Nagyobb befizetést, kevesebb támogatást javasolnak a finnek a nettó kedvezményezett országok számára a 2020 utáni költségvetés tervezetében. Magyarország 27 százalékkal kevesebb pénzzel és nagyobb önerővel számolhatna.
Az év végéig soros uniós elnök Finnország, ahogyan az korábban már kiszivárgott, jelentős költségvetési szűkítést és befizetési kötelezettségnövelést javasol a 2020 utáni hétéves ciklusban – derül ki a Politico által közölt dokumentumból. Ahogyan ezt ismertetve a hvg.hu fogalmaz, a finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a magyar kormány már azt is mereven elutasította. Vagyis
a bizottság korábbi javaslatánál is kevesebb uniós pénz juthat Magyarországnak 2020 után,
ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre készített javaslatot. (Márpedig a magyar kormány többször kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést.)
Több befizetés
A finnek azt indítványozzák, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát fizessék be a közös kasszába. Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3 százalék), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság tavaly májusi költségvetési javaslatában volt.
A jelentős
nettó befizető országok változatlanul elzárkóznak attól, hogy egy százaléknál többet fizessenek be.
Elsősorban Németország vált szűkmarkúvá a gazdasági növekedés lényegében nullára lassulása láttán. Ráadásul a Brexittel az egyik nagy nettó befizető pénze esik ki.
A brit hozzájárulást ellensúlyoznák a pluszforrások. A nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj van nálunk is, a bevételből az EU is részesedne), és az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének. Magyarország ezt is elutasítja, ahogyan a források csökkentését.
Megvágott kifizetés, növekvő önrész, felpuhított jogállamisági feltétel
A kiadási oldalon a finn javaslat a hagyományos tételek arányát csökkentené újabb célok támogatására. Ebben némi visszalépésként a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika arányaiban kicsivel több pénzt kaphat, mint a brüsszeli terv. Előbbi aránya a mostani tárgyalási dokumentum szerint 29,7 százalék lehet, agrártámogatásokra pedig 30,7 százalékot fordíthatnának. (Jelenleg utóbbi 35,4 százalékot tesz ki.)
Ami komoly érvágás lenne, az felzárkózást szolgáló strukturális támogatások súlyos csökkenés. A jelenlegihez képest
a bizottság mínusz 25 százaléka helyett 27 százalékot javasolnak.
Nem változna a bizottság terve az egy fejlesztésen belül csökkenő uniós finanszírozási arányban. Eszerint
a nemzeti társfinanszírozás most fő szabálykénti 15 százaléka duplájára, 30 százalékra nőne.
Marad a terv arról, hogy a támogatásokat a jogállamisághoz kössék, de a szintén kiszivárgott hírekkel megegyezően ezt felpuhítanák. A javaslat értelmében ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben lenne alkalmazható. Nem jó hír a magyar kormánynak, hogy a bizottsággal összhangban a finnek is azt szeretnék, ha a felzárkózási támogatások legalább 25 százalékát a párizsi klímacélok teljesítésére fordítanák.
