Kezdőlap Címkék Zöldek

Címke: zöldek

Felül tud-e emelkedni a káoszon Michel Barnier, az új francia kormányfő?

Két hónappal választási veresége után Emmanuel Macron elnök a 73 éves egykori uniós biztost nevezte ki a kormány élére Franciaországban, ahol a parlamentben patthelyzet áll fenn, mert az elnöknek nincsen többsége.

Az Élysée palota közleménye azt a reményt fogalmazta meg, hogy a konzervatív politikus valamiféle nemzeti egységkormányt tud létrehozni Franciaország sürgető problémáinak megoldására. Az egykori kormánypárt, mely De Gaulle tábornoktól Nicolas Sarkozy elnököt oly sokat vezetőt adott Franciaországnak máris tudatta a világgal: Michel Barnier támogatását attól teszi függővé, hogy az új miniszterelnök milyen politikai célokat tűz ki maga elé.

A szélsőbaloldal legbefolyásosabb vezére, Mélenchon közölte:

”Macron elnök ellopta a legutóbbi választás eredményét!”

Tüntetésre szólította fel híveit szeptember hetedikére. Az első helyet a választáson az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség szerezte meg. Ebben benne van a mérsékelt baloldal: szocialisták, zöldek, kommunisták és a szélsőségesek mint Mélenchon.

Macron elnök, akinek pártja a harmadik helyen végzett, mert a szélsőjobb is megelőzte, abban bízik, hogy az Új Népfront mérsékelt pártjai megszavazzák majd az új kormányt. A szélsőjobboldal, melyet Marine Le Pen asszony vezet, nem veti el eleve Michel Barnier kormányát, a kivárásra játszik. Marine Le Pen asszony már a 2027-es elnökválasztásra készülődik, ezért együtt akar működni a mérsékelt jobboldallal éppúgy mint Giorgia Meloni Olaszországban.

Kicsoda Michel Barnier?

A veterán uniós diplomatát a világ akkor ismerte meg amikor Brüsszel megbízásából ő irányította a brexit tárgyalásokat, amelyek Nagy Britannia kilépésének jogi feltételeit rögzítették. A maratoni tárgyalások végülis sikerrel jártak, de Nagy Britannia új munkáspárti kormánya jelezte: új uniós politikát kíván folytatni noha nem akarja visszavinni a brit szigeteket az Európai Unióba, de szoros együttműködésre törekszik vele.

Michel Barnier Párizsban a European Business Schoolban szerzett diplomát, ezért fiatal kora óta tárgyalóképes angolul éppúgy mint Emmanuel Macron elnök. A francia elit köreiben ez egyáltalán nem általános, mert Párizsban sokáig úgy vélték: az Európai Unió vezető nyelve a francia, melyet az angol és a német csak kiegészít.

Michel Barnier a kohézióért és reformokért felelős biztos volt az Európai Unióban 1999 és 2004 között tehát akkor amikor Magyarország és más közép-kelet-európai államok uniós tagságát előkészítették. Utána egy évig Franciaország külügyminisztere volt.

2010 és 2014 között újra uniós biztosként intézte az európai ügyeket: ezúttal a belső piac és a szolgáltatások tartoztak hozzá. Innen került azután a brexit főtárgyaló posztra, melyet 2021-ig töltött be. 2021-ben a mérsékelt jobboldal színeiben megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, de pártján belül alulmaradt.

Míg elődje Franciaország legfiatalabb miniszterelnöke volt, ő a legidősebbek és a legtapasztaltabbak közé tartozik. Minden bizonnyal ezért is esett rá Macron elnök választása, aki így próbálja megakadályozni a káosz kialakulását a francia belpolitikában. Michel Barniernek komoly problémákat kell megoldania hiszen a francia államadósság meghaladja a GDP 100%-át, és a költségvetés hiánya is túl jár a 3%-on. Ezért az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Franciaország ellen is.

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

A következő kancellárnak nem elegendő a minimális konszenzus

Az SDP szoros győzelme után, a következő kancellár szoros ellenőrzés alatt lesz. Ezért a nemzetközi sajtó különös figyelemmel kíséri a Bundestag-választás eredményeit. 

