Nyolc év óta először találkozott egy Pekingbe látogató amerikai vezető a kínai fegyveres erők vezérkari főnökével. Jake Sullivan három napot töltött a kínai fővárosban, és a hadsereg igazi vezetőivel is találkozott nemcsak a hadügyminiszterrel mint korábban.
Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, aki a Honvédelmi Bizottság feje is vagyis ő irányítja a hadsereget is. A Honvédelmi Bizottság alelnöke a vezérkari főnök, aki széles mosollyal nyilatkozott a sajtónak. Zsang Juhszia természetesen nem említett semmi konkrétumot, de széles mosolya sok mindent elárult: javulás állt be az amerikai – kínai kapcsolatokban. Zsang Juhszia tábornok nem véletlenül lett vezérkari főnök: az ő családja is Senhszi tartományból származik mint Hszi Csin-ping elnök. Kettőjük édesapja szoros politikai szövetségesek voltak a kínai kommunista pártban.
Miért találkozott a kínai vezérkari főnök Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval? Mert Washington ezt kifejezetten kérte. Korábban ugyanis Hszi Csin-ping elnök monopolizálta az USA – Kína kapcsolatot, és a hadügyminiszter, aki Pekingben nem fontos katona, nem tett mást mint dicsőítette az elnököt. Jake Sullivan viszont konkrét katonai kérdésekről tárgyalhatott a kínai vezérkari főnökkel Tajvantól Ukrajnáig.
Jake Sullivan előkészítette Biden elnök és Hszi Csin-ping találkozóját. Bár Biden jövőre visszavonul, de hogyha Kamala Harris lesz az elnök, akkor a találkozónak nagy jelentősége lehet mindkét fél számára. Mind Jake Sullivan mind a korábban Pekingben egy hetet eltöltő Janet Yellen pénzügyminiszter arról biztosította kínai tárgyaló partnereit, hogy javítani kívánják a kapcsolatot, de erre csakis azután kerülhet sor, hogy megnyerték a választást.
Peking sem Kamala Harris sem pedig Trump mellett nem kötelezi el magát
Míg Putyin, Netanjahu vagy Orbán Viktor jobban örülne Trump győzelmének, a kínai vezetők nem kötelezik el magukat. Hszi Csin-ping emberei kiszámolták, hogy gazdasági értelemben Trump lenne a rosszabb, mert valóságos sokkot okozna, ha valóban betartaná választási ígéretét: 60% – növelné a vámokat a kínai árukkal szemben. Trump 2016-ban is élesen Kína ellenes kampányt folytatott, de azután többször is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, és díszvendég volt a Tiltott Városban Pekingben. Lány unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte Hszi bácsit és feleségét. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök folytatott: Washington 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát.
Trump most úgy nyilatkozott a Fox televíziónak, hogy
“jó kapcsolatokat akarok Kínával.”
A két világhatalom viszonya meghatározó az egész globális gazdaság számára. A kínaiak mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust az Egyesült Államokkal, mert tudják, hogy ezen a téren az USA sokkal erősebb. Peking gazdasági, technológiai és pénzügyi versenyt akar a világpiacon, mert úgy véli, hogy azt megnyerheti. A mosolygó kínai vezérkari főnök azt jelképezi, hogy az USA sem akar katonai konfliktust Tajvan körül már csak azért sem, mert Ukrajna és a Közel Kelet után egy harmadik háborús övezet már az Egyesült Államoknak is sok lenne.
