Maléter Pál özvegye élete 88. évében ment el.
Nagy türelemmel viselt, hosszú betegség után elhunyt Gyenes Jutdith – tudatta a Népszavával a család. Gyenes Judith 1932. február 4-én született Budapesten, értelmiségi-földbirtokos családban – írja róla az 1956-os Intézet Alapítvány. Sacré Coeur-növendék volt, majd mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Származása miatt – két nővéréhez hasonlóan – nem tanulhatott tovább, 1951-től Nógrád megyében dolgozott mezőgazdászként.
1954-ben kötött házasságot Maléter Pál (1917–1958) katonatiszttel, távoli rokonával, akit a Nagy Imre-perben halálra ítéltek, 1958. június 16-án kivégezték, és jelöletlen sírba helyezték. 1989-ben rehabilitálták, és a forradalom többi áldozatával együtt ünnepélyes gyászszertartás keretében temették el.
Gyenes Judithot 1955-ben – mint Maléter Pálnét – felvették az Agrártudományi Egyetemre, de 1957-ben kitették. 1957 februárjában elbocsátották munkahelyéről. Parképítő és temetői segédmunkásként dolgozott leánykori nevén. 1957 június elején kilakoltatták otthonából. 1958 őszétől alkalmi munkákból élt, majd a Pest-Nógrád Megyei Állami Gazdaságok Központjánál alkalmazták.
1982-től eladó, majd 1983 júniusától 1985 tavaszáig az ORFI-ban leltárellenőr volt. Közben elvégezte a középfokú orvosi könyvtáros tanfolyamot, 1985-től az Orvostörténeti Könyvtárban, 1992–2010 között az 1956-os Intézetben dolgozott könyvtárosként. Folyamatosan ápolta férje és a forradalom emlékét, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagjaként egyike volt azoknak, akik követelték az ötvenhatos mártírok rehabilitálását és méltó eltemetését. 1990-ben 1956-os Emléklapot kapott, 1999-ben Maléter Pál Emlékéremmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
