A brit politikai elit újabb meghatározó alakja bukott bele a Jeffrey Epstein körül kirobbanó botrányba. A Scotland Yard detektívjei őrizetbe vették Lord Peter Mandelsont, Nagy‑Britannia korábbi washingtoni nagykövetét, és házkutatást tartottak a Regent’s Parkban található luxusvillájában – abban az ingatlanban, amelyet Mandelson Epstein tanácsára vásárolt meg 7,6 millió fontért még 2011-ben.
A nyomozók azt vizsgálják, hogy a volt nagykövet – aki korábban gazdasági miniszterként is szolgált – bizalmas információkat szivárogtathatott‑e ki a szexuális kizsákmányolás és információkereskedelem miatt hírhedtté vált amerikai milliárdosnak. Mandelson tagadja a vádakat, de elismeri: „fájlalja” a barátságot, amelyet Epstein köreiben alakított ki.
A brit elit újabb tagja bukik: András herceg után Mandelson is célkeresztben
Az Epstein‑akták már korábban is megrengették a brit közéletet. András herceget, a király öccsét ugyancsak kihallgatták, mert külkereskedelmi megbízotti évei alatt államtitkokat oszthatott meg Epsteinnek. A két ügy közös pontja: mindkét férfi szoros kapcsolatot ápolt a milliárdossal, és mindketten tagadják, hogy titkos információkat adtak volna át neki.
A mostani fejlemény azonban politikailag még érzékenyebb. Mandelson a 2008–09-es gazdasági válság idején Gordon Brown kormányának gazdasági minisztere volt – vagyis olyan időszakban, amikor a brit gazdaság legfontosabb döntései születtek. A nyomozók azt vizsgálják, hogy ebből az időszakból származhattak‑e a kiszivárgott információk.
Miért lett nagykövet? Trump‑kapcsolatok a háttérben
Mandelson washingtoni kinevezése mögött egyértelmű politikai logika állt: olyan nagykövetet kerestek, aki személyesen ismeri Donald Trumpot. A kapcsolat pedig Epstein körein keresztül épült ki. Ghislaine Maxwell – Epstein élettársa és toborzója – volt a brit és amerikai elit egyik legfontosabb összekötője.
Maxwell családi háttere is sokat elárul: apja, Robert Maxwell, a brit hírszerzés informális embere volt, aki Csehszlovákiából szerzett fegyvereket a frissen alakuló izraeli hadseregnek 1948-ban. A Maxwell‑kapcsolat révén a brit politikai elit és az amerikai milliárdosvilág között évtizedek óta létezett egy informális hálózat – Epstein ezt használta ki.
Ian Starmer miniszterelnök most komoly politikai nyomás alatt áll, hiszen éppen azért választotta Mandelsont nagykövetnek, mert az jól ismerte Trumpot. A botrány kirobbanása után sok képviselő Starmer lemondását követeli.
Trump próbálja feledni Epstein‑kapcsolatát – de a botrány visszaüt
Donald Trump évek óta igyekszik eltávolodni Epstein emlékétől, noha barátságuk köztudott volt New Yorkban. A mostani ügy azonban újra reflektorfénybe helyezi a kapcsolatot. Trump elintézte, hogy Ghislaine Maxwellt könnyebb börtönbe helyezzék át, miután 20 éves büntetését megkezdte.
Maxwell felajánlotta, hogy feltáró vallomást tesz, ha kegyelmet kap – ez pedig mindkét ország politikai elitjét érintheti.
Miközben Nagy‑Britanniában sorra indulnak a jogi eljárások, az Egyesült Államokban Trump igazságügyi minisztere nem lát okot vizsgálatra. Az Epstein‑ügyet Trump korábban politikai fegyverként használta demokrata ellenfelei ellen, ám a botrány most bumerángként tér vissza.
Az USA-ban novemberben újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Ha Trump elveszíti a kongresszusi többséget, béna kacsává válhat elnöksége hátralévő részére.
Egy botrány, amely még messze nem ért véget
Peter Mandelson őrizetbe vétele újabb bizonyíték arra, hogy az Epstein‑ügy nem lezárt fejezet, hanem egyre mélyebbre hatoló politikai és diplomáciai válság. A brit elitben pánik, Washingtonban csend, a közvéleményben pedig egyre erősebb a kérdés:
Hányan voltak még, akik Epstein hálózatából nemcsak élveztek, hanem profitáltak is?
A következő hetekben várhatóan újabb nevek kerülnek elő – és a botrány könnyen átrajzolhatja mind a brit, mind az amerikai politikai térképet.
