányt és rendszert kell váltani!

No, idáig bárki demokrata, hazafiúi lélek eljuthatott, aki a mindennapok során a bőrén érzi a Fidesz és a kormány áldásos működését, és legalább valamelyest tájékozott közügyekben. A továbbiakat illetően a bölcs véleményformálók és a hatalom megszerzésére ácsingózók, nemkülönben a haza önzetlen megmentőinek mezében harcba induló közszereplők sokasága csak tétován botorkál a célravezető módszerek és eszközök kiválasztásakor.

E tétovaság mögött sokszor sejthető a rejtőző szándék:

„a mi politikai csoportosulásunk, főként pedig a mi jelöltünk legyen, lehet az egyesült ellenzék vezető ereje és majdani miniszterelnök-jelöltje.“

Ami a jelenleg még nagyon kesze-kusza állapotban levő ellenzék és a választók számára eddig világos: minden választókerületben egyetlen közös jelölt lesz. És előválasztásokat tartanak majd mindenütt, ahol kell, de hogy hol mindenütt, az még kérdéses. Formálódik egy közös program. Ennek tartalmát egyelőre ne feszegessük, de bizonyára érdekes lesz, mert a programalkotók között helyet kap majd a jobbközép nemzeti hitvallású Jobbik, a balliberális DK, a liberális-zöld Momentum, a magát a munkavállalók pártjának hirdető balos MSZP és egy sor kisebb párt és csoportosulás képviselője, valamint a szakértők.

Churchill is parolázott Sztálinnal, sőt elmondta, ha sikerülne szövetséget kötni Belzebubbal, alighanem szólna néhány jó szót a pokolról az alsóházban.

Szanyi, Thürmer, valamint Toroczkai  követői biztosan kimaradnak ebből a csapatból valamint a kamupártok tucatjai, amelyek a Fidesz zsoldjában állva igyekeznek megosztani a választókat.

Ördög tudja, hol tart most a folyamat, talán maguk a résztvevők sem tudják. A választók alighanem világosabban látnak. Világosan látják a helyzet kényszereit, vagyis az ország állapotát, a kormány és a rendszer leváltásának kényszerét, amely csak a szervezett és tartalmi együttműködés révén lehetséges 106 közös jelölt, közös program, közös vezető révén.

2018. évi voksolás előtt Bokros Lajos egymás iránti türelmet kért az ellenzéki pártoktól a , de senki nem hallgatott rá.

A kényszerű összhang megteremtésének igénye most is érvényes lenne legalább a győzelem után az első-második évig, ameddig a fideszes romhalmazt eltakarítják, és újjáépítik a jogállamot, a gazdaságot, a nagy elosztási rendszereket és az Unióval fenntartott kapcsolatokat.

Ha egyáltalán lesz győzelem. Mert a kényszereket mihamarabb fel kell ismerni, el kell fogadni, s alkalmazkodni kell hozzájuk! Tűrni pedig nem kell, ami tűrhetetlen – írta valaha TGM!

Völner Pál hazudott

A Magyar Helsinki Bizottság jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a Magyar Hírlap ellen. A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága érdekli, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.

A Magyar Helsinki Bizottság 2006-ban sokféleképpen lépett fel az állami szervek önkénye ellen. Felemelte szavát a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások ellen, más jogvédő szervezetek – pl. a TASZ – mellett  ügyvédi segítséget adott a rendőri erőszak áldozatainak. Emellett több nemzetközi szervezetnek is jelentést tett a jogsértésekről, így az ENSZ Kínzás elleni bizottságának, az ENSZ Emberi jogi bizottságának, valamint az Európa Tanács Kínzás elleni bizottságának. (A Helsinki Bizottságnak a 2006-os rendőri brutalitással kapcsolatos szerteágazó jogvédő tevékenységéről itt részletesen is lehet olvasni.)

A Kossuth tér gyülekezési jogot sértő „preventív elkordonozásával” (műveleti területté nyilvánításával) szembeni fellépés keretében Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke személyesen próbált belépni az önkényesen lezárt közterületre, és miután a rendőrök azt megtiltották neki, rendőrségi panaszeljárást indított. A Legfelsőbb Bíróságot is megjárt ügyben a Fővárosi Bíróság megállapította: a rendőrség nem tudta megindokolni a tér nagy részére kiterjedő kordon fenntartásának szükségességét, ennek hiányában pedig a területlezárás jogsértő volt. Ennek nyomán a rendőrség végül elismerte, hogy törvényes indok nélkül zárta le a Kossuth teret.

Ilyen előzmények után nehezen érthető, miért nyilatkozta Völner Pál a Magyar Hírlapnak azt, hogy „utánanéztek”, és a 2006-os véres rendőrattak idején sem a TASZ, sem a Magyar Helsinki Bizottság nem kezdeményezett egyetlen eljárást sem a gyülekezési joggal összefüggésben a magyar állam ellen, és miért mondta, hogy e szervezetek alapjogi érzékenysége „kormányfüggő”.

