Mind a pekingi vezetés mind pedig a világ leggazdagabb embere egyetért abban, hogy a humanoid robotok fejlesztése hozhatja a legtöbb profitot a közeli jövőben.
Ahogy Elon Musk Kínában építette fel legnagyobb Tesla gyárát, és ezzel lehetővé tette a kínai elektromos járművek rohamos fejlesztését, most a humanoid robotok fejlesztésében alakulhat ki hasonló együttműködés – írja a hongkongi South China Morning Post, amely utalás arra, hogy Washingtonban sokan bírálják a világ leggazdagabb emberének kínai kapcsolatát, mert Musk igen közel áll Trumphoz, és így befolyásolhatja az USA Kína politikáját.
Készen állunk mindenféle háborúra – így reagált Peking Trump vámjára
Peking nemcsak hatékony ellenintézkedéseket tett hanem deklarálta: a nemzeti érdek védelmében készen áll mindenféle – nemcsak kereskedelmi háborúra – az Egyesült Államokkal. Annál is hangsúlyosabb ez a kijelentés, mert Pekingben ülésezik a nemzetgyűlés, amely arról döntött, hogy Kína nemzeti jövedelme idén is a lehetőségek szerint növekedjen 5%-kal. Ez jóval gyorsabb mint az Egyesült Államok növekedése. Ráadásul fenyegetést is jelent Trumpnak, mert Peking együttműködést ajánl minden kárvallottnak, akit Trump vámháborúja érint vagy fenyeget. Kínában elsősorban az Európai Unióra számítanak, de Kanada és Mexikó ugyancsak érintett. Peking nem akarja átengedni Oroszország piacát sem Donald Trumpnak.
Pekingben járt nemrég Sojgu, Putyin bizalmi embere, a Védelmi Tanács titkára. Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta: Oroszország továbbra is számíthat Kína támogatására. Peking támogatása nélkül Oroszország nem folytathatná a háborút Ukrajnában. Az Economist értesülései szerint Donald Trump kérte Kínát: beszélje rá Putyint a háború befejezésére! Putyin a három császár találkozóját készíti elő Moszkvában a Győzelem Napjára. Hszi Csin-ping elnök minden bizonnyal ott lesz, de Trump jelenléte attól függ: lesz-e valamiféle megegyezés Ukrajnáról. Miután Európa kiállt Zelenszkij elnök mellett a Trump – Putyin paktum esélyei csökkentek.
Minden kínai háztartásban legyen egy humanoid robot
Ez Peking távlati célja – írja a China Daily. Kína éppúgy vezető szerepet szándékozik játszani ezen a téren mint az elektromos autózásban. A kínaiak nem katonai erővel hanem technológiával és pénzzel akarják meghódítani a világot. Kína csak a GDP kevesebb mint 1,5%-át költi katonai célokra – hangsúlyozza a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times.
Erősen kérdéses ez a hivatalos kínai adat, de az kétségtelen: Peking nem a hadiipar fejlesztésében látja a jövőt. A kínaiak csak egyetlenegy katonai támaszpontot tartanak fenn a világban: Dzsibutiban, a Szuezi-csatorna közelében.
A humanoid robotok kifejlesztése egyébként a hadsereget is érinti hiszen a jövőben sokkal nagyobb szerepet kaphatnak a robotkatonák. A koreai háború idején – 1950-53 – Kína több mint egymillió katonáját áldozta fel az USA elleni háborúban – köztük a “trónörököst”, Mao elnök elsőszülött fiát. A hősi halál ma már Kínában is kiment a divatból, ezért a humanoid robotokat elsősorban a háztartások és nem a hadsereg céljaira fejlesztik a világ második legerősebb gazdaságában.
