Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik; ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is; kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?; Olaj árcsúcs jöhet az iráni válság miatt.
Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.
Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.
MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.
A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.
Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is
A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.
Kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?
„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.
Olaj árcsúcs az iráni válság miatt
68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olaj árat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsi csökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olaj fogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olaj termelő állama.
A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége! Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte. Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó Rt.com 100 dolláros olajárat vizionál! Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az Rt.com tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként! Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olaj termelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad! Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen…