Az eredmények tagoltsága miatt, egy összetett koalíciós politika fogja „eldöntnei, hogy az ország melyik utat választja Angela Merkel korszaka után”.  Azonban aligha kerülhető el az a következtetés, hogy „a pártok és a választók a statikus status quo-t részesítik előnyben a világos, erőteljes átrendeződés helyett”.

A koalíciós tárgyalásokon a London Times szerint az SPD kancellárjelöltje,

Olaf Scholz számára az lesz a kihívás, hogy rávegye az „üzletbarát” FDP-t, hogy kössenek egyezséget az SPD-vel és a zöldekkel. Az FPD „magas árat” kérne ezért a zöld lámpás koalícióért, beleértve az adóemelések blokádját, amelyet az SPD és a Zöldek akartak érvényesíteni.

A konszenzus elveszettnek tűnik

De Tijd belga lap szintén hosszú koalíciós tárgyalásokra számít: Németország instabil szakaszba lépett Angela Merkel ( CDU ) kancellár megbízatásának lejárta után.

„Újraindításra van szükség, amely lehetővé teszi a stabilitás új szintjét.”

Németországban az új koalíció gyors létrehozása – „bármilyen színnel” – lenne a legjobb jele Európa biztonságának. De Németországban is úgy tűnik, hogy a konszenzus „elveszett”.

A holland De Telegraaf nehéz kezdő pozíciót lát az új kancellár számára: „A következő berlini kormányfő egy gyengébb kancellár lesz. Ez rossz hír az Európai Unió számára. Az új német kancellár valószínűleg inkább primus inter pares lesz – az első az egyenlők között, mint a holland miniszterelnök esetében.

Merkel utódja kérdésében ez a választás nem hozott egyértelmű győztest

– írja a Guardian . Az SPD és a Zöldek most közeledést mutattak, bár mindkét párt elmulasztotta tényleges céljait megvalósítani. A New York Times a szavazatok széttöredezését a gyengébb német vezetői szerep bejelentésének tekinti Európában.

Az El País című spanyol lap azt írja, hogy Németországban most véget ért azoknak a pártoknak a korszaka, amelyek a szavazatok 30 vagy 35 százalékát szerezték meg, és megengedhették maguknak, hogy egyetlen partnerrel kormányozhassanak. A szavazatok széttöredezése ezen a választáson szokatlan helyzetet teremtett, amikor két 25 százalékos párt és három másik párt mozog 10 és 15 százalék. Az FDP-vel és a zöldekkel most két „már nem olyan kis párt” a döntő a következő kormány megalakításában.

A Neue Zürcher Zeitung a közelgő koalíciós tárgyalások előtt a zöldekre összpontosít: Annalena Baerbock álma, hogy kancellár legyen, megbukott, de pártja eredménye erősebb, mint valaha.

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

Német kancellár jelölt: többségi szavazás kell az EU-ban!

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a külpolitikát érintő döntésekben át kell térni a többségi elvre az Európai Unióban. Ez a célzás minden bizonnyal a magyar diplomáciának szól, amely az utóbbi időben több uniós döntést is megakadályozott, mely Kína elítélését tartalmazta.

Biden elnök épp azért jött Európába, hogy Kína elleni egység frontot hozzon össze. Magyarország nyilvánvalóan a trójai faló szerepet játsza el, és ez aggasztja az amerikaiakat. Őket nem annyira a diplomácia szintjén hanem a technológiai szankciók kijátszása terén. Az USA ily módon kívánja lassítani Kína nyomulását, de Pekingben felhasználhatják Magyarországot az amerikai szankciók kijátszására.

Armin Laschet megértéssel beszélt Magyarország és Lengyelország helyzetéről mondván mindkét államban a kommunista múlt miatt nagy értéknek számít a nemzeti szuverenitás.

Mi lesz a pénzzel?

Armin Laschet Merkel kancellár hű tanítványa, és nem is kíván változtatni a helyzeten. Közölte, hogy jelenleg még tart a válság ellenes harc, ezért nem érvényesek a költségvetési deficittel és az államadóssággal kapcsolatos uniós kritériumok, de utána minden visszatér a régi kerékvágásba – jósolta a CDU kancellár jelöltje.

