Kedves Örökösen Magyarkodó és Magyarkodásból Folytonosan Leckéztető Igaz Kultúrharcos Magyar Honfitársaim (továbbiakban: KÖMMFOLEIKUMAH)! Az a nagy helyzet, hogy november 15-én a Teatro alla Scala (vagy ha nektek így egyszerűbb: a milánói Scala) bemutatja Kurtág György Fin de partie c. operáját, amelyet Samuel Beckett drámájára komponált.
Tudjátok, kedves KÖMMFOLEIKUMAH, hogy kicsoda Kurtág György? Annyit elárulok nektek, habár innentől kezdve már talán nem is érdekel benneteket, hogy a kortárs zene talán legnagyobb és legmeghatározóbb személyisége. Akit Ausztriától az Egyesült Államokig, Svájctól Hollandiáig, Franciaországtól Japánig, Angliától Ausztráliáig, Németországtól Kanadáig az egész világon megbecsülnek: műveinek előadása mindenütt a zene ünnepének számít, akinek tanítványa volt – mások mellett – Kocsis Zoltán és Schiff András, s aki már minden létező zenei díjat megkapott, beleértve a zenei Nobel-díjként számon tartott Ernst von Siemens Stiftung-díjat is.
És tudjátok, kedves KÖMMFOLEIKUMAH, hogy mennyi kortárs bemutató volt a Scalában az elmúlt évtizedek során? Ha az olaszokat leszámítjuk, akkor bizony gondolkodni kell, hogy akár csak egy is az eszünkbe jusson. És még egyszer mondom, lassan, hogy mindenki megértse közületek: nem a Városmajori Szabadtéri Színpadon, hanem a Scalában.
Hát most lesz kortárs bemutató! A Scalában! Csak van egy picinyke difi (gond, baj, eredetileg az angol difficulty-ből): mégpedig az, hogy Kurtág 92 éves, nehezen mozog, idős, beteg ember.
És most jön a találós kérdés: tudjátok-e, kedves KÖMMFOLEIKUMAH, vajon hány magyar milliárdos ajánlotta fel Kurtágnak, hogy saját repülőgépével kiszállítja őt Milánóba, az opera bemutatójára, akár úgy is, hogy a repülőgépen tartózkodjék még három orvos és nyolc betegápoló? Megmondom én nektek, kedves KÖMMFOLEIKUMAH! Hát egy sem. Biztosan azért nem, mert a Scala díszpáholyában nem szokás a szotyolázás, s mert a színpadon nem a Vidi játszik.
Ha meg sem szotyola, sem Vidi, akkor marad a gép idehaza, oszt annyi!
Köszönöm a figyelmeteket, kedves KÖMMFOLEIKUMAH! Élvezet volt hozzátok szólni!
A popvilág talán legaktuálisabb sztárja, Ed Sheeran elfogadta a szervezők meghívását, s ő lesz a 2019-es Sziget fesztivál első napjának sztárfellépője
Ed Sheeran alig 10 éve lépett a zenei pályára, azóta bezsebelt több mint 100 zenei díjat, köztük 4 Grammyt, számait több milliárd alkalommal nézték meg a legnagyobb videomegosztón, nem beszélve arról, hogy tavaly ő volt a világon a legtöbb eladást produkáló zenész. A Grammy-díjak mellett ott van a vitrinben 4 Ivor Novello-díj, 5 BRIT Awards, 6 Billboard Awards és tavaly a Brit Birodalom Rendjének is tagja lett, ez utóbbi elismerést a zenei tevékenységéért és a jótékonyság terén végzett szolgálataiért érdemelte ki.
„Több mint egy éve tárgyalunk Sheeran ügynökségével és nagy öröm, hogy ilyen hamar bejelenthetjük őt. Az pedig megtisztelő, hogy Sheeran első magyarországi koncertjét a Szigeten adja, és rajtunk kívül is csak egy fesztiválon lép fel a stadion-koncertek mellett” – mondta Kádár Tamás, a Sziget főszervezője.
„A Sziget történetében ilyen korán még nem hoztunk nyilvánosságra headlinert. Generációjának legjobb zeneszerzője nem csupán az egyik legaktuálisabb sztár a popvilágban, de a Sziget „Love Revolution” koncepciójában is egy emblematikus szereplő.
Jelentős szerepet játszik a drop4drop által indított jótékonysági kampányban, ami azt tűzte ki céljául, hogy a világban minél többen juthassanak tiszta vízhez” – tette hozzá Kádár, aki emlékeztetett, hogy a Love Revolution egyik alappillére a környezettudatosság, azon belül is az élő víz védelme.
Bár hétvége van, azért a kultúrharc dübörög a kormánysajtóban. Emellett nem feledkeznek meg Vona Gáborról és még egy fasiszta diktátor miatt is keseregnek. Lapszemlénk az alternatív valóságból.
A Magyar Idők többek közt az egyik legnépszerűbb magyar zenészt támadja
„A kultúra könnyűzenei vonalán viszont kemény adatokat találunk a balliberális hegemóniára, amit minden bizonnyal nem lesz könnyű megmagyarázni. Gyengébb idegzetű olvasóinkat most arra kérjük, tartsanak öt perc szünetet, és vegyenek be vérnyomáscsökkentőt. (…)
A közismerten MSZP-szimpatizáns Fluor Tomi rapénekes rendkívül egyedi megoldást választott idén áprilisban a véleménye kifejtésére. Egy másokkal készített interjú közben élőben odaugrott a kamerába, elordította, hogy Soros György, majd elfutott. Ezután egy túlbuzgó szerkesztő kicsit szüneteltette a számait a Petőfin, amire a teljes balliberális média felhörgött, hogy mekkora cenzúra van. A rend természetesen azonnal helyreállt, azóta szólnak a zenekarának, a Wellhellónak és a saját egyéb projektjeinek a számai. Most 6600 lejátszásnál tartanak. Ebből is látható, a Wellhello a legjobban futtatott zenekar, a csapból is ez folyik. Facebook-követőinek száma 119 ezer.
Fluor Tomi és Diaz, vagyis a Wellhello együttes, az egyik legnépszerűbb magyar zenekar tagjai. MTI Fotó: Nyikos Péter
Ugyanebben a műfajban FankaDelinek, azaz Kőházy Ferencnek 100 ezres a Facebook-tábora. Őt kőkemény cenzúra veszi körül. A néhány napja megjelent A harcos útja című új száma a YouTube-on 140 ezres letöltésnél tart. Rengeteg klipje meghaladta az egymilliós nézettséget, zeneszámaiban a legtrendibb formában dolgozza fel a hazaszeretetet, a magyar öntudathoz kapcsolódó kérdéseket, valamint drog- és alkoholellenes üzenetekkel hívja fel a fiatalok figyelmét arra, hogy van más alternatíva is. De hát ezek gyűlölt szavak és gondolatok az adófizetők pénzén működő Petőfi rádióban is. FankaDeli az elmúlt három évben kereken nulla alkalommal szerepelt itt előadóként.
A legprimitívebb és legobszcénabb szövegeket gyártó, a drogozást és a züllött életet népszerűsítő balliberális előadók ezalatt több tízezer alkalommal voltak hallhatók a rádióban, mindezért sokmilliós jogdíjat vesznek fel, hiszen mi is lehetne a feladata egy állami rádiónak, mint hogy csak ezeket támogassa.”
Az Origo megint a színházi kritikusokkal foglalkozik
„Lemondott Stuber Andrea újságíró, a színikritikusok egyesületének elnöke. A magukat szerényen Színházi Kritikusok Céhének nevező szervezet közleményt adott ki, ami szerint „az elnökségben és a tagságban lefolyt, belső ügynek tekintett viták” következtében mondott le. Néhány hete Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója bejelentette, hogy nem fogadja el a színikritikusok jelölését, elfogultságuk miatt nem szeretne tőlük semmilyen díjat kapni. Úgy tudjuk, egyre többen gondolják úgy a tagok közül, hogy nevetségessé vált a szervezet balliberális elfogultsága. (…)
A Figyelőnek nem tetszik egy új Rómeó és Júlia előadás
„Nem is hagyta nyugodni a sipákoló liberális színi réteget ez a számukra avítt történetmesélés, így idén ősszel érkezik a gendermentes remake-je Shakespeare klasszikusának.
Természetesen vadonatúj környezetben játszódik a sztori. A történet jó ötven évvel a jövőben zajlik, miután a társadalom kiirtotta a ciszgender férfiakat. Azaz olyan férfiakat, akik tisztában vannak azzal, mi van a lábuk között. Mert tudjuk, ők a legkártékonyabbak az egész társadalomra, és annak nincs is szüksége rájuk. Mit is nekünk a biológiai 1X1. Legalább ne legyenek kételyeink mit is tennének valójában a férfi nemmel ezek a femináci liberálisok. (…)
A klasszikus vicc szerint, ha valaki bemegy a börtönbe Rómeóként, utána Júliaként távozik onnan. A haladók az ilyen „művészi” átértelmezéssel, csak azt érik el, hogy a színházból is börtön legyen. És a színház után börtön lesz az egész világ.”
A Pesti Srácok szerint Vona Gábor egy „gendercuki macsó”
„Tudatosan készülve az összellenzéki vezér szerepére, a Jobbik bukott elnöke, Vona Gábor a szavazatok maximalizálása érdekében megszólította a genderelméletekben hívő tömegeket is. Ha ilyen tempóban folytatja, hamarosan zászlaja alatt tudhatja az ezoterikusokat is, meg nem erősített hírek szerint majdani kormányának belügyminisztere Paolo Coelho lehet. Ezúttal olvasóink segítségét kérjük annak megfejtéséhez, hogy a férfiak becsületét visszaadni szándékozó, kínosan macsóskodó Vona miért a fürdőszobájából keresi a válaszokat a világ nagy kérdéseire, és egy néhány perces klipben miért öltözik át folyamatosan. (…)
A genderológus-lét persze valamilyen emelkedettebb tudatállapot lehet, amelyhez meg kell szabadulni a korábban elsajátított rutintól, és újabb fogásokat kell elsajátítani. Ilyen lehet a borotválkozás újragondolása, amelyben Vona már profi, ugyanis a művelet végére szőrösebb az arca, mint amikor elkezdte. A kisfilm egyebek mellett arra keresi a válaszokat, hogy miképp lehetne visszaadni a férfiak becsületét. A macsónak álmodott főszereplő a lázas keresés közben négyszer öltözik át. Nyolc perc alatt. Maszkulin. Férfiasságának bizonyítékaként átveszi feleségétől a porszívót is.”
A 888 szerint kegyeletsértés, ha nem lesz emlékműve a fasiszta diktátornak
„A migránsdédelgetésről is híres Pedro Sánchez miniszterelnök június 19-én erősítette meg, hogy a kormánya exhumálni és áthelyezni kívánja Francisco Franco tábornok, néhai spanyol diktátor földi maradványait a Madrid melletti Elesettek Völgyében lévő gigantikus mauzóleumból, amelyet a megbékélés és „a fasizmus elleni harc emlékhelyévé” akar változtatni. A nyilvánvaló kegyeletsértést rengetegen elítélik, nem csak Spanyolországban.”
Az utóbbi évek legerősebb Sziget-lineupja jön a Szigetre. A szervezők szerint rohamosan fogynak a jegyek, két nap már biztos, hogy teltházas lesz.
„Úgy tűnik, hogy a hétfői nap már biztosan teltházas lesz az idei Szigeten, ugyanis hamarosan le kell állítanunk a napijegyek árusítását, de a vasárnap is nagyon közel áll ehhez” – mondta Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, aki szerint az erős program más napokon is hozhat látogatói csúcsot.
A múltkor bemutattuk, kik lépnek majd fel a világzenei színpadon, most nézzük a Nagyszínpadot.
Már első nap, szerdán itt lesz a kortárs svéd zene egyik legismertebb előadója, Lykke Li, aki az elmúlt tíz évben gyakorlatilag mindent kipróbált már, amit egy énekes-dalszerző megtehet dream poptól soundtrackig, díjesőtől fesztivál-headlinerségig. Nemrég jelent meg negyedik stúdióalbuma So Sad So Sexy címmel, melyről a deep end című számhoz készült klip mindössze egy iPhone-nal készült.
Ugyanaznap a tízes évek legfontosabb és legnagyobb hatású hiphopelőadója, Kendrick Lamar lép fel a headliner idősávban. Ő egy igazi amerikai szupersztár, Obama kedvenc rappere, akit gyerekkori példaképe, Dr. Dre fedezett fel, aki az utóbbi hat évben sorra hozta ki a hiphop legjobb hagyományain alapuló, mégis jellegzetes rímeit. DAMN című legutóbbi albuma szintén telitalálat, a HUMBLE. csak a YouTube-on 522 milliós megtekintésnél tart.
Pár hónapja olyan katartikus előadással érkezett a Budapest Parkba a brit multiinstrumentalista producer-zenész-dj, Bonobo, hogy a közönség jelentős része nem igazán akart távozni koncert után és konkrétan Sziget after party-hangulatot teremtett az italpult előtt. És most Bonobo tényleg fellép a Szigeten zenekarával egyetemben, méghozzá csütörtökön.
Utána pedig jön a világ legismertebb virtuális zenekara, a Gorillaz, amely mostanában annyira nem is az, mint ahogy megtapaszthattuk már Magyarországon is, nemrégiben új lemezzel jelentkezett, The Now Now címmel.
Pénteken jön egy pár tízezer fővel kibővített Beat on the Brat indie-party a nézőtéren, míg Luke Pritchardék nagy slágereik mellett valószínűleg már új dalokat is bemutatnak augusztus végén megjelenő legfrissebb lemezükről. Fura is lenne, ha a David Bowie-dalról elnevezett brightoni zenekar, a The Kooks ne vezetné elő ezt a nemrég bemutatott klipdalt.
Pénteken lép színpadra a Magyarországon (is) nagyon népszerű Parov Stelar, utána pedig jön egy újabb világsztár, Lana Del Rey. Az amerikai énekesnő túl van ötödik nagylemezén, továbbra is a bájos és melankolikus pop koronázatlan királynője.
Időről időre mindig felbukkannak olyan jolly joker előadók, akiket egyszerűen nem lehet megunni, akik valami olyasmit tudnak, amit kevesen: mindig felpörgetik a közönséget. Nos, a Bastille pontosan ezt tudja, ők szombaton lépnek fel.
Európában csak a Szigeten lép fel fesztiválon idén a Mumford and Sons, így egy különleges buli várható szombat este főműsoridőben, egy nagy ívű utazás bendzsótól az indie-rockig.
Liam Gallegher, az Oasis tesók egyik fele, tavaly As You Were címmel szólólemezt adott ki, amely kifejezetten jó kritikákat kapott, készül vele/róla egy dokumentumfilm As It Was címmel, koncertezik – ő is fellép a Szigeten, méghozzá vasárnap.
Egy legenda után fellépni nem egyszerű, de a szakítós sláger után újabb szakítós slágerrel megasikert arató koszovói albán-brit lány egész biztosan uralni fogja a színpadot: Dua Lipa egyrészt zseniális hanggal rendelkezik, amellyel azonnal kitűnik a rádióslágeres előadók közül, másrészt kiváló show-woman, harmadrészt emlékezetesen jó popdalokat énekel.
Hétfőn jön a kanadai szupersztár, aki idén már vezette a Billboard listát is: az amúgy épphogy húszas éveiben járó Shawn Mendes zseniális előadó, kiváló dalokkal: nem véletlen, hogy idei új, harmadik nagylemeze a mainstream pop egyik legjobb munkája.
Utána jön a norvég Kygo, aki egy Ed Sheeran-remixszel robbant be a legismertebb producerek közé, és mindent tud a house-ról, dolgozott az Imagine Dragonstól kezdve Selena Gomezig.
Kedden lép színpadra az egyik legjobb koncertzenekar, az indie szcénában, már amennyire indie-nek nevezhető a War On Drugs, hiszen annyira kihallhatók az amerikai rockhagyományok, Bob Dylantől Tom Pettyig.
Alex Turner pont akkor járt zenekarával a VOLT-on 2014-ben, mielőtt visszavonult volna egy időre az Arctic Monkeys, viszont a Szigeten már egyszer fellépett Last Shadow Puppets nevű csapatával. Most viszont ismét a Sziget kívánságlista-vezető anyazenekaré a főszerep, amely idén megjelentett már egy nagylemezt is.
A 100 Folk Celsius frontembere régóta súlyos beteg volt.
Orbán József 1943. március elsején született Pinkamindszenten. 1976-ban alapították meg a 100 Folk Celsius zenekart Littvay Imrével, Balla Gáborral és Somogyi Tiborral. Később több tagcsere is történt, de Orbán József kezdettől fogva zeneszerzője és dalszövegírója volt az együttesnek.
Első lemezük 1982-ben jelent meg.
Főleg countryzenét játszottak, amerikai fesztiválokra is eljutottak, de Magyarországon gyerekeknek szóló dalaikkal lettek igazán népszerűek.
Harmadik, 1984-ben megjelent lemezük volt a Paff, a Bűvös Sárkány, amely platinalemez lett. 1987-ben megkapták a Magyar Rádió eMeRTon díját.
Több ezer koncertet tartottak, utolsó lemezüket 2017-ben, az Omega fennállásának 55. évfordulójára adták ki, az Omega dalait country stílusban dolgozták fel. A jubileumi koncertekre is elkísérték az Omegát, de betegsége miatt Orbán József már nem tudott velük tartani.
Tavaly ősszel derült ki, hogy rákos, sokáig kezelték, tavasszal úgy tűnt, hogy jobban van, de aztán ismét rosszabbra fordult az állapota. Halálának hírét a zenekar vezetője, Littvay Imre közölte az Indexszel.
Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.
A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.
A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik
az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.
Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.
Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.
A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,
előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.
A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.
Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.
Korábban a Jobbik kedvenc zenekara volt az Ismerős Arcok, mióta azonban a Fidesz átvette a helyét a szélsőjobboldalon, a kormánymédia is népszerűsíti: most épp a Figyelő készített interjút a frontemberrel. Az alternatív valóság emellett leginkább liberálisokkal és „migránsokkal” van tele.
Forrás: Facebook
A szélsőjobboldalon rajongott zenekar frontemberével készített interjút a Figyelő
„Az Ismerős Arcok frontembere, Nyerges Attila a saját bőrén tapasztalta meg a kulturális életben uralkodó balliberális túlsúlyt. (…)
A magyar nemzeti rock kultikus alakja, Nyerges Attila közel két évtizede zenél, ám a rendszerváltáskor döbbent rá a szocializmus bűneire, s Wass Albert akkor reneszánszát élő műveiből döbbent rá arra, hogy milyen nehéz is a határainkon túlra sodródott nemzettestvéreink sorsa. (…)
A Figyelőnek adott interjújában elmesélte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor egy felvidéki lelkész a következőket osztotta meg vele: a Nélküled című száma a szlovákiai magyarok himnuszává vált.
Nyerges mindig is úgy tartotta magáról, hogy ő olyan ember, aki nem rejti véka alá a mondanivalóját, s mindenről van véleménye, így azt is bátran kijelenti: a liberalizmus egyfajta kórság Európának.”
„Migránsoktól” retteg az Origo
„Több tízezer migráns szorult be a Balkánra, mivel több ország, Magyarország példáját követve, lezárta a határát az illegális bevándorlók elől. Nemcsak Bosznia-Hercegovinába, hanem Görögországba is sokkal több migráns érkezett idén, mint 2017-ben. (…)
Bosznia-Hercegovinába csak az idei évben nyolcezer új migráns érkezett, ami nyolcszorosa a tavalyi számnak. Görögországba július 8-ig 24 ezer migráns érkezett, ami 122 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (…)
Az utóbbi napokban és hetekben egyre több hír és adat mutatja, hogy az illegális migránsok száma a Balkánon újra a 2015-ös számokat és arányokat közelíti. Ezt bizonyítják az egyik legnagyobb görög város polgármesterének nyilatkozatai, illetve a boszniai helyzet is. Bosznia-Hercegovinában az Origo is drámai videókat készített.
Bemutattuk azt is, ha átlépnek a migránsok Horvátországba, már az Európai Unión belül vannak, ha pedig átjutnak Szlovéniába, a schengeni övezeten belül. Ez pedig azt jelenti, hogy úgy mozoghatnak, hogy még csak határokon sem kell átkelniük.”
A 888 „libsi idiótákról” ír
„A libsi idióta ugyanis az átlagember alatt található. A libsizmus az emberi létezés pöcegödre. Elmerül a gödörben a jó libsi, dagonyázik, élvezi, hogy körül van véve mocskos és szennyes dolgokkal, s ebből a gödörből ő nem is nagyon szeretne kijönni.
Ő ott boldog, csak néha kidugja fejét a latrina nyílásán, nyakát nyújtogatja, s olykor kurjongat.
Mert a hangját hallatni, azt ő szereti.
Nem nagyon érti a világot, ami nem is csoda, hisz onnan alulról nem sok látszik, ott csak az alja dolgok vannak. A hajléktalanok buszon büdösödésének, másokat fertőzésének jogai. A színházban színpadon ordítva vizelés jogai, meg a különféle piszkos és beteg utópiák nyílt társadalmakról, egyenlősdiről, nemi szerepekről.
Mert alul csak ez van. A minőség meglátásához föl kell kissé emelkedni, kimászni a szutyokból, otthagyni a Schilling Árpádot, a Tóta W. Árpádot meg a Tordai Bencét.
De ez nem megy. Így áztatja magát tovább a büdiben a libsi, olykor elődugja a fejét, és – mint azt mondtuk volt – kurjant egy nagyot.”
A Bors szerint „kiverte a biztosítékot” az Orbán ajtaja előtt tüntető jobbikos képviselő táskája
„Nem csak a bundái, de táskája is kiverte a biztosítékot a jobbikos Varga-Damm Andreának. Az egyik fotón a jobbikos politikus vállán, ránézésre egy Louis Vuitton-táska lóg, amelynek árát köztudottan nem a hétköznapi, átlag ember pénztárcájához szabták. (…)
A politikusnő a devizahitelesekért és az otthon ápolókért sztrájkolt a Parlamentben, pedig nemrég közösségi oldalán dicsekedett méregdrága bundáival, amelyek közt nerc, ocelot, coboly és perzsabunda is van. Emiatt már Bundás Andinak nevezik.”
A Világzenei Színpad 2000 óta van jelen a Sziget Fesztiválon.
A szervezők közleménye szerint a Világzenei Színpad az elmúlt tizennyolc évben „kirívó nemzetközi rangra tett szert”, egyrészt annak köszönhetően, hogy a műfaj valamennyi kiválósága fellépett itt, másrészt pedig annak, hogy mindig is érzékenyen reagált az újabb és újabb trendekre, hullámokra.
Az idei fellépők közül az egyik jelentőségében kicsit olyan, mintha a világzene Rolling Stonesa érkezne. A francia sanzon, az angol punk, az algériai rai és a spanyol flamenco fúziójával iskolát teremtő francia Les Negresses Vertes most lép fel először Magyarországon, harminc évvel ezelőtti Mlah albumának slágereivel.
A tangó és az elektronikus alapú tánczenék hívei két együttesnek is örülhetnek. A Plaza Francia Orchestra ott folytatja, ahol a kultikus Gotan Project abbahagyta – ezt a formációt is a Gotan Project két alapítója, Eduardo Makaroff és Christoph H. Müller hozta össze. A másik társaság, a belga-argentin El Juntacadaveres a tangó és a hiphop fúziójával tűnt ki, ők már a MüPában is felléptek.
A szervezők fontosnak tartják, hogy a program tükrözze a világzene multikulturális – és gyakran multinacionális – jellegét, a különböző kultúrák egymás iránti nyitottságát, tiszteletét és gazdagító befolyását. Mr Žarkóról elsőre azt gondolnánk, hogy a balkáni rezesek legújabb zenekara, ehhez képest a gitáros-énekes Žarko Jovaševic Szerbiából költözött Berlinbe, és ott alapította meg Mr Žarko nevű együttesét, mely a balkáni rezeszene, a szörf-rock, a funk, a rap és a pop elegyét alkotja.
A Közel-Kelet legnagyobb durranásait sem kell nélkülöznünk. Az isztambuli Baba Zulát a török pszichedelikus rock és az orientális dub fúziója tette legendássá, az izraeli Jewish Monkeys pedig a klezmert, a kabarét, a rockot és a skát gyúrta ellenállhatatlanul szórakoztató egységbe.
A kongói Jupiter & Okwess a legvadabb afrorockot játssza, és a múlt év egyik legsikeresebb afrikai albumát jegyezte Kin Sonic címmel. Az alábbi dalban Damon Albarn is közreműködik.
A skandináv vonalat a nagy múltú klasszikusok képviselik: a svéd Garmarna tizenöt év hallgatás után jelentkezett a „6” című új albummal 2016-ban, hogy bebizonyítsa, töretlenül a legjobb skandináviai zenekarok közé tartozik, míg a finn Värttinä most úgy érkezik a Szigetre, ahogy eddig soha: a híres finn rapper, Paleface társaságában.
Az afrikai zenék rajongói is örülhetnek. A Griot Bluesban a Mighty Mo Rodgers amerikai bluesénekes és Baba Sissoko mali ütős-ngonis folyatta össze a Mississippi és a Niger hagyományait.
Az ukrán Onuka egyrészt az ország egyik legismertebb popzenekara, hiszen az Eurovíziós Dalfesztiválon is láthattuk őket 2017-ben, másrészt elektro-folkban utazó izgalmas produkció.
A francia-tunéziai Ifriquiyya Electrique 2017 egyik legnagyobb szenzációját keltette rituális zenéjével, az archaikus sivatagi banga hagyományt forrasztva össze ipari- és zajrockkal.
Persze fellépnek a legismertebb magyar világzenészek is: a Besh o droM, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Chalaban és az Amsterdam Klezmer Banddel kollaboráló Söndörgő, a Zuboly, a Kistehén, a Ladánybene27, a Meszecsinka és az Anima Sound System.
A Sziget egyébként idén a szokásosnál is többet költ sztárfellépőkre, erről itt olvashat bővebben.
Galla Miklós humorista, énekes, író, festő, azt mondja, az ő zenéje játékos, optimista, pozitív kisugárzású, még azt is be meri vállalni, hogy helyenként infantilis.
Az idomai keljenek önálló életre, kezdjenek el mozogni, keveredjenek egymással
Ha a képeimre ránézel, akkor azt gondolom, hogy ilyet csak intelligens ember ad ki a kezéből
Ez nem nagyképűség talán, hanem önismeret
Ez lehet, hogy világújdonság
Bélát itt ne keressék! címmel életedben először jelent meg önálló CD-d, ráadásul rögtön egy dupla album. Az jutott eszembe, hogy egyszer beszéltünk arról, hogy nem tudsz táncolni, de érdekes mozgásokat, ugrálásokat használsz a színpadon. Az éneklés is ilyen, hogy tulajdonképpen nem tudsz énekelni, de jól áll neked?
Nem ilyen, tehát szakmai értelemben tudok énekelni. Professzionális énekteljesítményt nyújtok koncerten, meg hangstúdióban is. Az éneklésem úgy gondolom, hogy értékelhető.
Tanultál énekelni?
Jártam énektanárhoz, azt nem állítom, hogy hosszú ideig. Az énektudásom 90%-át autodidakta módon szereztem. Sokszor előfordult már gyerekkoromban is, hogy egy lemezzel együtt énekeltem. Annyira tetszett, hogy dalra fakadtam.
Ez majdnem hasonló ahhoz, mint hogy most számítógéppel énekelsz.
Igen.
Hiszen, ha előadod a CD-d anyagát, akkor nem kórussal énekelsz együtt, hanem a számítógéppel. Nyilatkoztad, hogy a számítógép is egy hangszer.
Így van, a számítógép meg a hangstúdió is egy hangszer. Bemegy egy zenész egy hangstúdióba, és a hangmérnökkel karöltve tulajdonképpen hangszerként használja a stúdiót. Az a fajta elektronikus zene, amit én játszom, ilyen. És hát a szintetizátor is főszereplő, de az is a számítógépben van.
Miért szereted ezt? Sokan gondolhatják, hogy az élő zenénél nincs jobb.
Az elektronikus zenét azért szeretem, mert nekem ez való, mert nagyon megkönnyíti az ember dolgát a számítógép.
Az élőzenekar a napi hangulatodhoz, az ennek megfelelő előadásodhoz tud alkalmazkodni, a számítógép erre nem képes.
Nem képes, de megvannak az előnyei. Hiszen, ha azt a zenét, ami az én CD-men hallható, úgymond élőben akarnám reprodukálni, akkor 16 szintetizátorosnak kellene állnia a színpadon, és 16 olyan embernek, akinek pontosan olyan az énekhangja, mint az enyém. Ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan.
Ugyanis a lemezen Te énekled az összes szólamot.
Én éneklem. A szólamszerkesztés, a zeneszerzésnek az egyik alszakmája, majdnem minden számnak a refrénjében négy szólamban énekelek, három példányban, tehát minimum tizenkét példányban hallható a hangom, de van olyan dal, amiben öt szólam van, így tizenöt példányban énekelek.
A felvételen, gondolom, kifizethető lett volna egy 16 tagú kórus, ha már fellépésen sokkal nehezebben is. Miért jó, hogy mindent Te énekelsz?
Mert ez a fajta zene azt kívánja, hogy ugyanaz a személy énekelje.
Milyen zene ez?
Elektronikus Galla Miklós-féle zene.
Milyen a Galla Miklós-féle zene?
Játékos, optimista, pozitív kisugárzású, még azt is be merem vállalni, hogy helyenként infantilis. Tehát gyerekeknek is való, bár nem gyereklemez. De mesélték, hogy van olyan család, amelyben a gyerekek állandóan ezt hallgatják.
Ugrálnak rá?
Ugrabugrálnak. Nem vagyok ott, csak az apjuk, aki informatikus, jelentette emailban, hogy a gyerekei állandóan az én CD-met hallgatják. Így aztán az a problémám, hogy ez a zene hogyan tud eljutni az összes család összes gyerekéhez Magyarországon. Mert, ha egy családban szeretik a gyerekek, akkor logikusan minden családban szeretnék, ha tudnának róla.
Szerintem nincs olyan CD, ami eljutna az összes család összes gyerekéhez.
Hát, ha nem is az összes, de legalább sok családba szeretném, ha eljutna.
A lemezeden valamennyi régi számodat új hangszerelésben vetted fel, és új dalt is írtál.
Akár régi, akár új dalokról van szó, mindent most vettünk fel.
Nagyon messze járok az igazságtól, ha úgy gondolom, hogy miközben korszerű zenei köntösben jelennek meg ezek a dalok, kicsit azért hajaznak a régi kabarékba illő kuplékhoz? Amúgy is szereted az egykori kabarészámokat, lemezsorozatot is szerkesztettél belőlük.
Szerkesztettem és rendszeresen szerepelek a Rádiókabaré műsorában. De ott a prózai, nem az énekhangommal. Például most legutóbb nem kisebb színésszel, mint Lukáts Andorral adtam elő egy jelenetet. Életünkben először dolgoztunk együtt, előtte összejöttünk egy próbára és olyan volt, mintha harminc éve együtt játszanánk. Azonnal közös hullámhosszon voltunk, mindketten rögtön a lehető legjobb hangon szólaltunk meg, ettől nagyon boldog vagyok. Nekem a CD-men lévő számok, bár gyerekkoromban például sokat hallgattam Kazal László lemezeit, nem a kuplékra, hanem inkább a ’80-as évek zenei új hullámára emlékeztetnek. A Bélát itt ne keressék!, a Mentők, a Bár lennék súlylökő, a ’80-as évek szerzeményei. Tehát zeneszerzés szempontjából a ’80-as évek új hullámáról van szó, hangszerelés szempontjából viszont a 21. századról.
„Hullámban” jön rád, hogy mikor vagy inkább előadóművész, festő, író, énekes?
Igen, amíg a zenei felvételek tartottak, addig a festészet szünetelt. Az összes energiámat a stúdiómunka foglalta le. De ahogy ennek vége lett, utána rögtön megint nekiálltam festeni.
Csináltál is már és csinálsz is még olyan videó felvételeket, amelyeken a dalaidhoz illő festményeid animáció formájában megelevenednek.
Már négy ilyen fönt is van a YouTubeon. Van egy animációs szakemberem, Kormány Attila. A recept a következő: végy két Galla Miklós festményt – én indukálom, hogy melyik kettőt kell feldolgozni – és mozgasd meg. Az idomai keljenek önálló életre, kezdjenek el mozogni, keveredjenek egymással, és amíg tart a dal, addig kavarogjanak, a szám végére pedig rendeződjenek vissza. Így készült az első felvétel, aztán rájöttünk, hogy nem árt, ha én is benne vagyok, mint a képen éneklő ember, és a második videón már énekelek is. A gorilla című dalhoz már azt is kértem, hogy legyen gorilla, mókus meg banán, ne csak az én festményeim.
Galla Miklós koncert közben, Fotó: Biljarszki Dani
A számaidra és olykor magadra is jellemző az infantilitás, de egyfajta precizitás is. A festményeid inkább ezt mutatják. Azok inkább mértani, már-már konstruktivista alkotások.
Sőt, nem is már-már, hanem van, amelyik ténylegesen konstruktivista.
Nagyon precíz vagyok és maximalista, ezt jól látod.
Van olyan képem, amit háromszor meg kellett festeni, mert milliméter eltérések voltak és nem működött.
Ezek inkább mérnöki konstrukciókra emlékeztetnek engem, nem is annyira művészetre.
Jó, de hát a mértani konstrukció is sugározhat harmóniát, játékosságot. És merem remélni, hogy sugároz is. Van öt új festményem, a közeli napokban viszem ezeket lefotóztatni és utána tudom küldözgetni a barátaimnak, áhítozva a visszajelzésre. Szerencsére pont a legjobb barátom világszínvonalú szürrealista festő, ezért a véleménye nagyon sokat számít nekem. A képeim nem úgy játékosak, mint egy karikatúra, hanem kifinomultabb módon. Van is olyan festményem, aminek az a címe, hogy De jó intelligensnek lenni, és aztán született olyan, aminek az a címe, hogy Már megint de jó intelligensnek lenni.
Szóval akkor Te intelligens vagy?
Én intelligens vagyok.
Ha a képeimre ránézel, akkor azt gondolom, hogy ilyet csak intelligens ember ad ki a kezéből.
Ez nem nagyképűség talán, hanem önismeret.
Szóval akkor te egy reneszánsz ember vagy, aki előadó, író, festő, énekes?
Hát igen. Na, de mondom a lényeget, az animációk a dalaimra, a festményeim megmozgatásának az ötletével indultak, eredetileg ezt azért találtam ki, hogy majd a koncerten, amikor énekelek, ezek a kivetítővásznon láthatóak lesznek. Csak amikor kész lett az első, akkor gondoltuk, hogy hú, de jó, ezt föl kellene tenni YouTube-ra. A koncertjeimen, ha szembeállsz a színpaddal, bal oldalon lesz a vetítővászon, a jobb oldalon pedig én éneklek élőben. Tehát egyszerre koncert és egyszerre, ha úgy tetszik, kiállítás.
Úgy tudom, hogy olyan még nem volt, hogy aki a számot írja és énekli, az festi a hozzá tartozó illusztrációt.
Ez ilyen szempontból lehet, hogy világújdonság.
Aki olyan intelligens, mint Te, ezt is meg tudja csinálni…
Igen, intelligens és úgy tűnik, hogy sokoldalú. Zeneszerző, szövegíró, absztrakt festő és a vicc az, hogy nem is ez a fő szakmám, mert a fő szakmám az, hogy humorista vagyok. Két órás önálló estet tudok tartani, mint előadóművész.
És mindehhez még szerény is vagy.
De hát ezek tények, ezt ne vedd szerénytelenségnek. Az tény, hogy festek képet, az nem nagyképűség. Az is tény, hogy szerzek zenét, meg az is tény, hogy írok szöveget. Meg az is tény, hogy egy kétórás önálló estet, mint humorista elő tudok adni. Ez nem nagyképűség, mindegyik tény. A lemezbemutató koncertem augusztus 30.-án lesz a Várkert Bazárban.
Már most alig maradt jegy az október 7-ei koncertre, ezért úgy döntöttek, hogy másnap tartanak még egyet.
A szervezetők szerint minden szempontból különleges Presser-arénakoncertre 9 évet kellett várniuk a rajongóknak. Presser Gábor élete és pályafutása egyébként több jubileumot is ünnepel ebben az évben.
A koncert főszereplője a zongora lesz, de emellett Presser Gábor azt is megmutatja majd, hogy
a rock, a színház és az egyszemélyes koncertek hangulata hogyan is fér el egy színpadon.
Presser Gábor évtizedek óta a pályán van, saját előadásai és zenekarai mellett olyan énekeseknek írt dalokat, mint Zorán, Katona Klári, Révész Sándor, Kovács Kati, Demjén Ferenc vagy Rúzsa Magdi. Kitűntetéseit, zeneszakmai díjait egytől egyig édesanyjának adta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
