Politikailag bárminő aktualitás nélküli ünneplés lett Orbán Viktor és Angela Merkel soproni találkozójából. A magyar demokráciát ért kifogásokat Orbán egy mondatban félresöpörte. Tudatta: a németek várkapitánya vagyunk.
„Nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, de vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését” – mondta Orbán a két politikus soproni sajtótájékoztatóján. Szavaiból kiderült, hogy a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, mert Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak. A két ország közötti gazdasági forgalom évről évre rekordot dönt, tavaly 4 milliárd forint volt, a német vállalatok 300 ezer embernek adnak munkát – mondta a miniszterelnök.
Semmi kényes kérdés
Vagyis tévedésnek bizonyultak azok a korábbi hírek, hogy a német kancellár valamilyen fontos, netán a magyar kormány számára kényes témákat szeretne szóba hozni, illetve jelentősebb bejelentés készülne. A két kormányfő delegációk élén tartott megbeszélést.
Orbán arról beszélt, hogy
Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez,
ezért a hagyományos német-francia-tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá. Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.
Merkel: Magyarország sikeres
Angela Merkel ismét a 30 évvel ezelőtti páneurópai piknik fontosságával kezdte, hálás köszönetet mondott Magyarországnak akkori bátorságáért, amit Németország sosem felejt el neki. A kancellár az Európai Unió szorosabb egyesítéséről is beszélt.
Merkel is inkább Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatát értékelte. Ugyancsak eloszlatott minden várakozást, amikor azt mondta, hogy
Magyarország jól fekteti be ezeket az uniós támogatásokat az ország és a lakosság érdekében.
Egységesek vagyunk, vannak gazdaságilag sikeres országok, mint amilyen Magyarország is, így lehet, hogy a jövőben kevesebb olyan régiója lesz, amely támogatásra szorul – mondta Merkel.
Ugyanazért bontottunk kerítést akkor, amiért most építünk
A menekültkérdésről Merkel azt mondta, hogy tisztességes egyezményeket kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal, hogy az emberek lehetőleg maradhassanak hazájukban. Ehhez lelkesen csatlakozott Orbán, mondván osztja a kancellár optimizmusát.
Orbán szerint nincs ellentmondás abban, hogy 30 éve lebontották a kerítést, most viszont építenek. „Az európaiak előtt azért lettek lebontva, hogy a kontinensen békében és biztonságban éljenek”, az Afrikából érkezők előtt azért kell felépíteni, hogy Európa továbbra is békében és biztonságban éljen. Jelenleg
„a németek várkapitányi teendőit látjuk el”,
amikor a déli határokat, az EU külső határait védjük – tudhattuk meg.
Orbán szóba hozta a kerítés építéséhez eddig elmaradt uniós anyagi hozzájárulást. A pénz felét változatlanul szeretné elérni.
Tényekkel alá nem támasztott elítélő vélemények
Nem sok szót szentelt a magyar demokráciát elítélő véleményekre. Ezeket politikailag elfogultaknak tekintik, amiket tények nem támasztják alá,
és nem is nagyon veszik figyelembe.
Mindenki gyűjtsön személyes tapasztalatokat, jöjjön el, gyűjtsön tapasztalatokat és akkor meg fogja érteni, hogyan szervezik az életüket a magyarok. Szívesen megismertetjük a világgal, melyek azok a folyamatok, amelyek elindították Magyarországot a gyarapodás útján – mondta Orbán.
Keletről bomlott a fal
Ezt megelőzően ökumenikus istentiszteleten beszélt a két politikus. Orbán arról, hogy mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van. „Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne”. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.
Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán. Harminc éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal a magyarok áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést,
az áttöréssel leomlott a fal,
amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.
A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán. Kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint
a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.
Angela Merkel köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért. „Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta a kancellár.
Merkel felidézte: a magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá. Világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.
