A Fővárosi Törvényszék kimondta: Pruck Pál szerepel a hírhedté vált 56-os plakáton, és nem Dózsa László, ahogy azt Schmidt Mária és a színész állította. A bíróság azt is kimondta, hogy Schmidt Mária közalapítványa megsértette a korábban meghalt Pruck Pál kegyelethez való jogait.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az egész ügy azzal kezdődött, hogy még az 1956-os Emlékbizottság 2016-ban készült egy falfestést a Nagy Lajos király útján. A képen egy sapkás kisfiú áll, aki fegyvert tart a vállán. A kép több más kiadványban is megjelent, a rajta szereplő fiú a felirat szerint Dózsa László, a későbbi színész. Csakhogy az RTL Klubnál jelentkezett egy évekkel korábban meghalt férfi családja, és ők azt mondták: a képen nem Dózsa László szerepel, hanem Pruck Pál.
Erre több bizonyítékuk is volt, többek között az, hogy
a képet az amerikai Life magazin fotósa készítette 1956-ban,
és már az ő képaláírásában is Pruck Pál neve szerepelt. Dózsa László viszont azt mondta: ő van a képen, de kegyeleti okból hajlandó lemondani arról, hogy a neve szerepeljen. Azt állította, hogy egy sapka bizonyítja az igazát, de erről kiderült: nem ugyanaz, mint ami a képen szerepel.
Pruck Pál lánya egy nyílt levelet is közzétett, amelyben azt írta:
„Mélységesen fel vagyok háborodva és sértettnek érzem magam.”
A levélben úgy fogalmazott: „Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele.”
Pruck Pál ugyanis egy dokumentumfilmben is beszélt a fotóról, sőt, még korábban, még 1982-ben, már a Népszabadság is megszólaltatta vele kapcsolatban.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke az ’56-os Emlékév kormánybiztosa azonban nem fogadta ezt el: rátámadtak Pruck Pál családjára és a mellettük kiálló történészekre (az 1956-os Intézet munkatársaira) is. A történészek, Rainer M. János, Ungváry Krisztián, Eörsi László és Sárközy Réka később írásbeli figyelmeztetést kaptak.
Pruck Pál lánya újabb nyílt levélben válaszolt Schmidtnek, azt írta:
„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk.
De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”
Fotó: Wikimedia Commons
A harchoz csatlakozott a kormánypropaganda is: Pruck Pált bűnözőnek állították be, aki a kádári propaganda szolgálatába állt. Sőt, még Orbán Viktor is kiállt Dózsa László mellett, amikor a tavaly október 23-ai beszédében az 56-os forradalom főszereplői között emlegette – azt a Dózsa Lászlót, aki nem csak a forradalmi szerepvállalása kapcsán, hanem több más témában is tett finoman szólva megkérdőjelezhető nyilatkozatokat, és semmilyen bizonyítékot nem tudott mutatni, hogy 14 évesen valóban harcolt 1956-ban.
Pruck Pál lánya viszont közben pert indított.
Ebben a perben hozott most, több mint másfél évvel a plakát kikerülése után ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A történészek mellett az antropológus szakértő is arra jutott, hogy a képen Pruck Pál szerepel, ahogy ezt a Life képaláírása is mondta.
Ráadásul a bíróság szerint Prucknak semmi érdeke nem fűződött ahhoz a nyolcvanas években, hogy a forradalomban való szerepéről beszéljen.
Így aztán a bíróság kimondta:
a képen Pruck Pál szerepel.
Az indoklást a bíró meglehetősen bonyolultan fejtette ki, azt mondta: ha nem Pruck Pál szerepelne a fotón, akkor egy megszólalásig hasonlító fiú mutatkozott volna be Pruck Pálként a fotósnak 1956-ban, majd ettől függetlenül vallotta volna magáénak Pruck a fotót később – ez pedig életszerűtlen.
A bíró azt is kimondta: Schmidt Mária közalapítványa megsértette Pruck Pál kegyelethez való jogát, ezért az alapítványnak 15 napon belül bocsánatot kell kérnie. Emellett minden kiadványon ki kell cserélniük Dózsa nevét Pruck Páléra. Az ítélet nem jogerős.
Dózsa László neve egyébként időközben lekerült a Nagy Lajos király úti falfestésről, de nem a közalapítvány szedette le onnan, hanem a zuglói önkormányzat.
