Ismét a myanmari lett a leginkább adakozó kedvű nép. Nekünk, magyaroknak van okunk szégyenkezni: a 139 országot vizsgáló felmérésben csak a 119. vagyunk, a lakosság 21 százaléka adakozott vagy jótékonykodott a felmérést megelőző időszakban. Pedig egy-egy jó cél érdekében mindig megmozdulni látszik az ország.
Az adományok és segélyek nemzetközi alapítványának (Charities Aid Foundation) felmérése szerint a megkérdezettek 91 százaléka adományozott jótékony célra.
Egyetlen ország sem ért még a közelébe sem ennek a kis ázsiai államnak: a második helyezettként befutott Indonézia és a harmadik Málta 79, illetve 73 százalékot ért csupán el.
Magyarország szégyenszemre nagyon hátul kullog a 139 országot górcső alá vevő felmérésben: 17 százalékkal a 103. helyet foglalja el az adakozásban, ha a jótékonykodás további két formáját, az önkéntes munkát és a segítségnyújtást is figyelembe vesszük, akkor a 103. helyen állunk 17 százalékkal.
Érdemes böngészni a listát, amelyből ismét bebizonyosodik, hogy nem a jóléten múlik az adakozókedv.
Egy másik felmérésben azért kedvezőbb a kép a magyarokról a Human Dialog és az Emocionális Marketing által végzett idei felmérés szerint ugyanis 77%-unk jótékonykodott az elmúlt évben valamilyen módon, pénzbeli támogatás, tárgyi adomány, önkéntes munka, véradás – ez mind szerepelt az adományozási szokásokról készült a telefonos felmérés kérdései között, amelyeket egy 1000 fős mintának tettek fel. A válaszadók többsége (51%) pénzt adott jótékony célra, legnagyobb arányban alapítványok, egyesületek javára, szorosan a második helyen magánszemélyek, hajléktalanok, kéregetők állnak. Utóbbiak gyakrabban, de kevesebbet kapnak az adományozóktól – olvasható a sajtóban megjelent közleményben.
Nem befolyásol annyira a propaganda?
Ami kifejezetten érdekes: a civilszervezetek társadalmi hatásait és szerepét övező közéleti viták a megkérdezettek szerint nincsenek befolyással adományozási döntéseikre, 54%-ukat hidegen hagyja a téma, sőt 25%-uk (!) nem is hallott a vitákról.
A civilszervezetek megítélése árnyaltabb ennél, a legtöbben úgy vélik, a több tízezer alapítvány és egyesület között érdemeik függvényében bőséggel akadnak támogatásra méltóak.