Hogyan ellenőrizze az EU a pénzek elköltését a tagállamokban? Erről Laschet ugyanúgy gondolkodik mint Angela Merkel vagyis kompromisszumot kell kötni a szóbanforgó tagállammalb   , és nem vegzálni azt, mert ily módon gyengülhet az EU kohéziója.

Orbán és Laschet

A magyar miniszterelnök a németek belső harcaiban nem őt támogatta, de hamarosan rájött arra, hogy számára még mindig ez a legjobb megoldás. Az alternatíva ugyanis a zöldek kancellár jelöltje Baerbock, aki sokkal kritikusabb lenne a nemzeti együttműködés magyar rendszerével szemben. Brüsszelben a zöldek Orbán legaktívabb kritikusai. Baerbock azonban meggyengült, mert kiderült, hogy a hivatalos életrajza és a valóság nincs épp szerves egységben. Németországban ezt halálosan komolyan veszik: volt már miniszter, aki azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy nem ő írta a diploma munkáját. Emiatt a zöldek leszerepeltek a legutóbbi tartományi választáson az egykori NDK-ban, ahol viszont a CDU fényesen szerepelt. Megszerezte a szavazatok több mint egyharmadát, és messze az első helyen végzett holott korábban sokan attól tartottak, hogy áttörést érhet el a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

Ha szeptemberben Armin Laschet ismételni tud az országos választáson, akkor Orbán Viktor megkönnyebbülhet hiszen az új kancellár a régi vonalat folytatná. Csakhogy mindenképp koalíciós kormány alakul majd. Ha pedig a zöldek vagy a szociáldemokraták bekerülnek a kormányba Berlinben, akkor alaposan Orbán körmére nézhetnek majd.

A zöldek kiváló kapcsolatot ápolnak Amerikával, épp ezért igen rossz szemmel nézik a magyar diplomácia keleti nyitását. Egyáltalán nem lesznek oly elnézők Orbán kínai és orosz barátai iránt mint Angela Merkel. Ez azonban kevésbé izgatja Orbán Viktort mint az, hogy a németek is növekvő mértékben kérhetik számon az uniós pénzek elköltését, melyen a nemzeti együttműködés rendszere alapszik Magyarországon. Akárki lesz a kancellár Berlinben – az amerikai nyomás miatt – fokozott ellenőrzésre kényszerül Magyarországon, akármennyire is megértőnek mutatkozik most Armin Laschet a brüsszeli Politicoban.

Orbán és a Merkel korszak vége

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

A brit pénzügyi lap szerint Angelq Merkel mindenekelőtt a német autóipar miatt cselekedett így.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Ezenkívül kihasználták azt, hogy Magyarországon a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, és a környezetvédelmi előírásokat sem veszik olyan komolyan mint Németországban.

Merkel távozóban

Németországban szeptemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeképp kiderülhet, hogy kiveszi át a stafétabotot Merkel kancellártól.

Esély van a folyamatosságra is: Merkel politikáját Armin Laschet vinné tovább. Orbán Viktor is megkönnyebbülhetne hiszen a folyamatosság azt jelentené, hogy az EU legfontosabb állama a jövőben is szépen csendben támogatná a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet mind többen bírálnak Brüsszelben és Washingtonban.

Legutóbb amikor Ursula von der Leyen asszony Orbán Viktorral tárgyalt az uniós pénzekről, akkor a brüsszeli bizottság kőkemény javaslatot nyomott az elnökének kezébe. Eszerint az Európai Unió mindenképp azt szeretné, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez vagyis a pénzek elköltése Magyarországon is ellenőrizhető lenne.

Merkel kancellár tanácsára Ursula von der Leyen asszony nem olvasta fel az eredeti javaslatot hanem azt mérsékelt formában adta elő.

Például elvetette az egyetem privatizálási programot, amelynek uniós támogatását azután Orbán Viktor fel is adta.

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Ez Orbán Viktor rémálma hiszen Washingtonban elveszítette Trumpot, Németországban pedig Merkel után Anneliese Baerbock következne, aki a zöldek kancellár jelöltje. Az Európai parlamentben a zöldek Orbán Viktor rendszerének legelszántabb bírálói közé tartoztak, ezért Berlinben már korántsem számíthatna olyan támogatásra mint Merkel kancellár idején. Ezenkívül a zöldek Németországban komolyan gondolják a környezetszennyezés elleni harcot, ez pedig nem sok jót ígér a hagyományos autóiparnak. Míg a nagy német autógyárak lelkes támogatói Merkel kancellárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek addíg ez a zöldek kancellár jelöltje esetében enyhén szólva kérdéses.

Biden emberei Washingtonban nem is nagyon titkolják, hogy szálka a szemükben a magyar miniszterelnök.

Ha Berlin is csatlakozik a bírálók kórusához, akkor Orbán Viktor a sarokba szorulhat.

A magyar miniszterelnök ezért is építgeti szorgosan a visegrádi szövetséget, és reménykedik abban, hogy Olaszország következő miniszterelnökét Matteo Salvininek hívják majd.

Bocsánatot kérni

Példátlan dolog történt tegnapelőtt, tegnap és ma Berlinben. Tegnapelőtt délután – a szokásos módon – megtartotta szokásos konferenciáját a tartományi miniszterelnökökkel a szövetségi kormány: Merkel kancellár, Scholz pénzügyminiszter, alkancellár, Spahn egészségügyi miniszter. A téma: a további járványügyi intézkedések.

A járvány kezdete, tavaly március óta rendszeresen ebben a körben döntenek a járványügyi intézkedésekről, aminek az az oka, hogy a korlátozó intézkedések – kijárási korlátozások, iskolabezárások – tartományi hatáskörbe tartoznak, a tartományokhoz tartozik a korlátozások betartását ellenőrző rendőrség. Három hete még a fokozatos nyitásról állapodtak meg azzal, hogy az egyes városokban, járásokban kimutatott fertőzöttséghez igazítják az esetleges enyhítést illetve szigorítást. Azután a járványhelyzet – a brit mutáció terjedése miatt – újra exponenciális módon romlott, és emiatt most újra szigorításról kellett tárgyalni. A szokásostól eltérően nem sikerült estére befejezni a tanácskozást: este, majd éjszaka szüntetet rendeltek el, és csak hajnalra jutottak dűlőre. Már az esti híradásokból megtudhattuk:

felmerült, hogy a húsvéti ünnepekre teljes lezárást rendelnek el, mégpedig nem három, hanem öt napra: csütörtöktől hétfőig minden leáll azzal, hogy csak szombaton nyitnak ki az élelmiszerüzletek. A tanácskozáson ezt tegnap, kedden hajnalban el is határozták.

Ma, szerdán délben azután váratlanul rövid sajtótájékoztatót tartott Merkel kancellár, és bejelentette: délelőtt rendkívüli egyeztetést tartott a tartományi miniszterelnökökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel úgy kellett döntenie: a húsvéti öt napos leállás elmarad, mert nem megvalósítható. Nem állhatnak le ilyen prompt módon a szállítások, nem rövidíthető le így az élelmiszerboltok nyitva tartása stb.

Merkel elismerte, hogy hiba történt, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban, és hozzátette: ő maga követte el a hibát, amiért mindenkitől bocsánatot kér.

A többi, a hét elején elhatározott intézkedés érvényben marad.

Ezt követően a szászországi és a baden-württembergi miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a hibás döntés a kancellár és a tartományi miniszterelnökök közös hibája volt, együttesen felelősek a hibáért. (A szászországi miniszterelnök CDU-s, a baden-württembergi viszont az ellenzéki zöldekhez tartozik.)

Az ellenzéki pártok többsége elismeréssel fogadta Merkel lépését, csak a Balpárt és a szélsőjobboldali AfD vetette fel, hogy a kancellár kérjen bizalmi szavazást a Bundestagban, s csak az AfD ütött meg élesen elutasító hangot. A sajtó elég élesen bírálja a Merkel-kormány járványkezelését, miközben a húsvéti leállás visszavonását elismerően fogadják.

A történet önmagában is érdekes, de számunkra különösen tanulságos.

Hallottunk olyat a járvány kezdete óta, hogy a kormány bármiben elismerte volna, hogy hibázott?

Elismerte-e valaki is, hogy hiba volt a tisztiorvosi szolgálat felszámolása még a harmadik Orbán-kormány, Lázár János minisztersége idején? Merthogy a tesztelés, a fertőzöttek nyomon követése éppen a tisztiorvosi hálózat feladata lett volna, és nem a rendőrségé. Elismerte-e valaki, hogy hiba volt a tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése?

Kért-e valaki bocsánatot az erre elfecsérelt százmilliárdokért?

Elismerte-e valaki, hogy hiba volt augusztus végén arra helyezni a hangsúlyt, hogy „Magyarországnak működnie kell”, és egészen november elejéig tartózkodni érdemi korlátozások bevezetésétől, noha azt még a kormány egyes tanácsadói is, mint Jakab Ferenc pécsi virológus, is sürgették?

Kért-e bocsánatot bárki, amiért Magyarországon még nézők előtt rendeztek labdarúgó kupamérkőzéseket akkor, amikor sehol máshol a civilizált világban?

Elismerték-e, hogy hiba volt a nyitásról hirdetni „nemzeti konzultációt” akkor, amikor már számolni lehetett a harmadik hullám indulásával?

Amikor az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a lakosságarányos Covid-halálozások száma Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a világon, Gulyás miniszter a parlamentben azzal válaszol, hogy a Covid miatti többlethalálozás százalékos aránya alacsonyabb nálunk, mint sok nyugati országban. Ez ugyan igaz, de ez azért van így, mert nálunk a járvány előtt is jóval magasabb volt a halálozások népességhez viszonyított aránya, mint a fejlettebb országokban. Ezért lehet az abszolút számban magasabb többlethalálozás százalékosan magasabb. Ez

a statisztikai játék mutatja: hogyan menekül a kormány a súlyos helyzet miatti felelősségétől.

Mindannyian tudjuk, hogy sem Orbán, sem más fideszes politikus nem ismert el semmilyen hibát, folyamatosan a járvánnyal szembeni sikeres védekezéssel dicsekednek. Tudjuk, ehhez vagyunk szokva. Itt be is fejezhetném, de sajnos hozzá kell tennem valamit.

Nemcsak a kormány hibázott a járvány ügyében. Nemcsak Orbán kezdett el akkor beszélni a nyitásról, amikor a harmadik hullámmal kellett számolni. Nem,

ezt ellenzékiek kezdték: először Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő állt elő azzal, hogy nyitni kell, mert a turisztikai szektor nem viseli már el a korlátozásokat, azután a Momentum politikusai folytatták, majd Jakab Péter dörögte a parlamentben, hogy „adják vissza az életünket”.

Még szerencse, hogy a DK és a Párbeszéd nem szállt be ebbe. Az előbbieknek el kellene ismerniük, hogy ezek hibás kezdeményezések voltak, ellenzékben is lehet hibázni. Angela Merkelről vegyenek példát, ne Orbán Viktorról.

Ír exit poll: nyertek az uniópártiak

Írországban a kormánypárt nyerte az exit poll adatok alapján az EP választást . – jelentette az AFP hírügynökség. A jobbközép, uniópárti Fine Gael kormánypárt főleg a Brexit körüli veszélyekről való tájékoztatásra építette EP-kampányát.

„A brit politikát felemészti a Brexit, ez hosszú ideig így fog maradni. Most új fázisba lépünk ez veszélyeket hordozhat magába Írország számára” – nyilatkozta Theresa May lemondására reagálva Leo Varadkar, miniszterelnök. – Akárhogy alakuljon, mi tovább építjük és mélyítjük szövetségeinket Európával”

Érdekesség, hogy az országosan csak 9 százalékon álló Zöld Párt, akik a klímaváltozás veszélyire hívták fel a közvélemény figyelmét a kampányuk során egy választókerületben 23 százalékon teljesítettek. Így bőven megelőzték az itt 14%-ot elérő kormánypárti erőket.

A három írországi választókerületből kettőben tudott csak nyerni a kormánypárt.

Az Irish Examiner felmérése szerint a jobbközép Fianna Fáil párttal holtversenyben áll az élen az országos eredményeket tekintve 23-23%-kal, míg a Sinn Féin 12% a zöldek pedig 9%-ot értek el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK