Több országban is értek már el sikereket viccpártok, a legkülönbözőbb kampányígéretekkel: volt, amelyik más országok lerohanását ígérte, egy másik kevesebb szexet a tanári szobákban, egy harmadik pedig eutanáziaosztályt a kórházban. Olyan is volt köztük, amelyik be is tartotta ígéretei egy részét.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2014-ben még nem tudott elindulni az önkormányzati választáson, most viszont azt tervezi, hogy országos listát is állít. A különböző felmérések általában két százalék körül mérik őket, persze ez a választásokig még változhat.
Nem lenne példátlan a világban, hogy egy viccpárt sikeresen szerepel egy választáson. Viccpártnak egyébként azokat a pártokat szokás nevezni, amelyeknek sem a programjuk, sem a kampányeszközeik nem komolyak.
Ennek alapján az első viccpártnak Kanada Rinocérosz Pártját (Rhinoceros Party of Canada) lehet tekinteni, amelyet Jacques Ferron alapított 1963-ban.
Legfőbb ígéretük az volt, hogy egyetlen ígéretüket sem tartják be.
Persze nehéz is lett volna betartani őket, hiszen olyanokat ígértek meg, hogy lottón sorsolják ki a szenátori helyeket, annektálják az USA-t és Nagy-Britanniát, betiltják a telet, papír zsebkendőkből építenek tetőt az Olimpiai Stadionra, vagy hogy eltörlik a gravitációt.
Az első olyan viccpárt viszont, amely valódi sikert ért el, kelet-európai volt: a lengyel Sörimádók Pártja (Polska Partia Przyjaciół Piwa) 1991-ben, az első szabad választáson
bejutott a parlamentbe.
A pártot 1990-ben alapította Janusz Rewiński, eredetileg azzal a céllal, hogy az angol stílusú pubokban való kulturált sörfogyasztást népszerűsítsék a vodka helyett. Valószínűleg a párttagokat is meglepve három százalékot értek a választáson, amivel 16 helyet szereztek a parlamentben.
Ezután viszont hamar kettészakadt a párt, a képviselőik pedig egy idő után más pártok frakcióiban folytatták pályafutásukat.
Nem sokkal később, 1994-ben Dániában is bekerült a parlamentbe egy viccpárt. A Becsületes Munkakerülők Uniója (Sammenslutning af Bevidst Arbejdssky Elementer) nevű pártot még 1979-ben alapította Jacob Haugaard, többek között olyan ígéretekkel, hogy biztosítják az állandó hátszelet a bicikliutakon vagy bálnákat hoznak a randersi fjordokhoz. De azt is megígérték, hogy
több reneszánsz bútor lesz az IKEÁ-ban,
jobb lesz az időjárás, több kenyeret kapnak a kacsák a parkokban, és hogy kevesebb lesz a szex a tanári szobákban – ezt az ígéretet Haugaard később visszavonta.
1994-ben végül maga a pártalapító jutott be a parlamentbe, és ott komolyan is vette a feladatát. Elérte például, hogy a katonák ellátmányába bekerüljön a Nutella, és valóban több kenyeret kaptak a kacsák is. Mandátuma lejártával viszont nem indult újra a választáson, visszavonult a politikától.
A legnagyobb sikert a viccpártok közül eddig kétségkívül az izlandi Legjobb Párt (Besti flokkurinn) érte el, amelyet 2009-ben alapított Jón Gnarr. Neki is az volt a legfontosabb ígérete, hogy egyetlen ígéretét sem tartja majd be.
De emellett megígérte azt is, hogy, mivel a többi párt korrupt, ezért ő legalább nyíltan lesz az, vagy hogy
a családok védelme érdekében minden háztartás köré falat építenek majd.
Megígérte azt is, hogy mindenki ingyen használhatja majd a buszokat és az uszodákat, ahol még ingyen törülközőket is osztogatnak majd. Emellett jegesmedvét vitt volna az állatkertbe, építtetett volna egy Disneylandet, és azt is megígérte, hogy 2020-ra teljesen kábítószermentessé teszi a parlamentet.
2010-ben aztán, nem függetlenül az izlandi gazdaság teljes összeomlásától,
Jón Gnarrt megválasztották Reykjavík polgármesterének.
A szavazatok 34,7 százalékát kapta, a párt pedig hat helyet szerzett a városi tanácsban a lehetséges 15-ből.
Gnarr a szociáldemokratákkal kötött koalíciót, és ő is komolyan vette feladatát, annyira, hogy még megszorításokat is bevezetett. 2012-ben aztán a párt tagjainak többsége átlépett a Fényes Jövő nevű, újonnan alapított pártba, amelynek a Legjobb Párt alelnöke, Heida Kristín Helgadottir lett a vezetője. A Legjobb Párt pedig azóta meg is szűnt.
A még létező viccpártok közül kettőt érdemes kiemelni. Az egyik a német Die Partei (Die Partei für Arbeit, Rechtstaat, Tierschutz, Elitenförderung und basisdemokratische Initiative), amelynek a neve nem csak simán azt jelenti, hogy A Párt, hanem egyben egy rövidítés is: A Párt a Munkáért, Jogállamért, Állatvédelemért, az Elit Támogatásáért és a Bázisdemokratikus Kezdeményezésekért.
A pártot 2004-ben a Titanic című vicclap munkatársai alapították, az elnöke pedig Martin Sonneborn lett. Az ígéreteik között szerepelt, hogy
újraépítik a berlini falat,
körbefalazzák Svájcot, háborút indítanak Liechtenstein ellen, de az is, hogy átírják a német alkotmány emberi méltóságra vonatkozó részét, azzal, hogy bizonyos tévécsatornák vezérigazgatói nem rendelkeznek emberi méltósággal.
A párt végül 2014-ben az EP-választáson járt sikerrel: 180 ezer szavazatot kaptak, Sonneborn pedig
bejutott az Európai Parlamentbe,
ahol azóta rendszeresen fel is szólal, általában szatirikus hangnemben.
Kifejezetten sikeresnek tekinthető egy szerbiai viccpárt is, a Még Nem Kóstoltál Szármát (Сарму пробо ниси). Ennek vezetője, Luka Makszimovics azután lett népszerű 2016-ban, hogy a YouTube-ra feltöltöttek egy videót, amelyen a képzeletbeli jelöltjüket, Ljubisa Preletacsevics Belit mutatják be – aki ő maga volt, fehér öltönyben. Ez annyira jól sikerült, hogy aztán valóban el is indultak az önkormányzati választáson Makszimovics szülővárosában, Mladenovacban, de mivel nincsenek bejegyezve, nem pártként, hanem független listán.
Egyik fő ígéretük az volt, hogy
eutanázia osztályt nyitnak a kórházban a nyugdíjasoknak,
hogy így spóroljanak a szociális ellátáson. Végül aztán a szavazatok 20 százalékával 12 helyet szereztek a közgyűlésben.
Makszimovics ezután az elnökválasztáson is elindult, és nem is szerepelt rosszul: 345 ezer szavazattal (9,44%) harmadik lett. Azóta viszont leginkább azért beszélnek róla, mert többször is nacionalista megjegyzéseket tett Koszovóval kapcsolatban.
Még egy pártot meg kell említeni, hiszen tulajdonképpen viccpártként indult Olaszországban a Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom is. Kifejezetten sikeresek is voltak: 20 százalékot értek el az EP-választáson 2014-ben, Virginia Raggit pedig megválasztották Róma főpolgármesterének. Azóta viszont az Öt Csillagot már nem lehet viccpártnak tekinteni: átváltottak a populizmusra, és egyre több a kapcsolatuk az oroszokkal is.