Az afrikai helyszínen kell kezelni a menekült-problémát – erről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak az ENSZ menekültügyi főbiztosának afrikai megbízottja. Vincent Cochetel párhuzamot vont a szíriai és az afrikai menekültek között.
A szíriaiak esetében mindenki rájött arra, hogy elsősorban a szomszédos országokban kell megkeresni őket, mert oda menekültek, ott vannak a menekülttáborok. És most már ott van az ENSZ és megjelentek a civil szervezetek is, hogy segítsék őket. Pénz is van, hiszen az Európai Unió évi 3 milliárd eurót ad Törökországnak a menekült-egyezmény keretében.
Ez egyelőre hiányzik az afrikai menekültek esetében, bár az ENSZ tett erőfeszítéseket, hogy ne csak Líbiában, de korábban másutt is számba vegyék őket. Csádban például 83 500 menekültet tartanak nyilván, ami ugyan elvben nem tűnik soknak, de előre látható, hogy egyre többen jönnek, és a koldusszegény állam nem lesz képes megfelelően foglalkozni velük. Párizs segítséget ígért: személyesen Emmanuel Macron elnök foglalt állást 15 afrikai állam támogatása mellett, hogy a menekültáradat ne váljon kezelhetetlenné Líbiában, ahol már több mint 800 ezren vannak – többnyire rémes körülmények között.
Az ígéret nem elég
Ígéret bőven van, de a pénz kevés. Egyelőre Líbiában próbálják megállítani az inváziót. Olaszország fizet is ezért a helyi milíciáknak, majd persze benyújtja a számlát az Európai Uniónak. Rómában a belügyminiszter azt is felvetette, hogy Afrika számára is olyan csomag kellene mint az az egyezmény, melyet Angela Merkel kötött Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Csakhogy hatalmas összegre lenne szükség – minimum annyira, azaz 3 milliárd euróra, mint Törökország esetében.
Ahhoz azonban ennél is jóval több kellene, hogy emberi életkörülményeket teremtsenek abban a 15 afrikai államban, ahonnan a menekültáradat elindul Európa felé.
