Irán terrorista szövetségeseit, a Hamászt és a Hezbollahot Izrael a földhöz vágta, az iszlamista állam ellenségét, Donald Trumpot választották meg az USA-ban, és végül a kulcsfontosságú szövetséges, Asszad megbukott Szíriában. A külpolitikai válság pénzügyi katasztrófához vezetett Iránban, melyet 1979 óta síita vallási vezetés irányít.
Rekord mélyben Irán pénze: egy dollár 760,000 iráni riált ér vagy másképp fogalmazva egy iráni riál értéke: 0,0092 forint.
“Asszad bukása Szíriában szinte a létében fenyegeti az iráni rendszert. Az elmúlt évtizedben katonákkal, fegyverekkel és pénzzel támogatta a damaszkuszi szövetségest, amely két hét alatt összecsuklott”
– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Behnam ben Taleblu, a washingtoni Foundation for Defense of Democracies szakértője.
A szakértő rámutatott arra, hogy hosszú lejtmenet vezetett idáig: Trump első elnöksége idején felrúgta az atomalkut Iránnal, és újra szankciókat vezetett be az iszlamista állammal szemben, amely nem ismeri el Izrael létét sem és atomfegyvert fejleszt ki. Obama amerikai elnök 5 másik nagyhatalom vezetőjével együtt olyan alkut kötött Iránnal, amely a szankciók visszavonásáért cserében az atombomba program leállítását ígérte. Miután a szankciók újrakezdődtek Irán folytatta az urán dúsítását, és elérte a 60%-os tisztaságot a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – szerint. Innen már csak egy lépés a 90%-os tisztasági szint, amely az atomfegyverekhez szükséges. Sojgu egykori orosz hadügyminiszter, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára nemrég Teheránban járt, és a hírek szerint támogatást ígért az iráni atomprogramhoz. Irán drónokat szállít Oroszországnak, amely felhasználja azokat az ukrajnai háborúban.
Trump újra a Fehér Házban: a legrosszabb forgatókönyv Iránnak
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérésére mondta fel az atomalkut Donald Trump, aki most is a kemény vonalat képviseli Iránnal szemben. Biden elnök arra kérte Izraelt, hogy ne mérjen csapást Irán nukleáris és olaj létesítményeire, de Trump buzdította az izraeli miniszterelnököt a kemény válaszcsapásra. Izrael végül visszafogta magát, de azzal, hogy Asszadot kiütötték a nyeregből szinte végzetes csapást mértek az iszlamista állam hódító terveire. Szírián keresztül érkezett ugyanis a támogatás Irán arab szövetségeseihez, és ez az évtizedek óta használt útvonal most megszűnt azzal, hogy Asszad elnök Moszkvába menekült. Damaszkuszban Irán ellenfelei kerültek hatalomra. Donald Trump megválasztott elnök megdicsérte Törökországot amiért az “hatalomátvételt hajtott végre Szíriában.”
A viszonylag mérsékelt iráni elnök, Pezeskian még Trump megválasztása előtt megpróbálta életre kelteni az atomalkut: tárgyalásokat folytattak az iráni diplomaták az érintett nagyhatalmak képviselőivel, de Trump megválasztása betette a kaput ennek a kezdeményezésnek.
Kína az utolsó reménye Iránnak
Teheránban tárgyalt december elején Kína egyik miniszterelnök-helyettese, Zsang Kuocsinget fogadta Pezeskian elnök is. A kínai miniszterelnök-helyettes, aki tagja a legfelső pekingi vezetésnek, a Politikai Bizottságnak is, hangsúlyozta, hogy “kulcsfontosságú stratégiai partnernek tekintjük Iránt.” Peking az iráni kőolaj és földgáz legnagyobb vásárlója. A kínai diplomácia összehozott egy békemegállapodást a síita Irán és a szunnita Szaúd Arábia között.
Washingtont mindinkább aggasztja Kína – Oroszország – Irán együttműködése. Két nagyszabású tervről döntöttek nemrégiben. Az egyik egy 25 milliárd dolláros beruházás, mely vízi úton akarja összekötni Szentpétervárt Bandar Abbas és Chandahar kikötőjével Iránban, a másik pedig egy vasútvonal, amely Kínából indulna és Iránon át érkezne Európába Kazahsztánon és Türkmenisztánon keresztül.
