Az élet sajnos bonyolultabb a konzultációs kérdőíveknél. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, aki maga is nemmel felelne a feltett kérdésre – írja Stumpf András a pozsonyi Új Szóban, aki szerint a kérdőív ahhoz járul hozzá, hogy a kormánypárti képviselők száma növekedjen tovább a következő választáson. Haszna persze van azért ezen túl is, a számunkra is. Nem sok, de van. Jönnek a hidegek, szóval: gyújtósnak jó lesz.
Az Új Szó jegyzetírója a magyar miniszterelnök felhívását idézi:
„Tudom, mindenkinek sok dolga van, de arra kérem a nőket és az asszonyokat, szánjanak fél órát rá és töltsék ki a kérdőívet.”
Orbán Viktor miniszterelnök szólította így meg a magyar népesség nagyobbik felét, annak örömére, hogy újra konzultálunk. Nemzetileg. Ahogy szoktunk – írja Stumpf András: „A kormányfő engem – mivel nem vagyok sem nő, sem asszony – szerencsére felmentett a válaszadás kötelezettsége alól, amit ezúton is köszönök, mert igen, valóban sok dolgom van. Mondjuk, ha már a véleményem egyikünk szerint sem fontos, megspórolhatták volna a postaköltséget: az én ládámban is landolt egy a családügyi kérdőívek közül. Ha már így, azért ránéztem.”
Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?
„A felszólítással ellentétben mégsem az anyukáknak, nőknek kellene átismételniük a leckét. Éppen a házi feladatot kiadó nagy hatalmú férfiak felejtik el olykor. Rögtön a magyar miniszterelnök. Bizony. Ő maga például láthatóan nemmel válaszol a fenti kérdésre. Meglepő? Az. Honnan veszem ezt? Nos, ugyanabból a múlt pénteki rádióinterjúból. Orbán ugyanis amikor arról beszélt, miért utasítja el Magyarország az ENSZ migrációs csomagját, ezt találta mondani: menekültek jöhetnek, migránsok a jobb élet reményében nem, illetve a hiányszakmák művelőit is befogadjuk. Hoppá. Már az is érdekes, hogy ’menekültek jöhetnek’, hiszen egy éve még nem léteztek menekültek egyáltalán. Csak migránsok. Merthogy déli szomszédainknál nem dúl háború. Sokkal érdekesebb azonban a hiányszakmák művelőire vonatkozó kitétel. A konzultációs kérdést felvezető szövegben ugyanis az szerepel, hogy ’brüsszeli bürokraták szerint’ a népességfogyást bevándorlással kell megoldani, ám a magyar kormány szerint nem, hanem bizony családtámogatással. Na most, ha igaznak fogadjuk is el, hogy az álnok bürokraták bevándorlással lennének úrrá a demográfiai katasztrófán, ugyan miért gondolkodnak így? Mert nem szeretik a szép fehér, szőke gyerekeket? Korántsem. Gazdasági okokból. Öregedő társadalmakban ugyanis lassan nincs, aki dolgozzon, adót fizessen és megtermelje a nyugdíjasok járandóságát. Tehát azért kell a bevándorló, mert munkaerőhiány van. Be kell tölteni a hiányszakmákban levő üres helyeket. Gondolja az egyszeri, álnok brüsszeli bürokrata. És mint latjuk, még valaki. A magyar miniszterelnök. Aki tehát azt mondja, hogy családtámogatással ÉS bevándorlással kell megoldani a problémát. Ő maga mondja, hogy a kérdés nem vagy-vagy alapon döntendő el. Ami egyébként igencsak értelmes álláspont, ám így a konzultációs kérdésre a miniszterelnöknek is nemmel kellene felelnie – a logika szabályai legalábbis ezt diktálják. Hja, az élet bizony bonyolultabb a konzultációs kérdőíveknél.”
