Garantálható-e a külhoni szavazás tisztasága?

1
1204
London, magyar szavazók 2014. április 6-án. MTI Fotó: Kollányi Péter

Sokakban felmerül: vajon biztosított-e a választások tisztasága a magyar lakcímmel rendelkező külhoni szavazók számára? Hol, hogyan, milyen körülmények között választhatnak ők 2018-ban?  Ezekre is kerestük a választ.

 

Nem  véletlen a gyanakvás. Az Orbán-kormány ugyanis jócskán megnehezítette a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni választók dolgát, akik – a lakcímmel nem rendelkezők, zömmel a határon túli magyarok közül kikerülő szavazókkal ellentétben – nem voksolhatnak levélben. S habár ma már 5-600 ezresre becsült a számuk, közülük – objektív  okokból (esetenként többszáz kilométert kell utazni, ami pénzt, időt jelent, stb.) , illetve szubjektív megfontolásokból (nagyjából már látható) még százezren sem fognak szavazni április 8-án, miközben a határon túli magyarok közül közel 400 ezren elküldik postán a szavazatukat. Persze nem véletlenül kedvez a kettős állampolgároknak a törvény: ők zömmel Orbán-pártiak, míg akik egyszer már szavaztak – a lábukkal –, vélelmezhetően most sem a Fideszt fogják erősíteni.

De lássuk a felvetéseket és a válaszokat!

Hogyan tudják garantálni a szavazás titkosságát egy olyan, a kormány kontrollja alatt lévő külföldi szavazóhelyiségben, ahol csak néhány ember adja le a voksát?

A kontroll felvetése amiatt életszerű, mert a 118 külföldön létesítendő szavazóhelyiség mindegyike nagykövetségen vagy konzulátuson lesz kialakítva, s a helyi választási biztosok, azaz a külképviseleti választási iroda vezetője és többi tagja jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazásában álló személy lesz.

„A külföldön személyesen leadott szavazólapok közül csak a lezárt borítékokban elhelyezetteket fogadják el érvényesnek” – reagált a Nemzeti Választási Iroda a felvetésünkre.

A kinti választási biztosokat egyébként a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg a feladattal. Érdekes módon ezért ők díjazást is kapnak. Mint azt az NVI-nél kérésünkre elmondták: a külképviseleti választási iroda vezetője 30 ezer, egy-egy tag 200 külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgárig 15 ezer, e fölötti regisztrált esetében 25 ezer forintot kap. Az, hogy összességében hányan lesznek, ma még nem tudják megmondani, a pontos és végleges létszám a március 31-i határidő lezárulta után lesz majd meg.

Hogyan oldják meg az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapok kérdését?

Megkérdeztük az NVI-től, hogy az egyes külhoni szavazóhelyiségbe az ott regisztráltak egyéni választási körzeteinek a szavazólapját küldik-e csak ki? S ha igen, a kis szavazóhelyiségekben – ahol például csak a magyar képviseleten dolgozó kiküldöttek és családtagjaik szavaznak – nem áll-e fent annak a veszélye, hogy kontrollálható, melyik választópolgár, melyik listára, illetve melyik párt egyéni jelöltjére szavazott? Mint megtudtuk: a külképviseleten szavazó választópolgár azokat a szavazólapokat kapja meg, amelyeket a saját magyarországi lakcíme szerinti szavazóhelyiségben kapott volna.

A választópolgárnak a szavazatát borítékba kell zárnia, különben szavazata érvénytelen.

A KÜVI tagok a borítékokat nem nyitják fel, nem számolják meg, hanem a lezárt urnát Budapestre szállítják a Nemzeti Választási Irodához. Mivel a zárt borítékra rá van írva, hogy melyik választókerületbe tartozik, itt az NVI-ben a külképviseletekről beszállított valamennyi borítékot valamint az átjelentkezéssel szavazók borítékjait a 106 választókerületnek megfelelően szétválogatják, és a 106 választókerületi székhelyre elszállítják.

Minden választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amelynek urnáit április 8-án este nem nyitják föl; ezekhez keverik az előbb említett borítékokat, és csak ekkor (április 14-én) kezdődik a borítékok felnyitása, a szavazatok megszámolása.

Hogyan oldják meg a tumultuózus jelenetek kialakulását?

Miközben a választási biztosok egyes helyeken bizonyára unatkozni fognak – például az angolai fővárosban, Luandában jelen állás szerint csak hét ember fog szavazni –, másutt nem fogják győzni a munkát. Ez utóbbiak közé sorolható minden olyan választási helyiség, ahol legalább ezer fő vette magát előzetesen nyilvántartásba.

Itthon is ez a bűvös szám, egy-egy szavazóhelyiségben ezer fős választópolgárral számolnak, igaz közülük nem megy el mindenki, például 70 százalékos részvétel esetén csak hétszázan fordulnak meg a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor a külhoni szavazók jellemzően sokkal nagyobb arányban jelennek meg – náluk a szűrő maga az előzetes regisztráció, s aki ezt meglépi, az jó eséllyel az x-et is be fogja majd húzni április 8-án. Így azután lehet arra számítani, hogy például Londonban a március 31-ig még rendelkezésre álló időben óráról órára nőni fog a regisztráltak száma. Megnéztük:

március 27-én reggel hat órakor még csak 6929-en voltak, öt órával később, 11-kor már 7707-en. Jó eséllyel vélhetően legalább tízezren fognak szavazni az angol fővárosban.

Ennek a tömegnek a leszavazását pedig flottul kell megoldani, nehogy előfordulhasson – amire azért korábban már volt példa, s portálunknak is volt, aki erről számolt be –, hogy az utcai várakozást többen nem tudták vagy nem akarták vállalni, s bár elmentek leszavazni, végül nem tudtak levoksolni. Az NVI kifejezetten a négy évvel ezelőtti londoni  voksolásról azt mondta, hogy 5400-an flottul leszavaztak.

Az angol fővárosban a tervek szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

Emlékeztetettek arra, hogy 2014-ben az 5400 választópolgárra 10 mobil fülke állt rendelkezésre és – mint mondták – sorállás a fülkéknél még a csúcsidőszakban sem alakult ki.

mennyi idővel számolnak per szavazó?

A  szavazás folyamata a következő:

  • személyazonosság megállapítása magyar hatóság által kiállított személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány alapján (lakcímkártya nem kell)
  • szavazólap lepecsételése
  • a választópolgár aláírja a névjegyzéket
  • a KÜVI tag átadja a szavazólapokat és a borítékot
  • a KÜVI tag tájékoztatást ad a szavazófülke használatáról és a boríték lezárásának szükségességéről (a nem lezárt borítékban lévő szavazatok érvénytelenek!)
  • a szavazó a fülkében kitölti a lapokat, beteszi a borítékba, azt lezárja és a borítékokat bedobja az urnába.

Az NVI-nél azt mondták, hogy nehéz megmondani, mennyi időbe telik egy szavazó leszavazása: pár perctől negyed óráig eltarthat.

Mindenesetre fogadkoznak, hogy nem lesz fennakadás, még az általunk e tekintetben legproblémásabbnak felvetett Londonban sem.

1 hozzászólás

  1. akkor csak egy tok egyszeru megoldas van,,, vigyen mindenki magaval tollat es celluxot,ugynis mint irtak a nem lezart boritek ervenytelen,a,kormanypartiaknak,csak annyi a dolguk kinyitjak a boritekot,es megy is a kukaba:(

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .