Érdekegyeztetés a fővárosban

Megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét). A háromoldalú fórumban öt szakszervezeti, öt munkaadói szövetség, és a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet. Karácsony Gergely szerint legalább Budapesten másképpen kormányozzanak.

A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) ülésén Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, reményeik szerint a tanács az elkövetkező években olyan fórum lesz, amelyben a munka világát érintően a résztvevőkkel minden kérdést meg tudnak beszélni. A Főét önmagában nem tudja megoldani a hiányzó országos érdekegyeztető folyamatok hiányát, de nagyon hasznos lehet abban, hogy

„legalább a fővárosi helyi kormányzás más elvek mentén történjen”

– mondta.

A főpolgármester szerint arra kértek mandátumot a budapestiektől, hogy nyitott kormányzást indítsanak el és a város érintő ügyekben ne egyszerűen a hatalmi viaskodás legyen a meghatározó.

Ne arról szóljon a politika, hogy ki kit győz le,

hanem arról, hogyan oldják meg a város problémáit közösen. Pozitív tapasztalatuk az, hogy – a főváros és a kormány képviselőiből álló – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában sokkal konstruktívabban tudnak beszélni a város ügyeiről, mint „talán azt sokan gondoltuk”.

A testület munkavállalói oldalának soros elnöki tisztségét betöltő Kordás László (a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke) üdvözölte a Főét megalakítását és nagyon fontos lépésnek nevezte Budapest életében, hiszen – mint mondta – a párbeszédnek nincsen alternatívája, „nem lehet erőből megoldani a problémákat”. A munkaadói oldal soros elnöke, Rolek Ferenc (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke) alapvető érdeknek nevezte, hogy részt vehessenek a tanács munkájában és kifejthessék a véleményüket. Azt mondta, számos olyan fővárosi témakör van, amelyekben az eszmecserének helye van, és erre példaként említette a fővárosi gazdaságfejlesztést, a közlekedés, logisztika, területfejlesztés, az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás, munkavédelem, valamint az okos város kérdését.

Az alakuló ülésen elfogadták a tanács ügyrendjét.

A Főét két oldalán ugyanazok a szervezetek vesznek részt, amelyek a rendszerváltástól 2011 közepéig működött Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselték a munkavállalókat és munkaadókat.

Az OÉT-et az Orbán-kormány )pontosabban törvénymódosítással a parlament) felszámolta. A helyébe léptetett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot felpumpálták olyan szervezetekkel (például egyházak), amelyekkel érdemleges érdekegyeztetés nem folytatható.

A Fővárosi Közgyűlés 2019. december 11-én döntött a tanács létrehozásáról. A testület feladata a munkavállalók, a munkáltatók és a fővárosi önkormányzat érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása. Ugyancsak feladata a tanácsnak a felek között a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő ügyekben kialakuló konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint az információcsere, javaslatok, döntési alternatívák vizsgálata.

A testület véleményezi a munka világát, a munkaviszonyt, a foglalkoztatáspolitikát, a munkavégzés és a foglalkoztatás feltételeit érintő fővárosi közgyűlési és bizottsági, valamint – ha a főpolgármester szükségesnek tartja – a főpolgármesteri döntések tervezetét. A tanács nyomon követi és elemzi Budapest munkaerő-piaci helyzetét, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci fejlesztési irányokat, ezzel összefüggésben a városfejlesztés közép- és hosszú távú irányait, a fővárosi önkormányzat és az általa irányított gazdasági társaságok, költségvetési intézmények foglalkoztatási viszonyait.

A Főét megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő fővárosi önkormányzati stratégiákat, koncepciókat, valamint a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket is.