Hol áll Ukrajna négy év teljes körű háború után?

Andreas Umland és Yuliia Zyubrovska

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) szerint 2025 volt a legtöbb halálos áldozatot követelő év a civilek számára Ukrajnában 2022 után. A HRMMU megállapította, hogy a konfliktussal kapcsolatos erőszak 2025-ben Ukrajnában 2514 civil halálát és 12 142 civil sérülését okozta, ami 31 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Ennek ellenére 2026 elején a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet mérései szerint az ukránok 65 százaléka továbbra is kész elviselni a háborút, ameddig szükséges. Az ukránok optimizmusa az ország jövőjét illetően 2026 elejére nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, 2024–2025-höz képest növekedett (lásd 1. ábra). Milyen mértékben tükrözi ez az ukrán hozzáállás kényszerű eufóriát, vagy inkább Ukrajna folyamatos ellenálló képességét, erőforrásait és potenciálját a jelenlegi háborúban?

Gazdasági fordulat és kilátások

A 2022-es meredek visszaesés után az ukrán gazdaság 2023-ban részben helyreállt. A folytatódó háború és Oroszország szándékos ukrán infrastruktúra-rombolása ellenére a gazdaság azóta stabilizálódott és viszonylag stabil maradt. 2025-ben a reál-GDP-növekedés körülbelül 2 százalékra lassult a fennmaradó biztonsági kockázatok, az infrastruktúra és a kapacitásveszteségek, az áramhiány és a munkaerő-korlátok miatt. A kereskedelmi hiány mélyült, mivel az import 84,8 milliárd dollárra emelkedett, és körülbelül kétszer akkora lett, mint az export. Az infláció 2025-ben körülbelül 8 százalék volt. Az üzleti és fogyasztói bizalom átlagos szintje 2024-hez képest emelkedett, ami a társadalom háborús környezethez való alkalmazkodását jelzi.

2016-ra az Ukrán Nemzeti Bank 1,8 százalékos növekedési előrejelzést adott, míg a Gazdasági Minisztérium továbbra is 2,5 százalékos célt tart fenn. Az infláció várhatóan 7,5 százalék lesz, ami az árak növekedésének további lassulását jelzi 2025-höz képest. Ukrajna államadóssága 2026-ban éri el csúcspontját, meghaladva a bruttó hazai termék 110 százalékát, de azután csökkenni fog, amint azt az IMF 2025-ös jelentése előrejelzi.

Katonai kapacitások és kihívások

2022 óta eddig körülbelül 55 000 ukrán katona esett el. A háború jellege 2025-ben is pozíciós maradt. Az év során egy négyzetkilométernyi ukrán terület meghódítása Oroszországnak átlagosan 93 áldozatot követelt. A krónikus munkaerőhiány Ukrajna és Oroszország számára is komoly problémát jelent.

2026-ban Ukrajna védelmi költségvetése várhatóan rekordmagasságú, körülbelül 2,8 billió hrivnya, vagyis a GDP 27,2 százaléka lesz. Ezzel a világ 20. legnagyobb védelmi kiadásait felmutató országa lesz. Ukrajna 2026-ban saját bevételeinek és hitelfelvételeinek nagy részét a katonák fizetésének biztosítására, fegyverbeszerzésre, katonai logisztikára és tartalékosok fenntartására fordítja.

Ukrajna gyorsan fejleszti katonai-ipari komplexumát. Az ország jelenleg vezető szerepet tölt be az olcsó drónok és cirkálórakéták fejlesztésében, miközben partnereivel is együttműködik ezen és más típusú fegyverek terén. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács előrejelzése szerint az ukrán katonai ipar kapacitása 2026-ban csaknem megduplázódik.

Bár például a drónok gyártása várhatóan 7 millió darab fölé emelkedik, ugyanakkor vannak kihívások is. Ezek közé tartozik a légi és rakétavédelmi rendszerek hiánya, amelyekre nemcsak a fronton, hanem Ukrajna hátországában is szükség van az energetikai infrastruktúra védelme érdekében, a megfelelőnövekedés,

eszközök hiánya az új orosz száloptikai drónok ellensúlyozására, valamint a frontvonal megtartásának folyamatos kihívása.

Demográfiai változások és migráció

Különösen 2022 óta a háború súlyosbította az ukrán demográfiai problémákat, amelyek a posztszovjet térségben tapasztalható általános tendenciák részét képezték – elsősorban a kivándorlás révén. Becslések szerint ma 30,5 millió ember él Ukrajna kormányzati ellenőrzés alatt álló területén, azaz körülbelül 7 millióval kevesebb, mint a kormány legutóbbi, 2019-es becslése szerint. Már 2022 előtt is Ukrajna átlagos életkorú polgárai körülbelül 42-43 évesek voltak, így „öreg nemzetnek” számított. A születési ráta 2022-ben 25 százalékkal meredeken visszaesett, majd a visszaesés fokozatosan lassult, 2024-ben 6 százalékra, 2025-ben pedig 4,5 százalékra, amikor azonban még mindig három haláleset jutott minden újszülöttre az országban.

2025 novemberében 4,33 millió, Ukrajnát elhagyó, nem uniós állampolgár ideiglenes védelem alatt állt az EU-ban. Körülbelül 260 000 ember költözött az Egyesült Államokba az U4U humanitárius program keretében, és csaknem 300 000-en hasonló program keretében Kanadába.

Sok ukrán döntése, hogy visszatér Ukrajnába, a jövőbeli béke és biztonság kilátásaitól függ. Ennek ellenére néhányan már hazatértek a háború folytatódása ellenére is, családi kötelékek, a megszokott környezet, nosztalgia, a magas külföldi árak, a jó orvostudomány, a hazafiság, a honvágy és a befogadó országokba való sikertelen integráció miatt.

Főbb társadalmi és politikai kérdések

Az ország nemcsak létező külföldi, hanem bonyolult belföldi kihívásokkal is szembesül – társadalmi elszegényedés, politikai polarizáció, demográfiai hanyatlás, veteránok integrációja, környezeti pusztítás, kulturális küzdelmek és üzleti konfliktusok. Az ukrán állami apparátus rossz hírneve ellenére – a civil társadalommal és különböző külföldi partnerekkel együttműködve – viszonylag jól megbirkózik ezekkel a kérdésekkel, és a társadalmi stabilitás megőrzésébe fektet be.

Például 2026-ban a Szociálpolitikai Minisztérium polgároknak nyújtott szociális támogatásra fordított összköltsége 468,5 milliárd hrivnya lesz, ami 47,6 milliárd hrivnyával több, mint 2025-ben. 2025 folyamán Ukrajna javította pozícióját a Transparency International korrupcióérzékelési indexében, egy hellyel előrelépett a világszintű országos rangsorban, bár az ország még mindig csak a 182 ország közül a 104. helyen áll. Ukrajna EU-integrációja a társadalmi optimizmus egyik fő forrása, és a magyar ellenállás ellenére folyamatosan halad előre. Ukrajna részleges csatlakozása az EU-hoz már 2027-ben megkezdődhet.

Következtetések és politikai ajánlások

2022 óta Ukrajna háborús időkben is magas társadalmi ellenálló képességet, innovációs potenciált, polgári mobilizációt, gazdasági találékonyságot és alkalmazkodóképességet mutatott. Mindazonáltal a nyugati pénzügyi és katonai támogatás továbbra is bizonytalan maradt, sőt 2025-ben 2024-hez képest még csökkent is. Ennek fő oka az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának szinte teljes megszűnése, amelyet – bár nem teljes mértékben – az európai támogatás hirtelen növekedése kompenzált.

Az Ukrajnának nyújtott támogatás jelenlegi szintje ellentmondást mutat: egyrészt az ukránok 2022 óta figyelemre méltó eredményeket értek el mind az Oroszország elleni védekezésben, mind a társadalmi-politikai fejlődés folytatásában, annak ellenére, hogy Oroszország folyamatos katonai nyomást gyakorolt és támadásokat indított az ukrán civilek ellen. Másrészt a nyugati támogatás összességében, a 2024-es csúcs után, 2025-ben visszaesett – függetlenül az ukránok nagyfokú ellenálló képességétől.

Ezt 2026-ban ki kell javítani. Az ukrán állam múltbeli és közelmúltbeli teljesítményének fényében a nyugati támogatás folytatásának és fokozásának koherens és indokolt stratégiának tűnik.

A nyugati és nem nyugati országoknak saját biztonságuk biztosítása, valamint az európai biztonsági rend és az azt alátámasztó szabályokon alapuló világrend védelme érdekében 2026-ban gyorsan növelniük kell mind katonai támogatásukat, mind nem katonai segítségüket Ukrajna számára. Az elmúlt négy év ukrajnai teljesítményének tapasztalatai arra utalnak, hogy egy ilyen befektetés nem veszik kárba. Végül Ukrajna és Oroszország közötti igazságos béke eléréséhez vezethet.

Yuliia Zyubrovska a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének (UI) Kelet-Európai Tanulmányok Stockholmi Központjában (SCEEUS) 2026-ban gyakornok. Andreas Umland a Kijevben újonnan alapított Európai Politikai Intézet (EPIK) politikai munkatársa. A cikk a SCEEEUS legutóbbi kommentárján alapul.