Különös ez azért is, mert a Fidesz politikusai ellenzékben még többször szóltak elismerően a Magyar Helsinki Bizottság 2006-os tevékenységéről. Sőt 2010 őszén – már kormányon – más civil szervezetek mellett állami kitüntetésre javasoltak a Magyar Helsinki Bizottságot is a 2006-os jogsértések kivizsgálásában végzett munkájáért.

Tíz év nagy idő, de azért azt feltételezzük, hogy Völner államtitkár valójában nem feledkezett meg ezekről az tényekről. Ha pedig mégis ilyen rövid lenne a memóriája, nem tartott volna sokáig neki vagy kiterjedt minisztériumi apparátusának a Helsinki Bizottság honlapjának gyors átböngészésével, vagy a 2006-os eseményeket vizsgáló fideszes vezetésű parlamenti albizottság jelentésének felütésével megtalálni a fenti információkat.

Völner Pálnak vélhetően az csípi inkább a szemét, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszterei Bizottsághoz egy helyzetelemzést nyújtott be. Ebből pedig egyértelműen látható, hogy az új gyülekezési jogi törvény sem biztosít minden tekintetben megfelelő garanciát az alapjogukkal élni kívánó polgároknak. Az önkényes jogkorlátozás korábbi ürügyei megmaradtak, sőt bővültek. És mivel az elemzésben foglaltakat nehezére esett volna érdemben cáfolni, inkább a szerzők hitelességét próbálta aláásni 2006-os tevékenységük eltagadásával, noha jogerős bírósági ítélet is bizonyítja, egyszerűen hazugság az a vád, hogy a Helsinki Bizottság tétlenkedett a 2006 tömeges rendőri brutalitás elítélésben, mivel a szervezet számos módon segítette a 2006-os áldozatok jogérvényesítését.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert kezdeményez Völner Pál ellen. És így tesz a Magyar Hírlappal szemben is, mert sem a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét súlyosan sértő egyoldalú politikusi nyilatkozat közlése előtt, sem pedig utána nem kereste meg a jogvédő egyesületet, hogy kommentálja Völner kijelentéseit.

Hallgatói nyilatkozat – 2020.09.14.

Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.

Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.

A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.

A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.

A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.

A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.

Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.

Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.

Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.

Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.

Rágalom balról

Valamilyen ismeretlen okból Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, egykor a János Kórház orvosigazgatója jelenik meg az ATV Startban, az első blokkban, ahol mindig két pártpolitikus válaszol aktuális kérdésekre.

Eddig a dolog rendben is lenne: ő is elindul az MSZP tisztújításán női társelnök-jelöltként, történetesen Kunhalmi Ágnessel szemben. Szóba kerül, hogy az egészségügyi ellátásért nemcsak az előre tervezhető kezelések estében kell fizetnie annak, akinek nincs rendben az egészségbiztosítása, hanem sürgős esetben, mondjuk egy közlekedési baleset esetén is.

Erről Havas Szófiának, aki következetes baloldali alternatívaként lép fel a tisztújításon, az jut eszébe, hogy „2007 körül ez volt a politikai vitának és később a koalíciós válságnak is a témája,, a fizetős, magánbiztosítós egészségügy megalapítása, kialakítása”, értsd: az SZDSZ az egészségbiztosítás privatizációjával fizetőssé akarta tenni az orvosi ellátást, a szocialisták viszont erre nem voltak hajlandók.

Ez így nem igaz, ez rágalom. A második Gyurcsány-kormány több dolgot is elindított az egészségügyben. Egyfelől bevezették a vizitdíjat és kórházi napidíjat, mégpedig az MSZP pozícióban levő egészségpolitikusainak kezdeményezésére. (Havas Szófia nem volt akkor pozícióban.)
Másfelől az SZDSZ – és személy szerint Molnár Lajos miniszter – programja szerint több, egymással versengő magánbiztosítóra bízták volna az egészségbiztosítást. Ezek a biztosítók vásárolták volna meg szolgáltatóktól – orvosoktól, kórházaktól – a náluk biztosított magánszemélyek számára az ellátást. Tehát a biztosítók fizettek volna azért, és nem a biztosítottak. A biztosítottaknak, az egészségügyi ellátás fogyasztóinak ugyanúgy nem kellett volna fizetniük, mint a reformot megelőzően.
A vizitdíj mint co-payment bevezetésének, amire 2007-ben valóban sor került, ehhez semmi köze. Co-payment egyébként mindig is volt Magyarországon mint a gyógyszerek térítési díja, ami lényegesen nagyobb teher, mint a vizitdíj és kórházi napidíj lett volna.
A Fidesz annak idején azzal vádolta a szocialistákat és szabad demokratákat, hogy „fizetőssé teszik az egészségügyet”, és ezt a vádat „fizetőssé tették volna…” formában mindmáig ismételgetik. Ebben a formában ez éppen a biztosítási reformra vonatkozik. A Fidesztől nem is várunk mást. Nagy kár, hogy ezt a hamis állítást, melyet nyugodtan nevezhetünk rágalomnak is, MSZP-s politikustól halljuk az ATV-ben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!