A brutális venezuelai akció után Donald Trump Kubát, Kolumbiát és Grönlandot említette mint lehetséges következő célpontot. A dán miniszterelnökasszony határozottan válaszolt. Dánia kormányfője kijelentette : ha Trump elfoglalja Grönlandot, akkor a NATO-nak lőttek.
“Donald Trumpot komolyan kell venni amikor azt mondja, hogy Grönlandot akarja” – nyilatkozta Mette Frederiksen miniszterelnökasszony a TV 2-nek.
“Ha az Egyesült Államok megtámad egy másik NATO tagállamot, akkor mindennek vége beleértve a NATO-t is, az egész biztonsági rendszernek, amely a második világháború után kialakult.“
Trump két okból akarja megszerezni Grönlandot, amely Dániához tartozik bár széleskörű autonómiát élvez: egyrészt a Zöld sziget stratégiai fekvésű az Arktika területén, ahol egyre jobban kiéleződik a versengés a nagyhatalmak között, másrészt pedig sok fontos nyersanyag található Grönlandon, melyekre már a kínaiak is bejelentkeztek.
Az Air Force Number One fedélzetén Trump vasárnap kijelentette:
”Nemzetbiztonsági okból kell nekünk Grönland.”
Trump, aki már nem sokkal elnöki beiktatása után megemlítette az USA igényét Grönlandra most azt közölte:
”Két hónap múlva foglalkozunk Grönlanddal. Beszéljünk majd Grönlandról 20 nap múlva!”
Venezuelával kapcsolatban ugyanezt a “stratégiai kétértelműséget” alkalmazta, hogy félrevezesse Maduro elnököt, akit azután feleségével együtt elraboltak Caracasból.
Európa dilemmája
Az Európai Unió deklarálja, hogy megvédi Dánia illetve Grönland szuverenitását, de azt nem közli: mégis hogyan? Az amerikai hadsereggel szemben Európa esélytelen. Brüsszel a jogi különbséget hangsúlyozza Venezuela és Grönland között: a Zöld sziget a NATO része.
“Ez nagyon nagy különbség” – jelentette ki a brüsszeli bizottság szóvivője. Aki hozzáfűzte: ”Mi teljes mértékben kiállunk Grönland mellett, semmiképp sem tartjuk összehasonlíthatónak az esetét Venezuelával.”
Ettől még Trump tarthatja annak…
Grönland miniszterelnöke ugyancsak elvetette a párhuzamot Venezuelával:
”Grönland demokrácia méghozzá régóta. A kormány a jövőben határozottabban fogja felemelni a szavát Grönland védelmében”
– mondta Jens-Frederik Nielsen, aki hozzátette:
”Ami sok az sok, nem tűrünk el nyomást, vádaskodást. Nincs több fantáziálás arról, hogy az USA magához csatolja Grönlandot!”
Csakhogy Dávid és Góliát áll szembe egymással, és Trump már többször is bebizonyította, hogy fütyül a nemzetközi jogra. Grönland, Dánia illetve az Európai Unió pedig csakis erre hivatkozhat hiszen katonai ereje nincsen.
Grönland nem része az Európai Uniónak, de polgárai uniós polgárok Dánia miatt.
Az USA-nak már van támaszpontja Grönlandon, de Trump most arra hivatkozik:
”Nyüzsögnek az orosz és kínai hajók Grönland partjainál.”
Ez erős túlzás – állapítják meg a szakértők, mert az igaz ugyan, hogy növekedett az orosz hadihajók aktivitása az Északi-sark közelében, de Grönland vizeit ez kevéssé érinti. Néha kínai hadihajók is elkísérik az oroszokat, de ez nem jelent komoly fenyegetést – írja a brüsszeli Politico.
A klímaváltozás miatt lehetőség nyílik majd arra, hogy a kínai áruk az északi vizeken hajózva érjék el Európát illetve Amerikát, és ez aggasztja a stratégiai tervezőket Washingtonban, de egyúttal a kereskedelmi háborút is befolyásolhatja az USA és Kína között, hiszen a kínai áruk rövidebb úton gyorsabban és olcsóbban juthatnak majd el az amerikai és az európai piacokra.
Épp erre hivatkozik Trump, aki kijelentette:
“Az Európai Uniónak szüksége van az USA-ra ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tarthassa Grönlandot.”
Brüsszelben ezt kapásból cáfolják. Ugyanakkor az Európai Unió nagyon is óvatos hiszen Trump, ha úgy érzi, hogy érdekeit sérelem éri Grönlandon, akkor sok területen visszavághat legyen az Ukrajna vagy a kereskedelmi háború.
A NATO is komoly dilemmában van hiszen az Egyesült Államok messze a legerősebb és legfontosabb tagja, de az európai szövetségeseket erősen nyugtalanítja Trump étvágya Grönlandra.
“Teljes mértékben támogatjuk Dániát” – mondta egy magasrangú NATO diplomata, aki nevének elhallgatását kérte a Politicotól. Egy másik magasrangú NATO diplomata azt is elmondta, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai erőket küldjenek a térségbe ahogy ezt tavaly megtették a Balti tenger esetében. Csakhogy akkor Oroszország jelentett fenyegetést, most viszont a NATO vezető hatalma, az Egyesült Államok!
“Ha a szövetség egyik tagjának államfője azt mondja, hogy nyüzsögnek ott a orosz és a kínai hajók, akkor erősítésre lehet szükség” – közölte egy magát megnevezni nem kívánó NATO diplomata a Politicoval.
“Mindez felveti a NATO egzisztenciális válságát. Dánia kérheti a NATO segítségét, de az USA minden bizonnyal blokkolná azt. Ez minden bizonnyal véget vetne a NATO-nak legalábbis ahogy eddig ismertük”
– nyilatkozta Ed Arnold, a Royal United Services Institute vezető kutatója.
